Ma nem sokon múlott, hogy akár komoly tragédiába torkolljon a strandolás Gyopárosfürdõn.
Az egyébként jelen helyzetünkben nagyon kevés 3-4 mm esõt adó zivatar, ami alig eresztett villámokat, már jócskán elhaladóban volt. Az egészet a medencében vártuk végig, pár percig tartott, a végén viharos kifutószél is volt, ami vitte az ernyõket. Amint elállt az esõ, úgy döntöttünk, hogy betolunk valamit a büfében. laza Elindultunk, közben érdekességként hatott ránk a tócsákat kitöltõ meleg víz, ilyenre nem is emlékszem, mikor volt utoljára. Éppen a sorunkat vártuk a lángosnál (emberek tömege mindenfelé, medencében, büfésoron, stb.), amikor vakító villanás és abban a pillanatban egy bõdületes reccsenés történt. Pár másodpercig alig mertek az emberek megmozdulni. Megmondom õszintén, hogy szabadban ilyen közel ilyet még nem éltem át. Nem tudom, hogy hová verhetett be a villám, ami minden bizonnyal az üllõbõl jöhetett le, mert a felhõalap már lényegesen odébb volt ekkor. A büfék közvetlen a fürdõ szimbólumának is számító kb. 20 méter magas kilátótorony tövénél vannak. Talán nem abba ment bele, de kb. 50 méteren belül volt a hatalmas lecsapó. Még a tipikus égett, ózon szagot is érezni lehetett erõsen 1-2 percig. Kiürítették a medencéket persze azonnal és aztán kb. jó fél óráig nem is lehetett visszamenni azokba, de végülis már mindegy lett volna. Nem tehetett errõl senki, a csoda se gondolta volna, hogy ekkora bumm lesz. Óriási mázli volt, hogy nem történt akár komoly tragédia, több százan voltak a közvetlen közelben abban a pillanatban. Maradandó élmény marad, az tuti. zivatar