Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Emlékeim szerint a kifutópálya nyugatra van a mûszerkerttõl, tehát nem a Floo által gyanúsnak vélt irányban; ill. a "probléma" sem napsütésben, hanem éjszakánként szokott jelentkezni. A szabvány egyébként Pogányon is teljesül, az elõzõ képen csak a perspektíva miatt látszott olyan közel a hõmérõház a betonhoz. Innen már máshogy néz ki: Link
Viszont a magasságkülönbség nagyjából stimmelhet. Az állomás 201 m-en van; a domboldalba épült várost nem lehet egyetlen számmal jellemezni, de legalacsonyabb pontjai 120-130 méteresek, innen nyúlik fel a Mecsek oldalára.
Viszont a magasságkülönbség nagyjából stimmelhet. Az állomás 201 m-en van; a domboldalba épült várost nem lehet egyetlen számmal jellemezni, de legalacsonyabb pontjai 120-130 méteresek, innen nyúlik fel a Mecsek oldalára.
Van!
Pécsen
A kifutópálya is elég lehet, bár nem tudom tényleg mennyi hõt sugároz ki éjjel, és milyen irányban van tõle a kalitka!
De jó hogy felhívtad a figyelmet a kifutóra, ha megnézed, Pogány napi maximumai rettentõen alacsonyak, annak ellenére, hogy elég nagy betonozott terület van a közvetlen közelében!
A város hõje viszont télleg szintén gyanus, mert egy pécsi illetõ 320 méteren lakik a város felett, és írni szokta, hogy éjjel 10-kor elkezd nála felfelé menni a T, vagyis nem kizárt, hogy az alul gyûlõ hideg megemeli a meleg levegõt, és azt meg az északi szél szépen rápakolja Pogányra, mintegy nyaldosva az ottani mérõkét!
Pécsen
A kifutópálya is elég lehet, bár nem tudom tényleg mennyi hõt sugároz ki éjjel, és milyen irányban van tõle a kalitka!
De jó hogy felhívtad a figyelmet a kifutóra, ha megnézed, Pogány napi maximumai rettentõen alacsonyak, annak ellenére, hogy elég nagy betonozott terület van a közvetlen közelében!
A város hõje viszont télleg szintén gyanus, mert egy pécsi illetõ 320 méteren lakik a város felett, és írni szokta, hogy éjjel 10-kor elkezd nála felfelé menni a T, vagyis nem kizárt, hogy az alul gyûlõ hideg megemeli a meleg levegõt, és azt meg az északi szél szépen rápakolja Pogányra, mintegy nyaldosva az ottani mérõkét!
A kifutópálya sem megfelelõ szélirány esetén? Ha jól látom beton, ami napsütésben elég jól melegszik...
A képen nem látszik, kellõen messze van a kifutótól?
Jól tudom, hogy a szabvány az, hogy egy 6x9 méteres 5 centis fûvel - de legalább földdel, ha már fû épp nincs - borított terület közepére kell tenni?
A felemelkedésrõl: olvastam errõl valamit, hogy a városokban a lent keletkezõ szennyezett levegõ kb 60 m magasra emelkedik és terül szét. Ez helyes lehet? Van olyan állomás valamelyik nagyváros mellett ahol kb ennyi a szintkülönbség?
A képen nem látszik, kellõen messze van a kifutótól?
Jól tudom, hogy a szabvány az, hogy egy 6x9 méteres 5 centis fûvel - de legalább földdel, ha már fû épp nincs - borított terület közepére kell tenni?
A felemelkedésrõl: olvastam errõl valamit, hogy a városokban a lent keletkezõ szennyezett levegõ kb 60 m magasra emelkedik és terül szét. Ez helyes lehet? Van olyan állomás valamelyik nagyváros mellett ahol kb ennyi a szintkülönbség?
Akkor nem az állomáson van valami, akkor télleg a város, és szerintem a kulcs a domborzatban van, így tud létrejönni ez a hõszennyezés!
A szélirányokat viszont nem tudjuk megnézni, szerintem, majd ha sok pénzünk lesz, akkor összedobjuk, és veszünk rajta néhány ballont, felengedjük, eljáccadozunk vele
Mindenesetre nekem tök nyilvánvaló, a normálistól eltérõ dolgokhoz jó az orrom, nekem elég meggyõzõek ezek a hõmérsékletugrálások, bár tény, ezzel nem állhatok senki elé, hogy márpedig hõszennyezés, de magunk között elég ha tudjuk, de hogy csak nekem tûnt fel, hogy valami bibi van, ez bosszant leginkább!
Mert ha kiderülne esetleg, hogy igazam van, akkor az egész pogányi 50 éves adatsort ki lehetne dobni a kukába!
A szélirányokat viszont nem tudjuk megnézni, szerintem, majd ha sok pénzünk lesz, akkor összedobjuk, és veszünk rajta néhány ballont, felengedjük, eljáccadozunk vele
Mindenesetre nekem tök nyilvánvaló, a normálistól eltérõ dolgokhoz jó az orrom, nekem elég meggyõzõek ezek a hõmérsékletugrálások, bár tény, ezzel nem állhatok senki elé, hogy márpedig hõszennyezés, de magunk között elég ha tudjuk, de hogy csak nekem tûnt fel, hogy valami bibi van, ez bosszant leginkább!
Mert ha kiderülne esetleg, hogy igazam van, akkor az egész pogányi 50 éves adatsort ki lehetne dobni a kukába!
Floo: az állomást tavaly elég sokan megnéztük, nem fût ott az égvilágon semmi: Link
Az általam lehetségesnek tartott egyetlen választ (a város hõje nem talajközelben, hanem néhányszor 10 m-rel magasabban áramlik) írtam le a Zivilesen fórumban. Ismétlem, ehhez lenne érdemes megnézni, hogy pl. Szegeden a magasban mennyire függ a T alakulása a széliránytól... (A Balaton azért más történet, mint egy szûken 200 ezres város.)
Az általam lehetségesnek tartott egyetlen választ (a város hõje nem talajközelben, hanem néhányszor 10 m-rel magasabban áramlik) írtam le a Zivilesen fórumban. Ismétlem, ehhez lenne érdemes megnézni, hogy pl. Szegeden a magasban mennyire függ a T alakulása a széliránytól... (A Balaton azért más történet, mint egy szûken 200 ezres város.)
Usrin!
Szegeden pl. szerintem azért nem, mert egy sík területen van a város és a tõle NY-ÉNY-ra lévõ állomás is, és ott nem tud érvényesülni a városi hõtöbblet, annak ellenére, hogy ott is van hõszennyezés!
Pogány és a város között van egy mélyebben fekvõ rész, amiben megül a hideg, és felette a város hõje szépen elsiklik északi szélnél dél felé, vagy valami ilyenre gondolok, persze ez csak tipp, a jelenség az ami biztosnak tûnik!
De figyelemre méltó, hogy Miskolcon is forgott a szél egész éjszaka, mind irányban mind erõsségben is változatos széljárás volt ott, mégis egyenletesen csökkent a T, sõt, ha veszünk egy sík vagy fagyzugos helyet, ott ha leáll vagy csökken a szél, akkor gyakori hogy 2-3-4 fokonként huzan a T, míg ez egy dombi állomásnál kizárt, ott lassan araszol lefelé a T, éppen ezért alakul ki a T min különbség!
Ennek ellenére Pogányban elfordul a város felõl a szél, azonnal 2-3, volt már rá példa hogy 4 fokot zuhant a T....
Néha már az is megfordult a fejemben, hogy ott, az állomáson van valami hõszennyezõ valami, akármi, amit éjszakára bekapcsolnak, reggel kikapcsolnak, és az biztosan a mérõkétõl É-ias irányban kell lennie, vagy valami, de hogy ott valami bibi van, ez 100 %, figyelem elég régóta, de ezek szerint csak nekem tûnik fel!
A többi állomásra visszatérve, szerintem itt valami speciális helyzet van, ha a városi hõt viszi rá, de valami van, mert nem normális, hogy éjjel 5 fok van É-ias szélnél, befordul D-iesbe, azonnal lezuhan 2-re, vagyis ha nem fordult volna be, maradt volna az 5 fok, majd nappal, napsütéssel meg a T max 7 fok!
Ilyen nincs!
A nappali 7 fok okés, de az hogy csak 2 fokot melexik, miközben Kanizsa -2-rõl felmászik 9-ig, ha itt tud melegedni 11 fokot, akkor ott csak 2-t??
Vagyis az éjjeli 5 fok a kakukktojás, irreális!
Vannak nagyon jó fagylefolyású dombok, ez tény, nade hogy így jojózzon a T, minden ilyen szélfordulásos esetben megcsinálva ezt a jojózást, ez nem normális!
Várom az öteleted, mi lehet, ha nem a város, vagy nem ott Pogányban valami, vagy ha mégis az, akkor képes-e a város hõje oda eljutni?!
Ha meg kiderülne, hogy ott az állomáson van valami, ami fût, na az nagyon durva lenne!
Közben látom, írtál egy ötletet, van benne valami, de ha a Balcsi vizét azon az emlékezetes reggelen rá tudta leheli a keleti szél Sármellékre meg Keszhelyre 8 fokos T emelkedést produkálva téli idõszámitás alatt reggel, ami szintén 10 km körüli táv, akkor itt is megtörtéhet!
Szegeden pl. szerintem azért nem, mert egy sík területen van a város és a tõle NY-ÉNY-ra lévõ állomás is, és ott nem tud érvényesülni a városi hõtöbblet, annak ellenére, hogy ott is van hõszennyezés!
Pogány és a város között van egy mélyebben fekvõ rész, amiben megül a hideg, és felette a város hõje szépen elsiklik északi szélnél dél felé, vagy valami ilyenre gondolok, persze ez csak tipp, a jelenség az ami biztosnak tûnik!
De figyelemre méltó, hogy Miskolcon is forgott a szél egész éjszaka, mind irányban mind erõsségben is változatos széljárás volt ott, mégis egyenletesen csökkent a T, sõt, ha veszünk egy sík vagy fagyzugos helyet, ott ha leáll vagy csökken a szél, akkor gyakori hogy 2-3-4 fokonként huzan a T, míg ez egy dombi állomásnál kizárt, ott lassan araszol lefelé a T, éppen ezért alakul ki a T min különbség!
Ennek ellenére Pogányban elfordul a város felõl a szél, azonnal 2-3, volt már rá példa hogy 4 fokot zuhant a T....
Néha már az is megfordult a fejemben, hogy ott, az állomáson van valami hõszennyezõ valami, akármi, amit éjszakára bekapcsolnak, reggel kikapcsolnak, és az biztosan a mérõkétõl É-ias irányban kell lennie, vagy valami, de hogy ott valami bibi van, ez 100 %, figyelem elég régóta, de ezek szerint csak nekem tûnik fel!
A többi állomásra visszatérve, szerintem itt valami speciális helyzet van, ha a városi hõt viszi rá, de valami van, mert nem normális, hogy éjjel 5 fok van É-ias szélnél, befordul D-iesbe, azonnal lezuhan 2-re, vagyis ha nem fordult volna be, maradt volna az 5 fok, majd nappal, napsütéssel meg a T max 7 fok!
Ilyen nincs!
A nappali 7 fok okés, de az hogy csak 2 fokot melexik, miközben Kanizsa -2-rõl felmászik 9-ig, ha itt tud melegedni 11 fokot, akkor ott csak 2-t??
Vagyis az éjjeli 5 fok a kakukktojás, irreális!
Vannak nagyon jó fagylefolyású dombok, ez tény, nade hogy így jojózzon a T, minden ilyen szélfordulásos esetben megcsinálva ezt a jojózást, ez nem normális!
Várom az öteleted, mi lehet, ha nem a város, vagy nem ott Pogányban valami, vagy ha mégis az, akkor képes-e a város hõje oda eljutni?!
Ha meg kiderülne, hogy ott az állomáson van valami, ami fût, na az nagyon durva lenne!
Közben látom, írtál egy ötletet, van benne valami, de ha a Balcsi vizét azon az emlékezetes reggelen rá tudta leheli a keleti szél Sármellékre meg Keszhelyre 8 fokos T emelkedést produkálva téli idõszámitás alatt reggel, ami szintén 10 km körüli táv, akkor itt is megtörtéhet!
Szívesen, én már rákérdeztem, egy völgyben lévõ faluban mér, és az elsõ fagyot november 29-én mérte!
A tõle 30 km-re lévõ Bátaapáti is völgyben van, és ott már szeptemberben (vagy október elején) megvolt az elsõ fagy!
De mindegy is, egy völgyben bárhol az országban nem november végén fagy elõször, kivéve ha a falu völgyben van, a mérés pedig a völgy melletti domb oldalában történik!
Vagy ha az ablak mellett mér, vagy rossz a mérõje!
Napközben a nap süti, meg még többet is mér!
A bemutatkozásában írja, hogy 25 éve foglalkozik a témával, és 12 éves adatsora van!
Ennek ellenére nem tûnik fel neki....
Ha dombon mér, akkor is gyanus, mert nappal nem mérhet 2-3-4 fokkal magasabbakat!
A tõle 30 km-re lévõ Bátaapáti is völgyben van, és ott már szeptemberben (vagy október elején) megvolt az elsõ fagy!
De mindegy is, egy völgyben bárhol az országban nem november végén fagy elõször, kivéve ha a falu völgyben van, a mérés pedig a völgy melletti domb oldalában történik!
Vagy ha az ablak mellett mér, vagy rossz a mérõje!
Napközben a nap süti, meg még többet is mér!
A bemutatkozásában írja, hogy 25 éve foglalkozik a témával, és 12 éves adatsora van!
Ennek ellenére nem tûnik fel neki....
Ha dombon mér, akkor is gyanus, mert nappal nem mérhet 2-3-4 fokkal magasabbakat!
Én úgy tudom havas nap, ha legalább 0,1mm csapadék hullik hóból. A hó megmaradása nem feltétel.
Vettem ezt az Acer Laptopot és az XP nem megy el rajta. Nem veszi be. Vistára lett építve... De azt az OMSZ térképet nem tudom asztalra biggyeszteni Légyszi segítsetek hogy kell! Wetsom! METNET nem elég? 
Nekem itt Laptopon csak ez kell! De azért jólenne ha a szerver nem felejtené el folyton a jelszót!
Nekem itt Laptopon csak ez kell! De azért jólenne ha a szerver nem felejtené el folyton a jelszót! 
Hát sok mûvelethez engedélyt, megerõsítést kér. Állandóan okézni kell. Minimum 1500mhzes processzor kell hozzá egy giga RAM-al. De az csak arra elég hogy msn meg metnet. De nagyon szép háttere, formája van. Az ablakok szépen lettek megtervezve. És ahogy másol, tölt, töröl. Az is jól néz ki. Sok kényelmi funkció van benne. Többször használom mint a nagygépen az xpt. Sok program viszont nem megy el rajta. külön vistaféle kell hozzá. Van oldalsáv, jól lehet használni az iwiw minialkalmazást. Egy METNET minialakalmazás sem lenne rossz. Csak nemtudom beállítani hogy az asztalon megjelenjen az omsz radarkép. Valamelyikõtök rakott linket hogy hogyna kell de az XP-s Nagyon örülnék ha valaki segítene mert nemtaláltam a webes összetevõt a képernyõ beállításainál. Köszike!
De nagyon szép háttere, formája van. Az ablakok szépen lettek megtervezve. És ahogy másol, tölt, töröl. Az is jól néz ki. Sok kényelmi funkció van benne. Többször használom mint a nagygépen az xpt. Sok program viszont nem megy el rajta. külön vistaféle kell hozzá. Van oldalsáv, jól lehet használni az iwiw minialkalmazást. Egy METNET minialakalmazás sem lenne rossz. Csak nemtudom beállítani hogy az asztalon megjelenjen az omsz radarkép. Valamelyikõtök rakott linket hogy hogyna kell de az XP-s Nagyon örülnék ha valaki segítene mert nemtaláltam a webes összetevõt a képernyõ beállításainál. Köszike!
Valaki tudja hogy hogyan lehet Vistánál kirakni az asztalra radarképet? Azt tudom hogy XP-re ki lehet tenni. Sõt anno valamelyikõtök beszúrta annak a mentetét is ahogyan ki kell tenni. Segítsetek hogy Vistán is megtudjam oldani ezt! Köszi!
300 felett, lehet elvben.
De mint mondottam, ez csak egy sok paraméter közül.
De mint mondottam, ez csak egy sok paraméter közül.
Köszi!
És hogyan kell értelmezni?
Minnél magasabbak az értékek annál esélyesebb a tornádó?
És hogyan kell értelmezni?
Minnél magasabbak az értékek annál esélyesebb a tornádó?
Amikor egy ciklonból valamilyen pályán haladva egy másik ciklon alakul ki annak közvetlen közelében saját teknõvel.
Hidegbetöréseknél fordul elõ leginkább, általában Ék-en okoz havazást,avagy esõt.
Tulajdonképpen egy atlanti ciklon peremén kialakuló alacsony nyomású légörvény.
Tulajdonképpen egy atlanti ciklon peremén kialakuló alacsony nyomású légörvény.
Lenne egy érdekes kérdésem, de kérlek ne röhögjetek ki:
Sokszor láttam azt a kifejezést, hogy peremciklon. Az hogy néz ki, milyen illetve az minek a pereme?
Kérlek ne röhögjetek.
Tudatlan vagyok.
Sokszor láttam azt a kifejezést, hogy peremciklon. Az hogy néz ki, milyen illetve az minek a pereme?
Kérlek ne röhögjetek.
Tudatlan vagyok.
Azt szeretném megkérdezni hogy: Ezt a térképet hogyan kell értelmezni és mit jelent pontosan?
Link
Link
Köszi. Közeledik az év vége, szeretném pontosra megcsinálni az összefoglalót.
Közeledik az év vége, szeretném pontosra megcsinálni az összefoglalót. 
A "havas naphoz" a hó formájában hulló csapadék önmagában elég, a mennyisége ill. megmaradása nem feltétel. Az elsõ ill. utolsó hótakarós napról és a hótakarós napok számáról külön is szoktak statisztikát készíteni.
Az éves összefoglalóknál szokás olyan jelzõnapokat statisztikázni, hogy pl. az utolsó tavaszi fagy napja, az elsõ õszi fagy napja, az elsõ havazás napja...ez utóbbival kapcsolatban kérdezném: ennek mi a kritériuma? Megmaradó hótakaró vagy elég a tiszta 100%-os hóesés; még ha nem is marad meg azonnal elovad, bejelölhetõ elsõ havazás napjának?
Visszaolvasva a bejegyzéseket, nem értem miért ne észlelhetne valaki egyszerre több helyrõl is, ha hiteles információval rendelkezik.
Én többször gondoltam már rá, hogy pl. bükkszentkereszti adatokat is közlök. Csak épp a szüleim által ott elhelyezett mûszer adatait én nem tartom túl hitelesnek.
Én többször gondoltam már rá, hogy pl. bükkszentkereszti adatokat is közlök. Csak épp a szüleim által ott elhelyezett mûszer adatait én nem tartom túl hitelesnek.
Köszi, korrigálva. Próbálunk valahogy kommunikálni az érintett észlelõtárssal.
Hol találhatnék arra adatokat, hogy különbözõ magyar városok met. állomásai, milyen magasan illetve pontosan hol helyezkednek el?
A saját adatokban szereplõ zombai 13 fokos T max tegnapra "kicsit" soknak tünik, szerintem az észlelõ kolléga mérõjét süti a nap, a délelõtti órákban biztosan....
Jól el lett barmolva az omsz hõtérképe, ezek mellett a színárnyalatok mellett percekg kell vizslatni, mire ki lehet gobozni, hogy az adott helyen a színbõl milyen érték valószínûsíthetõ....
Ma akkora izgalmak voltak, hogy nem lehetett 1 mondatban összefoglalni
Hú, köszönöm a kielégítõ választ! Gondolom nem csak nekem válik hasznomra.
Gondolom nem csak nekem válik hasznomra. 
A radar azokat a csapadékelemeket érzékeli, amelyek a radarsugár útjában vannak és a radarsugár visszaverõdik róluk. Ez lehet késõbb talajt elérõ csapadék, de a talajt el nem érõ vízcsepp, jégszem vagy hópehely is.
A radarképen viszont nem csak a csapadék jelenik meg általában, hanem gyakran elõfordul, hogy valami légköri zavar, más jelforrásokból származó vagy nem a felhõelemekrõl visszavarõdõ jel is bejut a feldolgozórendszerbe és a rendszer nem tudj ezt teljes mértékig kiszûrni. Ilyenek az elhajlásból létrejövõ ívelt vonalak, a talaj egyenetlenségeirõl visszaverõdõ apró, de intenzív záporgócnak tûnõ foltok, más radarok pontsorokból álló jelei is. Ezek megkülönböztetése a valódi csapadékoktól általában gyakorlatot és némi tapasztalatot igényel, legfõképpen a statikusság utalhat az elõfoduló hibákra, hiszen az estek nagy részében a csapadékmezõ lassan vándorol és nem marad egy helyben.
Még van két dolog, amit a radarképekrõl tudni kell.
1. a radarsugár a radarból kiindulva valamilyen szögben metszi a felhõt, így a radarhoz közelebbi felhõn lejjebb, a távolabbin feljebb halad át. Ismerve a felhõtípus függõleges felépítését, mondjuk egy záporgóc távolabb a radartól kevésbé látszik intenzívnek, mint a közelebbi. Ezt a hatást ún. hyscan kompozitképekkel póbálják érsékelni, ami annyit jelent, hogy több szögben készítenek radarképet, és gyûrûszerûen összefûzik úgy, hogy a távoli kisebb a közeli nagyobb szögben készült kép gyûrûjét teszik a megfelelõ gyûrûszeletbe. A képeket úgy vágják ki, hogy a kivágatok közepén aradarsugár kb 2000 m magasról származó visszavert hullámai jelenjenek meg. Árulkodó a kép errõl akkor, ha pl nagy kiterjedésû esõrétegfelhõ hyscan képét nézed, azon szépen látszik a koncentrikus felépítés: a szélek felé egyre halványuló koncentrikus gyûrûrendszer felépítése lesz a képnek.
Az is elõfordul néha, hogy a radar felett a térképen egy lykat látunk, ez pontosan amiatt van, mert a radarsugár csak egy bizonyos szögben lát felfelé, így a közvetlenül a radar feletti csapadékot nem látja.
Télen gyakran elõfordul, hogy a csapadék zöme 2 km alatt keletkezik, így azt a radaron alig lehet érzékelni, csak kevés szemcsés elmosódott folt látszik, miközben elég intenzíven havazhat.
Télen az is elõfordulhat, hogy mivel a legintetnzívebb a jelvisszaverõdés az olvadó jég és hópelyhekrõl, a radar már mutat csapadékot, pedig azok csak apró olvad hópelyhek, amiket a nagytérségû feláramlások nem engednek lehullani. Ez legtöbbször a mediterrán ciklon érkezésekor tudja megtréfálni az észlelõket, akkor teszik fel sokan a kérdést, hogy "mutat" valamit a radar, mégsincs semmi belõle.
2. MRL-5 ös radar kétféle hullámhosszúságú radarsugárral tudja pásztázni a felhõt: 3 cm és 10 cm. A hullámot tulajdonságaiból adódik, hogy a 3 c-es finomabb felbontású, viszont hamarabb elnyelõdik az intenzív tartományokon, mint a 10 cm-es. Így elõfordul, hogy a 3 cm-es radar "nem lát be" egy nagyobb zivatarfelhõ mögé.
A radarképen viszont nem csak a csapadék jelenik meg általában, hanem gyakran elõfordul, hogy valami légköri zavar, más jelforrásokból származó vagy nem a felhõelemekrõl visszavarõdõ jel is bejut a feldolgozórendszerbe és a rendszer nem tudj ezt teljes mértékig kiszûrni. Ilyenek az elhajlásból létrejövõ ívelt vonalak, a talaj egyenetlenségeirõl visszaverõdõ apró, de intenzív záporgócnak tûnõ foltok, más radarok pontsorokból álló jelei is. Ezek megkülönböztetése a valódi csapadékoktól általában gyakorlatot és némi tapasztalatot igényel, legfõképpen a statikusság utalhat az elõfoduló hibákra, hiszen az estek nagy részében a csapadékmezõ lassan vándorol és nem marad egy helyben.
Még van két dolog, amit a radarképekrõl tudni kell.
1. a radarsugár a radarból kiindulva valamilyen szögben metszi a felhõt, így a radarhoz közelebbi felhõn lejjebb, a távolabbin feljebb halad át. Ismerve a felhõtípus függõleges felépítését, mondjuk egy záporgóc távolabb a radartól kevésbé látszik intenzívnek, mint a közelebbi. Ezt a hatást ún. hyscan kompozitképekkel póbálják érsékelni, ami annyit jelent, hogy több szögben készítenek radarképet, és gyûrûszerûen összefûzik úgy, hogy a távoli kisebb a közeli nagyobb szögben készült kép gyûrûjét teszik a megfelelõ gyûrûszeletbe. A képeket úgy vágják ki, hogy a kivágatok közepén aradarsugár kb 2000 m magasról származó visszavert hullámai jelenjenek meg. Árulkodó a kép errõl akkor, ha pl nagy kiterjedésû esõrétegfelhõ hyscan képét nézed, azon szépen látszik a koncentrikus felépítés: a szélek felé egyre halványuló koncentrikus gyûrûrendszer felépítése lesz a képnek.
Az is elõfordul néha, hogy a radar felett a térképen egy lykat látunk, ez pontosan amiatt van, mert a radarsugár csak egy bizonyos szögben lát felfelé, így a közvetlenül a radar feletti csapadékot nem látja.
Télen gyakran elõfordul, hogy a csapadék zöme 2 km alatt keletkezik, így azt a radaron alig lehet érzékelni, csak kevés szemcsés elmosódott folt látszik, miközben elég intenzíven havazhat.
Télen az is elõfordulhat, hogy mivel a legintetnzívebb a jelvisszaverõdés az olvadó jég és hópelyhekrõl, a radar már mutat csapadékot, pedig azok csak apró olvad hópelyhek, amiket a nagytérségû feláramlások nem engednek lehullani. Ez legtöbbször a mediterrán ciklon érkezésekor tudja megtréfálni az észlelõket, akkor teszik fel sokan a kérdést, hogy "mutat" valamit a radar, mégsincs semmi belõle.
2. MRL-5 ös radar kétféle hullámhosszúságú radarsugárral tudja pásztázni a felhõt: 3 cm és 10 cm. A hullámot tulajdonságaiból adódik, hogy a 3 c-es finomabb felbontású, viszont hamarabb elnyelõdik az intenzív tartományokon, mint a 10 cm-es. Így elõfordul, hogy a 3 cm-es radar "nem lát be" egy nagyobb zivatarfelhõ mögé.
Ez a térkép az OMSZ tulajdona. Ki jóban van az OMSZ-szel ,az kérésre kap ilyen képeket...ha minden igaz
...ha minden igaz
Ilyen villámtérképeket hol lehet nézni? Vagy ez csak az OMSZ-nek áll rendelkezésére és a szupercella.hu tõlük szerezte?
Link
Link
Akkor beírnád az otthoni adatokhoz, hogy a WS-em ezt mérte, megjegyzésbe pedig azt, hogy a keresztanyám meg ilyen felhõfedettséget mondott, a sarkon meg prostira esik az esõ. Ugye, Te sem gondoltad komolyan ezt a kérdést, illetve azt, hogy hogyan nem lehet megoldani.
Egy kicsit fura a kérdés: az OMSZ radarjai érzékelik a virgákat? Mert akkor lehet hogy megmagyarázható lenne néhány pont a radaron, aminek nem tudjuk a mivoltát.
"Nálam ez heti gyakorisággal is elõfordulhatna." --> ez véletlen maradt itt, hagyjátok figyelmen kivül pls.
Akkor ha mondjuk legalább 100 km-re vagyok az eredeti helyemtõl és mstsc-vel, logmeinnel, bármivel megnézem hogy az otthoni gépre kötött WS3600 mit mér (vagy feltöltetem vele FTP-vel, ahogy a programja tudja is és most is csinálja idõnként) és beészlelem azt, és rá 20 másodpercre meg azt a helyet ahol épp vagyok, akkor mi lesz? Nálam ez heti gyakorisággal is elõfordulhatna.
Nehéz eligazodni rajta. A térképek kis méretébõl adódóan elnagyolt, pontatlanok. Pl a Vác melletti értékek valójában a penci állomás adatai.
Nem biztos, de a térkép alapján ez az OMSz tápiószelei automatájáé lehet.
Nem tudjátok, hogy pontosan melyik állomás adata szerepel a hõmérsékleti térképeken Szolnoktól ÉNy-ra a Zagyva alatt? Link
Jászberény, Nagykáta, esetleg Tápiószele?
Jászberény, Nagykáta, esetleg Tápiószele?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat