A villámban folyó áram gyorsan változó (hiszen elõször gyorsan létrejövõ, majd gyorsan megszûnõ) mágneses mezõt hoz létre maga körül, amely a környezõ, zárt vezetõhurkokban feszültséget indukál. Egy távolabbi villám hatása pár V lehet, ami szerencsédre csak arra volt jó, hogy az érzékeny tápra (vagy mittoménmire, a számítógépekhez nem értek) hasson egy reset formájában.

A professzor úr mutatott is példákat, meg nekünk is kellett végezni számításokat, amelyek megdöbbentõ eredményt adtak: egy nem közvetlen villámcsapás egy szerencsétlenül elhelyezett, nagy vezetõhurokban (pl. egy számítógépterem több, összekötött géppel) több száz voltos feszültségeket is képes indukálni anélkül, hogy a villámáram a vezetõkön át folyna. Az elektronikus berendezésekben esõ legtöbb káresemény emiatt van. Ez ellen lehet védekezni, relatíve költséges, de megéri, hiszen sokszor nem csak anyagi, hanem eszmei kár is keletkezhet (pl. egy számítógépen fontos adatok, dokumentumok stb.).

Nanovich: igen, az is lehet, hogy a villamos hálózat egyik tagját éri találat, de akkor szerintem inkább "rendes", "hosszú" (másodperces nagyságrendû) áramszünet van, amíg a hálózatban felépül a megkerülõ áramkör. Persze a kevésbé érzékeny fogyasztók azt se biztos, hogy észreveszik, a számítógép más tészta.