Meteorológiai műszerek otthon
Műszer csatlakoztatása a MetNet-re
MetNet WS feltöltő: LINK MetNet WD feltöltő: LINK
MetNet cumulus feltöltő: LINK
Figyelem! Akinek Netatmo és Ruuvitag műszere van, az mostantól felkapcsolhatja a MetNet-re is!
Műszereim LINK
Csatlakoznál a légszennyezettség mérő állomáshoz? Olvasd el cikkünket
Kérdésed van ezzel kapcsolatban? Írj nekünk a legszennyezettseg(kukac)metnet(pont)hu címre.
Sziasztok! Már van rá tervem, de biztos már más is kitalálta, hogy a ws csapimérõt hogy lehet téliesíteni. A tervem szerint egy belsõ csapadékgyüjtõ palástot készítek, mely hajszáldróthálóval elektronikusan fûthetõ. Biztos páran már kikísérleteztétek, várom az ötleteket, már mûködõ szerkezetek leírásait.
Áthelyezve innen: Kérdések és válaszok (#14652 - 2009-11-03 18:28:25)
Sziasztok!
Ws 1600 tipusú készüléket szeretnék vásárolni karácsony elõtt.
Megbizható helyrõl és jó áron.
Segitséget kérnék.
Köszi!
Sziasztok!
Ws 1600 tipusú készüléket szeretnék vásárolni karácsony elõtt.
Megbizható helyrõl és jó áron.
Segitséget kérnék.
Köszi!
Növényélettan páwör! Sejtnedvkoncentráció fagyálló hatása annyira elegendõ! 
Egy kis kiegészítés a Davis Vantage Pro2 adattárolásához.
"1 Minute Archive Interval 42 hours
5 Minute Archive Interval 8 days
10 Minute Archive Interval 17 days
15 Minute Archive Interval26 days
30 Minute Archive Interval 53 days
60 Minute Archive Interval 106 days
120 Minute Archive Interval213 days"
A forrás: Link
Hogy mi a drága vagy olcsó abban teljesen egyetértünk. Egy WS2350-nel kezdtem, állandó lefagyások, hibás széladatok. Szerencsére már más kínlódik vele (ingyen adtam át).
Ez így drága volt!
Szintén az e-agrar-tól vásároltam a Davis-t, a teljes megelégedésemre. Nyár óta hiba nélkül szolgáltatja az adatokat. Tény, nem olcsó, de az árát bõven megéri.
"1 Minute Archive Interval 42 hours
5 Minute Archive Interval 8 days
10 Minute Archive Interval 17 days
15 Minute Archive Interval26 days
30 Minute Archive Interval 53 days
60 Minute Archive Interval 106 days
120 Minute Archive Interval213 days"
A forrás: Link
Hogy mi a drága vagy olcsó abban teljesen egyetértünk. Egy WS2350-nel kezdtem, állandó lefagyások, hibás széladatok. Szerencsére már más kínlódik vele (ingyen adtam át
).Ez így drága volt!
Szintén az e-agrar-tól vásároltam a Davis-t, a teljes megelégedésemre. Nyár óta hiba nélkül szolgáltatja az adatokat. Tény, nem olcsó, de az árát bõven megéri.
Én is nagyjából azon a véleményen vagyok, mint 21es. A radmin hõmérõ szerintem jól közelíti egy vékony növényi szerv pl. levél hõmérsékletét. Persze akkor, ha a levél is ott, ugyanolyan környezetben van, mint pl. a hõmérõnél levõ fûszálak.
Tehát a mérés alapelve helyes. A gyakorlatban viszont csak kellõ körültekintéssel és megfontolásokkal hasznosítható az adat, a mikrometeorológiai viszonyok sokszínûsége (mondhatni durva térbeli változékonysága) miatt.
Én otthon derült szélcsendes éjszakákon, a talajfelszín felett 5 cm-re, kihasználva az eltérõ felszíntípusokat (csupasz, fû) és a mikrodomborzatot (1 m alatti), szinte bármikor kimérek 5 fokos különbséget. Ehhez még hozzájön a helyenként igen jelentõs vertikális gradiens is.
Most vasárnap a hajnali befelhõsödéstõl függetlenül is érdekes dolgokat mértem. Tmin a hõmérõházban -2,6 fok, radmin mély fekvésben fû felett: -8,7, radmin hasonló fekvésben 1 m2-re kiszórt vékony szalmaréteg felett -11,6 fok. A csupasz veteményeskertben kb. -4-5 fokot mértem volna, ha oda is teszek hõmérõt. Mély fekvésben fû felett árnyékoltan -7,0 volt a minimum.
Tehát a mérés alapelve helyes. A gyakorlatban viszont csak kellõ körültekintéssel és megfontolásokkal hasznosítható az adat, a mikrometeorológiai viszonyok sokszínûsége (mondhatni durva térbeli változékonysága) miatt.
Én otthon derült szélcsendes éjszakákon, a talajfelszín felett 5 cm-re, kihasználva az eltérõ felszíntípusokat (csupasz, fû) és a mikrodomborzatot (1 m alatti), szinte bármikor kimérek 5 fokos különbséget. Ehhez még hozzájön a helyenként igen jelentõs vertikális gradiens is.
Most vasárnap a hajnali befelhõsödéstõl függetlenül is érdekes dolgokat mértem. Tmin a hõmérõházban -2,6 fok, radmin mély fekvésben fû felett: -8,7, radmin hasonló fekvésben 1 m2-re kiszórt vékony szalmaréteg felett -11,6 fok. A csupasz veteményeskertben kb. -4-5 fokot mértem volna, ha oda is teszek hõmérõt. Mély fekvésben fû felett árnyékoltan -7,0 volt a minimum.
11798. 2009-11-02 19:49:43 válasz - új hozzászólás | privát üzenet
avatar
farkasalex
(Mogyoród)
Sziasztok! Azt hiszem ez a legmegfelelõbb hely, ahová írhatnék. Szeretném felhívni a kedves fórumozók figyelmét, hogy eladó egy vadonatúj WS1600. Akit érdekelnek a részletek, írjon privát üzenetet nekem.
avatar
farkasalex
(Mogyoród)
Sziasztok! Azt hiszem ez a legmegfelelõbb hely, ahová írhatnék. Szeretném felhívni a kedves fórumozók figyelmét, hogy eladó egy vadonatúj WS1600. Akit érdekelnek a részletek, írjon privát üzenetet nekem.
Nem a vita végett, hanem az ismeretek bõvítése céljából szívesen olvasnám a témával kapcsolatos szakvéleményedet. Gondolom ezzel többen így vagyunk.
Áthelyezve innen: Kérdések és válaszok (#14645 - 2009-11-02 19:21:34)
Azt szeretném kérdezni: Hol lehet a legjobb áron vásárolni
ws 1600-as meterológiai állomást.
Azt szeretném kérdezni: Hol lehet a legjobb áron vásárolni
ws 1600-as meterológiai állomást.
Sziasztok! Azt hiszem ez a legmegfelelõbb hely, ahová írhatnék. Szeretném felhívni a kedves fórumozók figyelmét, hogy eladó egy vadonatúj WS1600. Akit érdekelnek a részletek, írjon privát üzenetet nekem.
Zee:
"Itt ez vetõdik fel: Mit jelent a talaj menti fagy? Azt, hogy a paradicsom megfagy. Nem. Azt, hogy van esély arra, hogy megfagy. Nincs ok-okozati összefüggés a rad.min és a paradicsom fagyása között (Ezt bizonyítod te is, hiszen tudsz ellenpéldát hozni). De azt nem tudod bizonyítottad, hogy a rad.min-bõl nem lehet növények fagysérülésére következtetni. Ehhez sok év adatait kellene matematikai statisztikai módszerekkel feldolgozni, és mellette folyamatosan mindenfajta növényekkel igazolni."
De azért a radmin idejét is kellene figyelembe venni,nem mintegy hogy meddig tart a fagy .Egyes növények erre másként reagálnak.(paradicsom mint termés, vagy a levele)
Üdv;Yuki! Rég szóltál,írtál...
Folytassuk a másik fórumokban, ez a Mûszer-kert.
"Itt ez vetõdik fel: Mit jelent a talaj menti fagy? Azt, hogy a paradicsom megfagy. Nem. Azt, hogy van esély arra, hogy megfagy. Nincs ok-okozati összefüggés a rad.min és a paradicsom fagyása között (Ezt bizonyítod te is, hiszen tudsz ellenpéldát hozni). De azt nem tudod bizonyítottad, hogy a rad.min-bõl nem lehet növények fagysérülésére következtetni. Ehhez sok év adatait kellene matematikai statisztikai módszerekkel feldolgozni, és mellette folyamatosan mindenfajta növényekkel igazolni."
De azért a radmin idejét is kellene figyelembe venni,nem mintegy hogy meddig tart a fagy .Egyes növények erre másként reagálnak.(paradicsom mint termés, vagy a levele)
Üdv;Yuki! Rég szóltál,írtál...
Folytassuk a másik fórumokban, ez a Mûszer-kert.
Jó, tényleg nem vettem észre a hozzászólásod végén, hogy a témát le akarod zárni. Átolvasva az utolsó néhány nap termését úgy tûnt, szívesen vitázol és érvelsz véleményed mellett.
Na nem baj, majd a következõ anticiklonális helyzet után.
Na nem baj, majd a következõ anticiklonális helyzet után.
Tényleg bocs, de ez lesz az utolsó kérdésed is, mert "Téma részemrõl lezárva!"
Írd be a keresõbe a met.társalgóba, a kérdések válaszokba és a visszatekintõbe, hogy "radmin" illetve hogy "radiációs minimum" és minden infót megtalálsz, minden kérdésre választ kapsz.
Írd be a keresõbe a met.társalgóba, a kérdések válaszokba és a visszatekintõbe, hogy "radmin" illetve hogy "radiációs minimum" és minden infót megtalálsz, minden kérdésre választ kapsz.
Elsõ kérdésem: Láttál-e már olyan paradicsomot (vagy paprikát, stb.), ami egy -5 fokot mutató radmin hõmérõ közvetlen közelében volt és nem mutatott fagyási jeleket? Természetesen nyílt terület, füves felszín (jól szigetel), az 5 cm-en levõ levelek szabad kisugárzása.
Mivel én nem foglalkozom ilyen jellegû kutatásokkal, ezért nincsenek ilyen adataim, de az általad leírtakból nem lehet tudományosan ilyen általános következtetéseket levonni, és itt a tudományoson van a hangsúly. Hogy mennyi bizonyíték itt kit mirõl gyõz meg, az teljesen érdektelen, a tudományos munkában teljesen másként mûködik a világ, ott jól meghatározott kritériumok vannak ilyenekre.
Az, hogy rad.min. kételyeid vannak jó, és hogy ezt megosztod velünk szintén jó, tapasztalataidat megosztod szintén jó. Azt viszont már kevésbé tartom jónak, hogy olyan dolgokat állítasz be tudományos tényként, ami egy jó sejtés lehet, de nem bizonyítható ilyen kevés adattal és akár az ellenkezõje is igaz lehet.
Az, hogy rad.min. kételyeid vannak jó, és hogy ezt megosztod velünk szintén jó, tapasztalataidat megosztod szintén jó. Azt viszont már kevésbé tartom jónak, hogy olyan dolgokat állítasz be tudományos tényként, ami egy jó sejtés lehet, de nem bizonyítható ilyen kevés adattal és akár az ellenkezõje is igaz lehet.
Évek óta figyelem, soha nem tapasztaltam a 2 méteres minimumomtól többfokkal eltérõ radmin esetében nagyobb fagyást a talaj közelében, mint 2 méteren.
Ha figyelemmel kísérted a metnetes pályafutásomat, elhiheted, az elmúlt években nem kevésszer teszteltem.
Persze bizonyítani nem tudom, mivel nem dokumentáltam mind a többszáz esetet, csak azokat, amiket a metnetre is beírtam.
Aztán van akinek ez elég bizonyíték, van akinek nem, ezt már embere válogatja.
Nyilván Te többször végeztél ilyen jellegû kutatást, kísérletet, mint én. Ebben az esetben remélem egyszer nyilvánosságra hozod az eredményeidet...
Én gondoltam megosztom Veletek, mint talán hasznos és érdekes jelenséget, információt, aztán ha érdekel, tudomásul veszed, nyugtázod, elfogadod vagy nem, utánajársz vagy nem.
Téma részemrõl lezárva!
Ha figyelemmel kísérted a metnetes pályafutásomat, elhiheted, az elmúlt években nem kevésszer teszteltem.
Persze bizonyítani nem tudom, mivel nem dokumentáltam mind a többszáz esetet, csak azokat, amiket a metnetre is beírtam.
Aztán van akinek ez elég bizonyíték, van akinek nem, ezt már embere válogatja.
Nyilván Te többször végeztél ilyen jellegû kutatást, kísérletet, mint én. Ebben az esetben remélem egyszer nyilvánosságra hozod az eredményeidet...
Én gondoltam megosztom Veletek, mint talán hasznos és érdekes jelenséget, információt, aztán ha érdekel, tudomásul veszed, nyugtázod, elfogadod vagy nem, utánajársz vagy nem.
Téma részemrõl lezárva!
"...maga a mért hõmérsékleti érték nem valós."
Ezt írtam én is, kisugárzás mérnek. A rad.min és a T2m-bõl lehet a kisugárzás mértékre következtetni.
"Szerinted valaki is kezelte a +1 fokos 2 méteren minimumot és a mért -5 fokos radiációs értéket úgy, hogy nem volt talajmenti fagy?"
Itt ez vetõdik fel: Mit jelent a talaj menti fagy? Azt, hogy a paradicsom megfagy. Nem. Azt, hogy van esély arra, hogy megfagy. Nincs ok-okozati összefüggés a rad.min és a paradicsom fagyása között (Ezt bizonyítod te is, hiszen tudsz ellenpéldát hozni). De azt nem tudod bizonyítottad, hogy a rad.min-bõl nem lehet növények fagysérülésére következtetni. Ehhez sok év adatait kellene matematikai statisztikai módszerekkel feldolgozni, és mellette folyamatosan mindenfajta növényekkel igazolni.
Ezt írtam én is, kisugárzás mérnek. A rad.min és a T2m-bõl lehet a kisugárzás mértékre következtetni.
"Szerinted valaki is kezelte a +1 fokos 2 méteren minimumot és a mért -5 fokos radiációs értéket úgy, hogy nem volt talajmenti fagy?"
Itt ez vetõdik fel: Mit jelent a talaj menti fagy? Azt, hogy a paradicsom megfagy. Nem. Azt, hogy van esély arra, hogy megfagy. Nincs ok-okozati összefüggés a rad.min és a paradicsom fagyása között (Ezt bizonyítod te is, hiszen tudsz ellenpéldát hozni). De azt nem tudod bizonyítottad, hogy a rad.min-bõl nem lehet növények fagysérülésére következtetni. Ehhez sok év adatait kellene matematikai statisztikai módszerekkel feldolgozni, és mellette folyamatosan mindenfajta növényekkel igazolni.
Az teljesen mindegy, hogy paradicsom vagy paprika, maga a mért hõmérsékleti érték nem valós.
A paradicsom elfagyása és a paprika elfagyása egy-egy hõmérsékleti értéket, intervallumot jelöl ki.
+1 fokos 2 méteres és -4-5 fokos hagyományosan mért radmin érték mellett semmi nem fagy el. Se paprika se paradicsom, semmi!
Ha valós lenne az a -4-5 fok, akkor annak nyoma kell hogy maradjon.
Múltkoriban volt rá példa, talán tavasszal, hogy valamelyik állomás +1 fokos 2 méteres minimumához -9(!) fokos radiációs minimum érték tartozott. És nem fagyott el semmi ott.
Azért az durva ám.
"hogy a rad. min és a paradicsom fagyása nem korrelál, de mondjuk a paprikára már mûködik, vagy az utak jegesedésére lehet következtetni. Ettõl még nem hasztalan, vagy hibás a mérés."
Ez kb. olyan, mintha elmész vadászni, és a hajtót lelövöd, a vaddisznót nem, akkor a vadászat sikeres volt, igaz nem vaddisznót lõttél, hanem embert, de nem volt hasztalan vagy hibás a lövés.
"Ennek megfelelõen kell kezelni az értékeket."
Szerinted valaki is kezelte a +1 fokos 2 méteren minimumot és a mért -5 fokos radiációs értéket úgy, hogy nem volt talajmenti fagy?
Bizony nem!
Egyébként ez lenne a másik dolog, hogy tényleg úgy kezelni azokat az adatokat, ahogy és amit azok jelentenek a környezetükre és a térségükre.
A paradicsom elfagyása és a paprika elfagyása egy-egy hõmérsékleti értéket, intervallumot jelöl ki.
+1 fokos 2 méteres és -4-5 fokos hagyományosan mért radmin érték mellett semmi nem fagy el. Se paprika se paradicsom, semmi!
Ha valós lenne az a -4-5 fok, akkor annak nyoma kell hogy maradjon.
Múltkoriban volt rá példa, talán tavasszal, hogy valamelyik állomás +1 fokos 2 méteres minimumához -9(!) fokos radiációs minimum érték tartozott. És nem fagyott el semmi ott.
Azért az durva ám.
"hogy a rad. min és a paradicsom fagyása nem korrelál, de mondjuk a paprikára már mûködik, vagy az utak jegesedésére lehet következtetni. Ettõl még nem hasztalan, vagy hibás a mérés."
Ez kb. olyan, mintha elmész vadászni, és a hajtót lelövöd, a vaddisznót nem, akkor a vadászat sikeres volt, igaz nem vaddisznót lõttél, hanem embert, de nem volt hasztalan vagy hibás a lövés.
"Ennek megfelelõen kell kezelni az értékeket."
Szerinted valaki is kezelte a +1 fokos 2 méteren minimumot és a mért -5 fokos radiációs értéket úgy, hogy nem volt talajmenti fagy?
Bizony nem!
Egyébként ez lenne a másik dolog, hogy tényleg úgy kezelni azokat az adatokat, ahogy és amit azok jelentenek a környezetükre és a térségükre.
Szerintem jó a radiációs minimum mérése, csak a mért adatok értelmezése nem jó. A paradicsom mondjuk -3 -4 fokod rad.min-re nem fagy le, és ez az ég világon semmit sem jelent. Lehet, hogy néhány kísérletsorozattal ki lehetne mutatni, hogy a rad. min és a paradicsom fagyása nem korrelál, de mondjuk a paprikára már mûködik, vagy az utak jegesedésére lehet következtetni. Ettõl még nem hasztalan, vagy hibás a mérés.
Méréstechnikailag a kisugárzást mértékét mérik közel egységes feltételek mellett (ügye a fû sehol sem egyforma, stb) és a technikai lehetõsége miatt ezt minimum hõmérõvel teszik, amely éppen hõmérsékletet mér, és fokban adják meg. Ennek megfelelõen kell kezelni az értékeket.
Méréstechnikailag a kisugárzást mértékét mérik közel egységes feltételek mellett (ügye a fû sehol sem egyforma, stb) és a technikai lehetõsége miatt ezt minimum hõmérõvel teszik, amely éppen hõmérsékletet mér, és fokban adják meg. Ennek megfelelõen kell kezelni az értékeket.
Persze-persze, igazad van, nem egyszerû dolog ezeket vizsgálni, 1000 és egy összetevõje van, viszont azért nyúltam kínomban a növényekhez, mint növényi indikátorokhoz, mert ezekbõl a növényekbõl több van, mint állomásból. Illetve majd minden fekvésben találunk ilyen indikátornövényt.
Pl. ma láttam olyan kannavirágot, ami teljesen ép, itt Becsehelyen, de mivel közel van a házhoz, ráadásul egy fa alatt, így le sem fotóztam, meg sem említem, mert a ház meg a fa együtt elegek ahhoz, hogy átvészelje.
Ilyenkor látni igazán, micsoda elõnyt élveznek ebbõl a szempontból a belvárosok beépített területei (és az azokon mûködõ meteorológiai állomások), amikor egy db épület is ennyit számít.
Azokat a földre lelógó paradicsomleveleket direkt úgy válogattam ki, hogy lehetõleg minél jobban kilógjanak az anyanövény alól-mellõl, tehát felettük csak a szabad ég volt.
Lehet, hogy Te tartod, hogy a mûszer a nyerõ, de a tapasztalatok mást mutatnak. Mérsz -5 fokos radmint hagyományos módszerrel +1 fokos 2 méteres minimum mellett, és fagynak, fagykárnak nyomát sem látod, pedig a -5 fokos érték az tarol(na).
Igazából ilyen vizsgálatoknak kellene megelõzni az egész mérési szisztémát, mert az, hogy csak mérünk 91 állomással a vakvilágba, az önmagában nem elég. A méréseknek célja kell, hogy legyen, illetve fontos, hogy azok az adatok az érintett gazdasági és társadalmi szektorokat kielégítsék a mennyiségen túl a minõséget, a felhasználhatóságot illetõen is.
Sajnos az egyes diszciplínák közti kommunikáció nem mûködik, pedig ez alapja lenne a termelés gazdaságosságának és eredményességének.
Nyilván abban is igazad van, hogy egy mérés nem mérés, 10 mérés sem mérés, sehány mérés sem mérés, viszont én itt elkezdtem méregetni, vizsgálgatni, utánajárni, és érdekes dolgok vannak, sõt, még ennél érdekesebbek is, csak azzal még várok jövõ nyárig, még egy tesztévet.
Egy dologban biztos vagyok, nem bókolok, de Veled szívesen végeznék ilyen kísérleteket, mert látni, hogy gondolkodsz.
Pl. ma láttam olyan kannavirágot, ami teljesen ép, itt Becsehelyen, de mivel közel van a házhoz, ráadásul egy fa alatt, így le sem fotóztam, meg sem említem, mert a ház meg a fa együtt elegek ahhoz, hogy átvészelje.
Ilyenkor látni igazán, micsoda elõnyt élveznek ebbõl a szempontból a belvárosok beépített területei (és az azokon mûködõ meteorológiai állomások), amikor egy db épület is ennyit számít.
Azokat a földre lelógó paradicsomleveleket direkt úgy válogattam ki, hogy lehetõleg minél jobban kilógjanak az anyanövény alól-mellõl, tehát felettük csak a szabad ég volt.
Lehet, hogy Te tartod, hogy a mûszer a nyerõ, de a tapasztalatok mást mutatnak. Mérsz -5 fokos radmint hagyományos módszerrel +1 fokos 2 méteres minimum mellett, és fagynak, fagykárnak nyomát sem látod, pedig a -5 fokos érték az tarol(na).
Igazából ilyen vizsgálatoknak kellene megelõzni az egész mérési szisztémát, mert az, hogy csak mérünk 91 állomással a vakvilágba, az önmagában nem elég. A méréseknek célja kell, hogy legyen, illetve fontos, hogy azok az adatok az érintett gazdasági és társadalmi szektorokat kielégítsék a mennyiségen túl a minõséget, a felhasználhatóságot illetõen is.
Sajnos az egyes diszciplínák közti kommunikáció nem mûködik, pedig ez alapja lenne a termelés gazdaságosságának és eredményességének.
Nyilván abban is igazad van, hogy egy mérés nem mérés, 10 mérés sem mérés, sehány mérés sem mérés, viszont én itt elkezdtem méregetni, vizsgálgatni, utánajárni, és érdekes dolgok vannak, sõt, még ennél érdekesebbek is, csak azzal még várok jövõ nyárig, még egy tesztévet.
Egy dologban biztos vagyok, nem bókolok, de Veled szívesen végeznék ilyen kísérleteket, mert látni, hogy gondolkodsz.
Nem értettél meg. Egyrészt én a növény felsõ-külsõ leveleirõl, szerveirõl beszéltem, mint radiációs testekrõl; másrészt az idézett állításomban az szerepelt, hogy a növényi anyag (vizes oldat és még némi vázanyag) illetve az alkoholos hõmérõ (szintén vizes oldat és az üveg) anyaga hõvezetési és -leadási tulajdonságaiban jobban hasonlít egymásra árnyékolatlan viszonyok között , mint egy árnyékoló+hõmérõ egységre ugyanezen tulajdonságokban. Nem véletlenül fogalmaztam óvatosan...bár lehet kicsit túl körülményesen.
Te két jól láthatóan talajközeli növényi szervet mutatsz be, mint radiációs hõmérõt, de képeidbõl nem derül ki, ezek mennyire lehettek árnyékolva a növény többi része, vagy egyéb által. Épp nemrég és épp Veled tárgyaltuk, hogy a kerti növényeknek legelõször a felsõ részei szoktak fagykárt szenvedni, nem az alsók, ahogy egyébként most is leírtam, csak azt már nem idézted.
Akkor lenne igazad, ha egy komplett növényre mondtam volna, hogy inkább radmin hõmérõ, mint fûszinti, viszont még ekkor is csak annyiban egyezhetnénk ki, hogy a növényed valahol a kettõ között van, és sem egyikkel, sem másikkal nem azonos.
És tartom továbbra is, hogy egy mûszer és egy növény közül hitelességben, objektivitásban elõbbi a nyerõ. Mindenekelõtt paradicsomnövényed fagyási küszöbe nem egy pontszerû érték, hanem intervallum, tehát se nem nulla fok, sem pedig -0,4. Sokféle adatot lehet errõl elõszedni, általában -1--3°C közé teszik, csak az nem derül ki soha, hogy ez milyen hõmérséklet. Két méteres? Fûszinti? Vagy radmin? Netán valaki volt olyan elvetemült, hogy megmérte a növény hõmérsékletét pont a megfagyása pillanatában? Aligha, így aztán megint nem kerültünk közelebb egy konkrét hõmérsékleti ponthoz.
A mi kertünkben egyébként szinte "gazként" nõ évrõl-évre egyfajta "vad" paradicsom, magja áttelel, mint a gyomoké, apró, de finom bogyókat terem, a talajon kúszik, fel se karózom, egyszer meg nem öntözöm, mert így is nõ. Na ez a növény -2--3 fokos két méteres (!) fagyok után is rendszerint él és terem még!
Aztán a fagykár adott fajon belül is azért szubjektív dolog, mert függvénye fajtának, egyedi toleranciának, fenofázisnak, szervnek, termõhelynek, az elõzményeknek, stb. és annak is, miként következett be maga a megfagyás, a jégkristályok keletkezése, illetve a felolvadás. Egy jó mérésnek fontos kritériuma a pontos leírhatóság és megismételhetõség, ez már csak az itt említettek miatt sem lehetséges, meg azért sem, mert egy növény életében egyszer tud csak megfagyni.
Értem én, hogy mezõgazdasági szempontból az a perdöntõ, amit a növény "mond", hiszen ez maga a gyakorlat, de akkor viszont ne keverjük ide a celziuszfokokat.
Te két jól láthatóan talajközeli növényi szervet mutatsz be, mint radiációs hõmérõt, de képeidbõl nem derül ki, ezek mennyire lehettek árnyékolva a növény többi része, vagy egyéb által. Épp nemrég és épp Veled tárgyaltuk, hogy a kerti növényeknek legelõször a felsõ részei szoktak fagykárt szenvedni, nem az alsók, ahogy egyébként most is leírtam, csak azt már nem idézted.
Akkor lenne igazad, ha egy komplett növényre mondtam volna, hogy inkább radmin hõmérõ, mint fûszinti, viszont még ekkor is csak annyiban egyezhetnénk ki, hogy a növényed valahol a kettõ között van, és sem egyikkel, sem másikkal nem azonos.
És tartom továbbra is, hogy egy mûszer és egy növény közül hitelességben, objektivitásban elõbbi a nyerõ. Mindenekelõtt paradicsomnövényed fagyási küszöbe nem egy pontszerû érték, hanem intervallum, tehát se nem nulla fok, sem pedig -0,4. Sokféle adatot lehet errõl elõszedni, általában -1--3°C közé teszik, csak az nem derül ki soha, hogy ez milyen hõmérséklet. Két méteres? Fûszinti? Vagy radmin? Netán valaki volt olyan elvetemült, hogy megmérte a növény hõmérsékletét pont a megfagyása pillanatában? Aligha, így aztán megint nem kerültünk közelebb egy konkrét hõmérsékleti ponthoz.
A mi kertünkben egyébként szinte "gazként" nõ évrõl-évre egyfajta "vad" paradicsom, magja áttelel, mint a gyomoké, apró, de finom bogyókat terem, a talajon kúszik, fel se karózom, egyszer meg nem öntözöm, mert így is nõ. Na ez a növény -2--3 fokos két méteres (!) fagyok után is rendszerint él és terem még!
Aztán a fagykár adott fajon belül is azért szubjektív dolog, mert függvénye fajtának, egyedi toleranciának, fenofázisnak, szervnek, termõhelynek, az elõzményeknek, stb. és annak is, miként következett be maga a megfagyás, a jégkristályok keletkezése, illetve a felolvadás. Egy jó mérésnek fontos kritériuma a pontos leírhatóság és megismételhetõség, ez már csak az itt említettek miatt sem lehetséges, meg azért sem, mert egy növény életében egyszer tud csak megfagyni.
Értem én, hogy mezõgazdasági szempontból az a perdöntõ, amit a növény "mond", hiszen ez maga a gyakorlat, de akkor viszont ne keverjük ide a celziuszfokokat.
Más is filózott ezen, érdemes megrendelni Takitól az árnyékolót, sok szöszmösztõl idõben, és anyagi problémától mented meg magad.
Mükszik a mûszered? Nem egy profi, de sokat tud, és pontos lesz,ha a szenzor jó helyre kerül.
Mükszik a mûszered? Nem egy profi, de sokat tud, és pontos lesz,ha a szenzor jó helyre kerül.
Nézd, ha elmész megnézni egy hivatalos mérõállomást, ahol épp azon az éjjelen +1 fokos 2 méteres minimumot mért a mérõ, az 50-60-70-100 éve használt radiációs minimummérõ pedig mért -5 fokot, közben meg mellette a talajon fekvõ paradicsom(ami -0,4 fokon megfagy) totál fagymentes, akkor nem csak egyesek, hanem Te is megkérdõjeleznéd "az egész világon használt mérési módszer tudományos alapját".
Én erre már korábban rájöttem, mivel 4-5 éve vizsgálom, hogy a növények hol fagynak, meg hol nem fagynak, és mindenhol minden esetben, tavaszi fagyoknál és õszi fagyoknál is ezt tapasztalom.
Én erre már korábban rájöttem, mivel 4-5 éve vizsgálom, hogy a növények hol fagynak, meg hol nem fagynak, és mindenhol minden esetben, tavaszi fagyoknál és õszi fagyoknál is ezt tapasztalom.
Kissé értetlenül olvasom a radiációs hõmérséklet méréssel kapcsolatos hozzászólásokat. Úgy tûnik számomra, hogy egyesek megkérdõjelezik az egész világon használt mérési módszer tudományos alapját. Márpedig a meteorológia egy nagyon komoly tudomány, amelynél fel sem lehet tételezni, hogy azok a tudósok, akik egész életüket, munkásságukat ennek szentelték, csupán lustaságból (ahogy írta valaki) ne a legoptimálisabb mérési feltéleket alkalmazzák.
Én is szívesen olvasnám, ha a köreinkben lévõ profi meteorológusok kifejtenék errõl a véleményüket.
Én is szívesen olvasnám, ha a köreinkben lévõ profi meteorológusok kifejtenék errõl a véleményüket.
Milyen árnyékolok vannak a Taki-n kívül ,mert a Taki fele árnyékolót valami irtózatos nehéz lenne nekem megcsinálni(pedig jól néz ki az árnyékoló) 
"Mégis mi értelme van akkor? Agrometeorológiai szempontból - hogy saját területemnél maradjak - a radiációs hõmérséklet nem teljesen haszontalan információ. A talajon, alacsonyan tenyészõ növények sincsenek árnyékolva, így õk (legalábbis felsõ-külsõ részeik) is radiációs minimumhõmérõk, az õ fagyásuk-nem fagyásuk is radiációs hõmérséklet - szélcsendes idõben természetesen. Persze merõben más kisugárzási-lehûlési tulajdonságaik vannak, mint egy minimumhõmérõnek, de hát "növénybõl" mégsem lehet hõmérõt gyártani. Így is, a növényi anyag, nagyrészt tehát a víz, hõvezetésben, -leadásban még mindig közelebb áll egy alkoholos hõmérõ anyagához, mint egy direkt a radiáció meggátolásának céljára készült mûanyag tányér-jó adag levegõ-hõmérõ-komplexuméhoz."
Az hogy van közelebb, ha ezeken a képeken látható paradicsomlevél és virág nincs elfagyva Link Link , közben itt egy nem árnyékolt radmin mérõ mért volna -4-5 fokot ma reggel?
Egy árnyékolt fûszinti pedig mért volna 0 fokot vagy -0,2 fokot.
Szerintem a -0,2 fok közelebb áll a növényhez, mint egy -4 fok, hiszen nem fagyott meg a növény.
Bellone!
Nem hiszem, hogy babrás, egy könnyen leszerelhetõ és felszerelhetõ tányéros (vagy bármilyen) árnyékoló nem okozna gondot, naponta kétszer leszerelni, betenni a mérõt, majd kivenni a mérõt.
Ha az ember valamit meg akar oldani, megtudja, ez nem a megoldhatatlan feladat kategória.
Igazából nem tudom, miért alakult ki ez a szerintem (vagy legalábbis nem szerintem, a példák tényállása szerint) rossz módszer, van egy tippem de azt nem írhatom le, aztán kitudja.
Az hogy van közelebb, ha ezeken a képeken látható paradicsomlevél és virág nincs elfagyva Link Link , közben itt egy nem árnyékolt radmin mérõ mért volna -4-5 fokot ma reggel?
Egy árnyékolt fûszinti pedig mért volna 0 fokot vagy -0,2 fokot.
Szerintem a -0,2 fok közelebb áll a növényhez, mint egy -4 fok, hiszen nem fagyott meg a növény.
Bellone!
Nem hiszem, hogy babrás, egy könnyen leszerelhetõ és felszerelhetõ tányéros (vagy bármilyen) árnyékoló nem okozna gondot, naponta kétszer leszerelni, betenni a mérõt, majd kivenni a mérõt.
Ha az ember valamit meg akar oldani, megtudja, ez nem a megoldhatatlan feladat kategória.
Igazából nem tudom, miért alakult ki ez a szerintem (vagy legalábbis nem szerintem, a példák tényállása szerint) rossz módszer, van egy tippem de azt nem írhatom le, aztán kitudja.
Ó, a jó öreg radmin-téma.
Tudjuk, hogy a radiációs minimum azért radiációs , mert éppen a korlátlan kisugárzás által létrejövõ lehûlésre vagyunk kíváncsiak. Nyilván ez a talaj közelében legnagyobb mértékû, ezért 5 cm-re van a hõmérõ a talajtól, éppúgy, mint az árnyékolt fûszinti hõmérõ. Ez utóbbi azonban már a levegõ hõmérsékletét hivatott mérni. A két dolog nem keverendõ, és még csak viccbõl sem hasonlítandó össze.
Azt viszont tudni kell, hogy a radmin annyi féle, ahány mûszerrel mérjük, hisz' itt nincs jelen az árnyékoló, ami mintegy "uniformizálja" a különbözõ anyagú, típusú, méretû, formájú, stb. (de persze pontos) hõmérõket. A mért érték tehát elsõdlegesen attól fog függeni, milyenek az adott hõmérõnek a hõvezetési és leadási tulajdonságai. (pl. a fémeké igen jó, rosszabb az üvegé, vízé, még rosszabb a mûanyagoké, legrosszabb a levegõé.) Ezért fontos, hogy az alkalmazott hõmérõk teljesen egyformák legyenek, ami a hivatalos méréseknél teljesül is, így a válasz arra a kérdésre, hogy az adatok illetve a mûszer rosszak/feleslegesek-e: nem. (Elhelyezés szempontjából már inkább lehet kifogásolni, hiszen nem feltétlenül teljesen nyílt terepen folynak a mérések minden állomáson, de tudjuk, a lehetõségek is sokszor korlátozottak.) Azzal sem értek egyet, hogy a radmin ne lenne valós érték. Valós az, csak nem a levegõ hõmérsékletét jelenti, mint ahogy a fûszinti. De nevezzük inkább virtuálisnak a békesség kedvéért.
Mégis mi értelme van akkor? Agrometeorológiai szempontból - hogy saját területemnél maradjak - a radiációs hõmérséklet nem teljesen haszontalan információ. A talajon, alacsonyan tenyészõ növények sincsenek árnyékolva, így õk (legalábbis felsõ-külsõ részeik) is radiációs minimumhõmérõk, az õ fagyásuk-nem fagyásuk is radiációs hõmérséklet - szélcsendes idõben természetesen. Persze merõben más kisugárzási-lehûlési tulajdonságaik vannak, mint egy minimumhõmérõnek, de hát "növénybõl" mégsem lehet hõmérõt gyártani. Így is, a növényi anyag, nagyrészt tehát a víz, hõvezetésben, -leadásban még mindig közelebb áll egy alkoholos hõmérõ anyagához, mint egy direkt a radiáció meggátolásának céljára készült mûanyag tányér-jó adag levegõ-hõmérõ-komplexuméhoz. Kicsit színezi a dolgot, hogy magasabb növények például képesek önmaguk árnyékolói lenni, amennyiben lombozatuk felsõ/külsõ része csökkenti az alattuk lévõ részek, illetve a talaj kisugárzását. Taki kísérlete nagyon szépen adja is mindezt.
Azon kívül, a mérési eljárást és az eszközt nem ma találták ki, valószínûleg hozzánk hasonlóan keresve az igazságot a radiációs és a "hagyományos" hõmérséklet ügyében. Bizonyára ezer alkalom lett volna már a modernizálásra, de akkor az összehasonlíthatóság szenved csorbát, az újítással gyakorlatilag a megelõzõ adatsort meg is íveltük volna. És ne felejtsük, hogy idõközben a fûszinti mérés is megszületett, jelezve, hogy a két értéket a szakma azon része, amelyik ebben felelõs, megkülönbözteti és helyén kezeli. Az összes többi területen rengeteg félreértés, tévhit övezi a kérdést, ezért is bátorkodtam ilyen hosszan ragozni.
Lassan nem is igen lesz olyan topik, amiben ne esett volna még szó a radiációs minimumról, de nem baj az, rágjuk csak át minél többször!
Tudjuk, hogy a radiációs minimum azért radiációs , mert éppen a korlátlan kisugárzás által létrejövõ lehûlésre vagyunk kíváncsiak. Nyilván ez a talaj közelében legnagyobb mértékû, ezért 5 cm-re van a hõmérõ a talajtól, éppúgy, mint az árnyékolt fûszinti hõmérõ. Ez utóbbi azonban már a levegõ hõmérsékletét hivatott mérni. A két dolog nem keverendõ, és még csak viccbõl sem hasonlítandó össze.
Azt viszont tudni kell, hogy a radmin annyi féle, ahány mûszerrel mérjük, hisz' itt nincs jelen az árnyékoló, ami mintegy "uniformizálja" a különbözõ anyagú, típusú, méretû, formájú, stb. (de persze pontos) hõmérõket. A mért érték tehát elsõdlegesen attól fog függeni, milyenek az adott hõmérõnek a hõvezetési és leadási tulajdonságai. (pl. a fémeké igen jó, rosszabb az üvegé, vízé, még rosszabb a mûanyagoké, legrosszabb a levegõé.) Ezért fontos, hogy az alkalmazott hõmérõk teljesen egyformák legyenek, ami a hivatalos méréseknél teljesül is, így a válasz arra a kérdésre, hogy az adatok illetve a mûszer rosszak/feleslegesek-e: nem. (Elhelyezés szempontjából már inkább lehet kifogásolni, hiszen nem feltétlenül teljesen nyílt terepen folynak a mérések minden állomáson, de tudjuk, a lehetõségek is sokszor korlátozottak.) Azzal sem értek egyet, hogy a radmin ne lenne valós érték. Valós az, csak nem a levegõ hõmérsékletét jelenti, mint ahogy a fûszinti. De nevezzük inkább virtuálisnak a békesség kedvéért.
Mégis mi értelme van akkor? Agrometeorológiai szempontból - hogy saját területemnél maradjak - a radiációs hõmérséklet nem teljesen haszontalan információ. A talajon, alacsonyan tenyészõ növények sincsenek árnyékolva, így õk (legalábbis felsõ-külsõ részeik) is radiációs minimumhõmérõk, az õ fagyásuk-nem fagyásuk is radiációs hõmérséklet - szélcsendes idõben természetesen. Persze merõben más kisugárzási-lehûlési tulajdonságaik vannak, mint egy minimumhõmérõnek, de hát "növénybõl" mégsem lehet hõmérõt gyártani. Így is, a növényi anyag, nagyrészt tehát a víz, hõvezetésben, -leadásban még mindig közelebb áll egy alkoholos hõmérõ anyagához, mint egy direkt a radiáció meggátolásának céljára készült mûanyag tányér-jó adag levegõ-hõmérõ-komplexuméhoz. Kicsit színezi a dolgot, hogy magasabb növények például képesek önmaguk árnyékolói lenni, amennyiben lombozatuk felsõ/külsõ része csökkenti az alattuk lévõ részek, illetve a talaj kisugárzását. Taki kísérlete nagyon szépen adja is mindezt.
Azon kívül, a mérési eljárást és az eszközt nem ma találták ki, valószínûleg hozzánk hasonlóan keresve az igazságot a radiációs és a "hagyományos" hõmérséklet ügyében. Bizonyára ezer alkalom lett volna már a modernizálásra, de akkor az összehasonlíthatóság szenved csorbát, az újítással gyakorlatilag a megelõzõ adatsort meg is íveltük volna. És ne felejtsük, hogy idõközben a fûszinti mérés is megszületett, jelezve, hogy a két értéket a szakma azon része, amelyik ebben felelõs, megkülönbözteti és helyén kezeli. Az összes többi területen rengeteg félreértés, tévhit övezi a kérdést, ezért is bátorkodtam ilyen hosszan ragozni.
Lassan nem is igen lesz olyan topik, amiben ne esett volna még szó a radiációs minimumról, de nem baj az, rágjuk csak át minél többször!
További tanulság a szenzorok elhelyezéséhez:
Tesztelésre egy szenzorom egy tuja lombja között van.
Háztól kb 5-6 méterre. Mai Tmin ezen -1,3°C
A háztól 7-8 méterre hõmérõházban WS3600 -2,2°C!
Tesztelésre egy szenzorom egy tuja lombja között van.
Háztól kb 5-6 méterre. Mai Tmin ezen -1,3°C
A háztól 7-8 méterre hõmérõházban WS3600 -2,2°C!
Feltöltöttem egy képet, mert nagyon tanulságos kezdõknek és újrakezdõknek: Link
Tökéletesen látszik, hogy miért kell a hõmérõ elhelyezésénél ügyelni a házfaltól való távolságra. A háztól 1,5-2m-en belül nem maradt meg a dér!
Tökéletesen látszik, hogy miért kell a hõmérõ elhelyezésénél ügyelni a házfaltól való távolságra. A háztól 1,5-2m-en belül nem maradt meg a dér!
Tudták volna, de a hagyomány vagy a szakmai leírások szerint mégis "csupaszon" mértek. Aprócska hõmérõházat viccesnek találnék talajszinten, tányéros árnyékoló meg hagyományos mûszernél babrás. Gondolom a kényelem miatt alakult ki ez a tegyük a fapálcára "oszt jóvan" megoldás. Esetleg valami más árnyékolási megoldásra gondoltál? Ami egyszerû és praktikus? Kíváncsi lennék az ötletedre.
Erre nem tudom a választ, komolyan. Illetve kérdésként bennem is felmerül a radiációs minimum és a talajfelszín hõmérséklet kérdése. Véleményem szerint rad. min-t mértem a füvön árnyékolatlanul, árnyékolva pedig talajszinti min-t mértem. (?) Nem tudom, jó-e ez így, egy szakmabeli akármilyen állásfoglalását szívesen olvasnám itt. Ezt természetesen nem csak a mai éjszakán tapasztaltam, hanem az árnyékolók tesztelése során nagyon sokszor.
"Évtizedekig csak így tudták mérni a kisugárzási hõmérsékletet."
Ez viszont szerintem nem igaz, mert ahogy 2 méteren tudták mérni árnyékoltan, úgy a talaj felett 5 centiméterrel is tudták volna mérni árnyékoltan.
Az utolsó kérdésedre a válasz: IGEN !
Sõt, szerintem enyhe túlzással a talajmenti fagy fogalma is, hisz a 2 méteres mért minimum és a valódi talajközeli mért radiációs minimum közti (vagyis vertikális irányú) 0,5-1,5 fokos valódi léghõmérsékleti különbséget néhány 100 méteren vagy 1-2 km-en belül horizontálisan is lehetne mérni, tehát adott térségben nincs értelme CSAK talajmenti fagyról beszélni. ahol csak a talajon van negatív érték, odébb 500 méterrel már 2 méteren is, tehát nem CSAK talajmenti fagy van, hanem 2 méteren is mérhetõ fagy.
Ez viszont szerintem nem igaz, mert ahogy 2 méteren tudták mérni árnyékoltan, úgy a talaj felett 5 centiméterrel is tudták volna mérni árnyékoltan.
Az utolsó kérdésedre a válasz: IGEN !
Sõt, szerintem enyhe túlzással a talajmenti fagy fogalma is, hisz a 2 méteres mért minimum és a valódi talajközeli mért radiációs minimum közti (vagyis vertikális irányú) 0,5-1,5 fokos valódi léghõmérsékleti különbséget néhány 100 méteren vagy 1-2 km-en belül horizontálisan is lehetne mérni, tehát adott térségben nincs értelme CSAK talajmenti fagyról beszélni. ahol csak a talajon van negatív érték, odébb 500 méterrel már 2 méteren is, tehát nem CSAK talajmenti fagy van, hanem 2 méteren is mérhetõ fagy.
Köszi Taki a fényképes, szép leírást!
Djrafy: téli telelõ odut kell csinálni, ez a természetes.Aztán meg meg is lesz a haszna, más rovarok nem fognak bele-petézni tavasszal, és nyáron.
Djrafy: téli telelõ odut kell csinálni, ez a természetes.Aztán meg meg is lesz a haszna, más rovarok nem fognak bele-petézni tavasszal, és nyáron.
Gratulálok! Szép kísérlet! Hiányzott a jó kis pizza az elolvasása közben!
Nekem valamiféle álattal kell megharcolnom. Televan az állomás mindenféle növényi darabkákkal, szárrészekkel. Szerintem egy cinege a hibás. Még a végén össze kell rakonom neki egy kis odút!
Nekem valamiféle álattal kell megharcolnom. Televan az állomás mindenféle növényi darabkákkal, szárrészekkel. Szerintem egy cinege a hibás. Még a végén össze kell rakonom neki egy kis odút!
Tehát a klasszikus mérés (5 cm magasságban fapálcára elhelyezett "védtelen" üveg minimumhõmérõ) nem a valós értékeket adja? Évtizedekig csak így tudták mérni a kisugárzási hõmérsékletet. Ezek az adatok és maga a mûszer is Link mehetnek a levesbe? 
Engem biztosan nem untattál, köszönjük a kísérletet
Tehát lényegében az 50-60-70-akárhány éve mért ordító radiációs minimumok és a többfokos(3-4-6-8-10 fokos különbségek) nem léteznek, a valódi eltérés a 2 méteren belül 1 fok környékére korlátozódik, ami teljesen reális is.
Tehát lényegében az 50-60-70-akárhány éve mért ordító radiációs minimumok és a többfokos(3-4-6-8-10 fokos különbségek) nem léteznek, a valódi eltérés a 2 méteren belül 1 fok környékére korlátozódik, ami teljesen reális is.
Tegnap este olvasgatva az árnyékolni, nem árnyékolni polémiát, gondoltam, a mai hajnal kiváló lesz egy kis kísérletezésre.
Ma reggel 2m-en a WS2350 (Metnet on-line) -1,7° Tmin-t rögzített:
Már ezen a képen is látszik, hogy az ezüst fenyõ alatt nincs és nem is volt dér, míg a nyílt, füves terület még most, fél kilenckor is vastagon deres. Ebben a pillanatban +2,4°C-ot ad a WS. A következõ képen a talajfelszín (5cm) hõmérõm látszik, WS7208 off-line, a hajnali általa mért Tmin -2,9°C volt:
Ezen a képen is kiválóan látszik, hogy a fák alatt nincs dér. jelenleg is deres körülötte a fû, de már +0,4°C-ot mér. A kísérletben két további logger vett részt, de õk sajnos nem látszanak a képen:
Ma reggel 2m-en a WS2350 (Metnet on-line) -1,7° Tmin-t rögzített:
Már ezen a képen is látszik, hogy az ezüst fenyõ alatt nincs és nem is volt dér, míg a nyílt, füves terület még most, fél kilenckor is vastagon deres. Ebben a pillanatban +2,4°C-ot ad a WS. A következõ képen a talajfelszín (5cm) hõmérõm látszik, WS7208 off-line, a hajnali általa mért Tmin -2,9°C volt:
Ezen a képen is kiválóan látszik, hogy a fák alatt nincs dér. jelenleg is deres körülötte a fû, de már +0,4°C-ot mér. A kísérletben két további logger vett részt, de õk sajnos nem látszanak a képen:
Na kapirgálom már mi a baj; Tehát van egy kisebb érzékelõ szenzor, és kilóg belõle kb.1,5 méteres kábel.Na ezt kapcsold le, mert szerintem ez egy mérõ-szonda, tavak, medence T.jét méri,a szenzortól képest másfél méterre.Ezután már a beépített T.érzékelõre vált, és küldi akár 30 méterre lévõ nagy beltéri kijelzõjére.
Ha még sincs adat, indítsd újra a kültérit elõször, utána a beltérit.
Olvasd el több soron a használati leírást,mert vannak lépések amiket nem érdemes összekeverni,pld: vételi csatornák Chanell 1-2-3.
A vétel-adás kb.30-40 másodpercenként ismétlõdik, várj pár percet,majd megjelenik.
Ha még sincs adat, indítsd újra a kültérit elõször, utána a beltérit.
Olvasd el több soron a használati leírást,mert vannak lépések amiket nem érdemes összekeverni,pld: vételi csatornák Chanell 1-2-3.
A vétel-adás kb.30-40 másodpercenként ismétlõdik, várj pár percet,majd megjelenik.
helló!
A ws-em egy olyan kábellel volt összekötve a számítógéppel, amilyen bemenet az új számítógépen már nincsen. lehet hozzá kapni usb átalakítót, a kérdésem az hogy így mûködik e majd, mert ez az átalakító elég drága ahhoz hogy rossz legyen. Valakinek van ilyen tapasztalata?
A ws-em egy olyan kábellel volt összekötve a számítógéppel, amilyen bemenet az új számítógépen már nincsen. lehet hozzá kapni usb átalakítót, a kérdésem az hogy így mûködik e majd, mert ez az átalakító elég drága ahhoz hogy rossz legyen. Valakinek van ilyen tapasztalata?
Sajnos mostmár tényleg nem értem a kérdésed. Az általad belinkelt mûszernek Link nincsen 1.5 m-es zsinórja, amit az ablakon ki lehet lógatni (ahogyan ezt egy korábbi hozzászólásodban írtad). Milyen típusú mûszered van?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat