Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Meg még nálunk is, Floo! 
De az okát a hó és zivilesen fórumban Pónival már kifejtettétek.

De az okát a hó és zivilesen fórumban Pónival már kifejtettétek.
Na-na! Szarvastól mintegy 30-35km-re délre fekvõ településen egy jó ideje már minden helyreállt.

Nem is az a durva, hogy valaki rosszul mér, hisz lehet rossz a mérõje, lehet az ablak mellett és azért mutat többet, vagy süti a nap napközben, hanem ha elolvasod a bemutatkozását, 26 éve foglalkozik meteorológiával, 13 éves mérési adatai vannak, és nem tûnik fel neki, hogy állati nagy baromságokat mér!
Én amikor volt egy nap, és Kanizsán -2 fok volt reggel nálam meg +2 (mivel fagyzug-domb), és nálam 10-kor már mittuggyamén 8 fok volt, Kanizsán meg csak 5, már akkor tiszta ideg voltam és nézegettem a másik mérõmet hogy miafene van!
Aztán mikor 1 óra múlva Kanizsa utolért, akkor esett le hogy mivel ott alacsonyabbról indult, igy elõnyben voltam egy jó darabig!
Másoknak meg több évnyi mérés után nem esik le vagy nem tûnik fel hogy többet mérnek jóval?!
Én amikor volt egy nap, és Kanizsán -2 fok volt reggel nálam meg +2 (mivel fagyzug-domb), és nálam 10-kor már mittuggyamén 8 fok volt, Kanizsán meg csak 5, már akkor tiszta ideg voltam és nézegettem a másik mérõmet hogy miafene van!
Aztán mikor 1 óra múlva Kanizsa utolért, akkor esett le hogy mivel ott alacsonyabbról indult, igy elõnyben voltam egy jó darabig!
Másoknak meg több évnyi mérés után nem esik le vagy nem tûnik fel hogy többet mérnek jóval?!
Én már kérdeztem tõle, csak a privi már törlõdött sajnos, ott leírta a földrajzi fekvést is...ha majd meglátom ,akkor írok neki még egyet

Meg kellene kérdezni tõle, hogy hol van elhelyezve a mûszer. Nyilván ha fénykép is rendelkezésre állna sokat megtudnánk. Ami szintén lényeges, hogy milyen állapotú a mûszer és a hibahatár mekkora, jelen esetbe ez utóbbi a hibahatár limeszét jócskán meghaladja.
Biztos panelbõl észlel. Ott szokott +2-5°C anomália jelentkezni.
***
Amit most írok nagyon fontos és megszívlelendõ minden észelõ számára:
- A meteorológiai "szabvány" a hõmérsékletmérésben, ami a többség 90%-ának könyökén jön ki az a bizonyos 2,00méter/árnyék/nyílt füves terület.... Ez a feltétel bizony nem teljesül. Ha jártas lenne a matematikában korrekciós tényezõt javasolnák neki. A magasság és a besugárzás függvényében fel tudna állítani egy korrekciós görbét, ami bonyolult és nem éri meg. Ehhez meg kellene mérni a 2m-es T-et, amit elfogadhatunk a kívánt értéknek illetõleg a "rossz" értéket, amit korrigálni szeretnénk. A rossz mûszer is okozhat hibát, mivel nincs olyan mûszer a világon, ami pontosan mér, csak közelíti a valóságot.
- A mérési hibát 3 féle csoportba sorolják. Van:
1.) statisztikus hiba
2.) szisztematikus (vagy modellhiba)
3.) és a baklövés.
Az illetõ esetén a baklövés teljesül. Fontos itt leszögezni és én töbször is hangsúlyoztam az elmúlt egy évben, hogy méréseink mindig hibával terheltek! Olyan mérés nem létezik, hogy pontos mérés, csak megközelíteni tudjuk a kívánt értéket, több mérés estén a hibás adat kiszelektálható, nyilván a ws-ek legnagyobb %-ban közelebbi értéket adnak mint a sima mezei hõmérõk.
- A mérés pontossága függ: mûszer kora, kalibráltsága, milyen gyakran használjuk stb...
- Ugyancsak fontos a hibahatár és a skálaprobléma ill. a mûszer rossz v. szabványtól eltérõ beosztása (hõmérõk esetén 0.2°C, de a legtöbb hõmérõ tized pontossággal mér). Ezzel kapcsolatban és a mérési hibákkal majd valamelyik metnet találkozón vagy szabadegyetemen mindenféleképpen szeretnék egy elõadást megtartani, úgy gondolom minden metnetes számára elengetheteten legalább alapszinten ezek ismerete és én azt vettem észre hogy nagy %-ban nem teljesül.
***
Kicsit hosszúra sikeredett, de errõl mindenféleképpen szólni kellett, szeretném, ha a Floo áltlal megemlített baklövõ elolvasná amit írtam. Köszönöm a figyelmet!
***
Amit most írok nagyon fontos és megszívlelendõ minden észelõ számára:
- A meteorológiai "szabvány" a hõmérsékletmérésben, ami a többség 90%-ának könyökén jön ki az a bizonyos 2,00méter/árnyék/nyílt füves terület.... Ez a feltétel bizony nem teljesül. Ha jártas lenne a matematikában korrekciós tényezõt javasolnák neki. A magasság és a besugárzás függvényében fel tudna állítani egy korrekciós görbét, ami bonyolult és nem éri meg. Ehhez meg kellene mérni a 2m-es T-et, amit elfogadhatunk a kívánt értéknek illetõleg a "rossz" értéket, amit korrigálni szeretnénk. A rossz mûszer is okozhat hibát, mivel nincs olyan mûszer a világon, ami pontosan mér, csak közelíti a valóságot.
- A mérési hibát 3 féle csoportba sorolják. Van:
1.) statisztikus hiba
2.) szisztematikus (vagy modellhiba)
3.) és a baklövés.
Az illetõ esetén a baklövés teljesül. Fontos itt leszögezni és én töbször is hangsúlyoztam az elmúlt egy évben, hogy méréseink mindig hibával terheltek! Olyan mérés nem létezik, hogy pontos mérés, csak megközelíteni tudjuk a kívánt értéket, több mérés estén a hibás adat kiszelektálható, nyilván a ws-ek legnagyobb %-ban közelebbi értéket adnak mint a sima mezei hõmérõk.
- A mérés pontossága függ: mûszer kora, kalibráltsága, milyen gyakran használjuk stb...
- Ugyancsak fontos a hibahatár és a skálaprobléma ill. a mûszer rossz v. szabványtól eltérõ beosztása (hõmérõk esetén 0.2°C, de a legtöbb hõmérõ tized pontossággal mér). Ezzel kapcsolatban és a mérési hibákkal majd valamelyik metnet találkozón vagy szabadegyetemen mindenféleképpen szeretnék egy elõadást megtartani, úgy gondolom minden metnetes számára elengetheteten legalább alapszinten ezek ismerete és én azt vettem észre hogy nagy %-ban nem teljesül.
***
Kicsit hosszúra sikeredett, de errõl mindenféleképpen szólni kellett, szeretném, ha a Floo áltlal megemlített baklövõ elolvasná amit írtam. Köszönöm a figyelmet!
Mára virradó T minek Link
Csak és kizárólag ott volt pozitív T, ahol vagy városklíma volt (pl. Bp-en), vagy a Balcsi vize melegített, meg ÉNy ahol tombolt a szél és felhõzet volt!
Zombán nagy vízfelület nincs, városklíma csak esetleg az ablakpárkányon lehet!
Vagy fûtött épület közvetlen közelében!
Bár a +2 fok akkor is írreálisan sok!
Csak és kizárólag ott volt pozitív T, ahol vagy városklíma volt (pl. Bp-en), vagy a Balcsi vize melegített, meg ÉNy ahol tombolt a szél és felhõzet volt!
Zombán nagy vízfelület nincs, városklíma csak esetleg az ablakpárkányon lehet!
Vagy fûtött épület közvetlen közelében!
Bár a +2 fok akkor is írreálisan sok!
Tudom kirõl beszélsz ,Endre
Én írtam neki egyszer privi üzit és bemutatta nekem a települést...de nem gyõzött meg


Korábban is írtam már, hogy van egy tolna megyei, Zomba településrõl adatokat beküldõ észlelõ, aki képtelen adatokat közöl, volt hogy az egész országban a legmagasabb T max 6-7 fok volt, nála 11, ma reggel is +2 fokot mért!
Kizárt normál körülmények között +2 fokos T min Tolna megyében ma reggel!
Vannak napok, mikor akár T maxban akár T minben lehet kis távolságon belül nagy eltérést produkálni, de állandóan nem!
Kizárt normál körülmények között +2 fokos T min Tolna megyében ma reggel!
Vannak napok, mikor akár T maxban akár T minben lehet kis távolságon belül nagy eltérést produkálni, de állandóan nem!
Bátorkodtam visszanézni a 00z-s GFS futást, azok alapján gyanús lett volna pár hózápor átsodródása az ország északi részére... olyan 60% valószínûséggel. A mostani 12-es futásban már ez jóval kevesebb... úgy 10%, hogy komolyabb hózáporok érkezzenek az éjszaka folyamán, nappal egy picit több.
Sajnos ilyenek a modellek és ilyen az idõjárás... ez nem feltétlen az elõrejelzõ hibája, bár egy picit talán biztosabbra vette a dolgot, mint kellett volna. Mindenkivel elõfordul...
Sajnos ilyenek a modellek és ilyen az idõjárás... ez nem feltétlen az elõrejelzõ hibája, bár egy picit talán biztosabbra vette a dolgot, mint kellett volna. Mindenkivel elõfordul...
Azt szeretném megkérdezni, hogy az elõttünk lévõ éjszaka alakulása az OMSZ szerint miért homlokegyenest más, mint Metfickó elõrejelzése?
Valaki tud valamit, amit a másik nem?
Elõre is köszönöm szépen a választ!
Valaki tud valamit, amit a másik nem?

Elõre is köszönöm szépen a választ!
Most akartam "panaszkodni", hogy a rég lejátszott elõrejelzési versenyekrõl kaptam egy csomó visszaigazolást az e-mailemre, de látom, ezzel nem vagyok egyedül....
Ja, ezt én is akartam mondani.
Nekem 70 db visszaigazolás érkezett az e-mailemre.
Pont annyi, mint amennyi visszaigazolásom van a privát üzik között.
Valaki mondja már el miért kaptam ezeket?
Nekem 70 db visszaigazolás érkezett az e-mailemre.
Pont annyi, mint amennyi visszaigazolásom van a privát üzik között.
Valaki mondja már el miért kaptam ezeket?
Én szintúgy jártam! 13 db visszaigazolás, Ma 5:20-5:24 között érkeztek!
Ma reggel 13 levél érkezett hozzám a gépháztól a 2007/2008-as észlelési verseny visszaigazolásairól,miközben azokat még anno megkaptam,ezért sem értem ennek mi az oka?
Kaptam egy levelet a metnettõl szombaton ezzel a címmel, most olvastam el. Pedig rég be vagyok regisztráltatva.
Dátum: 2008. feb. 09. Szombat 07:58:48
Feladó: MetNet - Online meteorológia
Címzett: [email protected]
Tárgy: Regisztráció
Kedves Miso!
Örömmel köszöntjük a MetNet hobbi-meteorológus oldal regisztrált felhasználói között! A belépéshez szükséges adatok a következõk:
Név: Miso
Jelszó:...
További jó böngészést kívánunk!
Dátum: 2008. feb. 09. Szombat 07:58:48
Feladó: MetNet - Online meteorológia
Címzett: [email protected]
Tárgy: Regisztráció
Kedves Miso!
Örömmel köszöntjük a MetNet hobbi-meteorológus oldal regisztrált felhasználói között! A belépéshez szükséges adatok a következõk:
Név: Miso
Jelszó:...
További jó böngészést kívánunk!
A meteorológiai tavasz csillagászati akart lenni, amely jövõ hét végén kezdõdik. Csak elírtam. Elnézést.
Az ilyen intenzív, rövid ideig tartó záporokat "felhõszakadás-szerû" -nek szoktuk nevezni. Legalábbis ez jól megkülönbözteti õket és nincs belõle félreértés.
Nameg ügyelni kell arra, hogy egy 3 perces intenzív záporesõ mennydörgéssel nem minõsül felhõszakadásnak vagy heves zivatarnak!

Közeledvén a meteorológiai tavasz kezdetéhez érdemes újra átnézni a konvektív szezonhoz tartozó néhány fontos definíciót:
Esõ: Azonos méretû vízcseppek egyenletes intenzitásban való hullása. A vízcseppek átmérõje meghaladja a 0,5mm-t és általában Nimbostratus felhõbõl hullik.
Záporesõ: Általában könnyedén megkülönböztethetõ az esõtõl, abban, hogy a vízcseppméretek többnyire jóval nagyobbak, mint az esõé, továbbá jellemzõ rá még az, hogy változó intenzitása van, (gyakran heves) és rövidebb ideig tart, mint az esõ. Záporesõ nagyrészt gomolyos szerkezetû felhõkbõl hullik, de a zápor észlelésében nagy segítséget nyújthatnak a radarképek is.
Zivatar: Ha mennydörgést észlelünk és változó intenzitással csapadék hullik, akkor zivatarról beszélünk. A zivatarokból gyakran jelentõs mennyiségû csapadék is hullhat, valamint viharos szél és erõs villámtevékenység is kísérõ jelensége.
Száraz zivatar: Akkor beszélünk száraz zivatarról, ha csak DÖRGÉST hallunk és nincsen csapadékhullás. Nem száraz zivatar, ha villámlást tapasztalunk és dörgést nem hallunk, mert egy távoli zivatar villámfényét nagy távolságról és derült idõben is láthatjuk!
Készítette: andras 89 (saját ismeretek alapján)
Esõ: Azonos méretû vízcseppek egyenletes intenzitásban való hullása. A vízcseppek átmérõje meghaladja a 0,5mm-t és általában Nimbostratus felhõbõl hullik.
Záporesõ: Általában könnyedén megkülönböztethetõ az esõtõl, abban, hogy a vízcseppméretek többnyire jóval nagyobbak, mint az esõé, továbbá jellemzõ rá még az, hogy változó intenzitása van, (gyakran heves) és rövidebb ideig tart, mint az esõ. Záporesõ nagyrészt gomolyos szerkezetû felhõkbõl hullik, de a zápor észlelésében nagy segítséget nyújthatnak a radarképek is.
Zivatar: Ha mennydörgést észlelünk és változó intenzitással csapadék hullik, akkor zivatarról beszélünk. A zivatarokból gyakran jelentõs mennyiségû csapadék is hullhat, valamint viharos szél és erõs villámtevékenység is kísérõ jelensége.
Száraz zivatar: Akkor beszélünk száraz zivatarról, ha csak DÖRGÉST hallunk és nincsen csapadékhullás. Nem száraz zivatar, ha villámlást tapasztalunk és dörgést nem hallunk, mert egy távoli zivatar villámfényét nagy távolságról és derült idõben is láthatjuk!
Készítette: andras 89 (saját ismeretek alapján)
Javulgat.
Tegnap az egész akadozott, ma már csak a csapadéktérkép.
Átmeneti a zavar egyébként.
Tegnap az egész akadozott, ma már csak a csapadéktérkép.
Átmeneti a zavar egyébként.
A GFS térképei közül a "Csapadék" nem frissül. Van esély, hogy a közeljövõben megjavul?
Virga
A kísérõfelhõk csoportjába tartozik, hasonlóan, mint pl. a mamma, az üllõ (incus), vagy a tuba. Csapadéksávról vagy virgáról beszélünk, ha a csapadékhullás következtében olyan szürkés vagy kékes sávok figyelhetõk meg a felhõalap alatt, amelyek nem érik el a földfelszínt.
Néha érdemes lenne elolvasni a Metnet kislexikonját...sokat lehet belõle tanulni
A kísérõfelhõk csoportjába tartozik, hasonlóan, mint pl. a mamma, az üllõ (incus), vagy a tuba. Csapadéksávról vagy virgáról beszélünk, ha a csapadékhullás következtében olyan szürkés vagy kékes sávok figyelhetõk meg a felhõalap alatt, amelyek nem érik el a földfelszínt.
Néha érdemes lenne elolvasni a Metnet kislexikonját...sokat lehet belõle tanulni

Tényleg elég ritka, végignéztem a tavalyi archívumot és nem is találtam ehhez igazán hasonló esetet. Jó pár ciklon mozgott ezen a szélességi tartományon belül, de azok vagy Új-Fundland környékén, vagy még az amerikai kontinens környékén fejlõdtek ki, ill. olyanok is voltak amik peremciklonként kezdték életüket az északi ciklonok nyúlványaként ezen a szélességen. 1 olyat találtam ami hasonló pályán mozgott, mégpedig június elsõ felében, de az már inkább 35-40 fok között alakult ki és jóval keletebbre. Ilyen nem volt, ami szinte az óceán közepén, önálló ciklonként kialakulva DNy-Ék-i irányban érte volna el a Brit-szigeteket. Mondjuk az elsõ izobárhullám már elég közel van Új-Fundlandhoz, de azért az már erõsen a nyílt óceán.