Időjárási visszatekintő

Most már nálam sem, nagyszerû oldal.

Nálam nincs gond ezzel az oldallal, remek idõjárás visszatekintõ: Link

Kora reggel 5:10-5:50 között erõs zivatar vonult át bõséges (15 mm-nyi) csapadékkal, kevés aprószemû jéggel. A 24 órás csapadék 19,6 mm lett. Június 54,5 mm-nél, a 2011-es év 174,6 mm-nél tart.

Tegnap 7 mm esett le a késõ esti zivatarból ,egy kicsit délre (Móricz környékén ennek csak a fele!).Még mindig 1 nap van ,amikor meghaladta a napi csapadékösszeg a 10 mm-et és az sem zivatar volt!!!Szinte Budapesten csak itt nem volt még 10 mm-et meghaladó zivatar!
Hónap csapadékösszege eddig:37,3 mm.

A tegnap éjszakai zivatarok 15 mm csapadékot hoztak.

Ok akkor oda töltöm, épp a video megy fel 98 mega.

A tegnapi eseményeknek megvan a saját fóruma! Szerintem inkább oda írj róla, ott nem fog elveszni a rengeteg hozzászólás közt.
Kíváncsian várom!

Sziasztok, tegnap este egy fantasztikus esemény történt nálunk. Vagy valamilyen széltölcsér vagy tornádó érhetett földet ! Fotók vannak az eredményrõl, figyelem hamarosan feltöltöm, most jöttem a helyszínrõl !!!

22.kerület is kapott most, tegnap 19mm (fõleg ha az elsõ cella sem kerül el 1-2km-el, na de ahhoz képest hogy száraz hf-et vártam...) a havi ezzel duplázódott 38mm-re, de még mindig óriási a lemaradás Lõrinchez képest.

Budapest-Lõrincen 7 mm-t hagyott a mérõben a tegnapi rendszer, ezzel Lõrinc már vhol 70-75 mm körül járhat júniusban, vagyis már ott is átlag fölött van a csapadék és hol van még a hónap vége.
Országos viszonylatban(átlagban) úgy tûnik, h egyre inkább egy átlag körüli (-25%, +5%) csapadékú hónap felé haladunk, a nagy lemaradásban lévõ Közép-Dunántúl is kezd felzárkózni. A júniusi országos átlag vhol 73-76 mm körül lehet.

A hajnali zivatar 4 mm csapadékával 20 mm-re nõtt a havi mennyiség. Kár, hogy lassan vége a hónapnak. Tovább tart a szárazság. Ha az eddigi június havi csapadék kétszerese lejönne még egy adagban, akkor sem állnánk fényesen. De nyílván ennek az esélye igen csekély, csak a szemléltetés kedvéért hoztam fel ezt a példát.

7 mm a tegnapi összeg, a havi pedig 59.

Errefelé száraz volt a hidegfront, pár távoli dörgésre és villámra futotta. Folytatódik a szárazság.

A késõ esti, éjszakai zivatarból 16,9 mm csapadék hullott, így a júniusi csapadékmennyiség 46,0 mm-re emelkedett. Éves csapadék eddig: 159,3 mm

Múlt éjjel heves zivatar vonult át, 20,6 mm esõt adott, ennek a nagy része 10 perc alatt hullott le. A június 49,6 mm-nél jár.

6.5 mm-t szórt ki magából a rendszer, kb. egy óra alatt. A júniusi csapadék eddig 65.5 mm, az éves pedig már 204.5 mm.

Itt a hajnali zivatarból 4,5 mm esõ esett,ezzel a hónap 52 mm, az évi mennyiség pedig 151,5 mm.

Az éjszakai zivatar kerek 4 mm csapadékot adott Mezõtárkányban. Június 34,9, az év 155 mm-nél jár.

Nálam 10,3mm jött le az éjszakai zivatarrendszerbõl.

A havi szumma már 75,3mm.

Az éjszaka felettünk átrobogott zivatar 25 mm esõt adott, felhõszakadás, jégesõ is jellemezte a villámtevékenység is igen aktív volt eddig ez az év zivatara.

Nálam 5,0 mm hullott a késõ esti órákban, látványos villámshow kíséretében. Jól jött, és közel átlagos így június, 51,2 mm eddig.

A tegnap este végeredménye 16,0 mm lett, ebbõl 13,0 mm esett le rövid idõ alatt a rendszer elején dübörgõ zivatarból. Pont a legerõsebb stádiumban kapott el: Link Szerencsére jég nem volt belõle, csak felhõszakadásszerû monszun, hatalmas cseppekben.
Majd a Budai-hegyek átmenetileg legyengítették, de aztán ismét erõre kapva, tarolt végig az országon.

A tegnapi 19,2 mm-es csapadék-mennyiséggel a júniusi csapadékösszeg 59,8 mm-re az éves pedig 145,8 mm-re emelkedett.

Pl. Térképes nézet Climate fülén megnézhetjük, hogy az egyes régiókban hogyan alakul a globális felmelegedés helyzete a hosszú távú adatok ismeretében, ami egyes helyeken lokális lehülés...

NOD32 nem jelezte, Norton IS sem jelez semmit.

Érdekes. Megnyitottam, az avast!-om azonnal blokkolta. Õ is "érdekesnek" találta.

Érdekes oldal: Link

Több lehetséges magyarázata van. Kettõ ezek közül:

1. A megnövekedett felhõzöttség és csapadék: Vulkáni por alapvetõen csak egy nedvesebb légtömegben képes növelni a csapadék mennyiségét. Magyarul, az Atlanti óceán fölött több felhõ és csapadák képzõdött, de a kontinens belsejében ez már nem tudott érvényesülni, mivel ott amúgy sem volt mi kicsapódjon a koagulációs magokra.
2. Makroszinoptikus ok: a vulkáni hamu által globálisan, vagy legalábbis hemiszférikusan lecsökkent besugárzási szint nagy valószínûséggel felborította a zonalitást, aminek egyenes következményei lehetnek olyan hidegbetörések, amelyek ma számunkra nehezen képzelhetõek el.

Azon a linken az látható, hogy csak Európa nyugati része volt hideg, Magyarországtól keletre pozitív anomália volt. A Tambora kitörése ott miért nem éreztette a hatását?

Nem tudom, a 70-es években sok kidobásra ítélt kiadvány mai napig nem publikus maradványai vannak meg nekem.
Egyikükben az 1781-1970 közti 190éves folyamatos idõsor havi adatai erõ eltérést mutatnak a Te gyûjtéseiddel.
Az viszont igaz, a XX.sz. elõtt bizony ahány gyûjtés, annyiféle változat.

Nem csak nálunk, máshol is Európában hidegebb volt az 1815/16-os:

Bécs:
1815/16:-1,2°C 1816/17:+1,9°C

Prága:
1815/16:0,0°C 1816/17:+2,3°C

Milánó:
1815/16:+0,1°C 1816/17:+3,0°C

Párizs:
1815/16:+2,1°C 1816/17:+5,2°C

Armagh:
1815/16:+2,7°C 1816/17:+4,2°C

De Bilt:
1815/16:+0,8°C 1816/17:+3,8°C

Berlin:
1815/16:-1,8°C 1816/17:+1,0°C

Stockholm:
1815/16:-4,6°C 1816/17:-0,3°C

Varsó:
1815/16:-5,6°C 1816/17:-1,4°C

Vilnius:
1815/16:-6,8°C 1816/17:-1,4°C

Azokat a homogenizált adatokat, amik most az oldalamon láthatók, korrigáltam, mert nem voltak különbségek az egyes hónapok korrekciós tényezõi között, amikor az eredeti mért adatokkal összehasonlítottam. Amikor viszont a lõrinci több évtizedes adatait összehasonlítottam a belvárosival, akadtak eltérések. Éves szinten 0,1°C volt csak az eltérés, de volt olyan hónap, amikor 1,2°C. A kisebb eltérés nyáron volt. Ebbõl én arra jutottam, hogy az ÉNy-i áramlás a nyáron erõteljesebb hõsziget DK (Pestszentlõrinc) felé történõ elmozdulása idézheti elõ. A régebbi (20. század elõtti) anomáliák meghatározásánál régi éghajlati térképeket kerestem, de az 1870-es évek elõttiek ezekbõl nem találtam, a többinél a Hohe Warte és Buda közti eltéréseket vettem alapul, mivel Hohe Warte akkoriban Bécs ÉNy-i szélén volt, és az uralkodó széljárás a város ellenkezõ irányába mozdítja el a hõszigetet, kisebb torzítást okozva az adatokban. Miközben ezzel a korrigálással foglalkoztam, az is kiderült számomra, hogy az 1790-es években több év budai adata elveszett, amit a Hohe Warte-iekbõl pótoltak.
A sok mérési hely és mód miatt igazságot soha nem lehet majd tenni. Az eredeti adatok jók arra, hogy tudjuk, hogy épp pl. a várban, a Gellért-hegyen vagy a Lánchídnál milyen volt egy hónap. Összehasonlíthatóság szempontjából mivel senkinek se lehet igaza a rengeteg módosító tényezõ miatt, mindenki azt a változatot fogadja el, amit a legjobbnak lát.

A homogenizálás miatt az eredeti sorhoz képest elõfordulhat 0,1-0,6°C közötti eltérés, ám az 1°C feletti nem igazán.

Nem tudom, VáraljaMet honnan meríti adatait, amikben láthatóan alacsonyabb értékekkel operálnak (most ez: Link ), ám a hivatalos budapesti (elõtte budai) idõsorban +0,9°C szerepel 1816. januárra.

Szintén az 3. hõségnapját jegyezhettem fel tegnap az évnek, és végre volt ereje is 32,8 fokig emelkedett a hõmérséklet. Ma már esélytelen, élénk északnyugati szél fúj, így itt a hûvösebb léghullám talajon. Egy darabig ismét vége a nyárnak, remélem nem sokáig.
Igaz délután lesz egy behullámzása a frontnak, azért kis eséllyel még megközelíthetjük a 30 fokot.

Magyarországon könnyen lehet, hogy épp 1815/16 jött ki hidegebbre (bár az adatok szerint korántsem extrémre), európai és világviszonylatban viszont tudtommal 1816/17-rõl sorakoznak a szélsõségekre utaló feljegyzések, bár persze jó lenne alaposabban utánanézni.

Igaz, úgy tûnik, ilyen távon semmi sem biztos... pl. Snowhunternél Buda, 1816-01: +0,9°C.

Fordítva: az 1815/16-os volt hideg, az 1816/17-es pedig enyhébb.

Buda:
1815-12: -3,2°C
1816-01: 0,0°C
1816-02: -1,5°C
TÉL: -1,6°C

1816-12: -2,8°C
1817-01: +0,2°C
1817-02: +3,8°C
TÉL: +0,4°C

Az 1816-os nyár a 11. leghidegebb volt 1780 óta -2,0°C-os anomáliával az 1981-2010-es átlaghoz képest: Link

Pont ez fordult meg az én fejemben is. Pl. egy ilyen nyomási mezõben: Link nem kell különösebben kimélyülnie a mediterrán ciklonnak a 975-980 hPa eléréséhez. Persze az Európa-szerte ennyire alacsony nyomás eleve ritkaság, és még az is kell, hogy épp ilyen helyzetben érkezzen megfelelõ szögben egy hidegleszakadás a Földközi-tengerre... ez már önmagában megmagyarázhatja, miért csak egy ilyen eset volt 200 év alatt. Az extrém erõs hidegleszakadást azért sem tartom valószínûnek, mert a hátoldali hideg térhódításáról nem szólnak a krónikák. Ha a hidegleszakadás ereje tette volna brutálissá a ciklont, akkor legalább pár napig itt, vagy a közelünkben vendégeskedtek volna a -20, -30 fokok... de ilyesmit nem jegyeztek fel, inkább 1999 februárjára emlékeztettek az események (akkor is a rengeteg hó és a szél okozta a gondokat, miközben igazán komoly hideg nem volt).

Szeke: nem véletlen, hogy 1816-ban nem télen, hanem tavasszal kezdett érzõdni a vulkánkitörés hatása, sokat számít az a pár hónap! Télen ugyanis a magasabb szélességeket érõ besugárzás eleve jelentéktelen tiszta légkör esetén is, a vulkáni aeroszolok ezt már nem tudják jobban lecsökkenteni. Tavasszal, a hosszabbodó nappalok és magasabb napállás érkeztével kezd csak számítani, hogy a Nap "le van árnyékolva".

A vasárnap délután eseményei:
Esõs délelõtt után délutánra átmenetileg felszakadozott a felhõzet, sütött egy keveset a Nap, majd hirtelen konvekció indult Ény-i irányban, de nem vettem komolyan, így kiindultunk horgászni.Kiérve már komoly zápor tevékenykedett a távolban, ez kb. 15 perc után megérkezve pár perces erõs záport adott.Ezután nem sokkal bedörrent, és elért a 2. zápor is, amibõl már 10-15 percig keményen szakadt, sõt inkább ömlött, sacc. 15 mm lejöhetett.Ezután körül-belül 20 perc pihi, majd Ény felé ismét durva felhõalapok jelentek meg, hamar lógni kezdtek a csapadéksávok és megállás nélkül dörgött.Hazaérve még széraz volt minden, ezután ért el egy közepes zivatar, viharos lökések, 10 perces erõs zápor, 9 mm esett, percenkénti dörgések mellett.
Nagy meglepetés volt.

Kis érdekesség: mindössze 0,5°C kellett volna a tavalyi rekordmaximumhoz, amit július 23-án mértem. Azt hiszem esélyes a nyár a megdöntésére.

Mezõtárkányban is a mai volt a legmelegebb eddig az idén, kerek 34°C-kal, 2,5°C-ot vert a június 4-i 31,5°C-ra. Nálam már 13 hõségnap volt, 5 májusban, 8 júniusban, zömmel 30-31 fok közötti értékekkel.

Ma született meg az elsõ igazán kánikulai hõságnap, 31,1°C-on tetõzött a hõfok.
Eddig három hõségnap volt a nyáron, ám azok épp 30°C körül sorjáztak (30,1°C 2X és egy 30,0°C).

Az 1816-os ciklon idején Budán mért légnyomás mértékegysége még párizsi láb és alegységei volt, a mérés bizonytalansága és a konvertálási (ami több hétig tartott nekem) "veszteség" miatt 980hPa körüli légnyomással számolj általánosságban.

Egyébként az európai nyomási elrendezõdés ismeretének hiányában csalóka tud lenni a kimélyülés szubjektív besorolása, hiszen egy nagy kiterjedésû erõs (akár 1000hPa alatti) alacsony-nyomású elrendezõdés közepette, vagy annak peremén összejöhet 980hPa körüli középponti légnyomás, a kimályülés brutális jellege nélkül is.
Példa erre csak a 2009/10-es télen kialakult erõs alacsony-nyomású mezõkben és azok peremén képzõdõ földközi-ciklonokban létrejött 980hPa körüli középponti nyomás (ami nem a kimélyülés extra jellege miatt jött létre).

De 1816 tavasza és a gigaciklon között idõben mindössze csupán 1 hónap van! Szerintem egy ilyen kimélyült mediterrán ciklon nem alakulhatott volna ki "normális" esetben. Egyértelmû összefüggést látok a kettõ között. Ugyanis ennyire kimélyült mediterrán ciklon az azóta eltelt 195 évben sem fordult elõ tudomásom szerint.

A kitörés idõpontját tekintve tényleg meglepõnek tûnik, de az anomália 1816 tavaszán kezdett kialakulni, és a telek közül az 1816/17-es lett igen kemény. Ahogy Snowhunter is írja az összefoglalójában, 1815/16 összeségében enyhe tél volt, amiben csak rövid epizód volt a "gigaciklon". Talán a hidegmagok extrém megerõsödéséhez az is kellett, hogy elõtte hûvös legyen a nyár, így õsszel eleve alacsonyabb értékrõl indulva hûlhettek a megfelelõ régiók.

Igen, nem találtam téli anomália térképet, jobb híján raktam be ezt, de ez is érzékelteti az anomáliat, amely a téli félévben valószínûleg a nyári értékek akár duplája is lehetett. (Ekkor a Tambora vulkáni pora már majdnem 10 hónapja a légkörben volt.)

A második linkeden 1816 nyarának(!) középhõmérsékleti anomáliája látható, ami a Tambora vulkán elõzõ évi kitörésének köszönhetõen lett ennyire negatív (ez volt a "nyár nélküli év", Észak-Amerika keleti partvidékén még a nyugat-európainál is nagyobb szélsõségekkel).

Az 1816-os januári mediterrán(?) ciklon Link kapcsán merült föl bennem, hogy vajon mi elõzhetett meg egy ilyen kimélyült ciklont. Feltételezésem szerint egy ma ismeretlen mértékû hidegbetörés a Földközi tenger nyugati(!) medencéje fölött. Link Ez a hidegbetörés feltehetõen már ciklont generálhatott valahol a Tirrén tengeren, Szardínia és az Olasz csizma között. Az sem zárható ki, hogy az 1816-os ciklon még délebbre, valahol Tunézia partjainál, esetleg keletebbre, Görögország és Szicília között alakult ki.

A ciklon feltehetõen már töltõdött, mire elérte hazánkat. Snowhunter szerint a ciklon közepe 975hPa-s értéknél is alacsonyabb légnyomással vonult el Erdély fölött. Figyelembe véve, hogy a ciklon minden bizonnyal töltõdött, miután belépett a Balkán félsziget fölé, az sem zárható ki, hogy a ciklon akár egy 960hPa-s ciklonközepi légnyomást is elérhetett, még a Földközi tenger fölött.

A tegnapi csapadék 6,7 mm lett, a június még csak 29,0 mm-nél jár.