Jó a kérdés, ugyanis egyértelmûen kisugárzási köd elsõ ránézésre, de ilyen kisugárzási köd akkor is létrejöhet, ha az itt lévõ száraz levegõhöz nedvesebb-párásabb érkezik, ami elvileg a kettõ keveredése, mert elõtte nem volt elég a páratartalom, hogy köd jöjjön létre, de miután nedvesebb levegõ érkezett, már igen, de akkor is csak kisugárzási!
Gyakran figyelhetõ meg tavasszal-nyáron, pl. az elmúlt napokban minden egyes reggel a fagyzugokban és a sík területeken is ugyanilyen kisugárzási köd volt (a nappali 30 fok feletti T maxok ellenére), viszont a dombokon lévõ kisebb mélyedésekben is megült, sõt, több helyen domboldalban lévõ fasor dombtetõ felõli oldalán is, mert a lefolyó hideg ott akadt meg, vagy épp sík területen lévõ erdei tisztás vagy rét is beködült!
Ezeken a reggeleken ahol köd van, az elvileg mind fagyzug!
Nagyon érdekes jelenségek ezek a ködök, fõleg mikor 32 fokos T maxot hozó nyári nappal után este még le sem ment a nap, már ott figyel a ködcsík a fagyzugok mélyén!
Link Link Link Link
Link Link Link
Ezért sem mindegy hova helyezünk el állomást, mert ha ilyen helyekre tesszük, akkor egy 15 méterrel fejjebb évõ mérõhely ködös napjait duplázhatjuk meg, illetve sokkal magasabb éves relatív páratartalom átlagot mérünk, és ha ezeket térségi érvénnyel kezeljük.....