Pusztán a nyári és a téli idõjárás eltérõ jellegét szerettem volna aláhúzni eddigi hozzászólásaimmal. A magas T850, derült, gyenge légmozgású idõ nyáron tartós hõséggel jár, a téli félévben pedig nagyon gyakran beálló köddel, hidegpárnával, borult, nyirkos, hideggel.
Átmeneti évszakban valóban nem könnyû megmondani, hol végzõdik a nyári, s hol kezdõdik a téli állapot. Azt meg lehet kockáztatni, hogy október harmadik harmada már a télhez tartozik e szempontból, a februári napállásaival. laza hideg
A hõmérsékleti rekordokról: teljesen egyetértek azzal a megállapítással, hogy a Nagyalföld egy része a homoktalajaival, alacsony tengerszint feletti magasságával, gyér növényzetével predesztinált az igen magas T2m-re még akkor is, ha nem éppen a legmagasabb T850 tartózkodik felette.
A szentgotthárdi téli Tmax rekordok nyilvánvalóan az alpesi fõnnel függenek össze erõs ny-ény-i melegáramlás esetén. Ez a fõnös, száraz, igen enyhe szél, ha nem is ennyire durva formában, nemegyszer a Kisalföld középsõ sávjáig is eljut. Nálam is tud piszkos, 15-20 fokos enyheség lenni a tél közepén. Kelet-Magyarországon nem ez a felállás, hanem med elõoldalak járnak néha igen nagy téli enyheséggel (fõleg délkeleten)
Érdekes, hogy míg Gyõr környéke nemigen tart országos hidegrekordokot (melegeket se nagyon), addig Mosonmagyaróváron számos országos hidegrekord született az átmeneti évszakokban, de ezek mind elég régiek.
Szintén figyelemre méltó a néhány téli Tmin rekord Siófokon. hideg