Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Mint már annyiszor elmondtuk, amirõl beszélsz, az ismert és tanított jelenség. Semmilyen titkos dolog nincs benne, hogy egy fagyzugban lévõ állomás hajnali (de akár közép) hõmérséklete jóval alacsonyabb egy tõle minimális távolságra lévõ domboldalon lévõ állomásénál.
Azt viszont Te nem érted meg - pedig ha jól elékszem Usrin párszor beírta, hogy egy hely klimatikus viszonyait nem kizárólag az éves középhõmérséklet határozza meg, hanem pl a csapadék mennyisége, a napfénytartam is, amely paraméterek nem függenek a kis domborzati különbségektõl.
Az OMSZ-ban is tisztában vannak azzal, hogy egy állomás telepítésekor milyen szempontokat kell figyelembe venni, de ugye nem lehet akárhova telepíteni, csak oda, ahola felügyeletét biztosítani tudják.
Állandóan abba kötöttél bele, hogy az állomások nincsenek reprezentatív helyre telepítve, viszont utána rögtön azt írtad, hogy az ilyen területek egészén rendkívül változatosan alakul a hõmérséklet a domborzat miatt. Azaz saját második állításoddal meg is magyaráztad (legalábbis nekem), hogy miért is nem reprezentatív helyeken van pár állomás: mert ugye ez lehetetlen is.
Azt sem értem, hogy miért kell folyton panaszkodni itt a fórumon arról, hogy téged megaláztak, meg semmibe vesznek: a tudomány így mûködik: aki állít valamit, annak ez be kell bizonyítani, nem pedig megsértõdni, ha ezt mások nem hiszik el. Fõleg akkor, ha a mások érveit Te sem vagy hajlandó meghallgatni vagy átgondolni.
Összefoglalva: semmi új nincs abban, amit állítasz, hogy egy erõsen tagolt helyen az átlaghõmérsékletben nagy különbségek tudnak kialakulni, viszont az egyszerûen nem igaz, amit te ebbõl következtetésnek vonsz le és tényként kezelsz, hogy a klimatikus térképek rosszul vannak megalkotva Magyarországon, hiszen a klímát a (pár állomás) hõmérsékleten kívül a többi sok más állomás egyéb adatai alapján határozzák meg.
Azt viszont Te nem érted meg - pedig ha jól elékszem Usrin párszor beírta, hogy egy hely klimatikus viszonyait nem kizárólag az éves középhõmérséklet határozza meg, hanem pl a csapadék mennyisége, a napfénytartam is, amely paraméterek nem függenek a kis domborzati különbségektõl.
Az OMSZ-ban is tisztában vannak azzal, hogy egy állomás telepítésekor milyen szempontokat kell figyelembe venni, de ugye nem lehet akárhova telepíteni, csak oda, ahola felügyeletét biztosítani tudják.
Állandóan abba kötöttél bele, hogy az állomások nincsenek reprezentatív helyre telepítve, viszont utána rögtön azt írtad, hogy az ilyen területek egészén rendkívül változatosan alakul a hõmérséklet a domborzat miatt. Azaz saját második állításoddal meg is magyaráztad (legalábbis nekem), hogy miért is nem reprezentatív helyeken van pár állomás: mert ugye ez lehetetlen is.
Azt sem értem, hogy miért kell folyton panaszkodni itt a fórumon arról, hogy téged megaláztak, meg semmibe vesznek: a tudomány így mûködik: aki állít valamit, annak ez be kell bizonyítani, nem pedig megsértõdni, ha ezt mások nem hiszik el. Fõleg akkor, ha a mások érveit Te sem vagy hajlandó meghallgatni vagy átgondolni.
Összefoglalva: semmi új nincs abban, amit állítasz, hogy egy erõsen tagolt helyen az átlaghõmérsékletben nagy különbségek tudnak kialakulni, viszont az egyszerûen nem igaz, amit te ebbõl következtetésnek vonsz le és tényként kezelsz, hogy a klimatikus térképek rosszul vannak megalkotva Magyarországon, hiszen a klímát a (pár állomás) hõmérsékleten kívül a többi sok más állomás egyéb adatai alapján határozzák meg.