34-35 fokok voltak arrafelé.
Vagy ha Baján lett volna fagypontközeli hõmérséklet.
Ezzel az a helyzet, hogy a bajai állomás 110 méteren van, a zabari meg ha jóltévedek 230-on.
A bajai homokos laza talajon, maximum mérésére nagyon ideális helyen, egy tisztás jellegû helyen, a zabari meg erdõkkel körülvett vidék, igaz most a talaj ott is ki van száradva, de a közöttük lévõ 5 fokos differencia egy része a tszf. magasságból és a környezeti körülményekbõl is adódik.
Az a baj ezzel a témával, hogy mindig bele lehet kötni (nem mintha Te belekötöttél volna, csak úgy írom), és az emberek úgy képzelik el, hogy a klímaváltozás vagy a szélsõség az, amikor nyáron egyik nap 40 fok van, majd másnap esik 40 centi hó.
De az nem is szélsõség, mert hamar elolvadna a meleg talaj miatt, na ha megmaradt volna legalább egy hétig, na az már igen, de igy ááááá!
Ami ebben az idõszakban nagyon látványos, az a folyamatos kisebb-nagyobb szélsõségek, mindenféle kiegyenlítettség nélkül.
Például magas évi középhõmérsékletek jellemzik ezeket az éveket, de sík és völgyi viszonylatban minden évben ott vannak a -18-25 fokok: 2001, 2003, 2005, 2006, 2009, 2010, 2012.
Az 1960-1990 közötti idõszakban az évi közepek alacsonyabbak voltak, de sokkal ritkábbak voltak ezek a téli mélypontok, telek mentek el sorozatban úgy, hogy -15 fok is alig-alig volt analóg fekvésekben.
Stb-stb.