"A kisugárzás szerintem anyagfüggetlen, viszont a párolgási hõveszteség anyagfüggõ, az üveg vagy a fém sokkal jobban párolog, ezáltal jobban le tud hûlni, mint mondjuk a fa."

Floo: a "fekete test" kisugárzása csak a hõmérsékletének függvénye, de a valóságban nem ilyen elméleti "fekete testek" léteznek, s így a kisugárzó test anyaga is beleszól a dologba. Na de tekintsünk el ettõl.
A kisugárzás miatt az adott felület energiát veszít. Az energiaveszteség miatt csökken a hõmérséklete. Hogy milyen mértékben, az a hõkapacitásától (egységnyi tömegre: fajhõ) függ így: c=dQ/dT => dT=dQ/c
Ha a dQ negatív, akkor energiát vesztett a felület, és minél kisebb a hõkapacitása (c), annál nagyobb lesz abszolut értékben a hõmérséklet csökkenés (dT). A fémfelületnek sokkal kisebb a hõkapacitása, mint mondjuk a földfelszínnek, így ugyanakkora kisugárzott energia miatti energiaveszteség nagyobb T-csökkenést eredményez.
Ugyanez játszódik le nappal is fordított elõjellel, amikor a nettó sugárzás pozitív (nagyobb az elnyelt besugárzás, mint a kisugárzás). Ekkor ugyanakkora netto sugárzásbevétel nagyobb hõmérséklet emelkedést eredményez a kis hõkapacitású anyagokban, azaz jobban felmelegednek.
Ezen alapszik a szárazföldek - tengerek/óceánok eltérõ felmelegedése/kihûlése is.

Visszatérve az éjszakához nevet, a párolgás, amit említesz, akkor nem játszik. Ugyanis akkor van párolgás, ha a rendelkezésre áll ehhez felhasználható energia. Nappal a netto energiamérleg pozitív (beérkezõ nagyobb mint a kisugárzott), s ennek egy része fordítódik a párolgáshoz szükséges energiára.
Éjjel csak kisugárzás van, így negatív az energiamérleg (egyre csökken a test energiája), így általában nincs felhasználható energia a párologtatáshoz (spec. esetek azért vannak).

A levegõt említed még, hogy az sosem teljesen száraz: persze, mindig van benne valamennyi gázhalmazállapotú víz. De hogy jön ez a párolgáshoz? Párolgásnál a folyékony halmazállapotú vízbõl lesz gázhalmazállapotú. S ha az adott fémfelületen NINCS folyékony víz, akkor mi párologna onnan? (ráadásul éjjel)

Nem az kavart be, hogy a fémfelületeken gyakrabban láthatsz vizet vagy jeget hajnalra/reggelre? Ez már annak a következménye, hogy az éjszaka elsõ felében jobban lehûlt a fém a környezeténél (kisebb hõkapacitás miatt!!!), egészen az azt körülvevõ levegõ harmatpontjáig, majd az alá is. Ha a vele érintkezõ levegõt aztán egészen annak harmatpontjáig le tudja hûteni, akkor a levegõbõl erre a felületre csapódik ki a víz, vagy fagy ki a jég. Ami aztán általában majd napfelkelte után kezd majd csak párologni (a szeles helyzeteket kivéve).