Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Én meg azt hittem, hogy a nem számottevõ csapadék az szó szerint van, szóval ha van 4,9mm esõ vagy mondjuk 5-6cm hó akkor az nem számottevõ. Mindenesetre érdekes.
Csapadékra vonatkozó kifejezések
Jelentéktelen esõ: kevesebb, mint 1 mm.
Jelentéktelen havazás: kevesebb, mint 1 cm.
Kisebb esõ: 1-4 mm.
Kisebb havazás: 1-4 cm friss hó.
Nem számottevõ: kevesebb, mint 5 mm esõ.
Jelentõs esõ: legalább 10 mm.
Jelentõs havazás: legalább 10 cm friss hó.
Csapadékra vonatkozó kifejezések
Jelentéktelen esõ: kevesebb, mint 1 mm.
Jelentéktelen havazás: kevesebb, mint 1 cm.
Kisebb esõ: 1-4 mm.
Kisebb havazás: 1-4 cm friss hó.
Nem számottevõ: kevesebb, mint 5 mm esõ.
Jelentõs esõ: legalább 10 mm.
Jelentõs havazás: legalább 10 cm friss hó.
Köszönöm a választ. A GEM nyugati fáklyáit pedig hol lehet megnézni, csak kíváncsi vagyok?
A Holland meteorológiai intézet is használja az ECM-et, de sajnos csak De Bilt városra lehet elérni, illetve az oldalukról még több helyre de csak Hollandiára.
Sajnos az ECM fáklya nem publikus.
A GEM.-nek is van fáklyája de csak Nyugat-Európára, és még nem sikerült kódolnom, a területünkre.
Én linkeltem egyszer-kétszer.
Sajnos az ECM fáklya nem publikus.
A GEM.-nek is van fáklyája de csak Nyugat-Európára, és még nem sikerült kódolnom, a területünkre.
Én linkeltem egyszer-kétszer.
Az lenne a kérdésem, h ez: Link és ez Link az ECMWF modell fáklyái? És mi a különbség köztük, csak annyi h az elsõ 10 napos és csak 3 paraméter van rajta, a második meg 15 napos, és többféle adat van rajta? Csak azért kérdezem mert arról, h az ECMWF-nek van nyilvános fáklyája még nem hallottam itt a metneten, illetve egyszer már láttam belinkelve vmi hasonlót, csak akkor nem derült ki h mi az.
Az lenne a kérdésem hogy a csapadékintenzitásnál a dBZ-t hogy lehet átszámolni mm/h-ra illetve fordítva? (mm/h-t dBZ-re)
VAlamilyen táblázat vagy képlet van erre?
Megköszönném a segítséget.
VAlamilyen táblázat vagy képlet van erre?
Megköszönném a segítséget.
Nekem vannak radarképeim a két napról. Küldjem?
"Zip"-be tömörítve jó lesz? Akkor nem kell egyesével csatolgatni a képeket.
"Zip"-be tömörítve jó lesz? Akkor nem kell egyesével csatolgatni a képeket.
A két válaszod együttese már egész jól körülírja a kérdést, az elsõ szerepe a legerõsebb.
A következõ kérdés elsõsorban a radarképgyÛjtõkhöz szól. Nem tudom kérdésem meghallgatásra talál-e, az illetékesek számára, próba szerencse, lehet hogy van aki tudna segíteni. SzüKségünk lenne a 2007.08.20.-i ill a 21-i szupercellás radarképekre. Megvoltak nekem is, de nem volt bizt másolat róluk, legnagyobb szerencsétlenségemre. Ha valaki tudna segíteni, nagyon nagy örömünkre szolgálna. Elõre is köszönjük a segítséget. Ha nincs válasz, akkor is. [mod]
Rip, én megkoc"z"káztatom, hogy semmi, vagy csapadéknyomnyi.
Kérdés:
Mennyi csapadék várható ma estétõl holnap délig a Fõváros és környékén?
Köszi elõre is a választ!
Mennyi csapadék várható ma estétõl holnap délig a Fõváros és környékén?
Köszi elõre is a választ!
Kérdésem lenne: mi az oka annak, hogy egy zivatar kifutószele nagyobb kárt tud okozni, mint a 100 km/h-s szelet hozó hidegfront?
Van két tippem: az egyik az, hogy a zivatar esetében a kifutószél elõtt nagyobb a különbség az alapszél (ami akár szélcsend is lehet) és a robbanásszerû széllökés között, mint egy élénk vagy erõs alapszélre rálökõdõ szél sebessége között. A másik pedig az, hogy a zivatar esetében a szél iránya nem egyenes, lehetnek benne más jellegû (pl. turbulens) mozgások is.
Elõre is köszönöm a választ!
Van két tippem: az egyik az, hogy a zivatar esetében a kifutószél elõtt nagyobb a különbség az alapszél (ami akár szélcsend is lehet) és a robbanásszerû széllökés között, mint egy élénk vagy erõs alapszélre rálökõdõ szél sebessége között. A másik pedig az, hogy a zivatar esetében a szél iránya nem egyenes, lehetnek benne más jellegû (pl. turbulens) mozgások is.
Elõre is köszönöm a választ!
158 km/h.
Koczkás szavait csak ismételni tudom:
Hó fórum 71683. - Derick
Koczkás szavait csak ismételni tudom:
Hó fórum 71683. - Derick

Ha jól emlékszem Kab-hegyen mérték és 159 km/h volt. Remélem jól emlékszem..

És a mellette lévõ nagy fehér doboz mi lehet? A mellette lévõ oszlopon felfutó kábel csak nem egy szélmérõhöz vezet? Nincs több kép ;-) Kezdek kíváncsi lenni :-)
:-D
Nem, a határhídról, a házikó tetejétõl kb. 1.5 méterrel magasabbról.
Nem, a határhídról, a házikó tetejétõl kb. 1.5 méterrel magasabbról.
Mennyi volt a hivatalos maximális széllökés az országban a hétvégén?
Én valami 140-150 km/h-ról hallottam, de lehet hogy csak hülyeség amit hallottam.
Én valami 140-150 km/h-ról hallottam, de lehet hogy csak hülyeség amit hallottam.
Ha ezt szemmagaságból lõtted, akkor valami 6-8 éves gyerek hõmérõháza lehet

Hát ez szép egy fotó! :-)
Mi az, aminek nem látszik, és mi nem az, aminek látszik?! :-)
Ja, és ki használja és mire?
Persze, éppen bármi is lehet, de hol is történt a lövés?
Mi az, aminek nem látszik, és mi nem az, aminek látszik?! :-)
Ja, és ki használja és mire?
Persze, éppen bármi is lehet, de hol is történt a lövés?
Ezt a képet ma délután lõttem Eddig még eszre sem vettem: Link Ugye hõmérõházikó? Csak mert sehol nem találtam adatokat...
Ha utálod akkor bajban leszel, mert erõsödni fog szerintem éjfélig azután lassan csökkenhetnek a széllökések.
sziasztok!
itt most tombol a szél, még erõsödni fog vagy napnyugta után esetleg csendesedik egy cseppet?
itt most tombol a szél, még erõsödni fog vagy napnyugta után esetleg csendesedik egy cseppet?
Itt 11:30-kot igen intenzíven kezdett el esni az "esõ", melynek igen gyorsan változott az intenzitása és a cseppek mérete. Rögtön az elején látttam, hogy ez bizony zápor. Viszont 12:00 körül csendesett, azóta szitálás van, intenzitása ritkán, elnyújtottan változik. Akkor most ez hogyan is volt? Mert nem értem a záporból esõbe való "átváltást".
Értem, kösz.:-) Csak mégis fura volt a viharos szél+sûrû köd kombináció. Egyébként még a válaszod elolvasása elõtt arra gondoltam, hogy talán az alacsony felhõalapok miatt lehetséges ilyen, de akkor nem. :-D
Ilyet általában a 24 órás, vagy a 48 órás riasztásban láthatsz. Legegyszerûbb eset talán az - mint ahogy az tegnap is történt - hogy kora reggel, amikor általában szélcsend van, köd is képzõdik, viszont estére megérkezik egy hidegfront, ami mögött viharos széllökések vannak.
Ilyen formában nem zárja ki a kettõ egymást.
Ilyen formában nem zárja ki a kettõ egymást.
Bizonytalan, de elképzelhetõ jelen állás szerint egy csapadékos hétvége.
Sziasztok! Olyan kérdésem lenne hozzátok, hogy a péntek este-szombat-vasárnap délelõtti idõszakra Gyõr környékére mennyi esõ várható? Nagyon megköszönném, ha ma válaszolna valaki hozzáértõ, mert egy edzõtábort szervezek, ehhez kellene már ma a várható idõ.
Köszi: Péter
Köszi: Péter
Az OMSZ-nál a riasztásoknál többször látok két külön dolgot egyszerre. Ez akkor még nem is okozna bennem zavart, ha nem a "Viharos szél" és a "Sûrû köd" lenne együtt. A (viharos) szél nem zárja ki ködöt?
A fotó alapján látszik a felhõelemeken, hogy alacsonyszinten mozognak, ez tisztán tapasztalat.
Köszönöm a kimerítõ választ!
Ezzel eddig is tisztában voltam. Azt szerettem volna megtudni, hogy fotó alapján - amin nincs kinyújtott kéz - hogyan állapítható meg.
Ezzel eddig is tisztában voltam. Azt szerettem volna megtudni, hogy fotó alapján - amin nincs kinyújtott kéz - hogyan állapítható meg.

Ott a pont, he-he
Mivel Kismiso már leírta, gondoltam nem írom le még egyszer, de igazad van, a teljességhez hozzátartozik

Mivel Kismiso már leírta, gondoltam nem írom le még egyszer, de igazad van, a teljességhez hozzátartozik

Az egyes felhõelemek látszólagos átmérõje alapján.
Itt 5° felettinek látszik.
Íme a meghatározási metódus közérthetõ megfogalmazásomban:
Ha felhõelemek (mivel gomolyok, jól elkölöníthetõek ezek) látszólagos átmérõje 1°alatti az Cirrocumulus (magaszinti gomoly, Cc), 1-5° közötti az Altocumulus (középszinti gomoly, Ac), ha 5°feletti az az Sc (alacsonyszinti réteges gomoly, Sc).
Felismerése egyszerû:
Az 1°alatti Cc esetén: Kinyújtod felé kezed, a kisujjad hegyénél kisebbnek látod elemeit.
Az 1-5°közötti Ac esetén: Szintén kézkinyújtás feléje, és a középsõ három ujjaddal le tudok fedni, ha nem, az már valószínüleg az 5°feletti látszólagos átmérõjû Sc.
Itt 5° felettinek látszik.
Íme a meghatározási metódus közérthetõ megfogalmazásomban:
Ha felhõelemek (mivel gomolyok, jól elkölöníthetõek ezek) látszólagos átmérõje 1°alatti az Cirrocumulus (magaszinti gomoly, Cc), 1-5° közötti az Altocumulus (középszinti gomoly, Ac), ha 5°feletti az az Sc (alacsonyszinti réteges gomoly, Sc).
Felismerése egyszerû:
Az 1°alatti Cc esetén: Kinyújtod felé kezed, a kisujjad hegyénél kisebbnek látod elemeit.
Az 1-5°közötti Ac esetén: Szintén kézkinyújtás feléje, és a középsõ három ujjaddal le tudok fedni, ha nem, az már valószínüleg az 5°feletti látszólagos átmérõjû Sc.
Arra gondolsz amit Snowhunter írt, hogy alacsonyszintû? Mert ha igen, akkor azt nem megállapítják/juk, hanem a nevében benne van. Pl. a "strato" elõszó alacsony, a cirrus/cirro az pedig magasszintû felhõzetet jelöl.
Szerk.: á, közben Snowhunter ír egy normálisabb választ.:-D
Szerk.: á, közben Snowhunter ír egy normálisabb választ.:-D
Pontosabban Sc stratiformis perlucidus, he-he!
Azaz szétszakadozó, alacsonyszintû gomolyos felhõréteg-tábla.
Azaz szétszakadozó, alacsonyszintû gomolyos felhõréteg-tábla.