Leginkább a különbözõ szintek nedvességébõl lehet következtetni rá - meg aztán a tapasztalat itt is sokat számít.

A tegnapi pl. rendkívül érdekes nap volt ebbõl a szempontból is, hiszen azért nem mindennapos nálunk jûliusban, hogy ennyire stabilan benedvesedjen az alsó légréteg. Ott, ahol fél-1 napon keresztül esett, a végén már magának az Ns-nek(!) az alapja is olyan 200-500 méteren volt, az alatta lévõ Cumulusok, fractusok stb. meg már szinte a földet súrolták (100 méter körüli alapokkal), mint ahogy a téli félévben szokott elõfordulni.

Ha meg arra irányult a kérdésed, hogy a már kialakult felhõalapokat hol lehet megnézni, akkor a leginkább a táviratokat (SYNOP, METAR) tudom javasolni.