Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Hihetetlen egész nap hogy kerülik a várost a zivatarok, szinte az összes tájegység felé kialakultak zivatarok, most pl Nyugatnak.. De a várost egyiksem érte el
Lehet az akár még 2 mm is radar alapján. Mondjuk először az egy legyen meg, aztán hajrázunk.
És tényleg megcsinálja. Baszki ha ezt is lehozzuk 1mm-rel, vagy annyival se, én feladom... Csak pislogok, hogy ez miképp volt képes átugrani minket. Utolsó pillanatban jöttem be, mert mondom már mindjárt zuhog. És nem
Az első kör délkeletről jött, az északkeleti gellert kapott.. a második adag kelet-északkelet felé pattant ki, elment ény felé. Most este északkeletről alakult ki, ez meg elment délnek. Végem. Szokásos széléből alamizsnának tűnik most épp.. aztán remélem délre majd bedurran egyből a gust.
Szokásos széléből alamizsnának tűnik most épp.. aztán remélem délre majd bedurran egyből a gust. 
Nem akarok ünneprontó lenni, de mintha egyre inkább kapna egy balos gellert a fő zivatartömb, mint ma eddig az összes, és kezdene kerülni minket keletről. Mindenesetre már nagyon közel. Csapadék az már szinte biztosan lesz 
Hangja már van, dörgicsél halkan... No meg használható irányból jön. Na de psszt..
Még mindig lófax látvány, de megszaporodtak benne a villámok
Nagymegyert is elhagyta
Nagymegyert is elhagyta
A megye keleti fele jó eséllyel 8-10mm összegekkel zárja majd az augusztust, tekintve hogy a mai gyenge csapadékesélyekből se lett semmi. Súlyos az aszály, amint az elmúlt sok napra előrejelzett jelentős csapadék enyhíthetett volna, ha esett volna. Kár, hogy megint csak a modelleken maradt a csapadék.
Hát nem tudom... Közeledik ugyan (kb 20km még) ez a szlovák zivatartömb, ami inkább már záportömb, mivel a villámok kihaltak belőle, de 0 látványt ad egyelőre.
Csak nem fog az orrom előtt összeroskadni!
Csak nem fog az orrom előtt összeroskadni!
Most esik, de mi a falunak a rosszabbik felén lakunk (nem mintha túl nagy falu lenne ), a nyugati felén tuti több lesz mint itt. Vízváron meg kánaán lesz .
), a nyugati felén tuti több lesz mint itt. Vízváron meg kánaán lesz . 
Nagyon szépen köszönöm a részletes leírást, élmény volt olvasni és sokat lehetett belőle tanulni!
Meggyőző vollt teljes mértékben. Köszi...
Meggyőző vollt teljes mértékben. Köszi...
Igen, a szlovák radaron is mintha az látszana, h erre terjeszkedik az érdemi része. Na, hajrá, csak össze ne fossa magát a határra érkezve!! 
Jól Van, jól nyomod
Csak abba ne hagyd, mert a radar egyre szebb!
Csak abba ne hagyd, mert a radar egyre szebb!
Árnyaljunk még egy kicsit akkor.
Az augusztusi csapadék összege az OMSZ hitelesnek tekinthető napi jelentés kiadványát végig lapozva 46 mm - a mai napot természetesen nem számolva -, Nagy Hideg hegyen. (Az amatőr méréseink lehetnek bár közelítően pontosak is, de nem kalibráltak, se nem törzskönyvezettek, így ezt érdemes alapnak venni).
Ha a július legvégét is idevesszük, akkor valóban 95 mm-re ugrik ez az összeg, de ez csak játék a számokkal.
Ezzel a nyers kumulatív adattal, erdei (!) aszály oldalról két probléma van: az egyik, hogy a július végi csapadék 30-ról 31-re virradó éjszaka, hajnalban, kora reggel átvonult 4 db, délnyugati áramlásos, torlasztott, intenzív(!) csapadékhullást okozó zivatar eredménye volt, amely nagy része az előtte csontszáraz patakmedrekben pár nap alatt szó szerint ki is folyt a hegyvidék területéről (ld. areális leöblítés).
Ez a Kemence-patak, mint a Börzsöny legnagyobb vízhozamú, vízgyűjtőterületű és legtöbb mellék kisvízfolyásával rendelkező patakjának pár napos
feléledésén, majd újra kiszáradásán jól tanulmányozható volt.
A másik, hogy a Börzsöny nagy része erős záródással rendelkező erdőterület, ahol a lombozat - intenzív csapadék esetén is - jelentős részben felfogja a vizet, majd a több millió négyzetkilométert jelentő (!) levélfelületről párolgás révén jelentékeny része visszakerül a légkörbe, nem hasznosul a talajban (ld. evapotranspiráció). Ez 31-én napközben x vagy n arányban be is következett, de nyilván nem a teljes 30-31-i csapadékösszeg 49 mm-ét jelentette, hiszen annak egy másik része "kiszaladt" a hegységből. A maradék az, ami beszivárgott a talajba. Kb. 1/3-1/3-1/3 lehetett az arány.
Az augusztus 1-i 10 mm egész napos, csendes, áztató eső volt az, aminek valóban érdemben lehetősége volt a lassú beszivárgásra a mélyebb rétegek felé. Vagyis az előzővel szemben ez a borult, hűvös időben nem párolgott el és nem zúdult ki a hegység kisvízfolyásain keresztül.
A következő gond az eloszlás.
Augusztus 2 és 20 között 0 mm csapadék hullott.
Vagyis, ha már játszunk a statisztikával, akkor június 9-én bezárult medárdi esők után július 30-ig, összesen két napon volt érdemi, 5 mm feletti, csapadék - június 17, július 6.
E mellé középhegységeinkre egyáltalán nem jellemző klímajellemzők társultak, tartósan magas napi T. max-ok, magas éjszakai T. minek, gyakori, erős szárító szelek, magas napfénytartam, magas UV értékek és extrém alacsony RH tartalom (léköri aszály.)
Erre tökéletes kép a teljesen kiégett, száradt 10-12 éves cser fiatalos. Balkáni faj, kifejezetten szárazságtűrő és igénytelen. 2007-ben láttunk ilyet utoljára. (1. kép)
A Kis-Hanta patakon szombaton este keltem át utoljára - Kóspallag és a Boglya-kő közötti jó néhány kilométeres szakaszon csontszáraz volt. Ha azóta megjelent valami kis víz annak örülök, egy fényképet szívesen látok róla, pl. a piros turistaút gázlójánál érdemes ránézni. A mai monszunszerű esőzések után biztosan újraéled(t).
Az ABET talaj típusleírását nem véletlenül adtam meg. Az, hogy a tetején most 15-20 cm sár van, nem jelenti, éppen a magas kolloidos agyagtartalom miatt, hogy nincs extrém vízhiány a mélyrétegekben. (Ezt mutatta be a 25-30 méter mély, karógyökeres (!), 150 éves kocsánytalan tölgyfa szinte teljes lombhervadása, Szép erdőn.)
Békéscsabán, nem az Északi-középhegység legnyugatabbi tagozatának csaknem megszakítatlan erdőborítottságú hegytagozatára jellemző topoklímában
éltél. A Dél-Alföld síkvidéki, nagy részt agro-monokultúrás aszályát és a középhegységi erdei aszályát teljesen értelmetlen látvány alapján egymáshoz hasonlítgatni. (Olyan mintha a Száhel övezetet hasonlítanám Békéshez. )
Teljesen más termőhelyi, vízrajzi, talajtani és klimatikus viszonyokkal rendelkezik. (Helyileg nézve pl. a Körös menti ártéri erdőkben a békésszentandrási duzzasztó felett nem ugyanaz a helyzet mint alatta. És az egy művi, emberi beavatkozás eredménye.)
Ezért használunk aszály indexeket, ráadásul külön erdészetit is, FAI index néven. Keress rá, számold ki adatok és a képlet alapján és ha a FAI-index adata a Börzsönyre aszályt mutat, bátran bízhatsz benne, hogy objektív és nem szubjektív lesz. (Nem a poligonális tundrához hasonlóan cserepesre égett, tarra vágott alföldi napraforgós valóban sokkoló látványkép a döntő, abban, hogy mit és milyen mértékben tekintünk egy adott termőhelyen aszálynak.)
Az OMSZ algoritmus generálta automata aszályérképei (nulla emberi korrekció) nem relevánsak, csak általánosításra jók, mert július 29-én még nagyon súlyos aszály kategóriába sorolta a Börzsönyt, majd a július 30-i zivatarok után másnap szerinte nem volt aszály. Csak a leesett mm-ket veszi figyelembe adott rácspontokra. Nem véletlenül volt zúgolódás a gazdák körében az OMSZ adatai miatt pl. Szolnok térségében, mert az OMSZ szerint egy adott ponton mért és leesett konvektív 25 mm után megszűnt az aszály a térségben. Kicsit túl nagy területre extrapolálták. (Az pedig az aszálykár támogatás odaítélés alapfeltétele, így zsebbe vágó kérdés. Nem tudja igazolni az aszálykárt.)
Az erdőgazdálkodásban is egzaktul mérünk, megfigyelünk és elemzünk és nem Instagram fotószűrőket használunk, vagy keresünk egy északi kitettségű mély szurdokvölgyet, szubmontán, vagy montán, esetleg szubkárpáti klímával, majd lefotózva azt generalizáljuk a hegység egészére, hogy nincs aszály.
Ennél pontosabb egy drónról körülnézni, nagyobb látószöggel, ahogy azt Selmeci Kovács Ádám a DINPI Börzsönyi TVE vezetóje tette az alábbi fotóval. Szén-patak völgy felső völgyfője, a Csóványos-tömbbel. Ez kb. 700 és 900 m tszf.-i feletti viszonyokat mutatja, nagyrészt szubmontán bükkállományokban.
Összefoglalva: továbbra is erős erdei aszály van, amely valamelyest enyhült a súlyoshoz képest. Ahhoz, hogy ez megszűnjön, legalább 150 mm-nek kellene lehullania (de a 200 mm se lenne túlzás), normális, egyenletes eloszlásban, hogy a mély rétegek vízkészletei, raktárai telítődni tudjanak újra, mert jelenleg üresek, vagy alig-alig van az erdő által felhasználható mélységi vízkészlet. Mondjuk egy mai nap egy héten át, az rendben is volna.
Az augusztusi csapadék összege az OMSZ hitelesnek tekinthető napi jelentés kiadványát végig lapozva 46 mm - a mai napot természetesen nem számolva -, Nagy Hideg hegyen. (Az amatőr méréseink lehetnek bár közelítően pontosak is, de nem kalibráltak, se nem törzskönyvezettek, így ezt érdemes alapnak venni).
Ha a július legvégét is idevesszük, akkor valóban 95 mm-re ugrik ez az összeg, de ez csak játék a számokkal.
Ezzel a nyers kumulatív adattal, erdei (!) aszály oldalról két probléma van: az egyik, hogy a július végi csapadék 30-ról 31-re virradó éjszaka, hajnalban, kora reggel átvonult 4 db, délnyugati áramlásos, torlasztott, intenzív(!) csapadékhullást okozó zivatar eredménye volt, amely nagy része az előtte csontszáraz patakmedrekben pár nap alatt szó szerint ki is folyt a hegyvidék területéről (ld. areális leöblítés).
Ez a Kemence-patak, mint a Börzsöny legnagyobb vízhozamú, vízgyűjtőterületű és legtöbb mellék kisvízfolyásával rendelkező patakjának pár napos
feléledésén, majd újra kiszáradásán jól tanulmányozható volt.
A másik, hogy a Börzsöny nagy része erős záródással rendelkező erdőterület, ahol a lombozat - intenzív csapadék esetén is - jelentős részben felfogja a vizet, majd a több millió négyzetkilométert jelentő (!) levélfelületről párolgás révén jelentékeny része visszakerül a légkörbe, nem hasznosul a talajban (ld. evapotranspiráció). Ez 31-én napközben x vagy n arányban be is következett, de nyilván nem a teljes 30-31-i csapadékösszeg 49 mm-ét jelentette, hiszen annak egy másik része "kiszaladt" a hegységből. A maradék az, ami beszivárgott a talajba. Kb. 1/3-1/3-1/3 lehetett az arány.
Az augusztus 1-i 10 mm egész napos, csendes, áztató eső volt az, aminek valóban érdemben lehetősége volt a lassú beszivárgásra a mélyebb rétegek felé. Vagyis az előzővel szemben ez a borult, hűvös időben nem párolgott el és nem zúdult ki a hegység kisvízfolyásain keresztül.
A következő gond az eloszlás.
Augusztus 2 és 20 között 0 mm csapadék hullott.
Vagyis, ha már játszunk a statisztikával, akkor június 9-én bezárult medárdi esők után július 30-ig, összesen két napon volt érdemi, 5 mm feletti, csapadék - június 17, július 6.
E mellé középhegységeinkre egyáltalán nem jellemző klímajellemzők társultak, tartósan magas napi T. max-ok, magas éjszakai T. minek, gyakori, erős szárító szelek, magas napfénytartam, magas UV értékek és extrém alacsony RH tartalom (léköri aszály.)
Erre tökéletes kép a teljesen kiégett, száradt 10-12 éves cser fiatalos. Balkáni faj, kifejezetten szárazságtűrő és igénytelen. 2007-ben láttunk ilyet utoljára. (1. kép)
A Kis-Hanta patakon szombaton este keltem át utoljára - Kóspallag és a Boglya-kő közötti jó néhány kilométeres szakaszon csontszáraz volt. Ha azóta megjelent valami kis víz annak örülök, egy fényképet szívesen látok róla, pl. a piros turistaút gázlójánál érdemes ránézni. A mai monszunszerű esőzések után biztosan újraéled(t).
Az ABET talaj típusleírását nem véletlenül adtam meg. Az, hogy a tetején most 15-20 cm sár van, nem jelenti, éppen a magas kolloidos agyagtartalom miatt, hogy nincs extrém vízhiány a mélyrétegekben. (Ezt mutatta be a 25-30 méter mély, karógyökeres (!), 150 éves kocsánytalan tölgyfa szinte teljes lombhervadása, Szép erdőn.)
Békéscsabán, nem az Északi-középhegység legnyugatabbi tagozatának csaknem megszakítatlan erdőborítottságú hegytagozatára jellemző topoklímában
éltél. A Dél-Alföld síkvidéki, nagy részt agro-monokultúrás aszályát és a középhegységi erdei aszályát teljesen értelmetlen látvány alapján egymáshoz hasonlítgatni. (Olyan mintha a Száhel övezetet hasonlítanám Békéshez. )
Teljesen más termőhelyi, vízrajzi, talajtani és klimatikus viszonyokkal rendelkezik. (Helyileg nézve pl. a Körös menti ártéri erdőkben a békésszentandrási duzzasztó felett nem ugyanaz a helyzet mint alatta. És az egy művi, emberi beavatkozás eredménye.)
Ezért használunk aszály indexeket, ráadásul külön erdészetit is, FAI index néven. Keress rá, számold ki adatok és a képlet alapján és ha a FAI-index adata a Börzsönyre aszályt mutat, bátran bízhatsz benne, hogy objektív és nem szubjektív lesz. (Nem a poligonális tundrához hasonlóan cserepesre égett, tarra vágott alföldi napraforgós valóban sokkoló látványkép a döntő, abban, hogy mit és milyen mértékben tekintünk egy adott termőhelyen aszálynak.)
Az OMSZ algoritmus generálta automata aszályérképei (nulla emberi korrekció) nem relevánsak, csak általánosításra jók, mert július 29-én még nagyon súlyos aszály kategóriába sorolta a Börzsönyt, majd a július 30-i zivatarok után másnap szerinte nem volt aszály. Csak a leesett mm-ket veszi figyelembe adott rácspontokra. Nem véletlenül volt zúgolódás a gazdák körében az OMSZ adatai miatt pl. Szolnok térségében, mert az OMSZ szerint egy adott ponton mért és leesett konvektív 25 mm után megszűnt az aszály a térségben. Kicsit túl nagy területre extrapolálták. (Az pedig az aszálykár támogatás odaítélés alapfeltétele, így zsebbe vágó kérdés. Nem tudja igazolni az aszálykárt.)
Az erdőgazdálkodásban is egzaktul mérünk, megfigyelünk és elemzünk és nem Instagram fotószűrőket használunk, vagy keresünk egy északi kitettségű mély szurdokvölgyet, szubmontán, vagy montán, esetleg szubkárpáti klímával, majd lefotózva azt generalizáljuk a hegység egészére, hogy nincs aszály.
Ennél pontosabb egy drónról körülnézni, nagyobb látószöggel, ahogy azt Selmeci Kovács Ádám a DINPI Börzsönyi TVE vezetóje tette az alábbi fotóval. Szén-patak völgy felső völgyfője, a Csóványos-tömbbel. Ez kb. 700 és 900 m tszf.-i feletti viszonyokat mutatja, nagyrészt szubmontán bükkállományokban.
Összefoglalva: továbbra is erős erdei aszály van, amely valamelyest enyhült a súlyoshoz képest. Ahhoz, hogy ez megszűnjön, legalább 150 mm-nek kellene lehullania (de a 200 mm se lenne túlzás), normális, egyenletes eloszlásban, hogy a mély rétegek vízkészletei, raktárai telítődni tudjanak újra, mert jelenleg üresek, vagy alig-alig van az erdő által felhasználható mélységi vízkészlet. Mondjuk egy mai nap egy héten át, az rendben is volna.
Körülbelül 1km-en múlott a komolyabb eső. 1km. Csontszáraz maradt Egyetemváros, Uránváros és a Belváros is.
Ha ma nem mentem volna irodába dolgozni 9. kerbe, akkor máig nem tudnám mit jelent ,hogy normálisan esik az eső .
Bekapcsolták az Egerszegi zivatar generátort, esni nem esik de egy dörgés már volt!
Borzasztó idő van. A lélegzéstől izzadok..de itt csak 94%..Végül 2.6mm lett a szumma. Szégyenteljes..
Na megvan az adat: itt is annyi, 10,5. Az otthoniak azt mondják, idén ez eddig a leghevesebb. A radart nézve szerintem a piros paca felől fújhatta oda.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat