Én is az esõre ébredtem reggel, de nálunk csendesnek indult még 6-kor. Buszhoz menet (6:35-6:40) kezdett beleerõsíteni, ekkor nem tudtam eldönteni, hogy erõs csendes esõ, vagy beágyazott közepes zápor. 6:45-kor aztán az eltûnõ szemközti domb segített dönteni, nameg a heves zápor intenzitás. Látvány ezalatt végig nulla volt.
Buszon még a nõtincsi elágig esett, aztán kimentünk alóla. Vácon mindössze 35 percet töltöttem a "szabadban" (7:20-7:55), ennek elsõ és utolsó öt percét leszámítva (miért is ne ugye) végig esett egy "mellékesen" kialakult záporból, ami a "rendszerünk"-tõl elkülönülve alakult ki (még ha a radaron ez nem is látszott). Amikor épp nem esett, az erõs konvekció által létrehozott castellanusokban, congestusokban lehetett gyönyörködni, ez pedig olyan érzést keltett bennem, hogy ahogy a napon haladunk elõre, majd egyre erõsebbek lesznek a záporok, zivatarok, késõ délután akár darálás is lehetett volna.
Persze aztán nem így lett, de hát erre az egészre nem számítottunk.
Követve útját késõbb is, nekem olyan, mintha egy egész életében haldokló szupercella lett volna. Kár, hogy pont reggel ment át fölöttünk.