Kérdések és válaszok

Az az egyetlen dolog, amin sajnos nem lehet változtatni. Új névvel be lehet persze regisztrálni a korábbi név elsüllyesztésével.

Rosszalkodsz egy kicsit(vagy nagyon), kirúgnak és visszajössz más néven.
De hát neked magyarázzam?

Szeretném a felhasználónevemet megváltoztatni, hogyan van erre lehetõságem? Üdv: vizi.

Én majd hónap végén, hacsak elõbb nem lesz hó . Egyelõre nincs térkép hozzá, így nem okoz hiányt, ha nem írom be.

Ez jó kérdés.
Szerintem be kell írni legalábbis én beírtam.

lehet hogy hülyeség, de írjak hóvastagságot? beírjam a 0cm-t vagy hagyjam üresen? mert eddig beírtam.

Hagyd, már írtam többször (hiába) a 150-200óra napfénytartam elõnyét és 100-150mm csapadékhiányát Baranyának Zalához képest.
A középhõmérsékletek pedig annyival magasabbak amennyit állítottunk, ennyi.

A szakadékszerû különbségekrõl csak annyit (ezt is többedszerre írom...), hogy Miskolc állomását nézve, napokat kiemelve Wetsom és Endre itt élve bizony írogatná a Tmin-eket (rendszerinti 3-5°C-al magasabb a hõszennyezés okán a "buszvégállomáson", mint a környéken, pl. a régi állomás környezetében).
Ám meglepõnek tûnhet, hogy csupán 0,7°C-os az évi közép átlag növekvénye az új állomásnak a régihez képest (1991-2000 kontra 1961-1990), és ebbe van a hõszennyezés, plusz az új állomáson való 1991 óta zajló mérésekkori kissé enyhébb tízév hatása (országos átlagban 0,2-0,5°C-os 1991-2000-es plusz az 1961-1990-es bázisidõszakhoz képest).

9. Az éves középhõmérsékletekben már eleve benne van az eltérõ makroszinoptikus helyzetek hatása, a kettõt nem lehet egymástól elkülönítve vizsgálni. Természetes, hogy minden ilyen helyzet hat a középhõmérséklet alakulására.

Ha jól értettem az igen körmönfont kérdést

"Mivel évszázados szinten Pogány és Kanizsa között kb. 0,5-1 fokos difi van, így más nem lévén pont azok az esõs, borult, szeles, "rossz" idõk egyenlítik ki arra a 0,5-1 fokra az anticiklonos, "jóidõs", több egész fokos középértékbeli különbséget, amitõl a szakma pont az ellenkezõjét, vagyis a középértékek egymástól való távolodását várná!"

Tehát szerinted ebbõl az következik, hogy Pécsett gyakrabban van esõs, borult "rossz" idõ, mint Zalában? Ne feledd, hogy az állomásokon nemcsak hõmérsékletet észlelnek, hanem felhõzetet, napfénytartamot, csapadékot is. Ezek adatsorai pedig azt bizonyítják, hogy Baranya idõjárása a naposabb, szárazabb. (Szándékosan nem írom, hogy melegebb.)

Pedig tökegyszerû, a lényeg ebben van!
Az év elég jelentõs részében ilyen és ehhez nagyon hasonló (a múltkori, nyári vizsgálatnál 2 fokos és 2,5 fokos difi volt, téli napokon pedig akár a tegnapi 4,5 fok feletti különbség is könnyedén kialakul) légrétegzõdés jön létre!
Most hogy évente 100 nap van aniciklonos vagy 120 vagy 95 tökmindegy, mert 2 front között, az egyik után és a másik elõtt is létre tud jönni ilyen értékeket produkáló 1 nap, a lényeg hogy elég jelentõs azon napok száma, mikor 2-3-4-5-6 fokos középértékbeli hátrányt szenved a fagyzugállomás, csak és kizárólag az éjszakai hõmérsékletekbõl fakadóan ! !
Mivel évszázados szinten Pogány és Kanizsa között kb. 0,5-1 fokos difi van, így más nem lévén pont azok az esõs, borult, szeles, "rossz" idõk egyenlítik ki arra a 0,5-1 fokra az anticiklonos, "jóidõs", több egész fokos középértékbeli különbséget, amitõl a szakma pont az ellenkezõjét, vagyis a középértékek egymástól való távolodását várná!


A mai nap középhõmérséklete 24 adatból:
Pogány 17,29
Kanizsa 12,37
különbség : 4,92
T max Kanizsa 23,5
T max Pogány 23,3
Melegebb volt ma nappal Kanizsán, mégis 5 (! !) fokos középértékbeli hátrányt szeved Kanizsa (a fagyzugfekvésbõl adódóan)!
Hát mi az Úristen tudná az év többi részében ezeket az irgalmatlan különbségeket leredukálni nullára, vagy csak néhány tizedre??
Semmi!
Könyörgöm!
Semmi!
Ezek után aki azt állítja, hogy egy domb és egy fagyzug között nem lehet jelentõs középértékbeli különbség akár éves évtizedes évszázados szinten, az....sohaj!

Döm-dö-döm(igen)
10. 4

Úgy látom, te is megakadtál a 9-es kérdés értelmezésénél.

1.Ilyen helyzetekben igen.
2.Is.
3.Jelentõs.
4. A kettõ között
5.nem.
6.igen, sõt...
7.Nem igazán szerencsés.
8.elképzelhetõ, elõfordulhat.

Az utolsó mondatom épp a te 7. pontodra válaszol: az általad emlegetett mérõállomások semmiféle összesítésben nem képviselték egymagukban az egész térséget.

Koncentrálj csak arra, amit írtam!

Holnap visszatérünk rá!

Támogatom!

Ahogy a belinkelt középhõmérsékleti térképen láthattad, Nagykanizsa és Pécs térsége között a "vélt eltérés" gyakorlatilag nulla. (Érdekes, hogy ezt látva szép csendben elfelejtetted azt a 3-5 fokos "vélt eltérést", amit korábban támadtál...) Sokadszor írom: ezekben a térképekben NEM csak 1-2 állomás adata van benne megyénként, hanem ha pl. Bátaapátiban van mérõállomás, akkor azé is.

Szervezhetnénk egy állomás feltérképezõ túrát. Ki-ki a közelében lévõ állomásról készítene fotókat.

Felhõtlen napokon Nagykanizsa ugyanazt a napfénytartamot méri, mint az abszolút nyitott, fátlan síkságon lévõ pécsi állomás, ezt már elég régen tisztáztuk, de a WO-on utánanézhetsz még egyszer... (Természetesen a napfénytartammérõ nem a talajon van!)

Kigyûjtöttem két állomás szept. 30-ai 24 órás T adatát!
Ezekbõl középértéket számítottam és a következõ eredmények születtek:
napi középérték :

Pécs: 16,79
Kanizsa: 12,25

Azért választottam ezt a napot, mert az egyes térségek között nem volt számottevõ makroszinoptikai különbség, így (ahogy meteorológuséknál mondani szokás) a helyi tényezõk domináltak!
Hát vizsgáljuk meg egy kicsit azokat a "helyi" tényezõket és nézzük meg, mit is tesznek....
Az egyes napszakok hõmérsékletei mindent elárulnak, és azt is, hogy melyik a 24 órának az a része, amelyik döntõ befolyással bír a napi középhõmérséklet alakulására!
Íme az adatsorok:

Pécs Kanizsa
15 8
14 7
14 6
14 5
14 5
13 5
13 5
13 4
12 5

16 10
16 15
19 17
20 19
21 20
21 21
22 22
22 22
21 21
21 20

19 16
18 13
15 11
15 9
15 8

1. azt látjuk, hogy a 203 m magasságban lévõ Pogány és a 141 m magasságban (szinte a patak medrében) lévõ Kanizsa éjszakai T adatai közt szakadéknyi különbség van...
2. azt látjuk, hogy a legmelegebb napszak 4 órájában a hõmérsékletek teljesen megegyeznek, ezen órák középhõmérséklete magától értetõdõen azonos.....
3. azt látjuk, hogy a reggel 9-tõl du. 5-ig tartó nappali idõszak középhõmérsékletei 20,87 ill. 20,25, azaz a köztük lévõ különbség bõven egészfok tartományon belüli, tehát tizedfok nagyságrendû....
4. a két állomás napi (24 órás) középhõmérséklete (16,79 fok, ill. 12,25 fok), a köztük lévõ különbség tehát 4,54 azaz NÉGY EGÉSZ és ötvennégy század Celsius fok ! ! ! !
5. azt gyanítjuk, hogy ezen a napon lényeges makroszinoptikai eltérés nincs a két térség között, amely feltételezést a nappali hõmérsékletek hasonlósága (részbeni megegyezése) megerõsíteni látszik....támpontként szolgálhat ehhez a Kanizsától még 50 km-rel nyugatabbra fekvõ Lendva mindkét vizsgált állomásét meghaladó napi T max értéke :

Nedelja, 30. septembra 2007, med 16:00 in 16:30
Avtomatska opazovalna postajaTemperaturaVeter
°Csmerhitrostsunki
Babno polje---
Bilje pri Novi Gorici22SZ2
Bohinjska Èe¹njica---
Bovec20JZ2
Bor¹t/Gorenja vas20SZ2
Celje23--
Doblièe Èrnomelj24
Dolenje Ajdov¹èina23Z2
Hrastnik23
Idrija---
Ilirska Bistrica20S3
Koper Kapitanija21Z3
Luka Koper23SZ2
Kraj. park Gorièko21JV2
Kr¹ko22
Lendava23Z1

Ha mindezen TÉNYEKBEN megegyeztünk, akkor hogy hûek legyünk a fórum nevéhez (Kérdések és válaszok), tegyünk fel néhány kérdést, aztán megválaszolhatja az aki tudja, vagy akarja....

1. Több egész fokos tartományban van-e a két állomás közti napi átlag különbsége?
2. Az eltérés két térség közt fennálló, eltérõ makroszinoptikai helyzetnek tudható-e be?
3. Az eltérésben mekkora súllyal esnek latba az éjszakai hõmérsékletek?
4. Az elmúlt idõszak fagyközeli reggelein a 7-8 fokos minimumokat felmutató Pogánytól 3-4 km-re esõ, három nap reggelén deres egerági völgy napi középértékei Nagykanizsáéhoz, vagy Pogányéhoz hasonlíthatnak-e jobban?
5. Elképzelhetõ-e, hogy a hõtérkép színei szerint a gyakran kanizsainál is alacsonyabb éjszakai-hajnali hõmérsékleteket mutató, Pogánytól légvonalban 35 km-re esõ Bátaapáti a színei ellenére, a pogányihoz közelebb álló napi középhõmérsékletekkel rendelkezzen, mint a Kanizsaiéhoz? Link Link Link
6. Az ehhez a napihoz hasonló légköri helyzetekben jellemzõen ehhez hasonló különbségek alakulnak-e ki?
7. Képviselhet-e egy egész térséget az ezekhez hasonló speciális pontokon elhelyezett mérõállomás és az ott mért adatok adnak-e támpontot általános éghajlattani értelmezéshez, vagy sokkal inkább kiegészítõ szerepet kaphatnának "az ilyen is van" kategóriában?
8. Éves szinten elég gyakoriak-e ezek a több egész fokos eltérést eredményezõ helyzetek ahhoz, hogy jelentõsen befolyásolják az egyes állomások évi középhõmérsékletét?
9. Amennyiben a tényleges éves középhõmérsékleti eltérések a vizsgált térségek közt jellemzõen az egész fok nagyságrenden belüli tartományba zsugorodnak, akkor az eltérõ makroszinoptikai helyzetek okozta különbség megtartja, mélyíti vagy netalán jelentõsen csökkenti-e a vizsgált helyzetek okozta szakadéknyi különbséget?
10. Végül eljutottunk az utolsó kérdéshez, ami talán a legnehezebb: 2X2 az négy-e?

Innen már csak azt kell eldönteni, mit kezdjünk azzal az állítással hogy:
a változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket!
Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan....

Usrin!
Ma délután 16:55-kor haladtam el a kanizsai állomás mellett verõfényes napsütésben, és érdekes módon az állomás területe, a tõle néhány méterre lévõ, 30 éves fák árnyékában volt már (lévén patakvölgy, nedves jó talaj, feltehetõen elõtte is volt ott növényzet bokor fa)!
1,5 órával napnyugta elõtt ! ! !
Nemvicc!
Neszeneked napfénytartammérés....

Kötve hiszem, hogy egész délelõtt árnyékban lenne. Körpanoráma nélküli helyre nem szabad állomást telepíteni, hiszen akkor felhõzetet sem lehetne észlelni, és a napfénytartam- ill. széladatok is hamisak lennének. Ehhez még az OMSZ is tartja magát. Ráadásul amennyire ismerem a környéket, azok a dombok azért lankásak, nem 30-40 fokos lejtõszögûek... Márpedig ennyi kellene ahhoz, hogy a domboldal októberben délig kitakarja a Napot.

Így van, ahogy mondod, de azért az elég biztos hogy ha délelõt árgyékban van, az negatívan érinti a hõmérséklet alakulását, mintha körbe tudná sütni a nap mint egy kis fennsikon vagy hasonló helyen!
Egyébként tényleg ha néhány méterrel arrébb viszed a mérés helyét, már akkor van különbség (persze egyértelmû hogy 2 dombi vagy 2 fagyzugi állomás között nem tud lenni akkora difi, mint 1 dombi és 1 fagyzugi között)!
Ha most beülnénk a kocsiba, és végiglátogatnánk az összes állomást, és minden szempontból (fekvés, árnyékoltság, talaj, növényborítottság) megvizsgálnánk õket közösen, hát nem sok reprezentatívat találnánk, fõleg nem a dombvidékeken!
És ha ezen bejárások alkalmával az adott térségeken körbevizsgálódnánk, és megpróbálnánk kiszúrni olyan pontokat, amiket reprezentatívnak találunk (vagyis az összes feltételnek megfelel, fekvés, árnyékoltág stb.), látnád hogy 2 millió ilyen helyet találnánk, ha ebbõl kilõjjük azokat, amik a többi feltételnek (áramellátás, biztonság, megközelíthetõség) nem felel meg, akkor is gondosan ki tudnánk válogatni jócsomó helyet, ahol az adott térségre reprezentatív mérést tudnánk végezni, azzal együtt hogy totálhiperszuper reprezentatív hely nincs, de a cél talán az lenne hogy konvergáljuk felé!
Bár ezeket leirnom felesleges abból a szempontból, hogy naivitás lenne azt gondolni hogy lenne pénz és igény az állomások ésszerû telepitésére (hisz ha most lenne, akkor lett volna elõtte is, és akkor nem lenne mirõl beszélnünk), szal nem fog változni semmi, csak igy kell ezeket a térképeket atlaszokat nézegetni, belekalkulálva azt hogy sokat nem érnek!
Sõt!

Este jövök egy nagyon érdekes összehasonlítással, és ha az után sem lesz világos, akkor feladom

Akkor jogosan Tõled felmerülne az a kérdés, hogy miért pont az a völgy vagy a a domb a reprezentatív és nem másik.
Mert lehet ,annak ha gyenge a szél, akkor más a lehûlési görbéje, mint egy másiknak stb..

Most már tényleg érdemes lenne felkeresned azt a sokat idézett lendvai állomást, hogy a saját szemeddel is lásd, valóban szakszerûen helyezték-e el a mérõket, valóban nem zavar be a város hõje, valóban helyesen mérnek-e, stb. Nem is értem, eddig miért fogadtad el látatlanban az ottani méréseket. Azért a szlovénok sem tökéletesek...
Utána pedig jöhet a tudományos igényû kutatás. :-)
Ha tényleg komolyan gondolod, hogy ki szeretnéd bogozni a témát, egészen biztos vagyok benne, hogy akár az OMSZ-ot, akár a szlovén meteorológusokat keresed meg, megkapod az adatsorokat.

Szerk.: Hiszen ahhoz, hogy valóban meglásd a hibás pontokat, kiindulásnak ismerned kell az elõzményeket is az összhasonlítás végett.

...és én csak bekukucskáltam a témába, vitázni nem szeretnék. :-)

Cauchy írta régebben hogy megfelelõ számú mérõhellyel lehetne egy adott térség klímáját feltérképezni, Metwolf most írta hogy nem lehet minden ponton mérni ahhoz hogy megfelelõ képet kapjunk!
Na ez pont fordítva van, nem sok helyen kell mérni, hanem 1-1 adott térségen belül elég lenne 3 db mérés gondosan szakszerûen kiválaszott pontokon, egy dombon egy völgyben és egy a 2 között, ez uóbbi lenne a reprezentatív, és ennyi, ez a 3 mérõhely adatsora adna reális képet egy adott tájegység klímájáról!
Usrin!
Szerda etse átböngésztem az 1998-as kiadású klimaatlaszt, ugyanazt a képet látva benne mint amit Te is belinkeltél, ami kép semmit nem jelent, hisz azokból az adatokból lett összeállitva amiket én épp kifogásolok elhelyzekedésük révén!
Sajna sok idõm nincs, de egy érdekesség : tévedtem Lendva reprezentativitását illetõen, ugyani nem reprezentativ állomás ! !
Az ok egyszerû, ez csak most tûnt fel, hogy ahogy haladunk az õsz felé, pl. van egy reggel, Kanizsa 2 fok, Lendva 5 fok Pécs 8 fok!
Ebben az esetben dél körül Lendva 12 fok, Kanizsa 15 Pécs 16 fokon áll!
Ez pár hete figyelhetõ meg, az oka pedig rémegyszerû : Lendva egy domb nyugati lábánál található, vagyis a nap elsõ felében totál árnyékban, csak dél környékén vagy kicsivel utána kezd besütni oda a nap, ezért marad le ebben a délelõtti idõszakban Kanizsától és Pécstõl is, vagyis hátrányt szenved ebbõl a szempontból!
Ez eddig azért nem tûnt fel, mert nyáron a nap magasabban jár, és ahogy haladunk a tél felé, ez a hatás szerintem erõsõdik, ami éves évtizedes szinten elég komoly hátrány a pogányi állomáséval szemben!
Most rohannom kell, majd késõbb a többit

Lendva 23°C

Ez a lényeg.:-)

Egyébként fõprobléma az volt, hogy ilyen összehasonlításokat nehéz tenni, az állomások elhelyezésébõl eredõ problémák miatt.

Mert a Tmax-okkal "szerzett elõnyt", a Tmin-ek rontják le.
Egyébként, az itteni(somogy) 11 fok körüli hõmérséklet úgy alakul ki, hogy nem olyan rosszak a lehûlés éjjel viszont a Max-ok Nagykanizsival nagyon hasonlóak.

Akkor miért a Tmax-okkal jössz mostanában, he-he ?

Nem mondhatnám egyébként, hisz a baranyai klímaállomások nem mind Pogányon vannak.

Igazából ez a különbség, nem abból adódik, mert csapadékosabb vagy, az Alpok közelében van Lendva.
Hanem az éjszakai lehûlés miatt.
(csapadékosság is befolyásolja persze, de nem olyan mértékben mint azt bárki is gondolná, így pontos az állítás

Tényleg látszik, hogy csak utólag szólsz bele a dolgokba, anélkül, hogy átolvastad volna a dolgokat.
Többször le lett írva, hogy Pécsen 0,4°C-al magasabb az átlagos (30 éves) évi középhõmérséklet Lendvánál.
A középhõmérsékleti térkép is ezt támasztja alá, hisz az 1°C-os bontással ábrázol.
A met.hu-n íme egy árnyalt térkép:
Link

Ennél többet nem is állítottunk.

Már nem azért de amirõl Floo elmélte szól az pusztán helyi mikroklíma,mindenhova nemlehet állomást tenni.

De szerintem felesleges errõl vitázni,a mediterrán kérdésrõl meg mégannyira.

Ezek az elméletek már kedenek erõsen rögeszmék lenni.

Jujj de durva

Dehogynem! :-D

A 430 ezer lakosú Dabrony Magyarország nyugati térségében a Kisalföld legdélibb részét képezõ Marcal-medence szélén, a Bakonyaljának is nevezett átmeneti vidéken helyezkedik el. A település a Gányás és a Hajagos patakok medrei között létesült. Határai egyik oldalról a Marcal-völgy rétjeivel, mocsaras-lápos területeivel, másik oldalról a bakonyi erdõk nyúlványaival érintkeznek. Éghajlata mediterrán, gazdasági növekedését elsõsorban a kellemes klíma miatt megélénkült idegenforgalomnak köszönheti.

Mediterrán városok szerintem csak a mediterrán térségben vannak jelenleg; hazai viszonylatban csak akkor lesznek mediterrán városok ,amikor hazánk is a mediterrán térség részéve válik.

Én nyugodtan mondhatnám, hogy Pécs mediterrán város, hiszen az év legtöbb napján 4-5 Celsius fokkal melegebb van ott, mint itt...de ettõl még nem az és valószínûleg még sokáig nem is lesz az.

Dabrony soha sem lesz mediterrán város, mivel falu

Pontosabban kellene használni a klimatikus kifejezéseket. Az is elég nagy baj, hogy a klímaváltozás jellemzésénél is a sajtó gyakran beleesik ebbe a hibába, így sokan rosszul tanulják meg.

Így viszont Eger, Szentendre vagy éppen Veszprém is az lenne, ugyanis ezekre a városokra is mondják, hogy mediterrán hangulatuk van.
De lassan Stockholm is az lesz, ha már egyszer észak Velencéje... :-)

Egyébként Floo-nak van erre az évi középhõmérsékletre egy elmélete:

"a változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket!
Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.... "

:-)

Van olyan mediterrán város ami csapadékosabb mint Nagykanizsa.Persze az eloszlás az más.

"Akinek nem inge, ne vegye magára, de akinek inge, az öltözzön már fel végre!"

"Egyébként a "Pécs mediterrán város" kitételre továbbra is annak ellenére hivatkoztok, hogy éghajlattani munkában sehol, senki nem írt ilyet."

Én aztán nem! ;-)

Egyébként kéne szerezni éves középhõmérsékleti adatsor Lendváról mert az közel van a Pécsi évi középhõmérséklethez az biztos.

Pécs nem mediterrán éghajlatú város,ez hülyeség!

Az viszont igaz hogy a mediterrán hangulatok városa,de az más :-)

Ha ezt a egy bulvárlap szerkesztõi olvasnák holnap így jelenne meg.
Szeged és Békéscsaba trópusi város

"Nagykanizsa egyforma meleg Péccsel eszerint, akkor Nagykanizsa is mediterrán város? "

Szeged és Békéscsaba pedig még melegebb, akkor ezek trópusi városok?

Egyébként a vita nem a maximumokról szólt, az volt a "baj", hogy Baranyában az évi középhõmérséklet érdemtelenül magasabb, és ebbõl szerintetek téves következtetéseket vontak le... Ám amint látható, ez így, ebben a formában nem igaz.