Végre elrendeztem a képeket. A tegnapi vihar elé Fonyódra mentünk. Sprinter kollégának nem kellett sokat mennie. Nekem autókázni kelett, de ha itthonmaradok akkor ilyen látványról maradok le.

Kezdetben szép gomolyfelhõk sorakoztak a Badacsony felett: Link
Végül elkezdett hízni egy üllõ ami már a napot is eltakarta: Link
Tõlünk keletre kialakult egy nagyobb cong amit az üllõ és a száraz levegõ hamar legyilkolt: Link
Késõbb megindult a szél, alaposan megszívatva minket, viszont a taxiban ülõk élvezték: Link
Itt láttuk meg a peremfelhõt: Link
Közelebbrõl: Link
Eközben Badacsony felett és mögött emelet konvekció alakult ki: Link
Hatalmas mammák túlvilági képet nyújtottak: Link Link Link Link
Már félelmetesen sötétedik: Link
Itt már felment az adrenalin: Link
Nyugati résznek annyi: Link
Látványra ötös: Link
Itt már igen fújt a szél, fognom kellett az állványt nehogy elfújja a gépet: Link
Egy villámlás a mélybõl: Link
Igen közel: Link
Az utolsó kép méteres hullámok és a dübörgõ szél miatt már homályos lett: Link

Itt döntöttünk úgy hogy futás van! Leérve a mólóról aztán megérkezett a kidutószél és hátbakapott minket. Annyira szakadt, hogy a vízcseppek millió darabra robantak szét és a mögöttünk jövõ autó reflektorja az úttesten hatalmas szivárványt csinált nekünk. Végül fedezékbe húzódtunk.

Hazavittem Sprintert mert jól megázott. Nekemis volt bajom, de befûtöttem a kocsiban és úgy könnyû volt száradni. Megindultam a fõúton, erre menet közben 70-el egy hatalmas vízátfolyásba szaladtam. Alaposan lelassított. Hazafelé látszottak a szupercella nyomai. Kettétört fák, levert levelek tömkelege az úton. 5 tûoltó szirénázott, stb.

Út a második viharba hazafelé: Link

Végül az lett érdekes, hogy Osztopánnál mintha elvágták volna a csapadékot. Itthon teljesen száraz minden. Nulla mm hullott.

Ide csak egy szüttyögõ messzi cella jutott: Link

Mindent egybevetve megvolt a viharvadász feeling, nomeg a társaság laza rendesen.
laza

beillesztett kép



beillesztett kép