Kérdések és válaszok

Nem akarok beleszólni, de én már sokat tanultam ezekbõl a hozzászólásokból,amit Floo és te írtál ebbe a topicba, köszönöm nektek

"Úgy látszik falrahányt borsó volt, amit a múltkor példákkal bemutattam: a fagyzugok (alacsony fekvésüknek köszönhetõen) nagyobb maximumokat (ezáltal nyílván nagyobb számú bizonyos meghúzott határt meghaladó) magas nyári hõmérsékletet produkálnak, mint a jó fagylefolyású, magas helyek..."

Floo, végignézted az adatokat az elõzõ hozzászólásomban? Nagykanizsa bármennyire völgy és fagyzug, mégis jóval kevesebb(!) nyári ill. hõségnapot produkál, mint Pécs. A mikroklíma önmagában tényleg azt a különbséget váltja ki, amirõl beszélsz: az éjjel fagyzugos völgyben gyakoribb a magas T(max). De a kulcsszót te is leírtad: ez csak két, egymáshoz KÖZEL ESÕ pont között mûködik. A példa ugyanakkor azt mutatja, hogy a Nagykanizsa-Pécs távolságon ezt a hatást a mezoklíma már bõven felülírja. Tehát a Zala és Baranya között tapasztalható különbséget nem lehet csupán az állomások mikroklímájával megindokolni... Itt bizony, ahogy a nagykönyvben meg van írva, északnyugatról délkelet felé nõ fokozatosan a nyári napok száma, mikroklíma ide vagy oda. (Hiszen ha a helyi jellemzõkön múlna, akkor Kanizsán kellene a legtöbb nyári napot mérnünk!)

Usrin!
A nappali maximumokat valóban markánsan meghatározza a magasság, ezért nyílvánvaló, hogy alacsonyabban fekvõ területen nagyobb számú, bizonyos szintet elérõ vagy meghaladó ilyen adatot találunk.....
Úgy látszik falrahányt borsó volt, amit a múltkor példákkal bemutattam: a fagyzugok ( alacsony fekvésüknek köszönhetõen) nagyobb maximumokat (ezáltal nyílván nagyobb számú bizonyos meghúzott határt meghaladó) magas nyári hõmérsékletet produkálnak, mint a jó fagylefolyású, magas helyek....így, Veled ellentétben, SEMMI, SEMMI összefüggést nem látok az évi középhõmérséklet és a nyári max-ok között....
TELJESEN BIZTOS VAGYOK BENNE, hogy Lendva éves középhõmérséklete 30 éves távon sem marad el semmivel Sellyétõl, miközben azt is borítékolhatjuk, hogy hõségnapok számában Sellye fog vezetni.....a hosszabb távon tett megfigyeléseim alapján kiválasztott múltkori példa éppen azt próbálta illusztrálni (ezek szerint hasztalanul), hogy két egymáshoz közelesõ, fekvésében (magasságában) jelentõsen eltérõ pont között olyan különbség mutatkozik, hogy a nappali max-ok szinte fordított arányban állnak a napi középpel, rettentõen szomorú vagyok, hogy olyan érvekkel állsz elõ, amelyek ilyen összefüggésbeli érvénytelenségének bizonyítására olyan sok energiát fordítottam (láthatóan hasztalanul)....
Úgy látszik a dolgok öncélú cáfolata mindig fontosabb, mint azok felfogása...
Természetesen, a nyári T értékekben szerepe lehet még a kontinentális jelleg keleti irányban történõ erõsödésének is, aminek télen lényegében a fordított elõjelû megfelelõjét láthatjuk...
Arra vonatkozóan pedig, hogy én "mit akarok bizonyítani" vagy mit nem, figyelmedbe ajánlanám annak korábbi, többszöri pontosítását,aztán már csak a tényeket kéne tudomásul venni....lehet, hogy még vitára se lenne szükség!
Ha nekem semmiképp nem hiszel, akkor a tényekkel való közvetlen szembesülés végett, ellenõrizd magad a magas nyári T-k és a középhõmérséklet közti összefüggést a 203 m-re telepített Pogány és a 100 m-rel alacsonyabban lévõ Sellye ilyen adatainak összevetésével, ha a tények "véletlenül" engem igazolnának, csak arra nagyon vigyázz, nehogy megcáfold saját magadat!

Floo: én nem írtam olyasmit, hogy "ha az Északi-középhegység nem lenne ott, akkor Észak-Magyarország épp olyan meleg lenne, mint az Alföld". Valószínûleg majdnem ugyanolyan meleg lenne, csak épp ennek semmi értelme, mert azok a hegyek nem fognak holnapra eltûnni. Te viszont most ezt bizonygatod a Dunántúli-dombsággal. (Ha megmutatod, hogy a magasság az alacsonyabb T oka, azzal egyáltalán nem cáfolod meg, hogy Zala hûvösebb...)

Másfelõl: a matematika itt nem minden. Mint tudjuk, a T azért csökken a magassággal, mert a besugárzás a felszín nyeli el, és a felszín lesz az, ami alulról melegíti a légoszlopot. Ezért az sem mindegy, hogy egy síkságból kiemelkedõ hegyen mész felfelé (ott átlagban mindenképp igaz a 0,5°C/100 m), vagy egy országrésznyi összefüggõ terület helyezkedik el magasabban...

Érdekességként következzék a nyári ill. zárójelben a hõségnapok átlagos száma (hogy az éjszakai lehûlés ne zavarjon be) néhány DNy-magyarországi állomásról. Az adatok 1901-1950 közöttiek, újabbak nincsenek kéznél, de talán így is beszédes... gyanúsan ugyanaz a tendencia, mint a középhõmérsékletekben.

Zalaegerszeg: 64,8 (13,7)
Lenti: 70,3 (13,9)
Nagykanizsa: 69,4 (16,3)
Homokszentgyörgy (D-Somogy): 72,4 (20,3)
Szentlõrinc (Ny-Baranya): 77,4 (20,0)
Pécs, Egyetem: 78,5 (22,5)
Siklós: 81,1 (20,9)

Ismétlem: én is leszögeztem, hogy az országon belüli mezoklimatikus különbségek csekélyek, és adott pillanatban a mikroklíma hatása sokkal jelentõsebb lehet. De azért ne kezdjük már azt állítani, hogy EGYÁLTALÁN NINCSENEK ilyen különbségek... Rövid távon (pl. az elõrék T-kiadásában) nem érdemes mindig felhasználni õket. De ha a cél az, hogy leírd Magyarország éghajlatát, akkor nem mondhatod azt, hogy nincsenek.

Nemrégiben olvastam a szupercellákról és lenne a kérdésem, hogy mi a különbség a következõ felhõfajták között (falfelhõ, felhõalap, arcus felhõ, peremfelhõ, farokfelhõ) illetve a cella mely részén fordulnak elõ és hogy néznek ki ezek?

Ja és ha egy szupercella közelít felénk, akkor a mezociklonjának az állmelegfrontja vagy az álhidegfrontja halad át elõször?

A választ elõre is nagyon szépen köszönöm!

Floo!
HAGYD ABBA!

Usrin!
A matematika szerint pedig AZ az okozója, sõt, még vagy egy tizednyi elõny van ide!
Ovasd el mégegyszer, mit írtam, én is a mezoklímáról beszélek, csupán közös nevezõre hoztam a dolgot!
Te kiszámoltad a Kékest, én meg Lendvát, a Tiéd jó, az enyém nem?

Úgy látszik, ebben a szakmában senki semmit nem tagad, meg mindig mindent tud!
Csak akkor azt mondd meg nekem, hogy miért van mindig az elején Nektek igazatok, nekem meg nem, aztán mire nekem is az lesz, addigra mindazt az egész szakma tudja, amit én állítok!

Floo: álljon meg a menet, a tengerszint feletti magasságban nemcsak a két állomás, hanem a két tájegység között van meg ez a különbség. Tehát ez NEM mikroklímát befolyásol, így nincs értelme levonni, és megállapítani, hogy "mi lenne, ha"... A két országrész közötti éghajlati különbségnek az IS okozója, hogy a Dunántúli-dombság eleve magasabb fekvésû, ezt sem tagadja senki a szakmában!

A #9187-ben leírt "játékot" pedig szeretném eljátszani, ha kicsit több idõm lesz (ez néhány hét múlva esélyes). Az egyszerûség kedvéért nem az aktuális, hanem archív (különbözõ idõjárási helyzeteket tükrözõ) adatokkal.

S még valami ha már annyit emlegettétek azt a 0,5 tized fokot (én 0,6-ról tudok, de lényegében tökmindegy), akkor :
30 éves középérték :
Lendva 10,00
Szeged 10,45
Tengerszint feletti különbség 100 méter, hõcsökkenés felfelé 0,5 fok ! !
Ha megcsináljuk a tengerszint feletti magasságok abszolút értékei szerinti (100 m-ként 0,5 fokos) korrekciót, megnézve, hogy egy adott térség középhõmérséklete hogyan változna meg átlagos szintjének megváltozásával, akkor azt kapnánk, hogy Lendva 0,05 -dal relatíve melegebb Szegednél....ekkor ugyanis azt vizsgálnánk, hogy kizárólag a légkör okozta hõmérsékleti viszonyok milyenek....tehát több napsütéses óra vagy kevesebb ide vagy oda, az eredmény ez !

Példa!
Nem szeretek eme példával élni, mert mélységesen tisztelem az illetõt, sõt még azon túl is tiszeletem, de ha olvassa ezeket a sorokat, akkor Õ is tud belõle tanulni, mégha viccesen is hangzik a dolog hogy Õ tõlem tanul, de ez csak annak vicces aki még nem tanult (vagy nem akart tanulni) a kisebb tudású embertõl ! !
Egy azt hiszem tavaszi nap volt, hetek óta tökugyanaz az idõjárási helyzet, anticiklon, napról napra ugyanolyan eloszlásban a hõmérsékletek, Usrin csinálta az elõrét napokon át,ugy ahogy kell, tökugyanazt tette GYMS-ra Zalára és Baranyára is, mert annyi is lett !
Egyik nap Usrin nem ért rá csinálni elõrét, beugrott Kp, és az aznapi elõrét még meghagyta ugy ahogy Usrin csinálta tökugyanazt téve az egész Dunántúlra, majd a következõ napon 20 fok GYMS, 22 Zala és 25 Baranya!
Kishíján leborultam a székrõl!
Természetesen azon a napon is ugyanaz a T volt mindhárom tájegységen, ugy mint elõtte napokon és az utána napokon is!
Erre Usrin másnap reggel kijavította arra a napra 25, 25, 25 fokra mind a 3 tájegységre!
Kp aki tanult világott járt meteorológus, a fiatal generációt képviseli, csípõbõl megszokásból oda tette 3-5 fokkal többet, mint Zala-GYMS-ra, elkövetve ezt a hibát, s nem azért mert elõtte nem csinált elõrét 2 hétig, kijött a gyakorlatból és nem ismerte az elõzõ nap adatait (ha a fogorvos elmegy 2 hét szabadságra, ha hazajön utána nem kezdi el kifúrni a fog helyett a nagylábujjamat), hanem mert Õ is áldozatául esett a rossz beidegzõdésnek!
Mégegyszer leírom nem bántás felé, hanem egy észrevétel, és csak azért mert Õ Kp, ugyanúgy hibázhat, sajna nálunk megszokott dolog elfogadni valaki dolgait csak azért mert õ professzor vagy mert õ orvos vagy klimakutató vagy akármi, anélkül hogy mernénk szólni vagy kétségbe vonni a döntését vagy cselekedeteinek helyességét !

Usrin!

Én évek óta jáccok egy játékot, ajánlom Neked is!
Derült anticiklonos napokon mikor ugyanaz a mezoklimatikus helyzet Nyíregyen-Szegeden-Pécsen-Gyõrben is, akkor nézzed végig az összes állomás hõmérséklet adatait, és látni fogod a számokból hogy melyik állomás milyen terepponton milyen fekvésben helyezkedik el, hisz a hõmérséklet alakulása egyértelmû következménye a fekvésnek!
Ha jó pár napon-éjszakán jáccol velük, egy kis idõ múlva ha ügyes vagy, egy állomás adatiból következtetni tudsz az összesére, és nem fox tévedni 2 tizedet sem!
Igy be lehet lõni magadnak, hogy melyik állomás hol fexik, és ha ezt megcsinálod, megkapod a választ arra is hogy a lendvai milyen helyen van

jaj, dehogy bántott, a melegrekordos témában te "nyertél", hiszen igazad volt. A másik témában azért írtam,hogy Usrin "helyre tette a témát", mert õ hozzám képest Makó-Jeruzsálem távolságban van a meteorológiát illetõen, szóval semmi gáz nincs

a burkolt cinizmus és piszkálás sokkal rosszabb mint az õszinte és nyílt vélemény kedves barátaim!

nem meccset akartam játszani, ha téged azt bántott akkor bocs, de remélem érted mit akartam mondani.

Köszi, kellett, he-he !

Való igaz András, a jelenség él, azért mondtam, hogy ne túlozzon és általánosítson (metnet), valamint a Makó-Jeruzsálemet !

A miskolci állomás is megérne egy misét (...), ám a kritika és a lealacsonyítás bizony két külön dolog.

A 100m/0,5°C tekintetében jogos, jól elírtam (pedig nyílvánvaló), he-he !

Egyébként Endre félreért, nem a felvetésével van a gond, hanem az irányával.

#9178. - kempeter (Salgótarján)

"Jó lenne, ha valaki hozzáértõ is bekapcsolódna a témába, mert így nem valami tudományos a dolog "

Hát igen, jött Usrin és már helyre van téve a téma...végre

Minden elismerésem András a tényszerû józan szavakért!Elkél az önigazolások, prekoncepciók szubjektumainak tengerében...

ok, 1-0 oda ,megértettem és utánanéztem ennek a melegrekordos dolognak; igazad van. Pá!

Jóska: amit a #9154-ban ír Floo, annak a megfogalmazása tényleg túlzó, de a jelenség létezik. Az elõrékben hagyománnyá vált 5°C-os intervallumot megadni Magyarország területére, olyan helyzetben is, amikor ekkora különbségek nem, vagy csak mikroklimatikus okokból alakulnak ki. Hogy miért lett így kõbe vésve ez az 5°C (egészen különbözõ helyzetekre is), az jogos kérdés. Ilyenkor pl. a 25-30°C-ból a 30°C automatikusan Pécsre és Szegedre kerül, Gyõr 26-ot vagy 27-et, Miskolc 25-öt kap. Ez itt rendszeresen megfigyelhetõ: Link Térképes ábrázolásban van ennek némi létjogosultsága (hiszen oda nem lehet a mikroklímákat feltenni, valahogy mégis érzékeltetni kell, hogy nem lesz hajszálpontosan azonos T mindenütt), de a konkrét városokra szóló elõrében ugyanezt lemásolni...
"a 100m szintkülönbség egy tizednek felel meg": hadd pontosítsak, kb. 0,5°C-nak! (Kékes évi középhõmérséklete kb. 6°C, az Alföldé a Mátra elõterében 10°C - és ebben már a téli inverziós helyzetek is benne vannak.)

Floo: Az éghaljati térképekkel és elemzésekkel viszont kár vitatkozni, inkább érdemes rajtuk a számértékeket tanulmányozni. Kis ország, kis különbségek: a "hûvös" Alpokalja alig 1-2°C miatt kapta ezt a jelzõt a "meleg" Dél-Magyarországhoz képest. Aki ebbõl túlzó következtetéseket von le, az magára vessen... (Ide értem a Pécset "mediterránnak" nevezõket is. Ez a jelzõ meteorológiai munkákban NEM fordul elõ, NEM a szakma találmánya!) Megjegyzem: ha a kanizsai mérés nem reprezentatív, akkor a csörnyeföldi szõlõhegyé ugyanúgy nem az. A különbözõ mikroklímák ÁTLAGÁT lenne érdemes más tájakkal összevetni. Akkor pedig már megint ott tartunk, ahol az általad semmibe vett elemzések: fél fokokról, 1 fokokról van szó, de azok masszívan ott vannak. Adott pillanatban felülírhatja õket a mikroklíma, ezért egy rövid távú elõrében tényleg nem mindig belõlük kell kiindulni. Viszont hosszú távon, pl. havi vagy éves átlagokban a mezoklíma a gyõztes. Nem kell semmilyen éghajlati atlaszt kidobni, és fõleg nem kell ilyen hangnemben minõsíteni a készítõik munkáját és szakmai tudását - bár a kritikának olykor valóban megvan a helye. Azt pl. én is szívesen megkérdezném az éghajlati osztálytól, hogy Szentendre állomást (déli lejtõ) miért nem hagyták figyelmen kívül az új atlasz térképeinek szerkesztésekor, és miért produkáltak vele egy, a budapestinél is durvább hõszigetet... Vagy hogy ha az agárdi hõmérõ árnyékolása nem megbízható, akkor júniusban még miért születhetett ott hiteles érték: Link

És még egy halk kérdés Floo-hoz: jártál már a lendvai állomáson? A teljesség kedvéért arról is jó lenne tudni, hogy milyen felszínre, dombra, völgybe, milyen kitettségû lejtõre épült. Vagy csak elkönyvelted, hogy a magyar állomások használhatatlanok, bezzeg a szlovének tökéletesen reprezentatív helyre települtek?

Végül, de nem utolsósorban: a fagyzugos, vagy akármitõl nem reprezentatív állomásokkal szerintem messze nem az a legnagyobb gond, amirõl ez a vita folyik. Mint írtam, az éghajlati értékeléseket nehezen vezethetnék tévútra, DE: sajnos minden mérésük szerepel az idõjárási modellek bemenõ adataként. A modellkimenetet nagyban befolyásolhatja, hogy pl. egy téli reggelen Dél-Zalából 0 vagy -10°C-os bemenõ adat érkezik (dombról vagy völgybõl). És rengeteg ilyen jellegû hely van ország- ill. világszerte. Amikor a GFS-t hibáztatjuk egy tévedéséért, akkor ez is jusson eszünkbe. Úgy vélem, a modellelõrejelzések profitálnának legtöbbet abból, ha egy-egy kis területen belül többféle mikroklímát lefedhetnének a mérések. De ehhez ma sem a szaktudás hiányzik...

kempeter!
szerintem én talán azért kicsit értek a témához, de ezt ítéljék meg mások.

nem értetted. Ha elfogadott lett volna a kecskeméti állomás akkor nem lett volna a felhajtás, hogy most akkor van e melegrekord vagy sem. Azért mert nem voltak biztosak magukban, érted.

akkor ne mérjük eredménybe ha nem akarod, de akkor is ide 1-0. Maga az OMSZ ismerte el ezt akkor amikor elkezdte felülvizsgálni a mûszereik hitelességét.....

miért nem akarjátok érteni amiket leírnak normális emberek, vagy nem akarjátok érteni, hogy lehessen veszekedni???

Az, hogy ki mondta , hogy hiteles ,azt nem tudom. Gondolom, engedélyhez kötött egy hivatalos,a nemzetközi szabványnak megfelelõ mérõállomás üzemeltetése. A melegrekordos témához sajnos nem tudok hozzászólni, mert nem nagyon érdekelnek.
Jó lenne, ha valaki hozzáértõ is bekapcsolódna a témába, mert így nem valami tudományos a dolog

Legyen 0-0

áhhhh!
és ki mondta ki ezekre hogy hiteles? Ki? õk?
nem megyek messzebbre, mint júliusig: akkor a hitelesnek hitt állomásokon sorra dõltek meg a melegrekordok, aztán valami oknál fogva nem dõltek meg, mert mégsem olyan HITELES MINT AHOGY AZT A KÖZTUDATBAN ELHINTETTÉK.

szerintem 1-0 ide

Nem. Azért hiteles, mert hitelesített mérõeszközökkel mérték hitelesített mérõállomáson

egyáltalán nem mindegy. A HITELES AZÉRT HITELES MERT ANNAK MONDJUK?? VICC!

Bocsánat ezt külön akartam,íme:

A helyzet az: vannak mindenki számára hozzáférhetõ adatsorok,amelyeket bárki elõvehet bármikor.
Vannak emberek,akiknek az a kenyerük, hogy ezeket az adatsorokat elemzik, olvassák, felhasználják valamilyen elmélet kidolgozásához stb.
És vannak olyanok - például én - ,akiket nem érdekelnek ezek az adatsorok , nem foglalkoznak vele.
A legjobb az,ha ezeket az adatsorokat, statisztikákat azok nézegetik, akiknek a kenyerük miatt kell azt csinálni.
Azt mondani ezekre, hogy sz@r, szerintem durva és helytelen; és talán bántó is egyeseknek.

Bocsi a hosszért, de muszáj volt leírnom. Remélem e hsz. miatt nem fognak kimoderálni - esetleg kirúgni innen...

Szerk.:
#9165. - bali (Sopron)

Ez már tényleg nem fórumtéma, kicsit pihenjél

Floo!
kár, hogy erre még csak most jöttél rá.... ezt én már lassan 2 éve tudom.

értem mire gondolsz, és meg is értettem, de fogd fel, hogy tök értelmetlen harc amit vívsz, és ilyen mélységben már unalmas a téma. néha irigyellek bennetek, hogy ennyit tudtok foglalkozni k...a 3-4 tizedekkel........

abban viszont teljesen egyetértek, hogy minden elõrejelzés mind hajnalra és mind nappalra az általad említett térségeket emeli ki /tesz be magasabb hõmérsékletet/. Ez egy berögzõdés, ugyanolyan berögzõdés ami itt 50 év alatt kialakult. Nézz csak körbe mi megy jelenleg a médiákban...... de Te tudod mire gondolok......

Nincsen nekem igazam, a tények beszélnek, légyszíves belátogatni az éghajlati osztályra.
Elkísérünk, he-he !

Az utóbbi 2 beírásod megértetett velem valamit, ami egyrészt szakmai, másrészt egészen más vonatkozású dolog, és amit eddig csak sejtettem, most már biztos vagyok benne.....
Ezért értelmetlen vitázni Veled és az atlaszaiddal meg a könyveiddel ! !
És ha ezek után még úgy érzed Neked van igazad, akkor ámen!

Mindig, és 3-4-5 ?
Légyszíves, ne túlozz és általánosíts!
A rövidtávú elõrejelzések és az éghajlati indexek viszonya Makó és Jeruzsálem !
A lentebb folytatott eszmecsre épp azt mutatja, hogy a mikroklíma kívül adódik (azon felül álló, pont Te szolgáltál adatokkkal, és olyan már nincs, már ne haragudj, hogy minden állomás vagy fagyzugos, vagy városklíma, ahogy neked szükséges, he-he), és pont az éghajlati atlaszokban rögzített különbségek vannak, he-he !

Egyébként a ". . . " tizedek többek mint gondolnád (és a 100m szintkülönbség egy tizednek felel meg), ezt ne fitymáld le, tehát a Lendva és Szeged közötti 4,5 tized azért több mint matek, egész komoly éghajlati különbség, nézz rá pl .a teljesen más viszonyola bíró Nyírség évi közepére !

Az éghajlati jellegek nemcsak a hõmérsékletekekbõl állnak össze, csapadék, napfénytartam, tenyészidõszaki fagymentesség, és stb.

Kezdjük elõlrõl, he-he ?

Ha csak néhány tizednyi különbség van, akkor miért tesznek (tettek !) RENDSZERESEN, MINDÍG MINDEN IDÕJÁRÁSI HELYZETBEN (!) a metnet és az OMSZ elõrék is 3-4-5 fokkal többet Baranyára éjjel-nappal, ami éves szinten 4 fokos középértékbeli különbséget feltételez) ? ? ?

Én sem állítottam mást, mint hogy ezeket a bizonyos általad is elismert néhány tizedes mezoklimakülönbségeket a mikroklima felül tudja írja.....

Aki olvasta az "eszmecserét" errõl a témáról, és ezt a hozzászólásodat olvassa, remélem le tudja vonni belõle a konzekvenciát........

Így van ne vitázzunk, ám akkor dugába dõlt a bizonyítási rendszered, hisz mi soha nem mondtuk, hogy néhány tizednél nagyobbak a különbségek, csak azt hogy vannak, he-he !

Igaz,ami igaz, he-he

"De igaza van Balinak, tök értelmetlen vitázni ezen, mert Taki mondtata cseng a fülembe : "mindig a faltörõ kosnak fáj a legjobban"

No comment

Jóska!
1.Ha lenne 30 éves adatsorom Sellyérõl akkor igazolnám és odairtam volna, de mivel nincs igy nehéz...
2. Ha a kontinentális jelleg kelet felé erõsödik, és ebbõl a szempontból Pécs keletebbre van Zalától, akkor érdekelne mitõl mediterrán Pécs, fõleg hogy a horvát met szolgálat szerint Szlavónia és „Baranja” Horvátország legkontinentálisabb térsége (és anno egy rakás érvvel támasztottátok alá, olyan viták sorában, mint a mostani is amilyen érzéseket idéz fel bennem, hogy Pécsen igenis van hatása a mediterránumnak, mindeféle szubmediterrán növényekkel meg hasonlókkal példálóztatok)...
3. A pécsi állomás adatai 1961-1990-ig szóltak, amiben benne van még a városi klíma rendesen, de én nem hiszem hogy a pécsi állomás jelen pillantban Pogányon is reprezentativ, sõt, lényegében a város egyik felérõl átvitték a másikra, derült éjszakákon az éjszakai adatsort visszanézve nem gyõztem fölhívni a figyelmeteket arra a „megmagyarázhatatlan” jelenségre, hogy a T a szél D-rõl É-ira fordulásakor ugrál 4-5 fokokat az országban egyedüliként, nem hinném hogy nem a városi hõt viszi rá a szél éjszaka...
4.Ha lenne 30 éves adatom Sellyérõl, akkor meg tudnám mondani, viszont abban igazad van, hogy nem mind az összes zalai állomás fagyzugos, az egerszegi az volt, a lenti az volt, a letenyei az volt, az iklódi az (rosszabb mint kanizsa), a sármelléki reprezentativnak tünik, a kanizsai ugye tudjuk, az egerszegit meg felvitték az erdöbe egy domb oldalára, egy szük völgy oldalában van, ami a hidegtó effektus miatt fel tud telni hideg levegövel, vagyis éjjel igaz jobb mint Kanizsa, de mivel erdõben van, nappal hûti az erdö, éjjel pedig a hidegtó effektust kompenzálja az erdö....

6-7-8-10000. Szeged 30 éves átlaga 0,45 fokkal több mint Lendva...
Szaros 4 tizeddel!
110 méterrel magasabban van Lendva, Szegeden se növénytakaró se semmi, és ott már mezoklimatikus különbség is kell hogy legyen!
És szaros 4 tized!

Lendván valszeg tényleg kevesebbet süt a nap, több esõ esik többször van rosszabb idõ, hogy a fenébe tud mégis ugyanaz lenni mint Pécs?
Ha a csörnyeföldi szõlõhegyen mérnének Iklód helyett (5 km), akkor lenne ámulás hogy 1 fokkal verné Pécset Pogányt meg Szegedet és akkor nem lenne min vitázni...

Csak nem azért kényszerültem a határt néhány centivel átlépni, hogy végre egy szakmai kritériumok szerint telepített állomás adataihoz juthassak?
Csak nem véletlenül a szlovén szakma jobban teljesít a magyarnál? Jó lenne, ha valaki erre tudná a választ, ahelyett, hogy úgy csinál, mintha nem értené, hogy 2x2=4!

Tudod, én ugy vagyok ezzel, nekem nem kell adatokkal bizonyitani ezeket, mert pl. ha van egy gyerekem, akit szeretek, törõdök vele, ismerem, akkor ha hazajön az oviból, ránézek, és ha lázas azonnal megmondom lázmérés nélkül is tizedfokra, mert a nézésébõl látom, mert a saját gyerekem....
Nekem nem kell 30 éves adatsor ahhoz hogy tudjam, mert ha megnézem 3 évre Kanizsa Iklód Egerszeg Sellye Pécs és Lendva adatait, akkor látom belõlük egymáshoz viszonyitva, hogy reális-e...ennyi!
Nem kell egy adatsor elemeit mind ismerni, elég ha 1 vagy 2 megvan, akkor a többit ki lehet következtetni, mert ha ismered a dolgokat, akkor egyszerûen tudod hogy az ugy van és nem másképp....
Elég ha tudod egy anticiklonos nap adatait, abból simán tudol következtetni a többire is, és még egy rakás mindenre....

De igaza van Balinak, tök értelmetlen vitázni ezen, mert Taki mondtata cseng a fülembe : "mindig a faltörõ kosnak fáj a legjobban"

Fiúk!
szerintem annyira lényegtelen dolog ez, hogy valami félelmetes. nem akarlak bennetek elkeseríteni, hogy ilyen mélységben ez hány embert érdekel, de hogy megmondjam, 0.3c fokos éves eltérések nem tudnak engem sem lázba hozni......

Jóska!
Jó kérdések, a válasz megvan csak megyek levadászom azt a szlovén cellát, igy nincs idöm irni, majd este

Endre:
Kezd izgalmas lenni a dolog, lassan bezárul a kör, he-he !

1: A Pécs-Lendva közötti 0,3°C -os évi középT különbséget 30 éves adatsorral igazoltad (ld. még ide a 3.pontot), ellenben a Sellye és Lendva közöttit csak 3 évnyivel, a Sellye adatát is 30évvel kellene alátámasztanod.

2: A téli hónapok adatsora nem meglepetés, András írta a kontinentális jelleg kelet felé való erõsödését.

3: A pécsi állomás Pogányra való költöztetése pont a városi hõtöbbletet zárja ki !

4: A Lendva-Sellye 3éves párhuzamot a Lendva-Pécs párhuzammal is érdemes összevetni.
Hiszen Te írtad, hogy az általad "borzasztó" fagyzugos zalai állomások mikroklímája viszi le az ottani átlagokat, akkor sellyei adatsorral mi újság (30 éves adatával tudsz szolgálni, hisz eme állomás is szolgálja a baranyai átlagmegállapítást, ez is akkor elvileg levinné) ?

Most Te jössz, he-he !