beillesztett kép



Hansen, Kelly & Kharecha: Globális felmelegedés gyorsulása: Tengeri jégre gyakorolt hatás

Link

2 részt iderakok lefordítva
Összefoglaló:
"A globális felmelegedés felgyorsult. A felmelegedés megolvasztja a tengeri jeget, de megolvasztja a jégtáblákat, a jégselfeket, a jégsapkákat és a gleccsereket is, ami hatással van a tengeri jégtakaróra. A hideg édesvíz és jéghegyek óceánba való beömlése egy átmeneti időszak alatt hajlamos megnövelni a tengeri jégtakarót, amíg az éghajlati kényszer stabilizálódik és új éghajlati állapot közeledik. Az óceán felmelegedése miatti tengeri jégolvadás ma mindkét féltekén felülkerekedik az édesvíz-beömléssel szemben, így a globális tengeri jégtakaró történelmi mélypont közelében van (1. ábra). A sarkvidéki tengeri jég viszonylag stabil volt az elmúlt 10-20 évben, miközben az antarktiszi tengeri jég csökkent, de a globális felmelegedés felgyorsulása mindkét esetet megváltoztathatja. Az Északi-sarkvidéken a meleg atlanti víz behatol a hideg sarkvidéki felszíni réteg alá, a meleg csendes-óceáni víz pedig az Aleut-szigetek küszöbön át az Északi-sarkvidéki medencébe. A paleoklíma adatai azt mutatják, hogy a mélységi felmelegedés a tengeri jég hirtelen elvesztéséhez vezethet Grönland közelében, aminek következményei lehetnek a grönlandi jégtakaróra. Az Antarktiszon az óceánok felgyorsult felmelegedése fokozza a jégtáblák olvadását és az édesvíz-beömlését, ami a tengeri jégtakaró átmeneti növekedését idézheti elő. Az IPCC által alkalmazott globális klímamodellek nem vették megfelelően figyelembe az édesvíznek a tengeri jégtakaróra gyakorolt ​​hatását, ami hozzájárult ahhoz, hogy az IPCC alulbecsüli az éghajlati érzékenységet. Összességében elmondható, hogy a felgyorsult globális felmelegedés nem tesz jót a jégtakarók stabilitásának, az óceán átforduló áramlásnak, valamint a globális tengerszintnek az elkövetkező évtizedekben – a tengeri jég változásainak összetettsége és a jégtakaró tömegvesztésének növekedési ütemével kapcsolatos bizonytalanság ellenére."

További adalék a cikkben a személyes kedvencemhez: a magas vs. alacsony ECS témához

"Klímaérzékenység. Az, hogy az IPCC-modellek nem képesek rögzíteni az édesvíz-befecskendezésből származó lehűlést, befolyásolja az IPCC legjobb becslését az egyensúlyi klímaérzékenységre (ECS), mivel az IPCC nagymértékben támaszkodik az 1850-es évek klímaszimulációinak összehasonlítására a megfigyelt globális felmelegedéssel. Azok a modellek, amelyek nem képesek megragadni az édesvíz-hatást – ami késlelteti a sarki felmelegedést és csökkenti a globális felmelegedést – irreálisan alacsony ECS-t igényelnek a megfigyeléseket meghaladó globális felmelegedés elkerülése érdekében. Ezt a becsült ECS-re gyakorolt ​​hatást azonban meghaladja a következőkben ismertetett aeroszolhatás."