Kérdések és válaszok

ezzel viszont én nem értek egyet. egy átlagos stabil klímában is lehetnek kiugrások, ez elkerülhetetlen. De ami mostanában zajlik az nem gyenge, nem akarom most sorolni, mert nincs kedvem mélyen belemenni, de a kiugrások sokasodnak, és szerintem ez itt a mérvadó.

A változás annyira lassú, hogy nem mondhatjuk, hogy 99-tõl így vagy úgy megváltozott az idõjárás. Elég csak a 80-as évek angy aszályaira gondolni, vagy az 1992-es félelmetes átlagú augusztusra (nálam 28 fok lett, ebbõl szerintem 1 fokot le lehet venni). Ha van változás azt csakis 50-100 éves idõtartamon (vagy még nagyobbon) lehet észrevenni.

Szóval szerinted ez csak egy átmeneti, pár éves meleg periódus? Akár több 10 évre visszamenõ statisztikák vannak? Ha igen, akkor linkeljétek be légyszives. Köszönöm!

99-hez képest semmit sem változott az idõjárás...

Azért szó se róla az 1999-es nagy havazás és hófúvás már elég messze van, persze ez nem azt jelenti, hogy nem történhet meg. Mindenesetre az biztos, hogy 1999-hez képest sokat változott az idõjárás (bár lehet ez inkább az éghajlatváltozás fórumba lenne való, de a téma akkoris itt van), ezért lényegesen kevesebb esélyt látok hasonló helyzetre személy szerint. A Te statisztikáid több mint kielégítõek, de hol lehet találni ettõl jobban visszamenõ statisztikákat?

GFS archívum hiányában csak saját emlékekre támaszkodva mondom, hogy a mediterrán ciklonok pályája mostanság a régiebbi idõkhöz képest kicsit nyugatabbra tolódott szerintem, ezért esünk bele olyan gyakran a melegadvekcióba(legalábbis itt északkeleten). Egyre inkább tõlünk délnyugatra méllyít ki mediterrán ciklonokat a hideg levegõ és ez bizony Kelet-Magyarországnak nem kecsegtet túl jó reményekkel, de ha az emlékeim nem csalnak és a további tendencia folyatódik, akkor idõvel délnyugat felé mégjobban csökkenni fog a havazás valószínûsége. (bocsánat, hogyha hülyeségeket beszélek, de én így emlékszek.... ezért lenne jó valami GFS archívum, mert akkor képeken látnám a dolgot és könnyebb visszaemlékezni)

Viszont, ahogy elnézem a havazások feljegyzését az oldaladon szinte csak mediterrán ciklonokról van szó benne... legalábbis a "rendkívüli havazások" alcím alatt, kicsit elfogultan olvassa az ember, de a statisztikákat jobban megnézve viszont nemcsak mediterrán ciklonok hóadatai is fel vannak jegyezve(bár azok korántsem tünnek annyira jelentõsnek).

A statisztikai adataid szerint viszont nem lehet semmi tendenciát levonni, mert tényleg elég hullámzóak az adatok(legalábbis a lehullott hó mennyiségét tekintve), de kisebb nagyobb kiugrásokat figyelembe véve az utóbbi 3-4 évben a téli napok számában gyenge csökkenést lehet észrevenni.

A téli idõszakban a radarképek nem 100%-osan megbízhatóak, hisz az alacsonyan képzõdõ és hulló csapadék miatt hiába mutat sokszor a radar, nincs csapadék.

Az 1999 februári óriási hómenyiség bizony mediterrán ciklonhoz köthetõ, ám középontja a Balkánon volt, így elkerülte az ország nagy részét a meleg-advekció.

Teljesen egyet értek veled, nem is általánosítottam, csak szerintem a Dunántúlon mindig magasabb a lehulló hó mennyisége, mint itt keleten. Lehet mindkét helyen hasonló csapadékmennyiség, de itt mindig esõvel kezdõdik... legalábbis a legtöbb esetben. Emlékeim szerint nagyon sok olyan havazás volt mediterrán ciklonokból, ami éjszakánként 10-15 cm lehullott és megmaradt havat eredményezett, de erre rendszerint nappal esõ esett és olvasdt is. Ez bizonyítja, hogy mennyire érzékeny ezen a terület a csapadékhalmazállapot változásra és mennyire számít akár az alsóbb légrétegek hõmérséklete.

Ha jól emléxem az elõzõ télen alig esett hó, ha esett is, akkor nem haladta meg nagyon a 4-5 cm-s vastagságot a lehulló mennyiség..., de megannyi ciklon és front haladt át felettünk akkor. A radar szerint is volt csapadék sok esetben, de vajon miért nem éreztünk ebbõl semmit? Talán az erõs 925hpa-s szél elpárologtatta? - erre kérem válaszoljatok. Ha valaki tud GFS archivumot vagy valami hasonló dolgot, azt kérem, hogy linkelje már be.

Visszatérve a ciklonos témához tényleg gyengíti az ÉNY felöl érkezõ frontokat a Tátra, de még ígyis jobban emléxem az olyan helyzetekbõl esett havakra, amik lehet hogy nem votlak olyan nagy intenzitásúak, mint a mediterrán ciklonokból remélt havazások, de legalább megmaradt. Az az 1990es évek végén lehulló hatalmas hómennyiség meg nem azért volt, mert 3 napon keresztül gyakorlatilag beragadt a ciklon felénk, de közben folyamatosan érkezett a fagyos levegõ észak felöl? (mert ugye erõs északi szélre emléxek)

Egyébként tényleg nagyon jól van szemléltetve az oldaladon, most olvasgatom.

Általánosítani nem szabad, mert ugyan a keleti-északkeleti részek nagyobb eséllyel esnek a meleg-advekció (esõ) zónájába, ám azért vannak ellenpéldák, pl. a híres-hirhedt 1999 februári "aranyos", ld.: Link

Annyi igaz, hogy a Dunántúl nagyobb százalékben kapja eme ciklonok csapadékát és kevésbé érzékeny a meleg-advekcióra, ám ez nem örökérvényû, mert pl. a 2002/2003-as télen itt keleten-északkeleten volt sorozatos "idekoncentrálás ld. elõbbi linkem.

Nekem 1992 óta jó kis megfigyelésbõl eredõ anyag gyûlt össze alátámasztásul, lehet neki hinni.

Az északnyugat felõl érkezõ csapadéktömbök a nagy százalékkal esnek szét a Tátra árnyékoló hatása miatt környékünkön (nagyjából az Ózd-Sárospatak-Debrecen-Szolnok négyszög), így a jó kis hózáporok is jóval kisebb százalékban járják eme térséget, mint pl. a Dunbántúl északi része.

A nagyobb havazások zöme bizony mediterrán ciklonokból származik a keleti országrészben, már amennyi jut és ha sziládként érkezik a csapadék.

Hehe, az elmúlt pár évben csak minden negyedik mediterrán ciklon hozott ide keletre nagyobb havat/mielõtt valaki belekötne a számnévvel csak ritkaságot akartam szemléltetni/. Sosincs elég hideg idõ hozzá és általában mindig nagyon kevés hiányzik a szilárd halmazállapothoz vagy ha mégis havazni kezd, akkor az esõ utáni nedves viszonylag átmelegedett földre csak csekély mennyiségû hó szokott hullani. A mediterrán ciklonok inkább a Dunántúlra jók, mert a csapadékhullással egyetemben oda idõben érkezik meg az erõs lehülés is... itt egy kis tolódás mindig szokott lenni. Az északnyugat felöl érkezõ nedvesebb léghullámok kedveznek nekünk legjobban.

Talán jó helyen kérdezem! Az õsszel átkerülök az Alföldre tanulni Debrecenbe és azt szeretném kérdezni h ott mibõl számíthatok majd esetlegesen nagyobb havazásra télen? Mert erre ugye a mediterrán ciklonok szoktak sok havat hozni,ha jól tudom.

Tényleg, igazad van én nem is néztem tovább, bár 29-én a Tmin:16 fok, a Tmax: 17 fok, az még úgy ahogy elmenne, de a 30-i az már nem: Tmin 16fok, Tmax. 15 fok. A 31-i meg már ütõs

Nemcsak azt az egy napot cserélte össze hanem az utolsó 3-at.

Az augusztus 31-i Tmin, max. értékeket egyik észlelõtársunk felcserélte, nagyon szépen néz ki a hõtérképen (Tmin. 22 fok, T max 11 fok), legyenek szívesek az illetékesek kijavítani, köszönöm.

Oké, köszi a gyors választ!

A felhõtlen égboltot ugyanazzal az ikonnal jelöljük, mint a derültet. Ami szerintem teljesen jogos: egy felhõfoszlány léte vagy nemléte (ami a 0 oktát az 1 oktától elválasztja) nem akkora különbség, hogy ikonváltást érdemelne.

Sziasztok! Beleolvastam a Kislexikonba és rájöttem, hogy én rosszul használom az észleléseknél a "felhõzet mennyiségének megadása opciót". Én ugyanis azt hittem eddig, hogy a derült ég azt jelenti, hogy felhõtlen az ég, valamint az 1 okta is már gyengén felhõsnek számít, de most már tudom, hogy nem így van. Szerintem vannak még néhányan akik hozzám hasonlóan beleestek ebbe a meglehetõsen amatõr hibába, már csak azt kéne tudni, hogy a felhõtlen égboltot, hogyan jelöljem, ha nincs rá kategória (mivel a "---" kategória az én logikám szerint adathiányt jelent)??? Vagy inkább ne is kérdezzek ilyen "lényegtelen" dolgokat???

Jaj ne mondd már Te is, mert megint újrakezdõdik. Amúgy tényleg érdekes ez a mikroklíma mezoklíma stb. kérdés, meg, hogy mi számít reprezentatívnak. Vagy, hogy mibõl számolunk átlagot. Tényleg jó pár oldalt lehetne errõl írni.

ennyi......

Lassan bestsellert lehetne kiadni zalai állomások meleg mikroklímájáról no és persze a központi tárgya Floo vs. Usrin és a többiek vitája
ja, és hiába nem olvastam végig a vitát, de Zala megye nem melegebb, mint Baranya

Megyek dolgozni (eddig szüreteltem), holnap egész nap gombászok, nem lesz idõm reagálni, majd csak hétfõn tudok válaszolni!
Egyébként lényegében a kérdésedre a válasz igen lenne, ha a kérdésedben egy szó stimmelne!
Ha mégegyszer végigolvasod a hozzászólásokat (ha lesz rá idõd és türelmed, ha nem akkor hétfõn válaszolok), rájössz melyik az a szó

Na végigolvastam ezt a rengeteg beírást és megpróbáltam felfogni Floo álláspontját.
Tehát szerinted Zala és a délnyugati csücsök + Alpokalja valójában melegebb, mint Pécs térsége, csak ez az éghajlati atlaszban azért nincs így, mert ott a legtöbb mérõhely fagyzugban van, aminek az átlaga alacsonyabb?

Így tettem és már minden a helyén, köszönöm szépen!

Oldd fel, rögzítsd újra az adatott (nem kell új adatot beírni, csak kattints a rögzítésre), majd újra zárd le.

Lezártam a hónapot és valamiért duplázódott a csapadékom, valaki tudna segíteni?

Sajnálom, hogy elutazol (bár TE biztos nem sajnálod, ha nyaralni mész, és ebben az esetben jó nyaralást), mert (ezek szerint) a többiekkel szemben én élvez(t)em ezt a vitát (egy focis fórumban sem unalmas, ha Ronaldo cseleirõl folyik a vita), mert ez a szakma egyik legérdekesebb része, bár az idõjárás már önmagában is elég érdekes....

Egerszegrõl annyit, abban az idõszakban amibõl az adatokat vetted, az egerszegi(andráshidai) állomás is ugyanabban a fagyzugban volt mint az iklódi letenyei kanizsai lenti állomások, csak néhány (5-10) éve tették át az elõzõ hozzászólásaimban jól körülírt helyre....

Lenne még egy tuti példám, de ezt akkor privátban elküldöm

A Gépház.

nem tudjuk ki a bíró, a meccs még nincs lefújva

Abban te ne legyél olyan biztos! Az utolsó szó úgyis másé lesz, ahogy olvasgatom ezt a szakmai vitát

(Lennének bõven ellenérveim, többek közt az általad figyelmen kívül hagyott zalaegerszegi adat okán - de teljes joggal kérték többen, hogy ezt a témát ne itt folytassuk.)

És góóóóól! Végre ezt is megértük, le is fújták a meccset, hosszabítás nincs!

Köszi, erre gondoltam

....a változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan meghatározó különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket, ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.....

Parancsolj!

Floo feldobta a labdát,amit Usrin elkapott és aztán visszaadta Floonak. Mi csak néztük a meccset a lelátóról

Az is tény, hogy egy-két dolgot tanultam Floo és Usrin hozzászólásiból, ez a lényeg.

egy mondatban ezt a világcsodát nem lehet megfogalmazni.

komolyan mondom nem tudom, hogy sírja e, vagy szanaszét röhögjem az agyam.......

Tehát akkor a végsõ következtetés - egy mondatban - ?

Usrin!
Megköszönöm, hogy szándékod ellenére óriási segítséget nyújtottál az érveim igazolására!
Nagykanizsa kh-e 10,2 fok, tehát fagyzug létére csak 2 tizeddel alacsonyabb Szentlõrincénél és 5 tizeddel Siklósénál, ugyanakkor 6 tizeddel (tehát többel) fölulmúlja a nálánál is fagyzugabb Lentit,de ekkor még csak két fagyzugot hasonlítottunk össze.... Számos összehasonlító mérés és a gázfizikai törvények azt igazolják, hogy csupán ezen fagyzugok peremén mért hõmérsékletekkel is ez a "fesztáv" már jóval kiterjeszthetõ, Nagykanizsát valószínûleg elég lenne csupán a gödör közepébõl a szélére kitenni, ahhoz, hogy a Szentlõrinctõl való lemaradását behozza és Siklóssal szemben lévõ hátrányát 3 tizednyire csökkentse, ugyanakkor közte és a vele egy térségben lévõ Lentivel szemben a különbség 8 tizedre nõne, de akkor még hol vagyunk azoktól a már ismét nem reprezentatív (pozitív anomál) pontokon tapasztalható kh-tõl (pl. csörnyeföldi szõlõhegy, éppen Lenti közelében), amelyekkel az ugyancsak nem reprezentatív pécsi egyetem "magasságait" lehetne ostromolni....
Nagyságrendileg nagyobb kistérségi különbségekkel, mint ezek a bizonyos mezoklíma különbségek....
Lentit tulajdonképpen az az iklódbördõcei (Lenti külterülete) állomás képviseli, amelyrõl írtam, hogy egyes években a tõle 12 km-re lévõ Lendva 1 egész fokkal múlja felül középhõmérsékletben....csak hogy hihetõvé tegyem a fenti Nk-ával kapcsolatos feltételezést...

Úristen, rágondolni se merek mennyivel kevesebb lépésben lehetett volna idáig eljutni, ha pl. Baranyát a Mecsek és a dombvidék völgyeinek fenekébe dugott állomások képviselnék, meg mondjuk, még magát Pécset is....

A kör talán most zárult be....he-he!

Juhéjjj

A fórum olvasóinak szerencséjére jövõ héten külföldön leszek, és valószínûleg nem fogom a Metnetet látogatni. Úgyhogy javaslom, a vitát itt rekesszük be. Floo, e-mailt ill. privit nyugodtan küldj, de választ emiatt csak szept. 10. utánra ígérhetek.

Ahogy a #9193-ban említettem (...), az adatok 1901-1950 közöttiek, Magyarország éghajlati atlaszának 1. kiadásából. Pogányon akkor még semmi nem volt.

szerintem is k...a unalmas már. már ne haragudjatok meg, de 0.3c foktól ilyen lázba tudtok jönni. sajnálom akkor, bocs.
mondtam, de már mástól is kapjátok, unalmas! nincs semmi értelme a beszélgetésnek. egyik a másiknak akarja bizonyítani a saját igazát, de tök LÉNYEGTELEN!

Nem

Usrin!
Sajna mennem kell dolgozni, holnap szüret, vasárnap sem érek rá reagálni, majd hétfõn, de örülök hogy ezeket elõhoztad, tanulságos
Elõ tudnád nekem varázsolni ugyanezen idöszak pogányi nyári/hõségnapjait is???
Ja és mely idöszak adatai ezek?

A kör bezárult, he-he !

Nem unjátok még?

Floo: ha te azt állítod, hogy az egyetlen tájegységen belüli mikroklimatikus eltérések "nagyságrendileg meghaladják" a távolabb esõ térségek közti különbségeket, ehhez igenis köze van annak, hogy utóbbiak (azaz a térségek közötti eltérések) mekkorák... A példával ezt próbálom megmutatni. Még egyszer, az évi KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETEKKEL kiegészítve:

Zalaegerszeg: 64,8 (13,7) évi kh.: 10,1°C
Lenti: 70,3 (13,9) évi kh.: 9,6°C
Nagykanizsa: 69,4 (16,3) évi kh.: 10,2°C

Homokszentgyörgy (D-Somogy): 72,4 (20,3) évi kh.: 10,2°C
Szentlõrinc (Ny-Baranya): 77,4 (20,0) évi kh.: 10,4°C
Pécs, Egyetem: 78,5 (22,5) évi kh.: 11,2°C
Siklós: 81,1 (20,9) évi kh.: 10,7°C

Amíg Zalán belül mozogsz, addig valóban az történik, amit a #9194-ben írtál: a középhõmérséklet és a nyári napok száma nem függ össze, hiszen épp a fagyzugos helyek melegednek fel jobban. Ez a mikroklíma hatása. De ha továbbmész DK felé, akkor bizony már azt látod, hogy MINDKÉT érték együtt növekszik - jelezve, hogy a két tájegység (Zala ill. Baranya) közötti éghajlati eltérés felülkerekedik az általad vázolt mikroklimatikus különbségeken...

Na, mégegyszer nagy levegõt!
Honnan is indultam én?
Innen: a változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan meghatározó különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket, ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.....
Nem kérhetek elnézést azért, hogy a nyugat-zalai térségnek megfelelõ Lendva középhõmérsékleti adatai három év összevetésével MAGASABBAK, mint egy ormánsági településé és harminc év tükrében elég jól megközelítik az "enyhén" hõszennyezésgyanús Pécset, de ezzel én még mindig csak az eredeti állításomat próbálom igazolni, mindenféle szubjektív szándék nélkül....
Teljesen hidegen hagy az éghajlati osztály munkatársainak a tekintélye (mert Õk is csak emberek), a részben a Kerka-Mura-Dráva folyók esésének megfelelõ északnyugat-délkeleti irányú átlagmagasság csökkenésnek, talaj és növénytakaró változásnak betudható nyári napok számának növekedése, vagy a napos órák száma, amelyek az én vizsgálódásom szempontjából mind abszolút nem meghatározóak!
Hamis hangulatkeltésre jó pl. ebben az összefüggésben egy dombvidék északi oldalán, 170 m fölötti völgyszinten, 60%-os erdõsültségi mutatóval rendelkezõ 6000 lakosú Lenti nyári nap adatait Pécs belvárosának meg a Dráva-mente egészen más ökológiai jellemzõkkel rendelkezõ hasonló adatai mellétenni, különösen akkor, ha ennek a témához jól kielemzetten SEMMI KÖZE!
Hasonlóan inkorrekt dolog engem abba az utcába beterelni, mintha szubjektív okokból olyat akarnék bizonygatni hogy az egyik vidék melegebb vagy nem melegebb, mint a másik, egy ilyen összevetés elemzésem tárgyának legfeljebb mellékterméke lehet, de nem célja, mint ahogy azt nem gyõzöm pontosítani!

...és a párhuzamosok a végtelenben találkoznak.