Továbbra is vitathatatlan a meridionális légmozgások dominanciája a zonálisakkal szemben, és az erõs kontinentális hatás. A tél elsõ felének idõleges zonalitása után az idõjárás visszatért a már megszokottnak mondható stílusához: vérfagyasztó hideg februárban, a tavasszal meleg-hõség váltakozott késõi fagyokkal, és mindvégig kevés volt a csapadék. Most pedig itt a szaharai "szupernyár"... szomoru szomoru szomoru
A mai maximum ablakban mérve 34,5C-nak adódott nálam, amihez bízvást hozzáadhatunk kb. 1C fokot a standard körülmények között mért hõmérséklet eléréséhez. Ugyanezzel a hõmérõvel az ominózus 2007 júliusi hõhullámban mértem a legmagasabb értéket: 38,7 fokot (39 egész valahány tized standard körülmények mellett) A hõhullámok természetének ismeretében ilyen magas hõmérsékletet nem várok jövõ hétre. 2-3 fokot még "ráver" majd a 34,5-re, nem többet. Mindenesetre a 37C körüli érték már nem lesz messze 2007 poklától, Gyõr környékén 38-39C-re becsülöm most a tetõpontot.
A Pápa-Gyõr-Esztergom vonal lehet ugyan hõségbefutó, de csak 1-1 napra. Van néhány észak-dunántúli nyári országos rekord (Tata, Gyõr, Pápa? -pl. veszprémire nem is emlékszem), de ezek ritka madarak. A tartós, extrém hõség hazánkban mégiscsak a Dél-Alföldre jellemzõ, ritkábban a Dunántúl déli részeire. Az abszolút Tmax is sokáig Pécshez kötõdött, mígnem valamelyik alföldi állomás elvette tõle a pálmát.
Persze lehet, egyszer észak-dunántúli település hozza majd az abszolút maximumot, bár véleményem szerint ennek valószínûsége nem sokkal nagyobb a lottó ötösnél.
Érdekes ez annak a ténynek a fényében, hogy nagyon sokszor az ország nyugati része fölött magasabb a T850, mint délkeleten. Ez is mutatja, hogy bár az utóbbi nagyon sok mindent meghatároz, áttevõdése T2m-re sokkalta ravaszabb, mint ahogy azt a közismert "ökölszabály" (T2m=T850+17C) sejteti.