Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
És micsoda hidegbetörés történt, nem találok rá szavakat, egyszerûen gyönyörû, és nem is egy. Azt hiszem ennél durvább nem nagyon volt, én nem találtam, pedig a "nagy" teleket átnéztem igen erõsen:-)
Link
És még csak február eleje van ez volt a bemelegítés, vagy behidegítés:-)
Link
Látható, hogy az egész hidegmag átkocogott az országon, és szinte mindenhol -25 fok alá csökkent a hõmérséklet 850hPa-on.
Már érkezik a következõ kicsike, ott fent:-)
Link
Nem hiszem el, hogy ennyire durván eljöhet az északi "nagy medve":-)
Link
Õ még csak ijesztgetett, és kissé visszavonult, de ott jön a társa:
Link
És beteljesül, hazánk legalacsonyabb hõmérsékleti értéke 850hPa-on:
Link
A -35 fok ott figyel az északkeleti határainknál! Miskolcon -30 fok alatt, Nyíregyháza, Záhony térségében -34, -35 fok körül lehetett ez az érték, elõfordul, hogy picivel még ez alá is szaladhatott.
Link
Link
Látható, hogy 2-3 napig az ország területe felett hullámzik a -20 fok alatti érték.
Sokfelé csökkent a hõmérséklet -30 alá, pl Kecskeméten 2 napig ez alatt volt, február 11-én -33 fokot mértek.
Hogy lehet hazánk felett ilyen brutális hideg? Aztán átnéztem, hogy bizony januárban is megvolt az elõzmény. Az anticiklon keleti peremén folyamatos ciklonok és kemény sarki légtömegek helyezkedtek el. Mivel februárra már hatalmas hómennyiség jött össze, (lásd Krisztián fõvárosi értékeit is) így mintegy hûtõszekrényként viselkedett az egész Kelet-európai-síkság a Kárpátok, és medencénk is. Így a légtömeg úgy érezhette magát, mintha "Ojmajkon" felett lenne, nem törõdve a mi szélességünkkel. A -35 fokos szint 850hPa-on még a sarkok környezetében is megállja a helyét, nem hogy nálunk! Így valószínû, hogy minden idõk legalacsonyabb értéke ez, és valószínû, hogy a következõ két-háromszáz évben ilyen nem iagzán következhet be, bár.....:-) A -20 fok nem gyakori, de kb 20-30 évente beszalad hozzánk, a -25 fok alatti érték már kb 50 évente, iylen meg egyszer a Föld történetében:-) Kis túlzással:-) Az 1987-es nagy hóvihar és kemény hideg idején a fõvárosban -26,6 fokot mértek 850hPa-on, azóta sem volt még megközelítõleg sem ilyen hideg felettünk.
A 2003-ban mért zabari -31,9 fokot mindössze iylen hideg okozta:
Link
Nem kell hozzá más, csak egy ciklon ami lepakol 20-30 cm havat mint akkor és egy ilyen hidegbetörés, máris kész van ez az extrém érték!
Kérdezem én, 1929 februárjában mennyi -30 fok alatti értéket mértek ezen a tájon és vajon a -40 fok megvolt Zabaron? Valószínû, hogy igen sõt tippem a -42 fok körüli minimum! A töbör ekkor -50 fok alatti is lehetett!
Sajnos mi már nem hiszem, hogy megérünk ilyet, de nyármánián ide, vagy oda, ezt szívesen megnézném, ez az igazság:-)))))))))))
Link
És még csak február eleje van ez volt a bemelegítés, vagy behidegítés:-)
Link
Látható, hogy az egész hidegmag átkocogott az országon, és szinte mindenhol -25 fok alá csökkent a hõmérséklet 850hPa-on.
Már érkezik a következõ kicsike, ott fent:-)
Link
Nem hiszem el, hogy ennyire durván eljöhet az északi "nagy medve":-)
Link
Õ még csak ijesztgetett, és kissé visszavonult, de ott jön a társa:
Link
És beteljesül, hazánk legalacsonyabb hõmérsékleti értéke 850hPa-on:
Link
A -35 fok ott figyel az északkeleti határainknál! Miskolcon -30 fok alatt, Nyíregyháza, Záhony térségében -34, -35 fok körül lehetett ez az érték, elõfordul, hogy picivel még ez alá is szaladhatott.
Link
Link
Látható, hogy 2-3 napig az ország területe felett hullámzik a -20 fok alatti érték.
Sokfelé csökkent a hõmérséklet -30 alá, pl Kecskeméten 2 napig ez alatt volt, február 11-én -33 fokot mértek.
Hogy lehet hazánk felett ilyen brutális hideg? Aztán átnéztem, hogy bizony januárban is megvolt az elõzmény. Az anticiklon keleti peremén folyamatos ciklonok és kemény sarki légtömegek helyezkedtek el. Mivel februárra már hatalmas hómennyiség jött össze, (lásd Krisztián fõvárosi értékeit is) így mintegy hûtõszekrényként viselkedett az egész Kelet-európai-síkság a Kárpátok, és medencénk is. Így a légtömeg úgy érezhette magát, mintha "Ojmajkon" felett lenne, nem törõdve a mi szélességünkkel. A -35 fokos szint 850hPa-on még a sarkok környezetében is megállja a helyét, nem hogy nálunk! Így valószínû, hogy minden idõk legalacsonyabb értéke ez, és valószínû, hogy a következõ két-háromszáz évben ilyen nem iagzán következhet be, bár.....:-) A -20 fok nem gyakori, de kb 20-30 évente beszalad hozzánk, a -25 fok alatti érték már kb 50 évente, iylen meg egyszer a Föld történetében:-) Kis túlzással:-) Az 1987-es nagy hóvihar és kemény hideg idején a fõvárosban -26,6 fokot mértek 850hPa-on, azóta sem volt még megközelítõleg sem ilyen hideg felettünk.
A 2003-ban mért zabari -31,9 fokot mindössze iylen hideg okozta:
Link
Nem kell hozzá más, csak egy ciklon ami lepakol 20-30 cm havat mint akkor és egy ilyen hidegbetörés, máris kész van ez az extrém érték!
Kérdezem én, 1929 februárjában mennyi -30 fok alatti értéket mértek ezen a tájon és vajon a -40 fok megvolt Zabaron? Valószínû, hogy igen sõt tippem a -42 fok körüli minimum! A töbör ekkor -50 fok alatti is lehetett!
Sajnos mi már nem hiszem, hogy megérünk ilyet, de nyármánián ide, vagy oda, ezt szívesen megnézném, ez az igazság:-)))))))))))
Reisz András diplomamunkája hasonlóról szól:
Magyarországi extrém hideg idõszakok szinoptikus meteorológiai feltételei és kapcsolatuk a hótakaróval (1975-2004)
Sajnos nincs feltöltve erre az oldalra, sajnos csak az ELTE Fizika könyvtárában olvasható. Én végigolvastam kb. másfél éve, tetszett.
Magyarországi extrém hideg idõszakok szinoptikus meteorológiai feltételei és kapcsolatuk a hótakaróval (1975-2004)
Sajnos nincs feltöltve erre az oldalra, sajnos csak az ELTE Fizika könyvtárában olvasható. Én végigolvastam kb. másfél éve, tetszett.
Dunántúli hóadatokkal jelen pillanatban sajnos nem rendelkezem, de a budai (már akkoriban is erõsen belvárosi) állomásról vannak információim e téren.
A hónap egészen páratlan volt hótakaró szempontjából, de önmagában az egész tél is.
Pedig a szezonkezdet nem volt éppen biztató... 1928 novemberében és decemberében ugyanis egy darab hótakarós napot sem jegyeztek fel a fõvárosban, mindössze egyetlen árva hófoltos napra futotta, december 1-jén.
Az új évbe lépve azonban hatalmas pálfordulás következett: január 2-tõl március 9-ig megszakítás nélkül(!!!) 67 hótakarós nap fordult elõ, és az átlagos hóvastagság a 67 napra kiszámítva 25 cm volt!
Ez részleteiben a következõképpen történt:
- január 2: 6 cm,
- január 3-26. között: eléggé stabilnak mondható, 14-19 cm között vastagságú,
- január 27. és február 13. között: úgyszintén stabil, de már egy magasabb kategóriában, jellemzõen 26 és 34 cm között (kivéve február 9-10-én, ezeken a napokon "csak" 22 cm),
- ezután következett a tél legbrutálisabb része: február 14. és 22. között minden egyes napon 40 cm-t meghaladó vastagságú hótakarót mértek, ezen belül is a csúcsidõszak 14. és 19. közé esett, eme idõszak adatai sorban 55, 55, 60, 56, 56, 56 cm...
- ezt követõen igen lassú olvadás indult meg: február 23-27-ig rendre 30-39 cm-t mértek,
- február 28. és március 6. között 21-28 cm volt jellemzõ,
- végezetül március 7. és 9. között ez a "maradék" 20 cm is elolvadt,
- azonban egészen március 21-ig hófoltokat még naponta jegyeztek fel.
Mindehhez Budapesten összesen 25 zord nap társult - és még egyszer hangsúlyozom, ez belvárosi adat!!!
Február 2. és 14. között majdnem összejött egy 13 napos zord napos sorozat, csak azért nem, mert 6-án "csak" -9,9 °C-ig süllyedt a hõmérséklet...
Az abszolút mélypont február 10. és 13. között volt, ekkor sorban -21,8, -23,4 és kétszer egymás után -18,3 °C lett a minimum. Ez az 1929. február 11-i -23,4 °C egyébként a budai mérések történetének legalacsonyabb értéke. Csak hogy érzékeltessük, milyen tél is volt ez: az említett érték az abszolút budapesti rangsorban (vagyis amelyben benne vannak már a késõbbi lõrinci, illetve ferihegyi adatok is) is igen elõkelõ helyet foglal el. Ej, ha ez utóbbi állomások már léteztek volna 1929-ben...
A Dunántúlon ezekben a napokban -30 °C-ot megközelítõ, vagy alulmúló értékeket mértek, február 11-én Sopronban -29,9, Szombathelyen -29,3 °C-ot - ez utóbbi helyen egyébként 44 zord nappal zárt a tél.
Elképesztõ adatok, nemde?
Nem hiába emlegették az öregek nagyon sokáig a Nyugat-Dunántúlon úgy 1928-29-et, hogy ez volt a "nagy tél". És valóban, az országnak ezen a tájékán a késõbbi híres telek (1940, 1942, 1954, 1963, 1964, 1987, 2003) egyike sem hozott olyan brutális, hosszan tartó havat és hideget, mint amire 1928-29-ben volt példa.
És csak hogy legyen egy kis csattanó is a végére: a következõ, 1929-30-as télen Budapesten mindösszesen 10 darab hótakarós napot jegyeztek fel, és a maximális hóvastagság 5 cm volt...
A hónap egészen páratlan volt hótakaró szempontjából, de önmagában az egész tél is.
Pedig a szezonkezdet nem volt éppen biztató... 1928 novemberében és decemberében ugyanis egy darab hótakarós napot sem jegyeztek fel a fõvárosban, mindössze egyetlen árva hófoltos napra futotta, december 1-jén.
Az új évbe lépve azonban hatalmas pálfordulás következett: január 2-tõl március 9-ig megszakítás nélkül(!!!) 67 hótakarós nap fordult elõ, és az átlagos hóvastagság a 67 napra kiszámítva 25 cm volt!
Ez részleteiben a következõképpen történt:
- január 2: 6 cm,
- január 3-26. között: eléggé stabilnak mondható, 14-19 cm között vastagságú,
- január 27. és február 13. között: úgyszintén stabil, de már egy magasabb kategóriában, jellemzõen 26 és 34 cm között (kivéve február 9-10-én, ezeken a napokon "csak" 22 cm),
- ezután következett a tél legbrutálisabb része: február 14. és 22. között minden egyes napon 40 cm-t meghaladó vastagságú hótakarót mértek, ezen belül is a csúcsidõszak 14. és 19. közé esett, eme idõszak adatai sorban 55, 55, 60, 56, 56, 56 cm...
- ezt követõen igen lassú olvadás indult meg: február 23-27-ig rendre 30-39 cm-t mértek,
- február 28. és március 6. között 21-28 cm volt jellemzõ,
- végezetül március 7. és 9. között ez a "maradék" 20 cm is elolvadt,
- azonban egészen március 21-ig hófoltokat még naponta jegyeztek fel.
Mindehhez Budapesten összesen 25 zord nap társult - és még egyszer hangsúlyozom, ez belvárosi adat!!!
Február 2. és 14. között majdnem összejött egy 13 napos zord napos sorozat, csak azért nem, mert 6-án "csak" -9,9 °C-ig süllyedt a hõmérséklet...
Az abszolút mélypont február 10. és 13. között volt, ekkor sorban -21,8, -23,4 és kétszer egymás után -18,3 °C lett a minimum. Ez az 1929. február 11-i -23,4 °C egyébként a budai mérések történetének legalacsonyabb értéke. Csak hogy érzékeltessük, milyen tél is volt ez: az említett érték az abszolút budapesti rangsorban (vagyis amelyben benne vannak már a késõbbi lõrinci, illetve ferihegyi adatok is) is igen elõkelõ helyet foglal el. Ej, ha ez utóbbi állomások már léteztek volna 1929-ben...
A Dunántúlon ezekben a napokban -30 °C-ot megközelítõ, vagy alulmúló értékeket mértek, február 11-én Sopronban -29,9, Szombathelyen -29,3 °C-ot - ez utóbbi helyen egyébként 44 zord nappal zárt a tél.
Elképesztõ adatok, nemde?
Nem hiába emlegették az öregek nagyon sokáig a Nyugat-Dunántúlon úgy 1928-29-et, hogy ez volt a "nagy tél". És valóban, az országnak ezen a tájékán a késõbbi híres telek (1940, 1942, 1954, 1963, 1964, 1987, 2003) egyike sem hozott olyan brutális, hosszan tartó havat és hideget, mint amire 1928-29-ben volt példa.
És csak hogy legyen egy kis csattanó is a végére: a következõ, 1929-30-as télen Budapesten mindösszesen 10 darab hótakarós napot jegyeztek fel, és a maximális hóvastagság 5 cm volt...
Egyszer volt,hol nem volt....1973.nov.18-20 táján Mihálygergén (Nógrád é-i csücske) -23C°
volt,hó nélkül!!...Anno...környezetismeret tanórán egy hétig mindenki feljegyezte az idõjárási körülményeket.....nem hittem a szememnek,szüleimmel együtt!A füzetemet pár éve megtaláltam és valóban jól emlékeztem,emlékeztünk!(Most ne várja senki,hogy elõkotorásszam!
)
volt,hó nélkül!!...Anno...környezetismeret tanórán egy hétig mindenki feljegyezte az idõjárási körülményeket.....nem hittem a szememnek,szüleimmel együtt!A füzetemet pár éve megtaláltam és valóban jól emlékeztem,emlékeztünk!(Most ne várja senki,hogy elõkotorásszam!
) 
Hú de jó helyen volt akkor az a hideg mag É-K-n. Most 384 óránál se látni csak -20--22fokot annak a helyén. Más: egyébként valaki tud nekem mondani egy abszolút minimumot azóta amióta csak mérik a hõmérsékletet? Ja, és, hogy hol volt?
Ja, és, hogy hol volt?
A Dunántúlon átlag 30 cm vastag hótakaró segítette az extrém hideg kialakulását.
Nálam 2002/2003 tele jó választ adott a hótakaró hatására.
A kemény tél elõhírnöke a december 10-e utáni hideg-elárasztás volt, akkor egy skandináv AC délkeleti peremén -10°C-os t850-el rendelkezõ lábas hideg ( Link ) szivárgott át a Kárpátokon.
Akkor 11-12-én egyaránt -15°C volt hó nélküli rekord tmin, ez saját rekord is egyben.
Aztán Karácsony Ünnepén szintúgy hasonló paraméterû légtömeg ( Link ) érkezett hozzánk, ám 14 cm-es hótakaróval máris -23,5°C jött össze.
Néhány héttel késõbb 2003 január 10-e után -15°C közeli t850-el rendelkezõ lábas hideg súrolt minket ( Link ), a 35 cm körüli hótakaróval -24,7°C jött össze 12-én, ez nálam az abszolút tmin.
Nálam 2002/2003 tele jó választ adott a hótakaró hatására.
A kemény tél elõhírnöke a december 10-e utáni hideg-elárasztás volt, akkor egy skandináv AC délkeleti peremén -10°C-os t850-el rendelkezõ lábas hideg ( Link ) szivárgott át a Kárpátokon.
Akkor 11-12-én egyaránt -15°C volt hó nélküli rekord tmin, ez saját rekord is egyben.
Aztán Karácsony Ünnepén szintúgy hasonló paraméterû légtömeg ( Link ) érkezett hozzánk, ám 14 cm-es hótakaróval máris -23,5°C jött össze.
Néhány héttel késõbb 2003 január 10-e után -15°C közeli t850-el rendelkezõ lábas hideg súrolt minket ( Link ), a 35 cm körüli hótakaróval -24,7°C jött össze 12-én, ez nálam az abszolút tmin.
A november elsõ dekádja meglepõ lett a zord októberi hetek után. A 9,4 fokos T közép szép kis pozitív anomália, ugyanakkor az elsejei 0,8 fok lett a 10 nap abszolút minimuma, sõt 5-én 11 fok alatt nem volt egész nap. A T max 20 fok lett és mérhetõ esõ nem hullott, csak ködszitálásból lett 0,2 mm. Semmiféle váltás nem történt,a száraz októberi idõ folytatódott, immár fagy nélkül.
A tavalyi csapadékos december eleje után dec.2. dekádjában kezdõdött errefelé az átlagnál szárazabb idõjárás, tehát éppen 11 hónapja tart kisebb szünetekkel.
A tavalyi csapadékos december eleje után dec.2. dekádjában kezdõdött errefelé az átlagnál szárazabb idõjárás, tehát éppen 11 hónapja tart kisebb szünetekkel.
Én is azt a hidegbetörést néztem meg elõször, de én úgy emlékeztem, hogy azért majd mindenhol esett valamennyi hó.
Noé!
Így van, kb. 10 fokkal lehet számolni, inkább kicsivel kevesebb.
Az érdekes, hogy ez csak a völgyekre és a sík területekre, a közepes fekvésekre és a dombokra már nem vonatkozik.
Olyannyira, hogy ahogy szoktam írni, a dombokat nem érdekli a hó, alig 1, maximum 2 fokkal van enyhébb a dombon hóval.
Sõt, volt rá példa, hogy a síkon nem volt hó, a dombon 10 centi, kiderült, lehûlt, és a dombon 10 centi hóval jóval enyhébb lett a minimum, mint a síkon hó nélkül, kopasz talajjal.
A talajátfagyás valóban hó nélkül kellett hogy bekövetkezzen, száraz hideg, illetve hó után, lassan elolvadó hóra jöhetett rá a nagyobb hideg, de gyakran elõfordult, hogy vastag hótakaró volt hetekig, alatta meg alig volt fagyos a talaj, vagy talán nem is.
Ha van hó, és nagyon hideg van hetekig, akkor azért szerintem egy idõ után a hó kezdi elveszíteni a szigetelõ képességét, a hóból szinte jég lesz, az meg nem szigetel annyira.
De ehhez hosszantartó hideg kell.
Noé!
Így van, kb. 10 fokkal lehet számolni, inkább kicsivel kevesebb.
Az érdekes, hogy ez csak a völgyekre és a sík területekre, a közepes fekvésekre és a dombokra már nem vonatkozik.
Olyannyira, hogy ahogy szoktam írni, a dombokat nem érdekli a hó, alig 1, maximum 2 fokkal van enyhébb a dombon hóval.
Sõt, volt rá példa, hogy a síkon nem volt hó, a dombon 10 centi, kiderült, lehûlt, és a dombon 10 centi hóval jóval enyhébb lett a minimum, mint a síkon hó nélkül, kopasz talajjal.
A talajátfagyás valóban hó nélkül kellett hogy bekövetkezzen, száraz hideg, illetve hó után, lassan elolvadó hóra jöhetett rá a nagyobb hideg, de gyakran elõfordult, hogy vastag hótakaró volt hetekig, alatta meg alig volt fagyos a talaj, vagy talán nem is.
Ha van hó, és nagyon hideg van hetekig, akkor azért szerintem egy idõ után a hó kezdi elveszíteni a szigetelõ képességét, a hóból szinte jég lesz, az meg nem szigetel annyira.
De ehhez hosszantartó hideg kell.
Még valami eszembe jutott: 1929-ben, februárban, tudtommal nagyon erõs talajfagy volt, 60-80 cm mélyen átfagyott a föld (hogy Magyarországon hol, nem tudom, de sokfelé). Akkor vajon mekkora hótakaró mellett alakultak ki az extrém hidegek ill. hidegrekordok? Mert ugye a vastag hótakaró védi valamennyire a talajt a fagytól. Lehet persze, hogy a hideg tartóssága, vagy a túl vékony hótakaró a "megoldás".
Szerintem nagyon erõs lábas hideg esetén is ott van az 10-15 fokos differencia a potenciális T min-ok között. Mondjuk -18,-20 hótakaróval -30,-32 lenne...
Szerintem nagyon erõs lábas hideg esetén is ott van az 10-15 fokos differencia a potenciális T min-ok között. Mondjuk -18,-20 hótakaróval -30,-32 lenne...
Tehát akkor úgy nagy átlagban "hüvelykujjszabályként" azt mondhatjuk, hogy Magyarország területén a hótakaró jelenléte a T min-ot mintegy 10 C fokkal csökkenti? (Nyilván sok minden egyéb tényezõtõl függ a dolog, hóvastagág, szélviszonyok, besugárzás, nappalhossz, felhõzet, páratartalom, domborzat, talaj, stb., csak arra vonatkozik a kérdés, hogy ha ezeket a tényezõket nem ismerjük, akkor hány fokot mondjunk különbségként, hogy a legkisebb valószínûséggel tévedjünk.)
Egyébként ha csak azt nézzük, hogy 20-22 C fokos nyári középhõmérséklet esetén Magyarországon a hidegrekordok 4-8 C fok körül alakulnak, télen 0- -2 C fokos középhõmérséklet esetén pedig -25 - 30 (-35) C fok körül, akkor úgy 10 C foknak kellene kijönnie, vagy ha megerõltetjük, 15 C foknak, már ami a hótakaró és hótakaró nélküli potenciális téli hidegrekordok különbségét illeti.
Egyébként ha csak azt nézzük, hogy 20-22 C fokos nyári középhõmérséklet esetén Magyarországon a hidegrekordok 4-8 C fok körül alakulnak, télen 0- -2 C fokos középhõmérséklet esetén pedig -25 - 30 (-35) C fok körül, akkor úgy 10 C foknak kellene kijönnie, vagy ha megerõltetjük, 15 C foknak, már ami a hótakaró és hótakaró nélküli potenciális téli hidegrekordok különbségét illeti.
Bizony, rendkívül erõs, igencsak az alsó légrétegekre összpontosuló lábas hideg tört ránk akkor, a t850 ilyenkor csak tájékoztató adat.
Akkor nálam január 23-28 között, zsinórban hat napon volt -15°C alatti tmin (mélypont 25-én, -19,4°C), az a hat nap vaskos HRHI is volt, -12,3°C-os középhõmérséklettel!
Elõtte január 17-20. között esett nálam 8-9 cm hó, ám a viharos Ék-i széllel betörõ hideg levegõ szétfújta a havat, 0-20 cm-re (iglut lehetett volna építeni az ellapátolt kisebb hótorlaszok betonkemény havából).
Az erõs hófúvásban, hó hiányában már a földet is hordta a szél.
A borzongató képek: Link
Akkor nálam január 23-28 között, zsinórban hat napon volt -15°C alatti tmin (mélypont 25-én, -19,4°C), az a hat nap vaskos HRHI is volt, -12,3°C-os középhõmérséklettel!
Elõtte január 17-20. között esett nálam 8-9 cm hó, ám a viharos Ék-i széllel betörõ hideg levegõ szétfújta a havat, 0-20 cm-re (iglut lehetett volna építeni az ellapátolt kisebb hótorlaszok betonkemény havából).
Az erõs hófúvásban, hó hiányában már a földet is hordta a szél.
A borzongató képek: Link
Rossz hírem van:-) Nem is kell olyan régmúltra visszamenni.
2006 januári száraz hidegbetörés esetén -25 fok is volt az ország területén. Sokfelé volt -18, -20 fok hótakaró nélkül.
Link
Látható, hogy gyakorlatilag csak Szentgotthárd környékén és a magas hegycsúcsainkon volt értékelhetõ hótakaró. Nálam is kb 1 cm jött össze ami el is szublimált kb 2 nap alatt, mégis több napig -15 fok körüli értéket mértem, itt a szeles fennsíkon hó nélkül!
Bizony nagyon erõs lábas hideg érkezett, így nem számított, hogy volt-é hótakaró avagy sem.
Link
Ja még valami, érdemes megnézni a maximumokat is:-) Sokfelé -10 fok alatt, még Nagykanizsán is napközben, Bakonyban -16 fokos csúcshõmérséklet:-)
2006 januári száraz hidegbetörés esetén -25 fok is volt az ország területén. Sokfelé volt -18, -20 fok hótakaró nélkül.
Link
Látható, hogy gyakorlatilag csak Szentgotthárd környékén és a magas hegycsúcsainkon volt értékelhetõ hótakaró. Nálam is kb 1 cm jött össze ami el is szublimált kb 2 nap alatt, mégis több napig -15 fok körüli értéket mértem, itt a szeles fennsíkon hó nélkül!
Bizony nagyon erõs lábas hideg érkezett, így nem számított, hogy volt-é hótakaró avagy sem.
Link
Ja még valami, érdemes megnézni a maximumokat is:-) Sokfelé -10 fok alatt, még Nagykanizsán is napközben, Bakonyban -16 fokos csúcshõmérséklet:-)
Erre én is kíváncsi lennék, de nem biztos, hogy találni fogsz errõl információt.
Szerintem -20 alatt nem nagyon lehet hó nélkül, kivéve Zabart, de ott is nehezen jöhet össze.
Szerintem -20 alatt nem nagyon lehet hó nélkül, kivéve Zabart, de ott is nehezen jöhet össze.
Sziasztok! Nem tudjátok véletlenül, hogy hány fok Magyarország hótakaró nélküli abszolút hidegrekordja (+mikor és hol volt)?
Én 1993-ban Eger-Szõllõcskén mértem, a napi adatokat egyelõre nem találtam meg, az október havi összeg akkor 72 mm volt ott. A 115 mm elírás lehet.
A nyomástérkép alapján minden bizonnyal mediciklon volt, de ekkora esõ azért nem hullott. 
Köszi neked is meg Floonak is.
Köszi neked is meg Floonak is. 
15 mm lehet a helyes adat 115 helyett. Itt az aznapi Napijelentés: Link
Érdekes, Poroszló, Budapest-Lõrinc, Kecskemét, Kékestetõ, tehát Szolnok környékén sehol nincs 30-40 mm-nél több.
Szép napot mindenkinek! Érdekes napra bukkantam a múltkor, amikor is 1993-at nézegettem és találtam 4-énél egy kiugróan magas csapadékértéket: Link . Szeretném ha valaki megerõsítene ennek igazában. Köszönöm elõre is
2011.október, Szolnok - belváros:
Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: 10,9 °C (+0,3 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: 6,8 °C (+1 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: 16,5 °C (-0,1 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 18 mm (52 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1022 hPa
Napsütéses órák száma: 179,7 h (SYNOP) (+26,8 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 5,8 h
Szélsõértékek:
Tmin: -1,8 °C (18.)
Tmax: +27,1 °C (1.)
Legnagyobb napi hõingás: 17,1 °C (19.)
Pmin: 1003,9 hPa (7.)
Pmax: 1033,2 hPa (16.)
Legnagyobb napi csapadék: 10,5 mm (20.)
Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 5
Jelentõs csapadékú napok: 1
Zivataros napok: 0
Nyári napok: 4
Hõség napok: 0
Forró napok: 0
Fagyos napok: 2
Ködös napok: 1
Az idei október az igazi õsz jegyében telt el. A havi középhõmérsékelt kissé magasabb volt a sokéves átlagnál, a csapadék pedig mindössze fele. A hónap elsõ hetében nyárvégi hõmérsékletek, sok napsütés volt a jellemzõ. Majd egy HF hatására visszaesett a nappali felmelegedés. Eztután kissé változékonyabb, de kellemes idõjárás következett. A hónap második felében eleinte borongós, hûvös, csapadékosabb idõ volt, de csak egyszer esett kiadósabb csapadék. A hó vége ismét csendes, eseménytelen, kellemes, igazi kirándulós idõjárást produkált.
Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: 10,9 °C (+0,3 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: 6,8 °C (+1 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: 16,5 °C (-0,1 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 18 mm (52 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1022 hPa
Napsütéses órák száma: 179,7 h (SYNOP) (+26,8 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 5,8 h
Szélsõértékek:
Tmin: -1,8 °C (18.)
Tmax: +27,1 °C (1.)
Legnagyobb napi hõingás: 17,1 °C (19.)
Pmin: 1003,9 hPa (7.)
Pmax: 1033,2 hPa (16.)
Legnagyobb napi csapadék: 10,5 mm (20.)
Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 5
Jelentõs csapadékú napok: 1
Zivataros napok: 0
Nyári napok: 4
Hõség napok: 0
Forró napok: 0
Fagyos napok: 2
Ködös napok: 1
Az idei október az igazi õsz jegyében telt el. A havi középhõmérsékelt kissé magasabb volt a sokéves átlagnál, a csapadék pedig mindössze fele. A hónap elsõ hetében nyárvégi hõmérsékletek, sok napsütés volt a jellemzõ. Majd egy HF hatására visszaesett a nappali felmelegedés. Eztután kissé változékonyabb, de kellemes idõjárás következett. A hónap második felében eleinte borongós, hûvös, csapadékosabb idõ volt, de csak egyszer esett kiadósabb csapadék. A hó vége ismét csendes, eseménytelen, kellemes, igazi kirándulós idõjárást produkált.
Itt szó sem volt ma télies hangulatról, sõt, ahogy látom már a nyugati végek a 20 fok leküzdésére gyakoroltak. Fagy már nagyon régen volt és ennyit rég sütött egy napon a Nap.
Emlékeztem, hogy ilyen idõ volt tavaly is, de országszerte. Azon viszont meglepõdtem,hogy akkor a hónap közepén túl is elõfordultak szinte rendszeresen 20 fok körüli hõmérsékletek az országban. Ettõl azért most messze vagyunk, talán holnap...
Emlékeztem, hogy ilyen idõ volt tavaly is, de országszerte. Azon viszont meglepõdtem,hogy akkor a hónap közepén túl is elõfordultak szinte rendszeresen 20 fok körüli hõmérsékletek az országban. Ettõl azért most messze vagyunk, talán holnap...
Nálam csak tegbap tudott fagyni, addig múlt hétfõ óta többször is nüánszokkal mindig felette alakult a tmin (volt 0,1, 0,2, 0,3 és 0,4°C is).
Tegnap -0,4, ma -0,3°C volt a tmin, és ezzel együtt tegnap és ma elõször a szezonban egy-számjegyû volt a tmax, tegbap 8,9 ma 8,2°C.
Köszönhetõen a déli órákig megmaradó köd miatt.
Tegnap stabil volt a köd délig, aztán gyorsan elszökött, ám belõle képzõdõs Sc-takaró nem engedte érvényesülni a megmaradó kevés nappali idõszakban a Napot.
Ma 9 órakor majdnem feloszlott, ki is kandikált belõle a Nap, úgy tûnt, ma hamar jöhet napos idõ, ám gyorsan újra megerõsödött és csak egy órára tudott bágyadtan sütni a Nap, a sok alacsony szintû felhõzet miatt.
A tegnapi és mai tmax világosan is mutatja, hogy ma tartott kissé tovább a köd.
Csak úgy érdekességképpen írtam ezeket a sorokat, hisz elõször volt igazán késõ õszies, majdnem télies hangulat a szezonban.
Tegnap -0,4, ma -0,3°C volt a tmin, és ezzel együtt tegnap és ma elõször a szezonban egy-számjegyû volt a tmax, tegbap 8,9 ma 8,2°C.
Köszönhetõen a déli órákig megmaradó köd miatt.
Tegnap stabil volt a köd délig, aztán gyorsan elszökött, ám belõle képzõdõs Sc-takaró nem engedte érvényesülni a megmaradó kevés nappali idõszakban a Napot.
Ma 9 órakor majdnem feloszlott, ki is kandikált belõle a Nap, úgy tûnt, ma hamar jöhet napos idõ, ám gyorsan újra megerõsödött és csak egy órára tudott bágyadtan sütni a Nap, a sok alacsony szintû felhõzet miatt.
A tegnapi és mai tmax világosan is mutatja, hogy ma tartott kissé tovább a köd.
Csak úgy érdekességképpen írtam ezeket a sorokat, hisz elõször volt igazán késõ õszies, majdnem télies hangulat a szezonban.
2011. október Bükk-fennsík töbörklíma:
T átlag: 1,977 °C. (4 adatból)
T átag: 3,24 °C. (2 adatból)
T min. átlag: -5,76 °C.
T max. átlag: 12,25 °C.
Absz. T min.: -16,5 °C. (17.)
Absz. T max.: +23,4 °C. (1.)
Absz. hõingás: 39,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -8,375 °C. (1
Legmagasabb T átlag: 13,025 °C. (7.)
Napi átlagok hõingása: 17,98 °C.
Legalacsonyabb T max.: 6,5°C. (16.)
Legmagasabb T min.: 6,8°C. (7.)
Napi legkisebb hõingás: 3,9°C. (25.)
Napi legnagyobb hõingás: 29,9°C. (1.)
Nyári nap: Nem volt.
Fagyos nap: 25 db.
Hideg nap: 16 db.
Zord nap: 7 db.
Töbörklíma:
Október hónap elején még itt is, mint ahogy az ország jelentõs részén megmutatta magát a nyárutó. A töbörben nyári nap már ekkor sem fordult elõ, de maximum hõmérsékletek 5-ig még 20 °C felé emelkedtek. A reggelek igen hûvösnek, sõt már hidegnek bizonyultak.
A legnagyobb napi hõingás is a hónap 1. napján fordult elõ (29,9 °C).
Ekkor mindösszesen 1,6 °C hiányzott a hideg-nyári nap definíciójának eléréséhez. (Tmin: -6,5 °C; Tmax: 23,4 °C). 5-e óta + 20 °C feletti hõmérsékleti értékek nem fordultak elõ, és már várhatóan jövõ áprilisig nem is alakul ki.
Okt. 7-én egy borult, felhõs, csapadékos napot regisztrálhattunk, ami a hõmérsékleti menetben is jól tükrözõdik a magas értékekben, a napi átlagban is. Ez a nap a legmagasabb napi középértéket adja a maga +13,025 °C-os értékével.
Október 14-18 közötti napokon sorra dõlõ hideg rekordokkal tette emlékezetessé az idõjárásunk a hétköznapi emberek és a metneten az észlelõk emlékezetét.
Ezeken a napokon a töbörben is igen hideg, sõt zsinórban 5 napon keresztül -10 °C alatti értékeke mérhettünk, sõt 17-én, reggel fél 7 elõtt 5 perccel a logger -16,5 °C értéket rögzített. Ez a hónap leghidegebb napja, ami az elmúlt évek (2009-2010) hasonló idõszakát tekintve is jó 1,8 fokkal alacsonyabb az eddig mért értéknél.
Okt. 20-25 között a magasban elõbb enyhülés következett, amit felhõzet növekedés, és csapadék hullás is követett. Ez idõszak alatt a sajátos töbörklíma csak gyenge mértékben, vagy nem alakult ki. 25 után újra egy csendesebb, idõszak következett, ami a hó végéig folyatódott. Elsõsorban a minimum hõmérsékletekben látható. Ennek köszönhetõen 31-én mérhettük a 6 zord napot a hónapot.
A hónapban 25 fagyos nap fordult elõ, ami kicsivel 3 nappal kevesebb az elõzõ évi regisztrált értéknél. Ne feledjük, a tavalyi október majdnem országos szinten felcserélõdött a novemberi értékekkel, és a havi középérték is negatív értéken zárt.
Ez most +1,977 °C lett.
Fejlesztés:
Október 7-9 között került megrendezésre Bánkúton a 2. töbör találkozó, ahol az észlelõink segítségével újabb állomások telepítése történt. A maroknyi de lelkes csapat megvalósította az országban egyedülálló programot, amelynek gyümölcse 2 fõ irányban hasznosulhat ezentúl. Külön köszönet nektek érte!
1. Egy töbör kitettség mérés,1 helyen, 3 szinten, 4 égtáji irányban, azaz 12 mérési ponton.
Mûszerek elérhetõsége: Link
(Középsõ oszlop alsó felén.)
A mûszerek égtájak szerint kerültek regisztrálásra. Az alacsonyabb szám a lentebbi, a magasabb szám a fentebbi, a töbör felsõ részéhez közelebbi mérési pontokat jelenti.
A mûszerek 5 percenkénti adatokat rögzítenek, és azonos idõpontban rögzítik az értékeket; minden 0; 5 percben.
A mûszerek ilyen módon való indítása, nagyságrendekkel segíti majd az elemzéseinket, összegzéseinket.
Mdávid ezeknek a mûszereknek az értékeibõl készítette el az alábbi profilt.
Link
Köszönet érte!
2. 3 nyílt töbörben, az alján elhelyezett loggerek segítségével regisztráljuk a hõmérsékletet. A 3 töbör eltérõ magasságban található.
a.; A Lusta-völgyben, a Kurta-bércnél. Tszf. 705 m.
Link
b.; A királyok asztalán, a már-már mindenki számára ismert helyen, a Vörös Meteor turistaház melletti töbörben. Tszf: 755 m.
Link
c.; A Bükk-fennsík északnyugati részén, Olasz-kaputól nyugatra, egy magasabb helyen fekvõ töbörben van a mûszer elhelyezve. Tszf: 860 m.
Link
A havi összegzésnél a statisztikus adatokat, értékeket ahogy eddig is (Lásd fent) havonta a hónap 1-5. nap egyikén szeretném majd a tisztelt meteorológus társadalom számára bocsátani.
A hónapban ahogy az idõnk engedi és ahogy a csapat dolgozni tud rajta úgy folyamatosan publikálunk majd.
Fonmtosnak tartom, hogy ha bárki aki érdeklõdik a téma iránt, érdekességet (netán hibát!) lát jelezzen. Az érdemleges szakmai kommunikáció csak lendíthet a témán, a szakmán.
Hajár.
Bocs, ha túl hosszú. Rövidebben nem tudom.
T átlag: 1,977 °C. (4 adatból)
T átag: 3,24 °C. (2 adatból)
T min. átlag: -5,76 °C.
T max. átlag: 12,25 °C.
Absz. T min.: -16,5 °C. (17.)
Absz. T max.: +23,4 °C. (1.)
Absz. hõingás: 39,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -8,375 °C. (1
Legmagasabb T átlag: 13,025 °C. (7.)
Napi átlagok hõingása: 17,98 °C.
Legalacsonyabb T max.: 6,5°C. (16.)
Legmagasabb T min.: 6,8°C. (7.)
Napi legkisebb hõingás: 3,9°C. (25.)
Napi legnagyobb hõingás: 29,9°C. (1.)
Nyári nap: Nem volt.
Fagyos nap: 25 db.
Hideg nap: 16 db.
Zord nap: 7 db.
Töbörklíma:
Október hónap elején még itt is, mint ahogy az ország jelentõs részén megmutatta magát a nyárutó. A töbörben nyári nap már ekkor sem fordult elõ, de maximum hõmérsékletek 5-ig még 20 °C felé emelkedtek. A reggelek igen hûvösnek, sõt már hidegnek bizonyultak.
A legnagyobb napi hõingás is a hónap 1. napján fordult elõ (29,9 °C).
Ekkor mindösszesen 1,6 °C hiányzott a hideg-nyári nap definíciójának eléréséhez. (Tmin: -6,5 °C; Tmax: 23,4 °C). 5-e óta + 20 °C feletti hõmérsékleti értékek nem fordultak elõ, és már várhatóan jövõ áprilisig nem is alakul ki.
Okt. 7-én egy borult, felhõs, csapadékos napot regisztrálhattunk, ami a hõmérsékleti menetben is jól tükrözõdik a magas értékekben, a napi átlagban is. Ez a nap a legmagasabb napi középértéket adja a maga +13,025 °C-os értékével.
Október 14-18 közötti napokon sorra dõlõ hideg rekordokkal tette emlékezetessé az idõjárásunk a hétköznapi emberek és a metneten az észlelõk emlékezetét.
Ezeken a napokon a töbörben is igen hideg, sõt zsinórban 5 napon keresztül -10 °C alatti értékeke mérhettünk, sõt 17-én, reggel fél 7 elõtt 5 perccel a logger -16,5 °C értéket rögzített. Ez a hónap leghidegebb napja, ami az elmúlt évek (2009-2010) hasonló idõszakát tekintve is jó 1,8 fokkal alacsonyabb az eddig mért értéknél.
Okt. 20-25 között a magasban elõbb enyhülés következett, amit felhõzet növekedés, és csapadék hullás is követett. Ez idõszak alatt a sajátos töbörklíma csak gyenge mértékben, vagy nem alakult ki. 25 után újra egy csendesebb, idõszak következett, ami a hó végéig folyatódott. Elsõsorban a minimum hõmérsékletekben látható. Ennek köszönhetõen 31-én mérhettük a 6 zord napot a hónapot.
A hónapban 25 fagyos nap fordult elõ, ami kicsivel 3 nappal kevesebb az elõzõ évi regisztrált értéknél. Ne feledjük, a tavalyi október majdnem országos szinten felcserélõdött a novemberi értékekkel, és a havi középérték is negatív értéken zárt.
Ez most +1,977 °C lett.
Fejlesztés:
Október 7-9 között került megrendezésre Bánkúton a 2. töbör találkozó, ahol az észlelõink segítségével újabb állomások telepítése történt. A maroknyi de lelkes csapat megvalósította az országban egyedülálló programot, amelynek gyümölcse 2 fõ irányban hasznosulhat ezentúl. Külön köszönet nektek érte!
1. Egy töbör kitettség mérés,1 helyen, 3 szinten, 4 égtáji irányban, azaz 12 mérési ponton.
Mûszerek elérhetõsége: Link
(Középsõ oszlop alsó felén.)
A mûszerek égtájak szerint kerültek regisztrálásra. Az alacsonyabb szám a lentebbi, a magasabb szám a fentebbi, a töbör felsõ részéhez közelebbi mérési pontokat jelenti.
A mûszerek 5 percenkénti adatokat rögzítenek, és azonos idõpontban rögzítik az értékeket; minden 0; 5 percben.
A mûszerek ilyen módon való indítása, nagyságrendekkel segíti majd az elemzéseinket, összegzéseinket.
Mdávid ezeknek a mûszereknek az értékeibõl készítette el az alábbi profilt.
Link
Köszönet érte!
2. 3 nyílt töbörben, az alján elhelyezett loggerek segítségével regisztráljuk a hõmérsékletet. A 3 töbör eltérõ magasságban található.
a.; A Lusta-völgyben, a Kurta-bércnél. Tszf. 705 m.
Link
b.; A királyok asztalán, a már-már mindenki számára ismert helyen, a Vörös Meteor turistaház melletti töbörben. Tszf: 755 m.
Link
c.; A Bükk-fennsík északnyugati részén, Olasz-kaputól nyugatra, egy magasabb helyen fekvõ töbörben van a mûszer elhelyezve. Tszf: 860 m.
Link
A havi összegzésnél a statisztikus adatokat, értékeket ahogy eddig is (Lásd fent) havonta a hónap 1-5. nap egyikén szeretném majd a tisztelt meteorológus társadalom számára bocsátani.
A hónapban ahogy az idõnk engedi és ahogy a csapat dolgozni tud rajta úgy folyamatosan publikálunk majd.
Fonmtosnak tartom, hogy ha bárki aki érdeklõdik a téma iránt, érdekességet (netán hibát!) lát jelezzen. Az érdemleges szakmai kommunikáció csak lendíthet a témán, a szakmán.
Hajár.
Bocs, ha túl hosszú. Rövidebben nem tudom.
2011. október Cegléden
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 10,1°C (30 éves átlag 10,5°C)
max. 28,0°C (1-jén), min. -5,8°C (18-án).
Csapadék: 25,0 mm (átlag 35 mm, tavaly 28 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 14,2 mm (20-án).
Napi adatok: Link
Éves csapadék: 388,7 mm.
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 10,1°C (30 éves átlag 10,5°C)
max. 28,0°C (1-jén), min. -5,8°C (18-án).
Csapadék: 25,0 mm (átlag 35 mm, tavaly 28 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 14,2 mm (20-án).
Napi adatok: Link
Éves csapadék: 388,7 mm.
Kis érdekesség:
Okt 17-én mikor -16,5°C fok volt a töbör alján. 7-15 óráig terjedõ idõszakban É-D kereszmetszetben csináltam egy diagramot órás bontással. Nyilván lehet 5 perces idõközre is szûkíteni csak a rengeteg adatot be is kell vinni. Mindenesetre beszédesebb a kép mint a sok adat
Link
A profil nem a töbröt ábrázolja. Igazából az érdekesség hogy a hullám szépen kisimul a nappali órákra. Bár északi oldal picit melegebb végig.
Okt 17-én mikor -16,5°C fok volt a töbör alján. 7-15 óráig terjedõ idõszakban É-D kereszmetszetben csináltam egy diagramot órás bontással. Nyilván lehet 5 perces idõközre is szûkíteni csak a rengeteg adatot be is kell vinni. Mindenesetre beszédesebb a kép mint a sok adat
Link
A profil nem a töbröt ábrázolja. Igazából az érdekesség hogy a hullám szépen kisimul a nappali órákra. Bár északi oldal picit melegebb végig.
2011 októberének idõjárása Váralján:
Havi középhõmérséklet: 9,9°C (Átlag: 11,0°C)
A hónap elsõ hetében nyári idõ volt, hat napon volt 25°C-nál melegebb, majd beköszöntött az õsz egyre alacsonyabb hõmérsékletekkel. A hónap közepén több napon is volt fagy. 18-án reggel -4,8°C volt, ilyen hideget még nem mértem októberben. Összesen 6 nyári és 5 fagyos nap volt idén októberben Váralján, mindkettõ rekord.
Részletek: Link
Havi középhõmérséklet: 9,9°C (Átlag: 11,0°C)
A hónap elsõ hetében nyári idõ volt, hat napon volt 25°C-nál melegebb, majd beköszöntött az õsz egyre alacsonyabb hõmérsékletekkel. A hónap közepén több napon is volt fagy. 18-án reggel -4,8°C volt, ilyen hideget még nem mértem októberben. Összesen 6 nyári és 5 fagyos nap volt idén októberben Váralján, mindkettõ rekord.
Részletek: Link
Nálunk októberben 62 mm csapadék hullott, ami a saját méréseim kezdete óta rekordnak számít, de ebben nagy szerepe volt a 7-ei zivatarral kísért hidegfrontból lehullott 28,5 mm esõnek. Ez az összeg egyébként októberi napi rekord lett, igaz alig felülmúlva a 2006. október 24-ei, szintén egy zivataros hidegfront által okozott 28 mm-t.
Nálam az október elég csapadékos volt, mert 68 mm-t mértem, ezzel az éves csapadék már 473 mm.
2011. október nálam:
T átlag: 11,12 °C.
T min. átlag: 6,65 °C.
T max. átlag: 16,73 °C.
Absz. T min.: -1,9 °C. (17.)
Absz. T max.: 27,5 °C. (04.)
Absz. hõingás: 29,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 5,0 °C. (17.)
Legmagasabb napi átlag: 19,2 °C. (05.)
Napi átlagok hõingása: 14,2 °C.
Legalacsonyabb T max.: 9,7 °C. (23.)
Legmagasabb T min.: 12,5 °C. (05.)
Napi legkisebb hõingás: 1,8 °C. (24.)
Napi legnagyobb hõingás: 19,6 °C. (19.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1006,5 hPa (05.)
Legmagasabb légnyomás: 1034,9 hPa (15.)
Nyári nap: 6 db.
Fagyos nap: 2 db.
Ködös nap: 2 db.
Havi csapadékmennyiség: 25,6 mm. (éves: 268,9 mm.)
Csapadékos nap: 9 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 9 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 10,2 mm. (07.)
Az átlagosnál éppen hûvösebb (0,08 °C) és lényegesen szárazabb (63 %) hónap volt. Tovább tart az egész éves szárazság. Az éves csapadék jelenleg az átlagos 10 havinak csupán 57,5 %-a hullott. Egyre jobb, immár nagyon jó esély mutatkozik a tavalyi 50 éves rekordot megdöntõ csapadékmaximum után idén az 50 éves csapadékminimum megdöntésére....
T átlag: 11,12 °C.
T min. átlag: 6,65 °C.
T max. átlag: 16,73 °C.
Absz. T min.: -1,9 °C. (17.)
Absz. T max.: 27,5 °C. (04.)
Absz. hõingás: 29,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 5,0 °C. (17.)
Legmagasabb napi átlag: 19,2 °C. (05.)
Napi átlagok hõingása: 14,2 °C.
Legalacsonyabb T max.: 9,7 °C. (23.)
Legmagasabb T min.: 12,5 °C. (05.)
Napi legkisebb hõingás: 1,8 °C. (24.)
Napi legnagyobb hõingás: 19,6 °C. (19.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1006,5 hPa (05.)
Legmagasabb légnyomás: 1034,9 hPa (15.)
Nyári nap: 6 db.
Fagyos nap: 2 db.
Ködös nap: 2 db.
Havi csapadékmennyiség: 25,6 mm. (éves: 268,9 mm.)
Csapadékos nap: 9 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 9 db.
Jelentõs csapadékú nap: 2 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 10,2 mm. (07.)
Az átlagosnál éppen hûvösebb (0,08 °C) és lényegesen szárazabb (63 %) hónap volt. Tovább tart az egész éves szárazság. Az éves csapadék jelenleg az átlagos 10 havinak csupán 57,5 %-a hullott. Egyre jobb, immár nagyon jó esély mutatkozik a tavalyi 50 éves rekordot megdöntõ csapadékmaximum után idén az 50 éves csapadékminimum megdöntésére....
16 mm maradt az októberi csapadék. Ez nagyon gyenge, óriási a szárazság továbbra is itt sajnos.
Az október majdnem átlagosan zárt, 31mm lett a vége.
Az év még mindig gyászos, csak 317mm.
Elnézve a fáklyákat, egyre nagyobb az esély, hogy 400mm alatt maradunk ebben az évben.
Az év még mindig gyászos, csak 317mm.
Elnézve a fáklyákat, egyre nagyobb az esély, hogy 400mm alatt maradunk ebben az évben.
Október hónap átlaghõmérséklete kerek 11°C (2 értékbõl), csapadéka szinte bizonyosan 16,8 mm. 2011-ben eddig 321,6 mm hullott.
Pápán alighanem nem lesz már októberben csapadék, így a 6. olyan hónap, amikor nem ment 30 mm fölé a havi csapadék(29,1). Persze az év utolsó két hónapja nagy eséllyel belehúz, tartósan ilyen alacsony csapadék nem szokott lenni. Az elmúlt tél és tavasz 6 havi szárazsága után a 3 nyári hónap nagyon belehúzott. Bár a nyárról nem a sok esõ és átlag feletti csapadék jut eszünkbe, mert a nagy csapadékok közé hetekig tartó szárazság és hõség vegyült.Lassan 3 hónapja tart az újabb száraz periódus (60-70 mm összcsapadék, kb. annyi mint aug. elsõ hetében), talán decemberre ez is véget ér statisztikai alapon...
Kis távolság, nagy különbség, pedig nem is igazán konvektív csapadékokról volt szó. Itt ugyanis szombat óta 10 mm-t pötyörgött össze és ez az addig lehullott 6-tal még mindig csupán 16 mm-re növelte az októberi mennyiséget, ami nagy eséllyel a havi szumma is lesz nálunk. Ez bizony sajnos még mindig fényévnyire van attól, amit a város térségében a földek és a mezõgazdaság megkívánna.
A hullámzó front 5 mm-t, ezután a hidegcsepp az elmúlt három napban 21,5 mm-t hozott a szomjazó földekre. Október 35 mm-nél tart.
Tavaly október volt (március után) emlékeim szerint az egyik legszárazabb hónap, mindkét mérõhelyemen 40 mm körül esett. Most Pápán 27,6 az október Pápán és Cseszneken is hasonló (az éjjeli esõt ott még nem tudom), amivel most elégedettek lehetünk az elõzõ kéthavi szárazság után. Országosan is elmaradunk az átlagtól és a tavalyi évtõl is talán, de mégis fellélegeztek sokhelyütt a 20-40 mm-es október havi csapadék után. Tavaly is fellélegzést váltott ki ennyi októberi csapadék a sok 100-200 mm-es hónap után, csak ugye más értelemben...
A hanyatlás végsõ stádiumában egy film, a “Gyilkosság
az Orient expresszen” adaptációja hozta meg a fordulatot.
Érdekesség, hogy a regény megírására Agatha Christie-t egy
megtörtént eset ihlette.
1929 telén az Orient
expressz elakadt a hatalmas
hóban és utasaival
tizenegy napig vesztegelt
a külvilágtól elvágva. Az
1934-ben keletkezett, izgalmas
krimi mozgóképes változatában a
fõszereplõ, Ingrid Bergman
varázsa és a lenyûgözõ,
síneken gördülõ
környezet megtette
hatását:
az Orient expresszen” adaptációja hozta meg a fordulatot.
Érdekesség, hogy a regény megírására Agatha Christie-t egy
megtörtént eset ihlette.
1929 telén az Orient
expressz elakadt a hatalmas
hóban és utasaival
tizenegy napig vesztegelt
a külvilágtól elvágva. Az
1934-ben keletkezett, izgalmas
krimi mozgóképes változatában a
fõszereplõ, Ingrid Bergman
varázsa és a lenyûgözõ,
síneken gördülõ
környezet megtette
hatását:
Igen, idõközben rájöttem,köszi. Egyébiránt e fórumban "1929"-re rákeresve is számos leírás, korabeli emlék kerül elõ abból az évbõl.
Irodalmi öt perc 1929 telérõl:
Naplórészlet:
Anyámra gondolok. Lelkem mélyén megállapítom, hogy családi helyzete: apja-anyja tanár (apja matematikára tanított), nagyapja orvos, mindez erõsen hat rám, parasztok és cselédek fiára. Beszélek neki errõl, õ semmit sem ért belõle, és a származásomról mondottakat igen nevetségesnek találja. Mínusz huszonkilenc fok van. Hazaérve énekelek. Vers: A hó a kalapom karimáján olyan, mint a szentek glóriája, J. M. kiválasztott engem. „Ferenc József-híd, te errõl vagy nevezetes Budapesten!
(Illyés Gyula,Naplójegyzetek 1929)
*
A puszták királya 1. rész (Blogbejegyzés)
"Kegyetlen hideg tél volt, az 1929. tele. Reggelenként nem volt ritka a mínusz 30-35 fok sem. Ebben az évben Bordács Tamás tekintetes úrnál laktunk a görbetóba. Ott, ahol most a Bánhalmi Állami Gazdaság Kolbászi üzemegysége van.
Negyven éve már ennek, de azóta sem emlékszem ilyen télre. Apám nyáron gulyás volt. Télen pedig 71 darab bárány és 12 darab telelõ marha volt a kezére bízva.
Talán soha életében nem káromkodott apám annyit, mint ezen a télen. Állandóan mindig metszõ északkeleti szél fújt. Az istálók mellett takarmányos nem volt. Nem tudta apám a hajnalra való takarmányt bekészíteni. A kazlak között minden éjjel berakta hóval a szél az utat. Hajnali három órakor kelt apám mindig, hogy utat hányjon a hóhegyek között a kazlakhoz. Utoljára olyan magas volt a hó az úton kétfelõl, hogy egyezett a kazlak tetejével.
Mikor el lett takarítva, akkor fogott apám az etetéshez. Törek és csutkaszár volt akkor még a telelõ jószág téli takarmánya. Híre sem volt még akkor a siló készítésnek. Egy zsákot hasított anyám kétfele, a négy sarkára apám zsineget kötött és ebbe hordta a töreket. Vagy is csak hordta volna, mert szél úr nem adta beleegyezését.
Elõször is a zörgõs csonttá fagyott ponyvát, mely úgy nézett ki, mint egy lángos, játékosan felkapta és messze elrepítette. Kénytelen volt apám a négy sarkát téglával megbiztosítani. Most már lehetett rá rakodni. De szél úr tréfás kedvében volt. Ha szegény apám egy villával rátett, õ azonnal leseperte tisztára. Így viaskodtak egymással. És még a szélnek a kegyetlen hideg is segített.
Csonttá gémberedett apámnak keze, lába, orra, füle. És ezt minden reggel újra kellett kezdeni. De ez még csak hagyján, ezután jött még a java. Etetés után itatni is kellett. Hej mostani fiatalok de könnyû is nektek!
A termelõszövetkezetbe megnyissátok a csapot vagy az önitatóból a jó meleg istálóban ihatik a jószág eleget. De nem úgy volt ám akkor. Kint volt a gémeskút az istálótól távol. Elõször is ide utat kellett hányni, kibontani a hófúvásból az utat és a vályút. Azután telehúzni friss vízzel. Keserves munka volt ez is. A kútostor jeges, nyirkos volt, kesztyû nélkül nem lehetett dolgozni, anélkül megfagyott az ember keze. Mikor aztán nehezen megvolt, és lehetett volna itatni, mire apám a jószágot kiengedte, belefagyott a víz a vályúba.
Körül kellett rakni szalmával, meggyújtani, hogy a víz kiolvadjon. Mikorra mindennek vége volt, egész nyugodtan meg lehetett reggelizni. Akinek nincs étvágya, ezt próbálja meg reggeli elõtt, nagyon jól bevált gyógyszer.
Így múlt ez az 1929. tele. Azt csak az én szegény jó apám tudná megmondani, milyen hosszú volt, ha még élne. Tavaszra az összes lucernák és a búza legnagyobb része kifagyott.
Márciusban olvadt el a hó, és engedett ki a csontkemény föld. Akkor aztán lett olyan sár, amelyhez hasonlót azóta sem értem meg."
(Forrás: Link - Visszaemlékezés)
Naplórészlet:
Anyámra gondolok. Lelkem mélyén megállapítom, hogy családi helyzete: apja-anyja tanár (apja matematikára tanított), nagyapja orvos, mindez erõsen hat rám, parasztok és cselédek fiára. Beszélek neki errõl, õ semmit sem ért belõle, és a származásomról mondottakat igen nevetségesnek találja. Mínusz huszonkilenc fok van. Hazaérve énekelek. Vers: A hó a kalapom karimáján olyan, mint a szentek glóriája, J. M. kiválasztott engem. „Ferenc József-híd, te errõl vagy nevezetes Budapesten!
(Illyés Gyula,Naplójegyzetek 1929)
*
A puszták királya 1. rész (Blogbejegyzés)
"Kegyetlen hideg tél volt, az 1929. tele. Reggelenként nem volt ritka a mínusz 30-35 fok sem. Ebben az évben Bordács Tamás tekintetes úrnál laktunk a görbetóba. Ott, ahol most a Bánhalmi Állami Gazdaság Kolbászi üzemegysége van.
Negyven éve már ennek, de azóta sem emlékszem ilyen télre. Apám nyáron gulyás volt. Télen pedig 71 darab bárány és 12 darab telelõ marha volt a kezére bízva.
Talán soha életében nem káromkodott apám annyit, mint ezen a télen. Állandóan mindig metszõ északkeleti szél fújt. Az istálók mellett takarmányos nem volt. Nem tudta apám a hajnalra való takarmányt bekészíteni. A kazlak között minden éjjel berakta hóval a szél az utat. Hajnali három órakor kelt apám mindig, hogy utat hányjon a hóhegyek között a kazlakhoz. Utoljára olyan magas volt a hó az úton kétfelõl, hogy egyezett a kazlak tetejével.
Mikor el lett takarítva, akkor fogott apám az etetéshez. Törek és csutkaszár volt akkor még a telelõ jószág téli takarmánya. Híre sem volt még akkor a siló készítésnek. Egy zsákot hasított anyám kétfele, a négy sarkára apám zsineget kötött és ebbe hordta a töreket. Vagy is csak hordta volna, mert szél úr nem adta beleegyezését.
Elõször is a zörgõs csonttá fagyott ponyvát, mely úgy nézett ki, mint egy lángos, játékosan felkapta és messze elrepítette. Kénytelen volt apám a négy sarkát téglával megbiztosítani. Most már lehetett rá rakodni. De szél úr tréfás kedvében volt. Ha szegény apám egy villával rátett, õ azonnal leseperte tisztára. Így viaskodtak egymással. És még a szélnek a kegyetlen hideg is segített.
Csonttá gémberedett apámnak keze, lába, orra, füle. És ezt minden reggel újra kellett kezdeni. De ez még csak hagyján, ezután jött még a java. Etetés után itatni is kellett. Hej mostani fiatalok de könnyû is nektek!
A termelõszövetkezetbe megnyissátok a csapot vagy az önitatóból a jó meleg istálóban ihatik a jószág eleget. De nem úgy volt ám akkor. Kint volt a gémeskút az istálótól távol. Elõször is ide utat kellett hányni, kibontani a hófúvásból az utat és a vályút. Azután telehúzni friss vízzel. Keserves munka volt ez is. A kútostor jeges, nyirkos volt, kesztyû nélkül nem lehetett dolgozni, anélkül megfagyott az ember keze. Mikor aztán nehezen megvolt, és lehetett volna itatni, mire apám a jószágot kiengedte, belefagyott a víz a vályúba.
Körül kellett rakni szalmával, meggyújtani, hogy a víz kiolvadjon. Mikorra mindennek vége volt, egész nyugodtan meg lehetett reggelizni. Akinek nincs étvágya, ezt próbálja meg reggeli elõtt, nagyon jól bevált gyógyszer.
Így múlt ez az 1929. tele. Azt csak az én szegény jó apám tudná megmondani, milyen hosszú volt, ha még élne. Tavaszra az összes lucernák és a búza legnagyobb része kifagyott.
Márciusban olvadt el a hó, és engedett ki a csontkemény föld. Akkor aztán lett olyan sár, amelyhez hasonlót azóta sem értem meg."
(Forrás: Link - Visszaemlékezés)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés és csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-19 12:51
Szabályzat