A sarki jégsapka olvadása miatt megváltozott tengeráramlatok kérdése nagyon érdekes. Elméletileg bizonyított, hogy a sarkvidéken olvadás miatt kiédesedõ felszíni vízrétegek lefékezik a nagy hõtranszportot folytató é-d-i tengeráramlatokat, mint a golf ill. észak-atlanti áramlás. Ha ezek nagyon legyengülnének, nem jutna el a meleg tengervíz az északi sarkvidékre, emiatt a jégborítottság rohamos növekedésnek indulna. Az albedó emelkedése pozitiv visszacsatolást eredményezne, így rövid idõ alatt eljegesedés állna elõ a magasabb szélességeken.
A trópusokon ezzel szemben a hõtranszport akadályoztatottsága következtében nagyon felemelkedne a tengervíz és a levegõ hõmérséklete. Elképzelhetetlen mértékben megnõne az é-d-i hõkontraszt, a polárfronton ezért nagyban erõsödne a ciklontevékenység. Soha nem látott bárikus viharok söpörnének végig a szubarktikus vidékeken és a mérsékelt öv északi részén is. Azt hiszem, azt a világot jobb, ha nem látjuk meg. Már most is azt mondjuk, hogy hektikus, õrült az idõjárás. Mit mondanánk akkor?
Egyébként a földtörténeti múltban volt példa a fenti történésre. Észak-Amerikában egykor óceán méretû, édesvizû gleccsertó hullámzott. Ez a víztömeg hirtelen levezetést kapott a sarki tenger felé. A kiédesedés miatt a transzport tengeráramlatok leálltak, és nagyon rövid idõn belül jégkor vette kezdetét. Érdekes módon viszont csak mintegy 1000 évig tartott az eljegesedés. Neve is van ennek a korszaknak, csak nem jut eszembe. Mindenesetre minden idõk egyik legdrámaibb klímakorszaka lehetett.
Egyébként én is úgy hiszem, a sarki és a szibériai hidegtömeg között lehet antagonizmus. Ennek folytán idén is nagy lehet a keleti hidegtömeg. Azonban ne feledd, hogy a mi szélességünkön még napjainkban is a nyugatias advekció, nyugati szél az úr. Minden keleti hatás nyugatra terjedése több, mint esetleges. Majd meglátjuk, mit is hoz az idei tél. hideg