Bioszféra

Nem biztos. Ha nem lesz erős fagy, szerintem lesz még.

Én csak két picit találtam szombaton. Tartok tőle, hogy a szerdán kezdődő lehűlés már sok lesz az őzlábnak, de meglátjuk.

Meg volt az első gombászás. Csak őzlábat találtunk, mindjárt ki is rántottuk tárcsán.  Rántva verhetetlen, szerintem csak a pöfi vetekszik vele!) Ami a többi gombát illeti, zéró előfordulás. Egy-két kókadt gyilkos galóca kivirított itt-ott az aljnövényzetből, de pl. a galambgombáknak se híre se hamva.
Na talán majd a jövő héti esők után.

Szerintem meg egyáltalán nem hangzik furán, és pontosan az ilyen fák elterjedése lenne a jövő (egyből a múltból).
Az agyonnemesített, hülyére permetezett, szinte kezdetektől a végsőkig mesterségesen életben és egészségesen tartott gyümölcsösök fenntartása az elmúlt 40-50 év hozadéka főleg. Vagy még több, nem tudom. De az biztos, hogy fenntarthatatlan.
A génmódosítás maradt lassan az egyetlen harc az ilyen műgyümölcsök életben tartására. Ami nem igazán kecsegtető alternatíva ugye.
Én a kertben az összes fát magára hagytam. Ami már eleve féldöglött volt (alma, kajszi, meggy), az is kapott 2 évet, de persze nem volt esélyük. Amiben volt még elég "ősi életerő", az simán megoldotta a dolgot: szilva, cseresznye, körte - csodálatosan teremnek és fejlődnek. A málna is
A két őszi valahol a kettő között lebeg: elég betegesek, de még mindig ki tudták rúgni magukat úgy-ahogy. Jövőre eldől a sorsuk.

Én pedig tényleg csak azt ültetek, amivel nincs egyáltalán semmi vegyszerezni, se komolyabban nyirbálni való a jövőben.

Sajnos nem ez. Ennek errefelé egyszerűen csak úgy mondjuk, hogy cukorszilva. Valóban nagyon édes (már-már émelygően), és teljes mértékben megfelel a leírtaknak. Ez a mi "lószemű" fajtánk nem az édességéről híres (inkább fűszeres, ha már nagyon puha, mondható valóban édesnek), és bár viszonylag jól önti a pálinkát, ilyen szempontból a besztercei lekörözi. A termőképessége viszont határtalan, már-már beteges, 5 évben legalább egyszer nagyon bőségesen terem (értsd: összetörnek a fák), és ami nagyon fontos, teljes mértékben igénytelen. Ez lehet, hogy furcsán hangzik, de egyszerűen nem szeret semmiféle beavatkozást, ezt soha nem kell, nem szokta senki metszeni, pláne nem öntözni, permetezésről szó sem lehet. Borzasztóan rezisztens, nagyon hosszú életű (50-70 év simán, de lehet találni ennél is öregebb példányokat). Pont a bőséges hozamok miatt, saját magát igazítja, ezeknél kell hagyni, hogy törjön össze szó szerint a fa, edződik, szívósabb lesz, tovább él. A mostani fák, amiket a modern gazdák elkezdetk ápolni, max 25 évig élnek, vagy kiszáradnak vagy egyszerűen elcsökevényesednek, alacsonyak maradnak, megmegy a gyökerük és nem teremnek úgy. Teljes mértékben a természettel összhangban élnek, bármilyen emberi beavatkozást megbosszulnak.
Próbálnánk megcsinálni ezt egy stanley-vel vagy cacanska-val, pont a fordítottja igaz rájuk...
És igen, furcsán hangzik, de ez itt így megy, független fák, kell hagyni őket, hogy éljenek.  

Miután a Beszterceit nekem is ki kellett vágnom, az utóbbi pár évben Stanleyből csináltam lekvárt. Nemrég ettük meg az utolsó üveggel a 2017-es szezonból. Cukor és tartósítószer nélkül főzöm 13 órán keresztül, ahogy mondod, jó sűrűre. Azt hittem, hogy nem lesz jó a lekvárja, mert amúgy nem tartom túl sokra a fajtát, de meglepően jó. Tavaly nem tudtam főzni, mert teljesen elfagyott a fa tavasszal, és egy szemet sem termett, idén viszont megint lett 4 üveggel.

Más: hogy csinálja a molylepke, hogy az összekapcsozott rizses zacskóba képes beletenni a petéjét? Este akartam rizst főzni, beleöntöttem a szűrőbe, akkor vettem észre, hogy kukacok mászkálnak benne.  Pár éve a bontatlan mákos zacskóba petézett bele, nem akartam elhinni. A zacskón egy tűszúrásnyi lyukat ejtenek gyárilag, gondolom, hogy levegőzni tudjon a mák, azon keresztül rakta le a petéjét a molylepke. Hihetetlen.

Az NVH18 képein szereplő szilva fajtája : Ageni. Óriási a cukortartalma, cukrozni a cefréjét felesleges, magától is ad 15 litert 100 literje. Nem piacképes, mert a zemberek agyában az a beszűkült elképzelés alakult ki a szilváról, hogy márpedig az kék. Másik hátrányos tulajdonsága, hogy nem magvaváló. A nevelés során ügyelni kell az alakítására, gondozatlanul hajlamos az elseprűsödésre.

Összességében: nagyon édes, cukor nélkül(!) befőttnek elrakva karácsonyra megkocsonyásodik.
 

Ismerem a fajtát, van a környékünkön is, de nem nagyon elterjedt, pedig igen bőven termő. Talán azért nem kedvelik mert képes szétszaggatni magát a fa, úgy berakodik (?) 
Még késve bár, de igeretemhez híven néhány régi (ősi) szilvafajta.:
Legnagyobb kedvencem köztük ez a Tisza tájáról hozott, azóta jelentős mennyiséget termő tucatnyi példány van belőle. A palinkája sajátos, fűszeres zamatú, bámulatosan egyedi. Más szilvakkal főzve már egy harmad arányban érvényesül a zamata.  (folyt kov) 





Van néhány államilag elismert fajta amit érdemes termeszteni, a Stanley, cacansca lepotica, cacansca rodna (ezt csipázom), illetve az althan ringlo, esetleg más ringlok is. Ezek bírják a vírust, jól teremnek a tünetek ellenére. jónak mondják a president szilvát, illetve persze más fajták is. Az előbbiek vannak a presidentről nem tudok nyilatkozni. A faiskolas besztercei, jó tucatnyi kivagasra került nálam a sharka vírus miatt. Sajnos csak az ecetes balta gyógyítja. Beszélgettem komoly besztercei szilvás gazdaval, idősebb állomány van nekik, sok a gond vele de úgy ahogy teremnek. Van "ősi" besztercei ami bírja a gyűrődest, jóval apróbb mint a faiskolas, de általában marad bőven termés rajta. Ebből szoktunk lekvárt főzni, csak ebből lehet az igazi fekete paraszt lekvárt produkálni, ami minden tartósítás nélkül eláll. Olyan sűrűre van főzve, hogy a kanálrról nem esik le fejre fordítva sem. Nekem van a nemtudom szilva fajtakörből, a Borsodi Tisza vidékről hoztam. Terem, de azért nem hozza azt a pazar jelleget mint a panyolai vidéken! Csak szólok óvatosan, hogy nem szabad csodálkozni ha egy tájjelleget nem kapunk majd vissza a minőségben. A szomolyai cseresznye ősei itt teremnek a mi szőlőhegyünkön. Nekem van oltvany fam ebből az udvaron, s bár finom de csak ugatja a szőlőhegyi eredetit (azt hiába ültetjük más talajba, oltvanya működik az említett módon). Tehat csak egy dolog az eredeti fajta. 

Százával jönnek elő a poloskák, a napsütötte oldalon tegnap komoly mennyiség gyűlt össze... Nem döglenek ki ezek sosem?

Fecske guglizás közben találtam a sarlósfecskéről, amiről most tudtam meg, hogy nem is fecske: 
Link
Az állva alvó ló elbújhat mellette.

Ha sokat guglizik a zember, talán a "Gyalog galopp"-ban feltett kérdésre  (Mennyi a töketlen fecske maximális repülési sebessége?) is választ kaphat.

Összetéveszted a fecskéket a gólyákkal.

Molnárfecske: "Magyarországon a faj tömegesen szeptember végéig tartózkodik, szórványos megfigyelések azonban még október második feléből is vannak."
Füsti fecske: "Hazai előfordulási időszak: április-október hónapokban"

Érdekes, hogy hetek óta fecske-invázió van a környékünkön, úgy hogy egész nyáron gyakorlatilag nem láttam fecskét Budaörsön. 
Most viszont egész fecskerajok "örvénylenek" a házak között/fölött, aztán egyszer csak eltűnnek.
Emlékeim szerint a fecskék legkésőbb augusztus végén elhúznak délnek, ez a szeptember közepi "rajzás" normális, nem késő egy picit? 
Vagy ezek északról jönnek és éppen vonulnak dél felé, csak megálltak lakmározni nálunk egy kicsit? 

200 literes műanyag hordóban úszkált, meg napozott utána, mostanra meglépett

Olyan gyíkszerű
Hol termett?

Ez milyen gőte szerintetek?

Tegnap megvolt az idei utolsó nagy nekifutás, ami a szilvaszedést illeti:









Tegnap hallottam először szarvasbőgést.

Min: 20 liter/fa/6 /24 óra. ebben a hőségben.

Nyomjad nekik a vizet, ha lehet. 50 cm. átmérő utáni rész 1-1,5 méterig a legjobb vízfelvevő réteg helye. Megéri, akár 10 liter/ vödör/fa. Jobban kifejlődnek az íz anyagok, szépen cukrosodik majd. Pálesznek alap.

2019 itt is jó év volt szilva szempontjából (is). Nameg akkor valamiért elfelejtett minden szétfagyni.

Szia!
Az elmúlt 1 hétben nagyon hirtelen indult be az érés, mára a termés negyede a földön (szombaton szilvaszedés az egyik ültetvényben). Néhány fára pakolni nem lehetne többet, de minden évben a település valamelyik részén nincs olyan, hogy ne legyen egyes fákon annyi (vagy még több - nagyobb fán), mint pl. ezen az elsőn. Bőségesen teremnek, minden évben van valamennyi, 3-4 évente pedig rengeteg, szakadnak össze a fák (ilyen volt pl. a 2019-es év), de előtte több évben egymás után nagy termés volt. Az idei (nálunk, mert van hely, ahol 30 fából 30 rogyásig van tele) jó közepes termés, van fa amelyik csak pár szemet ad a közösbe, és van jónéhány, amelyik tele van szilvával. (Nem ezen van a legtöbb, délután úgyis megyünk vissza, maradt némi gereblélni való, lefényképezem azt is, az ilyenekre csak azt mondjuk, hogy "csúság, e mittermett". Ja, és hozok képet a "kék csúcsos"-ról is, az is nagyon megy, főleg itt a megye középső-északi részén, Menyőben van a legtöbb. Az ilyen érdekesen, foltosan érik, önti a pálinkát.)






Kákafoki holtág, Szarvas. Így utólag visszagondolva tavaly is találkoztam vele, a csónakom alján volt párezer vándorkagyló társaságában, amikor télire kiemeltem. Vékonyabb, cm vastagságú bevonat volt. 
Édesvízi szivacsot 40 éve is találtam, de ez a szörny újdonság volt.

A Körösben fogtad? Múltkor fürödtem a Feketében Gyula-Városerdőnél, jó puha volt az alja. Lehet ilyen szőnyegen sétáltam. 

Óriás, vagy nem óriás, de a mohaállat úgy néz ki, hogy biztos. Ez jobban visszaadja :

Link

Az enyém is ilyen karfiolszerű felületű volt. Ha elszaporodik, Pakson lehet vele gond, mint a vándorkagylókkal..

Talán óriási mohaállat (Pectinatella magnifica). Link

Miskolc: a levéltetvekéhez fogható mennyiségben szaporodott el a csipkéspoloska a város egyes részein, ami főleg azért kínos, mert ezek a rohadt kis dögök az embert is hajlamosak falevélnek nézni,;kellemetlenül csípnek. Most a Tiszain vonatra várva megtapasztaltam...
Valószínűleg a platán csipkéspoloska lett tömeges, mivel előfordul pár termetes darab a környéken, míg tölgy az nem jellemző (a Tiszai környékén).
Máshol tapasztaltátok a rajzásukat?
Erről a rovarról van szó: Link

Ezmiez??? Nyolcadik utas a halál???

Víz alatti deszkalépcső alsó oldalán volt. Hossz kb. 15 cm, vastagság kb. 4-5 cm. Állaga homogén, kocsonyás (takonyszerű), szemmel észlelhető szerkezet nélkül. Amíg meg nem fordítottam, édesvízi szivacsra gondoltam, de hát nem lehet az...

Felülről:

Alulról:

Erre én is kíváncsi lennék majd. Nekem most Stanley és Top Taste van, de az utóbbi még nem terem. A Stanley bár nagy szemű és rengeteget terem, de ízre nem egy Besztercei. Nekem legalábbis az kevés, hogy édesnek édes, de nincs zamata, csak egy nagy cukoríz. Ismerősömnek Magyarpolányban van egy egész nagy szemű, muskotályos valamije, amit eddig még nem támadott meg a Sharka, sőt permetezés nélkül is elvan, a Besztercei meg ezeket elméletileg nem tudja már... Nem tudom mi lehet, valamilyen Besztercei változat vagy Debreceni muskotály? De iszonyat szép és finom gyümölcse van. A penyigei nem tudom szilván gondolkodom még. Nagyon ellenálló fajta, de azért nem egy "piaci" termése van, bár rossznak nem rossz. Ha pálinkának akarnám, akkor mondjuk biztos azt ültetnék.

Kihasználtam  a még enyhe időt,  és körbenéztem a pusztán Kunszentmiklósnál.  Szépséges,  pedig azt mondtátok, nem volt sok eső arrafelé.  Virágzik a sziki kerep, és a sziki útifű; utóbbi a sárga porzóival  meglepően szép. A pázsitfüvek többsége, a szittyó és a pozsgás zsázsa  letermett, de a  sóvirág  csodálatos lilában pompázik,  már most. A gyep fakón ugyan,  de zöldell, szelíd-fegyelmezett módon.  Jó látni a learatott táblákat. Az eső nem akadályozta meg,  hogy betakarítsák; közben a napraforgó is  szép tányérokat nevelget.  Sajnos a kukorica eléggé  földszintesre sikeredett.

Tennél fel közeli képeket a nálatok "menő" szilvafajták terméséből érésben? Teszek én is ha érdekel felénk milyenek vannak. (Nagyon érdekel az egyes tájak ősi szilvafajtái). , A modern fajták mellett vannak ősi fajták nekem is, sőt az utóbbi években azt preferálom inkább. Sharka vírusnak ellenállok (egyes Besztercei félék is, ugyanakkor a faiskolás besztercei fákat mind ki kellett vágnom az utóbbi években a vírus miatt.) . Bár minden pálinka jó ami érett, jó minőségű gyümölcsből van, jómagam is tucatfélét szoktam főzni, mégis a szilva a kedvencem, ezen belül az ősi fajták esszenciája. Egyetlen hátrányuk az alternálás, de van minden évben elég termő fa, fajta. Természetesen ha mások is kedvet kapnak ehhez,örömmel veszem. 

Nem volt semmi ilyen. 
A virágzás után emlékeim szerint nem volt kifejezetten hideg. Öntisztulás ide-oda, akkor sem kéne eldobálni a termés 2/3-át.
Úgyhogy kizásáros alapon gomba lehet, ha már dióburok légy nincs. 

Valami gombás nyavajára gondolok, ami miatt zölden lehull.  Termésritkulás ideje amúgy. Esetleg nem lett egy "véletlen " nagy adag nitrogénes  lerúgó közeg lerakva előzőleg? 30-50 cm.-nél hosszabb friss hajtások? Trágyadomb, amit elhordtak, de ott volt pár hétig?
Ha kötődött is dió, lehet hogy ez egy szelektálós folyamaton ment keresztül. A fajta is beleszólhat. A másik verzió pedig a tavaszi "mégis megfázás", ami miatt nem indult el bizonyos fejlődési enzimek működése, és jött a lehullás. Virágzás után 2-3 héttel nem volt erős hideg szél, lehűlés? Nálam a hideg közeget a citromsárga levelek is jelezték, de melegedéskor elmúlt ez a tünet.

Nálunk semmi ilyen probléma nincs már 2 éve. Se dióhullás, se dióburokfúrólégy!
/Mondjuk dió sem, mert még a hajtásaik és virágaik is elfagytak, mindkét évben alvórügyekből hajtottak ki/
Fentiek már nagy diófák, összehasonlítva a kis pekándiók kissé később hajtottak ki, így nem fagytak el annyira. A legnagyobb már virágzott is, de nem volt még mi beporozza.

Reggel megnéztem az éjszakai radarképeket. Átment felettünk egy kis csapadéksáv. Ki is szaladtam a zöldikéhez, találtam is benne egy zöld poloskát

Nem tudom mi a tököm miatt, de majdnem az összes lehullott még zölden.
  Viszont érdekes, hogy burokfúrót még nem találtam a sárga lapokon.

Nálunk is vannak, már két este láttuk-hallottuk őket csörtetni az alsó kerítésünk tövében.
A lassan 2 éve halmozódó-növekvő, mára már vagy 3 m széles és 1 méternél magasabb gally halom alatt lehet a kis birodalmuk

Albertfalván októberben is találkozni az úttesten grasszáló ekkora sünikkel.  Egyik évben elhoztam ide a garázsba,  három nap múlva vittem Solymárra. A vizet szívesen itta,  a tejet nem. Adtam neki sonkát,  fele akkorát mint ő maga, gondoltam ellesz vele  3 napig...  de egyból bekapta    Belegubózott az  autó - rongyokba, ott aludt horkolva.  Másnap elém  szaladt az ajtóba,  és rám kiabált! El akart zavarni,  csak akkor bocsátott meg,  mikor rájött hogy kaját hoztam... 
amúgy a vörösbor illatát felnőttként is szerette, később  a kis kölykeivel  többször előjött Solymáron.

Durván 20 év után az első süni, amit az udvarunkban találtunk. Sajnos a kutyánk már elkezdett "foglalkozni" vele, de talán még időben megmentettem tőle, és a kertünk egy teljesen biztonságos szegletébe vittem. Remélem a vendégünk marad. 

Az lehet a mikorhizza gomba, az nagy kincs.

10-12 méter magas szilvafa? Fú, fogalmam sincs, hogy mi lehet, de jól hangzik...Egyszer majd bevizsgálom közelebbről, úgysem jártam még azon a környéken. Gondolom, hogy az ezt a vidéket nem szeretné, látom, hogy felétek csapadékosabb, párásabb. Bár a Bakony belsőbb részei lehet, hogy bejönnének neki...

Azért fontold majd meg az átforgatást. Elvileg (nálam gyakorlatilag is) kialakul egy gombafonál hálózat még a zöldségeknél is, ami segít nekik. Az átforgatással ez tönkremegy. Aztán persze lehet, hogy a paradicsomnak ilyen paradicsomi körülmények között TÖKmindegy

Lehet. Az tény, hogy tavaly még nagyon nyers dolgokat lapátoltam bele az aljára (1 éve rohadó fű, stb.).
Idén mikor áthelyeztem az egészet, az alsó részén már egészen komposzt-szerűen nézett ki. Erre jött még 20-30-40 cm réteg bő két éve komposztálódó cucc, majd a felső 30 cm föld. 
Tápanyag, az van dögivel, az biztos  csoda, hogy lidércfény nem ég rajta   És mivel a paradicsom amúgy se enged túl mély gyökeret, némi átforgatással szerintem még jó pár évig tuti lesz a cucc.

Nálad még az is lehet a "trükk", hogy tavaly óta összeérte az "ízek" a magaságyásban. Szomszédnál is jó az 1. éves magaságyás, de még nem nőnek benne annyira a dolgok. Persze ez megint csak találgatás részemről.
A paradicsomnál már csak a cukkini, tök, nő nálam jobban (sokkal!). Viszont teremni még csak most kezdtek el.

Elképesztő hogy a paradicsomok mit művelnek az idén. Én még növényt így nőni nem láttam.... max esetleg a bambuszt. De az nem hoz tömérdek virágot, meg termést
Mondjuk a napi 10L víz a hat tőre lassan kevés is....
A magaságyás is hasonló, mint a hüggel-domb: sok komposzt, erősen felmelegedő talaj: ami szereti, annak király