Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Statisztikai adatok nem állnak rendelkezésemre, de biztosra veszem, hogy a Kékes tengerszint feletti magasságában június végéig elõfordulhatnak hó ill. graupel záporok.
Derick ír arról a Hosszútávú legutolsó bejegyzésében, hogy a most hétvégére esedékes lesz valószínûleg az utolsó sarkvidéki hidegöblítés szeptemberig. Rendszerint így természetes, azonban vannak markáns kivételek is. Júniusban is elõfordulhat a sarki hidegtömeg maradékának mélyen délre való hatolása (Sõt, pl. 1962-ben július közepén is elõfordult ilyen, bár az egy igen kivételes nyár volt) 1985 vagy 86 június végén (pontosan nem emlékszem, meg kell nézni az archívumban) a Balatonon volt napokig tartó, dühöngõ é-ény-i szél 8-9 fokos maximumokkal. Ilyen esetben 1000 m magasságban nagyon közel vannak a hózáporok, hacsak nincs egészen extra vertikális hõeloszlása az érkezõ légtömegnek.
Hogy lesz-e hó vagy sem, azt elsõsorban a T850, méginkább a T925 hpa térképekbõl lehet megsaccolni. Természetesen számít a függõleges hõmérsékletgradiens: gyakran igen tetemes különbség van a T850 és a T2m között (ez sarki-tengeri levegõfajtánál jellemzõ, s fõleg a síkvidéki havazás esélyét határozza meg) A harmatpont is a befolyásoló tényezõk között van, mivel a párolgás csökkenti a köztes légrétegek hõmérsékletét -azonban véleményem szerint ez havazásnál másodlagos jelentõségû.
Ui.: A szememben mázlista vagy a Kékessel, ha tehetném, én is felköltöznék oda.

Derick ír arról a Hosszútávú legutolsó bejegyzésében, hogy a most hétvégére esedékes lesz valószínûleg az utolsó sarkvidéki hidegöblítés szeptemberig. Rendszerint így természetes, azonban vannak markáns kivételek is. Júniusban is elõfordulhat a sarki hidegtömeg maradékának mélyen délre való hatolása (Sõt, pl. 1962-ben július közepén is elõfordult ilyen, bár az egy igen kivételes nyár volt) 1985 vagy 86 június végén (pontosan nem emlékszem, meg kell nézni az archívumban) a Balatonon volt napokig tartó, dühöngõ é-ény-i szél 8-9 fokos maximumokkal. Ilyen esetben 1000 m magasságban nagyon közel vannak a hózáporok, hacsak nincs egészen extra vertikális hõeloszlása az érkezõ légtömegnek.
Hogy lesz-e hó vagy sem, azt elsõsorban a T850, méginkább a T925 hpa térképekbõl lehet megsaccolni. Természetesen számít a függõleges hõmérsékletgradiens: gyakran igen tetemes különbség van a T850 és a T2m között (ez sarki-tengeri levegõfajtánál jellemzõ, s fõleg a síkvidéki havazás esélyét határozza meg) A harmatpont is a befolyásoló tényezõk között van, mivel a párolgás csökkenti a köztes légrétegek hõmérsékletét -azonban véleményem szerint ez havazásnál másodlagos jelentõségû.
Ui.: A szememben mázlista vagy a Kékessel, ha tehetném, én is felköltöznék oda.