Nálunk ennek, vagyis a súl


Nálunk van egy érdekes sajtóbeli hozzáállás az olyan kérdésekhez, fõleg bajokhoz (pl. demográfiai, idõjárási), amik nem máról holnapra, tehát rövid idõn belül köszöntenek ránk, amiknek a következményeit nem azonnal érzékeljük: elhallgatás, ködösítés, bagatellizálás, gúnyolódás. A szárazság okozta károkról csak nagyon módjával írnak, ebbõl kifolyólag sokszor ott tartunk, hogy az emberek olyanokat beszélnek, hogy inkább ne is jöjjön az esõ, mert mi van akkor ha jég is lesz benne.

Az alföldi, azon belül is a dél alföldi fák kapcsán annyit tudok mondani, hogy a vonatból gyakran látni, hogy a barackost szórófejes locsolóval locsolják, sõt, már vannak olyan telepítésû gyümölcsösök is (körte pl.) amelyek csepegtetõ csövekkel be vannak csövezve. A meggyeseknél látom, hogy katasztrófa készül: száradnak kifelé a fák. Egy vonatból látható pár hektáros meggyesnek kb. a harmada ki van száradva.

A Tényekben most végre változást látok: halpusztulásról szóló riport halpusztulás a hõség és az alacsony vízállás miatt a Tisza csongrádi holt ágánál.

Utána: lángra kapott a száraz fû letett felhevült szerszámtól.