Tiszta sor - jobb írásban rögzíteni a dolgokat, az az igazán megbízható. nevet
1974-ben -elsõ osztályos gimnazista voltam akkor- csaknem egy éven át napi rendszerességgel feljegyeztem a hõmérséklet, csapadék, szél és légnyomás adatokat. Aztán abbahagytam. Most már roppant sajnálom, ha folytattam volna, micsoda adatsoraim lennének mostanáig! szomoru
Egyébként arra szoktam rá, hogy az emlékeimet összevetem a GFS kartenarchiv térképeivel -pontosítja azokat, amellett nagyon tanulságos. Fõ vonalaiban stimmelnek a forgatókönyvek, de el kell ismernem, néha "sántít" az emlékezet. kacsint
Azt azonban 100%-os biztonsággal ki merem jelenteni, hogy az 1992 aug. 31.-i pécsi 144 mm téves adat. A kérdéses napon tipikus prefrontális idõjárás volt zavartalan napsütéssel, erõs, meleg dny-i széllel, 1000 hpa alá esõ légnyomással. A hõmérséklet ekkor még elérte a 30C fokot. Bár a fenti gyõri megfigyelés, de ilyen szituációban az, hogy bárhol az országban 144 mm-es napi csapadékhozam (ami egyébként szélsõségesen erõs felhõszakadásnak felel meg) legyen, teljesen lehetetlen.
Másnap, szept. 1.-én már kiadós, közel fél napos esõ volt Gyõrben, és a hidegfront erõsségére jellemzõ, hogy napközben csökkent a hõmérséklet: a reggeli 13C-ról a déli 9C-ra. Hát, ha van "évszakváltó" front, akkor ez az volt!
A szóban forgó augusztus hónap emlékezetem szerint Gyõrben végig esõ nélkül telt. A kánikula szakadatlan volt elsejétõl harmincegyedikéig, de a meleg AC már júl. 20.-tól kezdett felépülni. Életem legforróbb idõszaka volt az, a fiatalabb fórumtársak nem tudom, mit szólnának most egy ilyen hónaphoz. beteg