Kérdések és válaszok

Ja és hol lehet megnézni, hogy az elõrejelzési versenyben szerepelt "kérdésekre" mik lettek a "helyes válaszok"? Szóval a tényadatokat, amikhez viszonyítják az általam megtippelt eseményeket és ami alapján a pontokat adják?

Sziasztok!
Az elõrejelzési versenyben a végeredményt a legjobb 8 forduló átlaga határozza meg, akkor is ha én mind a 10 fordulóban részt vettem? Vagy ha 10-ben vettem részt, akkor mind a 10?

Azér mer vki a napos ódalon lakik, nem kéne irígykedni! DD

" Zomba apu47 1.4 °C 8.2 °C "

Hetek-hónapok óta figyelem, és "apu47" nevû észlelõnk mindíg kiugróan magas T maxokat ír be mind a naplóba, mind a "napi adatok"-ba, olyan esetekben is, mikor kizárt!
Ezek a kiugró maxok általában napos idõben jelentkeznek....

Egész jól megtanultad a felhõket és az oktákat, bár amit délután említettél ökológia elõtt, napnyugta elõtt hatalmas nagy vöröslõ felhõt ami kezdett darabokra szakadni nem sok infóm volt, bár kisebb cu hum és Sc foszlányok tépõdtek ki belõle, sokan fényképezték is a D-i tömbnél. . .
Persze el is várható olyan embertõl aki rajong a meteorológiáért és meteorológia szakirányon akar továbbmenni, hogy 10/10-re csinálja meg a tesztet és elsõ nekifutásra a regisztráció utáni napon, még egyszer gratula. Azért hozzáteszem, hogy Adrián és az én segítségem nélkül csináltad meg. Le a kalappal János, csak így tovább!

Na, már majdnem megkérdeztem, hogy mi a gond, de köszi a választ.

Grönland vastag jégborítottsága alapból szüli a felette tanyázó erõs anticiklonokat.
Mivel benne van a ciklkonok hatóterületébe, az erõs ciklontevékenység átmenetileg kiszoríthatja onnan a magasnyomást, mihelyst elül, vissza minden.

Valaki világosítson fel, hogy milyen folyamatok tudják kizökkenteni a Grönlandon megakadt erõs magasnyomású területeket. Azt gondolom, hogy a stabil anticiklont ott a szárazföld és az óceán közötti kontraszt, valamint az igen hideg felszín okozhatja (javítsatok ki ha nem) Link ez egy bizony 162 órás kép, de egy jelenhez közeli idõpontot választva Link tyûûû, hát ez aztán homlokegyenest más... 300 óra elett pedig megint ciklonosodik Link

Kösz!

Tessék: Link amúgy a Link címen a grafika alatt a Gebiet-mezõben válaszd ki azt, hogy Europa, a középsõ legördülõ menüben pedig azt, hogy Modellwetter ZE, ezután léptetheted napokra bontva.

Bizony ehhez hasonlót én nem tudok, a meteoblue-nak van valami hasonló cucca, de az korántsem olyan pontos, mint az általad belinkelt Link szóval én még nem láttam ilyet.

Itt(modellwetter): Link

Senkinek sincs ötlete?

Igenám, ezt most énis jól megnéztem.

Pont itt egy látványos példa: Link

Hi all.

Ennek a térképnek ( Link ) van olyan verziója amelyiken Mo. másik fele is látszik?

A jelenidõtérkép /itt a metneten/ szaggatottan jön be nálam és lassú, a többi térkép jó. Mozilla Firefoxot használok! Mi lehet az oka, hogy nem teljesen jól mûködik?

Biza, Bp város hõje szerintem olyan, hogy a városban ha felállnál egy 10 emeletes ház tetejére, kinyújtanád a kezed, ott még hó, a talajon esõ

Részemrõl nincs mit.

Koczkás, westom, Miki17, köszönöm a választ.

A képet nem adta be. De a csapadéktérképen a konvektív csapadékot (zápor, zivatar stb) jelzik a piros pontok.

Szerk.: Kicsit beelõztek

Konvektív (záporos) csapadék.

#10024. - Koczkás

Konvektív csapadékot.

Helló mindenkinek!

Lenne egy kérdésem. Méghozzá az, hogy a GFS csapadék térképén (pl. ezen: Link mit jelentenek a piros pontok?

Lehet hogy egy kicsit csúnyán hangzik, de én ezt már láttam, és nekem egy jobb kell(pontosabb, részletesebb). Mégegyszer bocs, ha egy kicsit nyers, jobban nem tudom kifejezni magam...

Én tudok egyet de nem akarom Macgyver engedély nélkül berakni, bár engedné biztos! :-)

Áthelyezem ide a kérdésemet: "valaki tudna küldeni nekem rajzot a hõmérõházikó méreteirõl? Nekem van egy(BB szavaival élve a "mórickárajz"), viszont ha tudnátok mást is küldeni, megköszönném."

Köszi! TERMÉSZETESEN! A Forrást feltüntetem rajta mindenképp! Hiszen a metnetnek köszönhetõen egyszerûbbé válik az elõrejelzés készítése! És sokkal jobb/szebb! köszönöm!

Így mostmár érthetõ, a szonda adatok bizony elkerülték a figyelmem!

#42305. - anarki (Szerencs)

Igen itt a szonda: Link

Valószínûleg a város hõje a probléma okozója, nálunk vidéken ez simán hó lett volna.(Egyébként emlékszem 300m esett a hó Budán)

Talán az egyik legjobb példa múlthéten.

Szalánta és Pécs esete. Pécsen esõ, Szalántán hó pedig nagyon közel van a két település egyik község, másik nagy város.

Bocs a késõi válaszért és most éppen nem gépház vagyok. Semmi nem kötelezõ, de sokkal jobban fog kinézni, ha kitöltöd az egészet. Mindkét beillesztési lehetõség adott, de bármelyik megoldást is választod, kérünk, a forrást mindenképp jól láthatóan tüntesd fel. Jó munkát, szólj, ha kész.

Üdv Gépház úr és a többiek! Írhatnátok is választ mert kérdeztem elég rendesen! Nem akarok bajba kerülni miatta. ^^

Ja és a -15 is szaggatott vonalak, a spagettin.

A fáklya tartalmazza adott modell tagjait.

Több fajta tag van.

A legtöbb a perturbált futás, ez 20 db a diagramon.(sok színes)
Van a kontrol futás, ami az elõzõ futás eredményeibõl dolgozik.(ez a kék)
És van a fõfutás, a GFSo ezt szoktuk nézni térképen általában(vastag zöld)
És van egy futási átlaggörbe az ENS (szürke)

A spagettinél ezek vannak térképre vetítve.
Szaggatott vonalak +15 fok.
Egyenes vonal 0 fok.

Minél kuszább, a fáklya vagy a spagetti annál nagyobb a bizonytalanság.

/A Perturbált futás azt jelenti, hogy a modellt lefutatják egy bizonyos hiba határon belül módosítva./

Remélem nem rontottam el semmit eme késõi órán ha igen Usrin holnap kijavítja

Link

Sziasztok! Szeretném már végre megtanulni, hogy ezeket a spaghettiket hogy kellene értelmeznem.

Kapcsolata van ehhez? Link

Vagy egy-egy spaghetti vonal a 0fokot mutatja?

Elõre is köszönet!

köszi a választ mindenkinek. Én most érettségiztem emelten szinten földrajzból. Egész jól sikerült. Az ELTE földtudományi vagy földrajz alapszak úgy érzem zsebben van. Amúgy matekból és fizikából fakultálok. Kémia nekem sem a kedvencem, de ha nem biokémia kell, akkor még el lehet viselni.

Köszi, pedig végigolvastam a cikket még régebben, de azt valahogy nem vettem észre hogy ez is bennt van

Link

Az MKK pontosan minek a rovidítése?
Ha jól tudom az MKR: Mezoléptékû konvektív rendszer.
Ha nem így van valaki ezt is kijavíthatná

Üdv. Tisztelt Gépház!
Érdeklõdnék a kapott saját elõrejelzés jog ügyben. Kötelezõ minden rész kitölteni vagy elegendõ amelyiket szeretném. (Pld: Dunántúl) És hogy az így kapott elõrét felhasználhatom e a honlapomhoz? (az egész elõrejelzõi oldalt betenni egy beágyazott keretbe, vagy csak egy linket?)
Elõre is köszönöm!

Valami gond van a a gépemmel, sok a hozzászólásom... na azt akartam mondani, hogy akkor nem kell meglepõdni azon, hogy a 00-12z és 06-18z futások megegyeznek.

Persze, van benne friss szonda adat is.

Sõt fõfutások között is van különbség.

Hiszen a 00Z-be megy a legtöbb adat(Szegeden úgye csak éjfélkor van szonda ).

Közben gondolom a GFS figyelembe veszi a 0h és 12h-s méréseket is, ha ez így van, ezek a futások akkor pontosabbak

Azt tegyük, hozzá amelyik modell számol mediterrán ciklonnal, az mind olyan ami nem folyásolná be csapadékilag a mi idõjrásunkat.

Leszámítva GME-t

#9999. - wetsom (Nagyatád)

Igen, kíváncsi leszek, hogy lesz a mediterrán ciklon vagy nem. A GFS 4 futása között 2-2 csoportot lehetett kialakítani aszerint, hogy lesz mediterrán ciklon vagy keletebbre várható egy gyors lefolyású hidegbetörés. A modellek nagytöbbsége az utóbbival számolt, köztük az ECMWF is, de a GEM és UKMO is mediterrán ciklonnal számolt. KÍváncsi leszek mennyire jön be a fõfutás, bár folyton mást mutat az is.

10001

Kb. ugyanakkora maszlagok, mint így. Ez már nem a rácssûrûségen múlik: annak a fokozása plusz hibát nem tesz be a modellbe, épp ellenkezõleg, pontosabbá teszi. (Wetsom példája nem véletlen!) A hátránya legfeljebb az, hogy a futtatást lassítja, hiszen a programnak több pontra kell ugyanazokat az értékeket végigszámolni. Ill. ha nincs elég bemenõ adat, pl. a mérõállomások is 1-2 fokos távolságban helyezkednek el egymáshoz képest, akkor értelme sincs, de Európában azért nem ez a helyzet.

10000!

Csak hogy egy példa, 3 héttel ezelõtt, csak a 0,5° felbontású GFSo ugrót ki az összetartásból és mutatott hidegbetörést.
Majd szép lassan felzárkózott a többi tag is.

Vagy a hétvégi mediterrán ciklon is csak a operatív jelezte jó ideig.

Egyébként ajánlom figyelmedbe, hogy nézd a többi modellt is, hogy lásd mennyire reális a GFS fõfutása, és operatív.

#9999

Közben belegondolva értem, mostmár tiszta, hogy a pertubált futásokon miért nem látni minden esetben olyan mértékû hidegleszakadást, mint a fõfutáson. Személy szerint én azt figyeltem meg, hogy olyan 6-100h között a 0,5 fokos felbontás a megbízható, utána 100 órától inkább ennek a 1 fokos felbontásnak hinnék. Arra azért kíváncsi lennék, hogy mekkora maszlagok jönnének ki, ha 180 óra felett is 0,5 fok felbontású lenne a fõfutás.

A nagyobb rácssûrûség jobb felbontást, ezáltal nagyobb pontosságot jelent. Az elõrejelzési modellek egyik legnagyobb "hibája" az, hogy lehetetlen a légkör minden egyes pontjának állapotát minden idõpillanatban leírni. De a cél az, hogy ezt minél jobban megközelítsük - a 0,5 fokos rács tehát sokkal jobb, mint a ritkább, 1 fokos. Könnyen belátható, ha egy 1x1 fokos terület 850 hPa-os hõmérsékletét EGYETLEN számmal kell leírnia a modellnek, az sokkal távolabb áll a valóságtól, mintha ezt a területet négy részre oszthatja, és azokra külön-külön értékeket adhat meg. A modell futtatása során, a jövõ irányába haladva pedig az ilyen "elnagyolásokból" eredõ hibák folyamatosan halmozódnak... De pl. a domborzat által okozott helyi hatásokat is sokkal jobban megfogja egy finomabb felbontású rács. Ezért ha a fõfutás "külön utakon jár", gyakran épp ezt érdemes komolyan venni, és a "mellékfutásokat" fenntartással kezelni.