Egészen addig, amíg nem hûl 4 Celsius fok alá a teljes víztömeg!
Amennyiben az alá hûl, úgy a 4 Celsius fokot leginkább megközelítõ része helyezkedik el a fenéken, mivel relatíve az a legnehezebb. Egészen addig, ameddig például tartós hideg esetén egy nem túl mély tó egészen fenékig be akarna fagyni. Ez esetben értelemszerûen a még mindig cseppfolyós része lenne legalul, hiszen az még mindig közelebb lenne akár 1-2 tized pozitív fokával a 4 Celsius fokhoz, mint a már szilárd állapotú részei, amelyek feltétlenül 0 fok alatti hõmérsékletûek.
Ennek pedig az a magyarázata, hogy a víz egy olyan, sajátos tulajdonságokkal rendelkezõ anyag, amely 4 Celsius fokon a legsûrûbb, azaz a molekulái ekkor vannak egymáshoz a legközelebb, így térfogategységen belül a legnagyobb számban vannak jelen a legnagyobb sûrûséget valósítva meg.
Ezért a gravitáció hatására egy vízoszlopon belül mindig olyan hõmérsékletû víz található, amelynek a hõmérséklete a felsõbb rétegekhez képest viszonylagosan a 4 Celsius fokhoz közelebb van.
Ezért nyáron hidegebbek a víz alsóbb rétegei, télen viszont, amikor a felsõ réteg befagy vagy egyáltalán 4 Celsius fok alatti, az alsóbb rétegek melegebbek, mert azok közelítik jobban a 4 Celsius fokot, vagy el is érik.
De nem feltétlenül.
A jég azért van a víz felszínén, mert amint írtam, a hõmérséklet csökkenésével tágul, tehát kisebb a sûrûsége, így a felszínen marad. Amennyiben a víz más anyagokhoz hasonlóan a hõmérséklet csökkenésével sûrûbbé válna, a halmazállapotváltozás után a jég a fenékre süllyedne, és hosszabban tartó 0 fok alatti léghõmérséklet esetén a felszínéig "felfagyna".
Ez azt jelentené, hogy mérsékelt övi körülmények között nem létezhetne vízi élõvilág.
Egyébként az a körülmény, hogy a nyelvek többsége más szót használ a víz és a jég jelölésére, csupán azt tükrözi vissza, hogy ez egy olyan anyag, amelynek az olvadás illetve fagyáspontja éppen a mérséklet égövön természetes módon elõforduló hõmérsékleti tartományon belül van.
Az afrikai törzsi nyelvekbõl hiányzik a megszilárdult víz kifejezésére szolgáló szó.
Az egyik ismerõsöm egyszer feltette a kérdést egy afrikai négernek, hogy hogyan fejezik ki a jeget, miután most már ismerik a hûtõszekrénybõl. Azt mondta, hogy ez egy összetett szó, ami olyan elemekbõl áll, hogy ha lefordítja egy európai nyelvre, az jön ki belõle, hogy: víz-kemény-hidegebb mint a forrás.
Senkinek nem jutna eszébe, hogy más szóval jelölje meg a szilárd halmazállapotban lévõ vasat és a megolvasztott vasat.
Hiszen mindkettõ ugyanaz az anyag.
Mint ahogy a hó is lehetne kristályos esõ, és a piros alma is alma meg a zöld alma is alma, egyiknek sincs külön neve, mint ahogy a "csapadék" utólagosan fel is oldotta a problémát.