Az egyik különösen kedvelt a Milankovic-Bacsák hipotézis, amelyet ugyebár az 1930-as években Milankovic fogalmazott meg az eljegesedéssel kapcsolatban és az 50-es években Bacsák fejlesztette tovább. Amiben ugyebár nem a hideg telek játszanak szerepet, hanem a hûvös nyarak és enyhe telek sorozatos bekövetkezése.

Ha az adatsort nézzük végül is teljesen helytálló lehet, hiszen a középhõmérséklet a budapesti adatsort nézve is emelkedõ. Igaz, hazánknak lehet az egyik legkisebb szerepe az eljegesedéseben. Link

Nézzük egy kicsit közelebbi helyszíneket... A Skandináv adatsorok.
Igaz nem teljesen aktuálisak, hiszen 1990-ig nézhetjük vissza, de remekül látszik, hogy a 1900-as évektõl napjaink felé haladva több az az év, amikor az éves átlagok elérik a 7 fokot, Stockholmot nézve: Link

Koppenhágára is picit rátekintve látható, hogy a középhõmérséklet emelkedik, az 1942-es nagy hideg idõszak természetesen kivehetõ, és akkor volt utoljára "csak" 6 fok környékén az éves átlag. Mindössze 1900-tõl pedig 5ször volt 6 fokos átlag, de elõtte? Jóval többször.
Link

Ezen a képen pedig látható a sókoncentráció gyengülése, illetve a Labrador, vagyis a hideg áramlat erõsödése. Link

Így ezeket vizsgálgathatjuk, de a jégkorszakokat vagy eljegesedések kialakulásának összetett ugyebár a kialakulási módja.A szárazföldi viszonyok, napsugárzási periódusok, a sugárzás fluxusa.

Ezeket nézegetve egy újabb kis jégkorszak is simán lehet, sõt belegondolva lehet benne is vagyunk már a "kezdõdõ stádiumban".