Válasznak mondjuk válasz, de inkább írom helybéli észlelõtársadként, mint szakértõként. nevet

Ha a december 16-20-a környéki havazásról van szó, hadd modjak ellent mindjárt egy kicsit: az valóban nagyon laza szerkezetû és könnyû, levegõs hó volt (egy része legalábbis), de én ránézésre sem érzem a mostanihoz hasonlónak. Ez ugyanis tipikusan az ún. "szemcsés hó"; apró, összefagyott gömböcskékbõl áll, amelyek megfelelõ mennyiségben természetüknél fogva sûrûbb réteget tudnak alkotni, mint ama ágas-bogas pelyhek. Tiszta véletlenségbõl van is pár képem még decemberbõl, íme: Link Link Link Link Link
Eléggé kézenfekvõ, hogy ilyen pelyhek alkotta hóréteg nem lehet túl sûrû, legfeljebb idõvel. Már néhány ilyen pihe is centikben mérhetõ réteget ad egymásra rakódva, viszont víztartalma csekély, ebbõl kifolyólag könnyen söpörhetõ, sõt szinte csak "legyezgetni" kell a söprûvel. nevet A mostani hóréteg vékonyabb ugyan, de fajlagosan sokkal nehezebb, mint írod is, gyúrhatóbb és nehezebben is söpörhetõ. Persze, hiszen a teret jobban kitöltõ apró golyócskákból áll a zöme, csak a végén hullott egy kevés "klasszikus pelyhes" hó.

A dolgok hátterérõl:
Mindkettõ apró szemû volt, ez igaz, legalábbis egyik sem volt "nagypelyhes". De a decemberi pelyhek egész más okból voltak aprók, mint a mostani szemcsék. A kérdés feltevésekor már szépen összeszedegetted a ható tényezõket, ezért nem gondolom, hogy evidenciákat kellene Neked magyaráznom. Meg aztán itt volt Noli cikke is nem oly rég, abban nagyszerûen összefoglaltatott a lényeg: Link

Ha mégis vázolni kellene az egészet röviden, a két legfontosabb tényezõnek a hõmérsékletet és a légnedvességet venném, ezek határozzák meg elsõdlegesen a kialakuló pehely/szemcseformát. Ennél az ábránál jobb nem is kell ennek szemléltetésére: Link , itt pedig némi kísérõszöveg is található: Link (egy picit görgetve van is pár kép és egy pár mondat a szóban forgó és általam is fotózott pelyhekrõl a "fernlike stellar dendrites" címszó alatt). A decemberi havazáskor jóval hidegebb volt (-5°C körüli max), s a nedvesség is valamivel nagyobb lehetett, mint most, a linkelt ábráról akár vissza is kereshetõk az értéktartományok. Ilyen értékek mellett nem lehetett szó átmeneti olvadásról, /illetve eleve a nedvesség sem volt túlzottan nagy/ emiatt nem tapadhattak, töppedhettek vagy állhattak össze nagyobb pelyhek, ráadásul még szél is fújt.

A tegnapelõtti szemcsés hó viszont meglátásom szerint eredetét tekintve is eltért ettõl: kezdetben mindenképp, de talán késõbb is valamilyen alacsony szintû felhõzetbõl merítette nedvessége nagy részét. (A tegnapi már nem ilyen volt természetesen.) A szemcsés havat én a szitálással rokon csapadéknak értelmezem, elég dúsan hulló, de igen apró szemcsékrõl lévén szó. Errõl ugyan már képen nincsen, de közelebbrõl megnézve egy ilyen szemcsét, egy amorf jégkristály-komplexumot találunk valamilyen mag körül, néhány esetben pl. láthatóan hatszöges, lapos ez a mag, mondhatni egy bederesedett apró pehely az egész, ami akár indulhatott az alacsony szintû felhõzet fölé érkezõ felhõkbõl is, aztán menet közben a nem túlzottan hideg alsó szinteken a "túlhûlt" cseppek gond nélkül kifagytak e magokra lecsapódva.

Általánosságban több - általad is említett - tényezõ hat még a pelyhek kialakulására, életútjára: a hõmérséklet-nedvesség adott szinti viszonyán kívül ott van a többi légréteg ugyanezen paramétere, vagy a szél, ami hosszabbá teheti a megtett utat akár pozitív hõmérsékletû tartományon keresztül, vagy épp csak egyszerûen aprózhatja a korábban létrejött nagyobb pelyheket, és sorolhatnám. Mind-mind hat a hulló hó sûrûségére, és akkor még nem is beszéltünk a talaj közelében uralkodó viszonyokról.
Jelen esetben viszont ennyiben tudnám összefoglalni a két eset közötti eltéréseket. Bárki kiegészítheti, ha gondolja. nevet