Egészen pontosan -0,1 fokos T min lett a kanizsai állomáson.

Múlt éven Iklódbördõce mérte az elsõ hivatalos, omsz állomáson mért fagyot, idén Nagykanizsa.
Hát döntõ részben ilyen fekvésekben mérnek (és mértek régebben is) Zala megyében, különösen annak nyugati-délnyugati-déli felén.
Sokan nem értették évekkel ezelõtt, miért kifogásolom ezen állomások telepítési "elveit", de ez a két eset is jól példázza, hogy nagyon elõnytelen pozícióba kerültek.
Így mérhettek alacsony napi, havi, éves, évtizedes középhõmérsékletet, magas páratartalmat, sok hidegrekordot, alacsony napfényátlagot (bár ez a fák árnyéka miatt történt, de az erõs ködhajlam is belejátszott), korai és késõi fagyokat, stb, stb, és mindezek miatt festhették azt a képet Zala megyérõl, amit a klímaleírásokban és egyéb helyeken tapasztalhatunk.
Persze ha ezeknek semmi kihatása sem lett volna, akkor csak legyint az ember, de sajnos társadalmi és gazdasági kihatásai is voltak.
Eközben a csillagda (15 km-re a nagykanizsai állomástól) minimuma 8 fok lett, ami országos viszonylatban az élmezõnybe tartozik, még a szeles és felhõs keleti tájakat is beleértve.
Ez azzal együtt is igaz, hogy a belsõ dombvidéki zárt völgyekben a nagykanizsai -0,1 fokos minimumnál valószínû alacsonyabbat is ki lehetett volna hozni.
2010. december 19-éra virradóra az iklódbördõcei állomás -22 fokos, az országban 3. leghidegebb értéke mellé a tormaföldei dombtetõ -8,1 fokos minimuma tartozott, ami az összes omsz állomás minimumánál magasabb volt, pedig a keleti országrészben még borult idõ volt, itt meg 40 centi hó és derült ég.
Nyilván ezek a magas minimumok fekvéstõl, magasságtól függõen eltérõ mértékben a középhõmérsékletben is jelentkeznek.
Mint ahogy jelentkeznek is azokon a vidékeken, ahol az említett zalai mérõhelyeknél jobb pozícióba kerültek állomások.