Az üvegszilánk simán feljut a zivatarfelhõ üllõjébe is, hogyha valami felviszi õt a felhõalapig. Ez utóbbihoz általában kell egy tornádó. Ha nem baj, néhány képlettel megmutatom:
Link
1: Adott z magasságban a v feláramlási sebesség a z szintig integrált C CAPE függvényében. Ez pl. 1800J/kg-s CAPE esetében 60m/s (216km/h)!
Számoljuk ki, hogy egy gömb alakú jégszem mekkora sebességgel tud esni!
A maximális esési sebesség akkor áll be, amikor a közegellenállás egyensúlyt tart a gravitációval (2. képlet).
r sugarú gömb esetén a 2-ben A és m kifejezhetõ a jég sugarával és sûrûségével (3).
Ezt behelyettesítve kapjuk 4-et, amibõl kiszámolható az esési sebesség (5).
Gömb esetében k=0,45, a jég sûrûsége 920kg/m3, a levegõé 1,3kg/m3, a gravitációs gyorsulás g=9,81m/s2. (Bevezethetjük a c állandót (ami egy gyorsulás), ekkor c=20570m/s2)
Ha az r sugárba 2,5cm-t helyettesítek (ami egy igen nagy jégszem), akkor az esési sebességre kb. 22,68m/s-t kapok. Ahhoz, hogy egy jégszem 60m/s-sel essen, 17,5cm sugarúnak kell lennie.
Az üvegszilánk esetében a k és a ró_j is változik, de nem nagyságrendnyit, így a kettõ hányadosa is kb. ugyanannyi, vagyis a c nem nagyon változik.
Valójában az A és az m-ben lévõ V számolása is ilyenkor más lenne, de jó közelítéssel be lehet vezetni egy effektív gömbsugarat, ami az A-t és a V-t egyszerre jól közelíti (ekkor sem nagyon változik a c).
Egy feláramlás tehát az üvegszilánkokat fent tudja tartani, a kérdés általában az, hogy mi viszi föl õket a felhõalapig. Erre egy tornádó képes lehet, de más nem nagyon, hiszen a sekély konvekciós áramlások lassúak.