Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Árnyaljunk még egy kicsit akkor.
Az augusztusi csapadék összege az OMSZ hitelesnek tekinthető napi jelentés kiadványát végig lapozva 46 mm - a mai napot természetesen nem számolva -, Nagy Hideg hegyen. (Az amatőr méréseink lehetnek bár közelítően pontosak is, de nem kalibráltak, se nem törzskönyvezettek, így ezt érdemes alapnak venni).
Ha a július legvégét is idevesszük, akkor valóban 95 mm-re ugrik ez az összeg, de ez csak játék a számokkal.
Ezzel a nyers kumulatív adattal, erdei (!) aszály oldalról két probléma van: az egyik, hogy a július végi csapadék 30-ról 31-re virradó éjszaka, hajnalban, kora reggel átvonult 4 db, délnyugati áramlásos, torlasztott, intenzív(!) csapadékhullást okozó zivatar eredménye volt, amely nagy része az előtte csontszáraz patakmedrekben pár nap alatt szó szerint ki is folyt a hegyvidék területéről (ld. areális leöblítés).
Ez a Kemence-patak, mint a Börzsöny legnagyobb vízhozamú, vízgyűjtőterületű és legtöbb mellék kisvízfolyásával rendelkező patakjának pár napos
feléledésén, majd újra kiszáradásán jól tanulmányozható volt.
A másik, hogy a Börzsöny nagy része erős záródással rendelkező erdőterület, ahol a lombozat - intenzív csapadék esetén is - jelentős részben felfogja a vizet, majd a több millió négyzetkilométert jelentő (!) levélfelületről párolgás révén jelentékeny része visszakerül a légkörbe, nem hasznosul a talajban (ld. evapotranspiráció). Ez 31-én napközben x vagy n arányban be is következett, de nyilván nem a teljes 30-31-i csapadékösszeg 49 mm-ét jelentette, hiszen annak egy másik része "kiszaladt" a hegységből. A maradék az, ami beszivárgott a talajba. Kb. 1/3-1/3-1/3 lehetett az arány.
Az augusztus 1-i 10 mm egész napos, csendes, áztató eső volt az, aminek valóban érdemben lehetősége volt a lassú beszivárgásra a mélyebb rétegek felé. Vagyis az előzővel szemben ez a borult, hűvös időben nem párolgott el és nem zúdult ki a hegység kisvízfolyásain keresztül.
A következő gond az eloszlás.
Augusztus 2 és 20 között 0 mm csapadék hullott.
Vagyis, ha már játszunk a statisztikával, akkor június 9-én bezárult medárdi esők után július 30-ig, összesen két napon volt érdemi, 5 mm feletti, csapadék - június 17, július 6.
E mellé középhegységeinkre egyáltalán nem jellemző klímajellemzők társultak, tartósan magas napi T. max-ok, magas éjszakai T. minek, gyakori, erős szárító szelek, magas napfénytartam, magas UV értékek és extrém alacsony RH tartalom (léköri aszály.)
Erre tökéletes kép a teljesen kiégett, száradt 10-12 éves cser fiatalos. Balkáni faj, kifejezetten szárazságtűrő és igénytelen. 2007-ben láttunk ilyet utoljára. (1. kép)
A Kis-Hanta patakon szombaton este keltem át utoljára - Kóspallag és a Boglya-kő közötti jó néhány kilométeres szakaszon csontszáraz volt. Ha azóta megjelent valami kis víz annak örülök, egy fényképet szívesen látok róla, pl. a piros turistaút gázlójánál érdemes ránézni. A mai monszunszerű esőzések után biztosan újraéled(t).
Az ABET talaj típusleírását nem véletlenül adtam meg. Az, hogy a tetején most 15-20 cm sár van, nem jelenti, éppen a magas kolloidos agyagtartalom miatt, hogy nincs extrém vízhiány a mélyrétegekben. (Ezt mutatta be a 25-30 méter mély, karógyökeres (!), 150 éves kocsánytalan tölgyfa szinte teljes lombhervadása, Szép erdőn.)
Békéscsabán, nem az Északi-középhegység legnyugatabbi tagozatának csaknem megszakítatlan erdőborítottságú hegytagozatára jellemző topoklímában
éltél. A Dél-Alföld síkvidéki, nagy részt agro-monokultúrás aszályát és a középhegységi erdei aszályát teljesen értelmetlen látvány alapján egymáshoz hasonlítgatni. (Olyan mintha a Száhel övezetet hasonlítanám Békéshez. )
Teljesen más termőhelyi, vízrajzi, talajtani és klimatikus viszonyokkal rendelkezik. (Helyileg nézve pl. a Körös menti ártéri erdőkben a békésszentandrási duzzasztó felett nem ugyanaz a helyzet mint alatta. És az egy művi, emberi beavatkozás eredménye.)
Ezért használunk aszály indexeket, ráadásul külön erdészetit is, FAI index néven. Keress rá, számold ki adatok és a képlet alapján és ha a FAI-index adata a Börzsönyre aszályt mutat, bátran bízhatsz benne, hogy objektív és nem szubjektív lesz. (Nem a poligonális tundrához hasonlóan cserepesre égett, tarra vágott alföldi napraforgós valóban sokkoló látványkép a döntő, abban, hogy mit és milyen mértékben tekintünk egy adott termőhelyen aszálynak.)
Az OMSZ algoritmus generálta automata aszályérképei (nulla emberi korrekció) nem relevánsak, csak általánosításra jók, mert július 29-én még nagyon súlyos aszály kategóriába sorolta a Börzsönyt, majd a július 30-i zivatarok után másnap szerinte nem volt aszály. Csak a leesett mm-ket veszi figyelembe adott rácspontokra. Nem véletlenül volt zúgolódás a gazdák körében az OMSZ adatai miatt pl. Szolnok térségében, mert az OMSZ szerint egy adott ponton mért és leesett konvektív 25 mm után megszűnt az aszály a térségben. Kicsit túl nagy területre extrapolálták. (Az pedig az aszálykár támogatás odaítélés alapfeltétele, így zsebbe vágó kérdés. Nem tudja igazolni az aszálykárt.)
Az erdőgazdálkodásban is egzaktul mérünk, megfigyelünk és elemzünk és nem Instagram fotószűrőket használunk, vagy keresünk egy északi kitettségű mély szurdokvölgyet, szubmontán, vagy montán, esetleg szubkárpáti klímával, majd lefotózva azt generalizáljuk a hegység egészére, hogy nincs aszály.
Ennél pontosabb egy drónról körülnézni, nagyobb látószöggel, ahogy azt Selmeci Kovács Ádám a DINPI Börzsönyi TVE vezetóje tette az alábbi fotóval. Szén-patak völgy felső völgyfője, a Csóványos-tömbbel. Ez kb. 700 és 900 m tszf.-i feletti viszonyokat mutatja, nagyrészt szubmontán bükkállományokban.
Összefoglalva: továbbra is erős erdei aszály van, amely valamelyest enyhült a súlyoshoz képest. Ahhoz, hogy ez megszűnjön, legalább 150 mm-nek kellene lehullania (de a 200 mm se lenne túlzás), normális, egyenletes eloszlásban, hogy a mély rétegek vízkészletei, raktárai telítődni tudjanak újra, mert jelenleg üresek, vagy alig-alig van az erdő által felhasználható mélységi vízkészlet. Mondjuk egy mai nap egy héten át, az rendben is volna.
Az augusztusi csapadék összege az OMSZ hitelesnek tekinthető napi jelentés kiadványát végig lapozva 46 mm - a mai napot természetesen nem számolva -, Nagy Hideg hegyen. (Az amatőr méréseink lehetnek bár közelítően pontosak is, de nem kalibráltak, se nem törzskönyvezettek, így ezt érdemes alapnak venni).
Ha a július legvégét is idevesszük, akkor valóban 95 mm-re ugrik ez az összeg, de ez csak játék a számokkal.
Ezzel a nyers kumulatív adattal, erdei (!) aszály oldalról két probléma van: az egyik, hogy a július végi csapadék 30-ról 31-re virradó éjszaka, hajnalban, kora reggel átvonult 4 db, délnyugati áramlásos, torlasztott, intenzív(!) csapadékhullást okozó zivatar eredménye volt, amely nagy része az előtte csontszáraz patakmedrekben pár nap alatt szó szerint ki is folyt a hegyvidék területéről (ld. areális leöblítés).
Ez a Kemence-patak, mint a Börzsöny legnagyobb vízhozamú, vízgyűjtőterületű és legtöbb mellék kisvízfolyásával rendelkező patakjának pár napos
feléledésén, majd újra kiszáradásán jól tanulmányozható volt.
A másik, hogy a Börzsöny nagy része erős záródással rendelkező erdőterület, ahol a lombozat - intenzív csapadék esetén is - jelentős részben felfogja a vizet, majd a több millió négyzetkilométert jelentő (!) levélfelületről párolgás révén jelentékeny része visszakerül a légkörbe, nem hasznosul a talajban (ld. evapotranspiráció). Ez 31-én napközben x vagy n arányban be is következett, de nyilván nem a teljes 30-31-i csapadékösszeg 49 mm-ét jelentette, hiszen annak egy másik része "kiszaladt" a hegységből. A maradék az, ami beszivárgott a talajba. Kb. 1/3-1/3-1/3 lehetett az arány.
Az augusztus 1-i 10 mm egész napos, csendes, áztató eső volt az, aminek valóban érdemben lehetősége volt a lassú beszivárgásra a mélyebb rétegek felé. Vagyis az előzővel szemben ez a borult, hűvös időben nem párolgott el és nem zúdult ki a hegység kisvízfolyásain keresztül.
A következő gond az eloszlás.
Augusztus 2 és 20 között 0 mm csapadék hullott.
Vagyis, ha már játszunk a statisztikával, akkor június 9-én bezárult medárdi esők után július 30-ig, összesen két napon volt érdemi, 5 mm feletti, csapadék - június 17, július 6.
E mellé középhegységeinkre egyáltalán nem jellemző klímajellemzők társultak, tartósan magas napi T. max-ok, magas éjszakai T. minek, gyakori, erős szárító szelek, magas napfénytartam, magas UV értékek és extrém alacsony RH tartalom (léköri aszály.)
Erre tökéletes kép a teljesen kiégett, száradt 10-12 éves cser fiatalos. Balkáni faj, kifejezetten szárazságtűrő és igénytelen. 2007-ben láttunk ilyet utoljára. (1. kép)
A Kis-Hanta patakon szombaton este keltem át utoljára - Kóspallag és a Boglya-kő közötti jó néhány kilométeres szakaszon csontszáraz volt. Ha azóta megjelent valami kis víz annak örülök, egy fényképet szívesen látok róla, pl. a piros turistaút gázlójánál érdemes ránézni. A mai monszunszerű esőzések után biztosan újraéled(t).
Az ABET talaj típusleírását nem véletlenül adtam meg. Az, hogy a tetején most 15-20 cm sár van, nem jelenti, éppen a magas kolloidos agyagtartalom miatt, hogy nincs extrém vízhiány a mélyrétegekben. (Ezt mutatta be a 25-30 méter mély, karógyökeres (!), 150 éves kocsánytalan tölgyfa szinte teljes lombhervadása, Szép erdőn.)
Békéscsabán, nem az Északi-középhegység legnyugatabbi tagozatának csaknem megszakítatlan erdőborítottságú hegytagozatára jellemző topoklímában
éltél. A Dél-Alföld síkvidéki, nagy részt agro-monokultúrás aszályát és a középhegységi erdei aszályát teljesen értelmetlen látvány alapján egymáshoz hasonlítgatni. (Olyan mintha a Száhel övezetet hasonlítanám Békéshez. )
Teljesen más termőhelyi, vízrajzi, talajtani és klimatikus viszonyokkal rendelkezik. (Helyileg nézve pl. a Körös menti ártéri erdőkben a békésszentandrási duzzasztó felett nem ugyanaz a helyzet mint alatta. És az egy művi, emberi beavatkozás eredménye.)
Ezért használunk aszály indexeket, ráadásul külön erdészetit is, FAI index néven. Keress rá, számold ki adatok és a képlet alapján és ha a FAI-index adata a Börzsönyre aszályt mutat, bátran bízhatsz benne, hogy objektív és nem szubjektív lesz. (Nem a poligonális tundrához hasonlóan cserepesre égett, tarra vágott alföldi napraforgós valóban sokkoló látványkép a döntő, abban, hogy mit és milyen mértékben tekintünk egy adott termőhelyen aszálynak.)
Az OMSZ algoritmus generálta automata aszályérképei (nulla emberi korrekció) nem relevánsak, csak általánosításra jók, mert július 29-én még nagyon súlyos aszály kategóriába sorolta a Börzsönyt, majd a július 30-i zivatarok után másnap szerinte nem volt aszály. Csak a leesett mm-ket veszi figyelembe adott rácspontokra. Nem véletlenül volt zúgolódás a gazdák körében az OMSZ adatai miatt pl. Szolnok térségében, mert az OMSZ szerint egy adott ponton mért és leesett konvektív 25 mm után megszűnt az aszály a térségben. Kicsit túl nagy területre extrapolálták. (Az pedig az aszálykár támogatás odaítélés alapfeltétele, így zsebbe vágó kérdés. Nem tudja igazolni az aszálykárt.)
Az erdőgazdálkodásban is egzaktul mérünk, megfigyelünk és elemzünk és nem Instagram fotószűrőket használunk, vagy keresünk egy északi kitettségű mély szurdokvölgyet, szubmontán, vagy montán, esetleg szubkárpáti klímával, majd lefotózva azt generalizáljuk a hegység egészére, hogy nincs aszály.
Ennél pontosabb egy drónról körülnézni, nagyobb látószöggel, ahogy azt Selmeci Kovács Ádám a DINPI Börzsönyi TVE vezetóje tette az alábbi fotóval. Szén-patak völgy felső völgyfője, a Csóványos-tömbbel. Ez kb. 700 és 900 m tszf.-i feletti viszonyokat mutatja, nagyrészt szubmontán bükkállományokban.
Összefoglalva: továbbra is erős erdei aszály van, amely valamelyest enyhült a súlyoshoz képest. Ahhoz, hogy ez megszűnjön, legalább 150 mm-nek kellene lehullania (de a 200 mm se lenne túlzás), normális, egyenletes eloszlásban, hogy a mély rétegek vízkészletei, raktárai telítődni tudjanak újra, mert jelenleg üresek, vagy alig-alig van az erdő által felhasználható mélységi vízkészlet. Mondjuk egy mai nap egy héten át, az rendben is volna.
, balcsi lehúzta 
Körülbelül 1km-en múlott a komolyabb eső. 1km. Csontszáraz maradt Egyetemváros, Uránváros és a Belváros is.
Ha ma nem mentem volna irodába dolgozni 9. kerbe, akkor máig nem tudnám mit jelent ,hogy normálisan esik az eső .
Bekapcsolták az Egerszegi zivatar generátort, esni nem esik de egy dörgés már volt!
Borzasztó idő van. A lélegzéstől izzadok..de itt csak 94%..Végül 2.6mm lett a szumma. Szégyenteljes..
Na megvan az adat: itt is annyi, 10,5. Az otthoniak azt mondják, idén ez eddig a leghevesebb. A radart nézve szerintem a piros paca felől fújhatta oda.
Nagyrédén kitartóan esik negyed órája, pont rózsát metszettem, mikor rákezdett. Zákson, ez legyen a legnagyobb bajom!
Na, be is dörrent!
Na, be is dörrent!
Majd télen a szél legalább nem kerül el. 
Na nem is szomorodok tovább, minden egyes friss radarképpel csak még ótvarabb a helyzet. Ez tényleg nem sikerül e átokverte nyáron..
Na nem is szomorodok tovább, minden egyes friss radarképpel csak még ótvarabb a helyzet. Ez tényleg nem sikerül e átokverte nyáron..
Székesfehérvár 21.8mm, de van a városnak olyan része ahol csak 14mm esett a ma délutáni zivatarból.
Ne is mond,Fehérvárnál szétszakadt,ide gyenge csepergésre futotta! 
Ez kb a 5-6-ik helyzet aug.-ba,hogy Fehérváron szakad,mire ideér összefossa magát.Röhej,a Bakony épp ellenkezőleg működik mint ahogy kéne,nem gerjeszti,inkább taszítsa a zivatarokat.
Ez kb a 5-6-ik helyzet aug.-ba,hogy Fehérváron szakad,mire ideér összefossa magát.Röhej,a Bakony épp ellenkezőleg működik mint ahogy kéne,nem gerjeszti,inkább taszítsa a zivatarokat.
Komolyan mondom, átok ül itt. Egyszerűen lehet idén akármilyen helyzet, rendre szopunk. Most is a legcsoffadtabb dögüllőzápor tart erre, még véletlenül sincs friss keletkezés. Estig persze még esély van..dehát, már bohócnak érzem magam ez után az év után.
Szerintem a cikk írója lehetne az OMSZ feje a jövőben. 
Na, hogy ne legyen tök off úgy néz ki pont beszívtuk a mai zivatarokat, vagy ha úgy tetszik mellé spriccelt.
Na, hogy ne legyen tök off úgy néz ki pont beszívtuk a mai zivatarokat, vagy ha úgy tetszik mellé spriccelt. 
Igen, arrafelé elég rendesen esett sokáig, az OMSZ-os automata 9,1 mm-t mért. Itt 'Imrén is be-beeredt néha a széléből, de szerintem nálunk már csak 2-3 mm eshetett maximum.
Kíváncsi vagyok, hogy lesz-e még valami, a konvergencia fő ága még keletebbre van tőlünk, úgyhogy elvileg nem kizárt.
Kíváncsi vagyok, hogy lesz-e még valami, a konvergencia fő ága még keletebbre van tőlünk, úgyhogy elvileg nem kizárt.
Pázmánd 10mm, Velence 10-15mm, Pákozd 10mm a mai hozam eddig. remélem kap még a térség.
Nálam eddig majdnem 1mm (egy)
Valahogy nincs meg minden paraméter hozzá, hogy egy komolyabb cella kialakuljon itt, vagy eljusson idáig. Pedig volt napsütés, 28fok van.
remélem kap még a térség.Nálam eddig majdnem 1mm (egy)
Valahogy nincs meg minden paraméter hozzá, hogy egy komolyabb cella kialakuljon itt, vagy eljusson idáig. Pedig volt napsütés, 28fok van.
Közben nálunk is normalizálódott..felugrott 1.8mm-re..így már sokkal jobban vagyok..gebedne meg.
Lett annyi. Közepes intenzitással esett.
Ferihegy környéke kaphatott sokat.
Ferihegy környéke kaphatott sokat.
Szombaton Pécsen lesz dolgom, remélem pont aznap lesz vége a vesszőfutásnak, szívesen átélnék egy igazi mecseki zivit! 
Valahogy aggasztanak a hosszútávú kilátások. Nem teljesen száraz a fáklya, szóval vannak esélyek a következő két héten, de akár az is benne lehet, hogy egyetlen csepp eső nélkül megússzuk... Akkor pedig kb visszatérünk oda, ahol egy héttel ezelőtt voltunk.
Valahogy aggasztanak a hosszútávú kilátások. Nem teljesen száraz a fáklya, szóval vannak esélyek a következő két héten, de akár az is benne lehet, hogy egyetlen csepp eső nélkül megússzuk... Akkor pedig kb visszatérünk oda, ahol egy héttel ezelőtt voltunk.
Na látom, a tónál volt csapadék, itt Dunaújban semmi, majd este mondom az adatot, bár ahogy nézem, a piros paca
visszapattant, ahogy a házunkhoz ért...
visszapattant, ahogy a házunkhoz ért...
Fonyódon vagyok. Úgyhogy otthon nem tudok zivatart csinálni. 1-2 mm azért lett, vagy annyi se?
1-2 mm azért lett, vagy annyi se? 
Szomorú.. további jó munkát és kitartást Nektek
Itt közbe bejött amire ma nem számitottam, megúsztuk eddig pár csepp esővel
Itt közbe bejött amire ma nem számitottam, megúsztuk eddig pár csepp esővel
A Börzsönyben vagyok, domboldalnyi akácosok vannak lomb nélkül.
Furcsa, hogy foltokban nagyon rossz a helyzet.
Odébb egy dombbal meg kielégítőek.
Kíváncsi vagyok, ha most kihajtanak, mennyire lesz komoly a virágzás.
Furcsa, hogy foltokban nagyon rossz a helyzet.
Odébb egy dombbal meg kielégítőek.
Kíváncsi vagyok, ha most kihajtanak, mennyire lesz komoly a virágzás.
Újabb 5mm így mai nap már 51mm az elmúlt 5nap pedig 89mm lett! Az elmúlt 30nap pedig már 203mm
Hát gyerekek..ebből a radarból ilyen szarul kijönni..ez vmi hihetetlen. Kész akarva nem tudná még 1 xer megcsinálni. Hazefelé jövet konkrétan minden irányból ömlött az eső..Mondtam is magamba, ezt nem tudjuk megúszni..hát sikerült. Maradt az 1 mm..Felettem picivel északabbra 13mm..Érd déli része majdenm 14...Kettő között basz szét az ideg engem..
Ennek a csapadékos pár napnak vitán felül az egyik legnagyobb nyertese a Velencei tó.
Fehérváron leszakadt az ég. Ritkán látni ilyen intenzitást. Csak úgy hömpölyög a víz az utakon. Nagyon kemény. 
9,8mm az annyi. Nembaj ez is nagyon jól jött. Mondjuk az kicsit vicces, hogy előttünk egy kicsit begyengült, majd Délnyugat felé haladva erősödött. Arrafelől dörgések is hallatszanak.
Szia, az idősebb állomány lombvesztéssel túléli, és növedék kiesés lesz (nem lesz idei pászta vagy évgyűrű növekedés). Plusz nem lesz makktermés, vagyis idén a természetes felújulásnak lőttek. A fiatalosoknál, csemetéknél, árnyalás nélküli újulatoknál lesz baj, mert ha a gyökérzet kiszáradt és elhalt, akkor vége. Az öregek nagyobb vízfelvételi potenciálja - erősebb, mélyebb, nagyobb gyökérzet - ráadásul "elszívta a vizet alóluk". A nagyobbik baj, hogy a középkorú és idősebb , az aszályt túlélt állományokban az abiotikus (nem biológiai eredetű) aszálykár mellé, biotikus (biológiai) kárláncolat (kár és kórokozók) kapcsolódik. Pl. a már Börzsönyben is tömeges tölgycsipkés-poloska gradációja a még aszályt valahogy túl élt cser és tölgyerdőket is taccsra vágja. (Egyébként anélkül is megállíthatatlanul fogja pusztítani a jövőben, ahogy már tesz is..kb. 30-40 millió hektár tölgyesnek lesz vége Európában ha nem találnak megoldást. Jövevény faj, amerikai, de kínai raklapokon kaptuk ajándékba).
Lásd.:
Ezt a fokozott, évról évre fokozódó kárnyomást az őshonos hazai erdei fafajok nem fogják elviselni sokáig...
Lásd.:
Ezt a fokozott, évról évre fokozódó kárnyomást az őshonos hazai erdei fafajok nem fogják elviselni sokáig...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat