Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Őszintén szólva a halmazállapot nekem most már tökéletesen mindegy, csak csapadék legyen 
Olyan szárazság és por van, hogy téglát lehet köpni...
Olyan szárazság és por van, hogy téglát lehet köpni...
Olyanra gondolsz, mint az MKR, csak Nap-pal? Ha nem, oldd fel légyszi a rövidítésed -- köszi!
Pfúj, milyen randa helyeken jártál 
A 4.képen lévő tóról (esetleg folyóról) kicsit mesélnél? Nem volt mindenhol teljesen befagyva? Vagy mi az a ferde "bejáró" végén lévő hóval borítatlan, nem fehér rész, ahol három ember is "próbálkozik"?
A közepén meg valami kijelölt pálya kanyarog olyan kétsávos út szélességben "kijelölve"?
Persze, ha nem tudod, az sem baj, de köszi, ha mégis
A 4.képen lévő tóról (esetleg folyóról) kicsit mesélnél? Nem volt mindenhol teljesen befagyva? Vagy mi az a ferde "bejáró" végén lévő hóval borítatlan, nem fehér rész, ahol három ember is "próbálkozik"?
A közepén meg valami kijelölt pálya kanyarog olyan kétsávos út szélességben "kijelölve"?
Persze, ha nem tudod, az sem baj, de köszi, ha mégis
A jelenlegi helyzetről sok mindent elmond, hogy az elmúlt 5 órában összesen 2 hozzászólás született...
Sziasztok!
"Tél" búcsúzásul hoztam pár képet ami télies jelleget tartalmaz.
Ausztria, Olaszország és Svájc volt a célpont.
Kérlek segítsetek nekem hogy mi lehetett annak az oka hogy az összes modell, GFS,ECMWF,ICON is jó 5-10 fokkal alá lőtte a hőmérsékletet még 1-2-3 napra is.
Ausztriába Gmünd in Kärnten és környékét jártuk be. Itt volt a legkevesebb hó. Csak a magasabb hegycsúcsokon volt hó.
Olaszországban Merono településtől nyugatra is inkább csak a magasabb csúcsokon volt hó.
Svájc Sankt Moritz környékén azért már alacsonyabb részeken is volt hó.
Olaszország keleti részén Selva di Val Gardena részén volt a legtöbb hó. Szerintem korábban erre eshetett több hó.
"Tél" búcsúzásul hoztam pár képet ami télies jelleget tartalmaz.
Ausztria, Olaszország és Svájc volt a célpont.
Kérlek segítsetek nekem hogy mi lehetett annak az oka hogy az összes modell, GFS,ECMWF,ICON is jó 5-10 fokkal alá lőtte a hőmérsékletet még 1-2-3 napra is.
Ausztriába Gmünd in Kärnten és környékét jártuk be. Itt volt a legkevesebb hó. Csak a magasabb hegycsúcsokon volt hó.
Olaszországban Merono településtől nyugatra is inkább csak a magasabb csúcsokon volt hó.
Svájc Sankt Moritz környékén azért már alacsonyabb részeken is volt hó.
Olaszország keleti részén Selva di Val Gardena részén volt a legtöbb hó. Szerintem korábban erre eshetett több hó.
A csapadékfáklya sajnos nem fest ilyen optimista képet. Reméljük az is javul majd, nem csak a nyomás
Tmin - 6, de már +4 van, 2 óra alatt 10 fokot melegedett.
Tegnap napnyugtakor ugyenez volt, csak fordítva, +8-ról - 2-re zuhant.
Száraz levegő, erősebb napsütés, nagy ingadozások.
Tegnap napnyugtakor ugyenez volt, csak fordítva, +8-ról - 2-re zuhant.
Száraz levegő, erősebb napsütés, nagy ingadozások.
Ugyan részletekbe kár belemenni, de nagyon valószínű, hogy végre tényleg bizonytalan idejű ciklonális irányítás kezdődhet nagyjából egy hét múlva, amely ugyan később majd magában hordozza egy erősebb lehűlés lehetőségét is, de egyelőre ami belátható időn belül van, az a 15-20 fokos hétvége, megerősödő előoldali gradiens mellett az éjszakák is jelentősen enyhülnének, jövő hét elejétől pedig akár több hullámban is érkezhet eső és nem utolsó sorban persze konvektív események is.
A mai reggel is jó fehérre sikerült (-3 fok) de már most igazán kellemes a napsütés, hajrá tavasz!
A mai reggel is jó fehérre sikerült (-3 fok) de már most igazán kellemes a napsütés, hajrá tavasz!
Le kell térkövezni az egészet, az a legélhetőbb. Nem teszi tönkre a drága verdák lengéscsillapítóit.
Ez hóban max. úgy tudna leesni, hogy a térképen lévő mértékegységet a hóvastagságra kell érteni, nem a lehullott csapadékra, tehát 20-70 mm "vastag" hóréteg között. Ebből kishijján még a hangyák is kidugják a fejüket, ha két lábra állnak! 
Ropogós a reggel,-5,5C,rendesen deres a fű.
Skyajnos ez így megy most,ráismertem. Megy a fásítási program is,de a tűzhöz közeli kertészetek jó drága díszfái a menők.Gömbkőris díszkörte stb.
Kapott a falu ajándékba szilt is ,de nem tudom,meddig bírja majd,a szilek a környéken döglődnek rendesen. De azért itt vigyázunk amennyire lehet,hogy az építkezéseknél a lehető legkevesebb nagy fát vágjunk ki.Ezeken az egyre forróbb nyarakon nagy kincs lesz az árnyék, jobban meg kellene becsülni a nagy őshonos fákat
Sky
ajnos ez így megy most,ráismertem. Megy a fásítási program is,de a tűzhöz közeli kertészetek jó drága díszfái a menők.Gömbkőris díszkörte stb.Kapott a falu ajándékba szilt is ,de nem tudom,meddig bírja majd,a szilek a környéken döglődnek rendesen.
De azért itt vigyázunk amennyire lehet,hogy az építkezéseknél a lehető legkevesebb nagy fát vágjunk ki.Ezeken az egyre forróbb nyarakon nagy kincs lesz az árnyék, jobban meg kellene becsülni a nagy őshonos fákat 
Most mit sírsz, lesz helyettük gömbakác:
Béla bácsi: Szerbusz, Sanyikám, kellene nekem 3 fa, mert ki kellett vágnunk párat a Tónál, amik útban voltak a futópálya nyomvonalának. Mit ajánlasz?
Kertész: Mindenképpen gömbakácot. Gyorsan nő, de annyira nem, hogy eltakarja a városba látogatók kilátását a parkra. Olyan multik is ezt veszik tőlünk, mint a Tesco és a Lidl
Béla bácsi: Ne folytad, meggyőztél. Mikor tudod elültetni őket? A térkövesek most ott dolgoznak, de remélem találsz helyet. Annyi kérésem lenne, hogy ha mentek, akkor szólj, mert benne vagyunk egy klímavédelmi programba' a WWF-nél, csinálnánk pár fotót, meg kiküldeném az AjkaTV-seket gurítanánk egy hordót, ha szabad lesz valamelyik, mert annyi átadásom van, hogy nincs hozzá elég hordóm. Ma is lesz egy zebrafelújítás átadás a Kossuth utcában.
Kertész: Megoldjuk, Béla bácsi.
Béla bácsi: Szerbusz, Sanyikám, kellene nekem 3 fa, mert ki kellett vágnunk párat a Tónál, amik útban voltak a futópálya nyomvonalának. Mit ajánlasz?
Kertész: Mindenképpen gömbakácot. Gyorsan nő, de annyira nem, hogy eltakarja a városba látogatók kilátását a parkra. Olyan multik is ezt veszik tőlünk, mint a Tesco és a Lidl
Béla bácsi: Ne folytad, meggyőztél. Mikor tudod elültetni őket? A térkövesek most ott dolgoznak, de remélem találsz helyet. Annyi kérésem lenne, hogy ha mentek, akkor szólj, mert benne vagyunk egy klímavédelmi programba' a WWF-nél, csinálnánk pár fotót, meg kiküldeném az AjkaTV-seket gurítanánk egy hordót, ha szabad lesz valamelyik, mert annyi átadásom van, hogy nincs hozzá elég hordóm. Ma is lesz egy zebrafelújítás átadás a Kossuth utcában.
Kertész: Megoldjuk, Béla bácsi.
Egész nap kissé szeles idő van, így csak épp hogy összejött mára a fagy, a Tmin -0,3 fok volt.
A Tmax a vártnak megfelelően kereken 9 fok lett a sok napsütés ellenére is.
Akt. T. : 4 fok a még mindig kissé szeles idő mellett, így csak lassan hűl a levegő.
A Tmax a vártnak megfelelően kereken 9 fok lett a sok napsütés ellenére is.
Akt. T. : 4 fok a még mindig kissé szeles idő mellett, így csak lassan hűl a levegő.
Szentpéterfölde Lász mérője -3 fok.
Nagykanizsa -1 fok.
Becsehely kákiültetvény +5 fok.
Nagykanizsa -1 fok.
Becsehely kákiültetvény +5 fok.
Ebben egyetértünk, hogy az utóbbi években dühítő, amit ajkán művelnek. A vasútállomás parkját most bszták szét, egy felesleges körforgalom miatt pénteken 6 fát vágtak ki.
Tavaly a tónál 12 nyárfát egy futószar miatt, ebből 11 makk egészséges fa volt.
Utóbbi kép a tónál, egy korábbi, kb 80 fából álló nyárliget helyén áll. Ide hozták a Földanya szobrát, mert a helyén lévő parkban mcdonalds épült, sok fa pusztult ott is.
A házunk mellett tavaly egy parkoló épült. Májusban, virágzó 60 éves hársakat vágtak ki. Ez lett ajka. Van miből rombolni, de ebben az ütemben nem lesz.
A két kép egyébként Ajka, élhető város program keretében valósult meg.
Tavaly a tónál 12 nyárfát egy futószar miatt, ebből 11 makk egészséges fa volt.
Utóbbi kép a tónál, egy korábbi, kb 80 fából álló nyárliget helyén áll. Ide hozták a Földanya szobrát, mert a helyén lévő parkban mcdonalds épült, sok fa pusztult ott is.
A házunk mellett tavaly egy parkoló épült. Májusban, virágzó 60 éves hársakat vágtak ki. Ez lett ajka. Van miből rombolni, de ebben az ütemben nem lesz.
A két kép egyébként Ajka, élhető város program keretében valósult meg.
Felőlem össze is szitálhatja 1 hetes ködből, csak essen le a földre.
Az emberi természet rákfenéje, hogy igazából soha semmi nem jó, vagy csak egy kicsit. 
Itt a bizonyíték a Bakonyból!! A reggeli Nap bizony belefért egy aprócska vízcseppbe!
Valóban nem rövid, elolvastam. Próbálok, kicsit tömörebb lenni, már amennyire ez tőlem telik (de nem fog), a konstruktívitás jegyében, bár van egy kis "pincében kiabálás" effektus a diskurzusban…
Az optimista hozzáállás jó. Főleg, ha közben végre valóban esik valami csapadék, adott esetben eső.
Ennek az emocionális vonatkozásnak ellenére, ahogy a meteorológia, vagy a klimatológia úgy az erdészettudomány minden ága – az általam legjobban ismert erdészeti és erdőökológia is - egzakt, tény, adat és megfigyelés alapú szakterületek, melynek értő műveléséhez alapos háttér szaktudás és ismeretanyag, és nem kevés gyakorlati, illetve terepi tapasztalat szükséges. Nem elég az elmélet. Vagy az innen, onnan összegyűjtött dezinformáicók, félinformációk alapján szült ex catedra kijelentések, vagy prekoncepiconális hozzáállás. Ebben
semmi különös sajátosság nincs, pl. egy atomerőmű építéséhez, üzemeltetéséhez is ez a tényszerűség kell.
Az alábbi két témába vágó Hunagromet Zrt. térkép is alapjaiban erre az elvre épül, bár a felbontásban némi plakáttérkép jelleget tükröz, de örüljünk, hogy van.
Sokat nem kell magyarázni mit látunk egészen aktuálisan rajta. A közel jövőbeni tendencia pedig, minden esetlen csapongásuk ellenére, a modelleken elég világosan kirajzolódik, csak ha egy változót, a csapadékmennyiséget nézem. Ameddig ez értékelhetően belátható. A hosszú távú kllmaforgatókönyvek erre az időjárási elemre, paraméterre vonatkozó különböző előrejelzési verziói pedig hosszú idő óta elérhetőek. Azokat elemezve, a nagy területi különbségek ellenére is, itt a Kárpát-medencében nem ugrálhatunk a hurrá optimizmustól. Sőt.
Az erdőgazdálkodás az egy szakma, az erdészkedés pedig jó esetben - sajnos nem minden kollégánál - hivatás is. Ráadásul az egyik legösszetettebb mérnöki vagy technikusi munka, ökológia(biológiai)-ökonómia(közgazdasági)-műszaki mérnöki tudás ötvözete. A,dendrológiától a hídépítésig a szakszerű erdőkezeléshez kb. mindenhez kell
érteni. De éppen emiatt, nem véletlenül, szakosodik.
Van aki erdészeti szaporítóanyagot termel (erdészeti csemetekertek - lásd a közeledben a devecseri a Bakonyerdő Zrt kezelésében) , van aki erdőművelő lesz (erdőneveléssel, erdőfelújítással dolgozik), van aki fahasznáati műszaki vezető (fakitermelés, faanyag szállítás stb.) van aki termőhelyfeltárásra specializálódik, van aki erdőtervező, erdőrendező (körzet erdőterveket készít), van aki faipari faanyagkereskedő (rönkátvevők), van aki erdővédelmis (ez erdő egészségügyet, növényvédelmet jelent), és még sorolhatnám az erdőpedagógiáig,
közjóléti fejlesztésekig és fenntartásig.
A középfokú erdésztechnikusok (kerületvezetők) pedig a tő melletti szakemberek az erdőn, akik 1000-2000 hektáros erdőkerületek fenntartását és a napi erdészeti feladatokat végzik.
Ehhez járul az erdőfelügyelők rendszere, akik mindennek a szakszerűségét a terepen, erdőn közvetlenül ellenőrző kormánytisztviselők.
És az ágazati szakigazgatás, amely a magán és államerdő minden üzemtervezett erdejében a jogszabályi felügyelettől, az erdészeti hatósági munkán át, a monitoring feladatokig, ezer és egy feladatot végez el.
Ebbe integrálódik a gyakorlati munkát és a kutatást segítve az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet, ahol meglepő módon, erdőtudományi és erdészettudományi alap és innovációs kutatásokat folytatnak, minden fenti szakterületen, külön-külön osztályokként és országos kísérleti állomási telephely rendszerrel.
Jelenleg az erdők alkalmazkodó képességéhez képest brutális gyorsaságú klímaváltozás terén a legnagyobb energiákkal, mert nem állhatunk az összeomlani készülő erdőtagok,erdőrészek és eltűnő alapvető főfafajok – a következő a bükk lesz, a lucfenyő után – felett, vagy még jobb esetben alatta. Fenntartható megoldásokat keresnek és az idő nagyon rövid.
Egybe megkerülhetetlen, hogy ez egy 225 éves szakma, amit az erdők 18. századra csúcsra ért túlzott használata, kiirtása hívott életre, elsőként a királyi Magyarország bányavidékei területén, ahol a bányák és a kohók felették az erdőt és nem volt már elég faanyag. Pl. a szakma Mekkája és Medinája, Selmecbánya körül, ezért volt ott az első fakultás, majd Erdészeti Akadémia.
Ez rögtön feltételezi, hogy az erdészetnek 225 évnyi tudása van a magyar erdők gyakorlati kezeléséről, minden tájegységre vonatkozva és ezt leginkább a 160 éves, 163. évfolyam óta megjelenő szakfolyóirata, az Erdészeti
Lapok 150.000 oldalnyi cikkanyaga testesíti meg. Itt van az értékes szakmai múlt megírva, amit minden erdőmérnöknek a saját kezelési területére vonatkozva ismernie kell, vagy kellene.
Az állami erdészeti társaságoknál a főmérnökök és a műszaki-termelési-természetvédelmi-erdőgazdálkodási vezetők és a vezérigazgatók, ideális esetben ezt az egészet át kell lássák és értsék minden szegmensében. De minden végzett erdőmérnökre alapból ez vonatkozik. Más kérdés, hogy mint minden szakmában vannak kiválóak, jók és kevésbé jók. Az erdészetvezetők pedig a rájuk bízott 6000-15.000 hektár erdőterület összetett erdőgazdálkodási feladatait irányítják.
Az agráriumhoz képest itt a legnagyobb eltérés az időfaktor. Ott pl. a megtermelt főbb szántóföldi növénykultúrák esetében általában 1 évben gondolkodnak. Ha gond van, beszántják előbb-utóbb és mással próbálkoznak, illetve kárenyhítéshez folyamodhatnak (elnézést a gazdáktól, csak nagyon leegyszerűsítve).
Egy körzeti erdőterv 10 évre szól és mindent erdőrészlet szintre lebontva, részletesen szabályoz. Ennek az a legnagyobb felelőssége, hogy ha egy erdész elront valamit, és van ilyen természetesen, vagy tőle függetlenül – pl.
klimatikus okok miatt erdőkárok jönnek létre – akkor az 50-100 évre meghatározhatja a jövendő erdőterület jellemzőit. kezelését, gazdálkodását.
Ha letermelted az erdőt egy erdőrészletben – már ahhoz is előzetes erdőtervi tárgyalások kellenek, (nemzeti parkok (ha védett a terüket) erdészeti hatóság és szakigazgatás, erdőtervezők erdőfelügyelők stb.) ugyanis az erdőtörvény és Vhr.-ei alapján az erdő helyén erdőnek kel lenni, nincs apelláta..
És ha két év múlva nem a meghatározott hektár/tőszámú és erdőterveben megadott főfafajú erdő növekedik csemeteként a kezed alatt, az erdészetihatóság, védett területeken a nemzeti parkokkal együtt, romokba büntet, és kb.mindenki a nyakadon lesz, addig amíg nem sikerül a hivatalos műszaki átvételig eljutni és ezzel befejezetté nyívánitani az erdőfelújítást. Utána pedig már csak 80-100 év erdőművelői, nevelési és erdőhasználati munka, hogy ezt el is érd, legalább a korábbi erdő minőségi és mennyiségi jellemzőit, miközben minden környzeti és gazdasági körülmény változik. S már ha közben a klímaváltozás miatt nem omlik a nyakadba az egész, mint jelenleg.
Nagyon szőrmentén valahogy így áll össze ez a 2 millió hektár állami és magánerdő kezelése , de ennél napi szintre lebontva sokkal bonyolultabb és rendkívül heterogén, szinte erdőrészletről erdőrészletig más – ez a
gazdálkodás alapegysége.
Szép dolog és szükséges is az erdei kerékpározás, de onnan soha nem fogsz még felületes erdőképet sem nyerni ennek az alapjait és lényegét jelentő részletekről. Az csak egyéni esztétikum. Se az adott erdőrészlet fekvő
holtfa mennyiségét, természetességi kategória besorolását, elsőfokú rendeltetését, a klímazonális helyét, az állományt alkotó fő és elegy fajok hektáronkénti számát, az éves fatömegnövekmény adatait, a fahasználati, fakitermelési előírt mennyiség adatait, az erődművelési módba való besorolását, a védettségi kategóriát, de még egy árva tőkorhadt tölgy dendrotelmáit se fogod észrevenni. Ahhoz gyalog nyakadba kell venni az erdőt és évekig bejárni, lehajolni, kúszni-mászni, megfigyelni, leírni, rögzíteni és szaktudással kiértékelni a látottakat. És még akkor se fogsz látni és érteni mindent, mert ez a világ legbonyolultabb szárazföldi ökoszisztémája, akkor is ha erdészek keze nyomán alakul ki.
Na ennyit erről mennyire bonyolult és összetett Magyarországon az erdőgazdálkodás rendszere, amit nem állítottam soha, hogy mindenhol és mindenkor hiba mentes lenne, de a vetülete, s a nehézsége a sok ezer változó miatt szinte lehetetlen is. Ettől függetlenül nem az erdésztől kell félteni az erdőt. Amíg ez a rendszer , mint Európa legszigorúbb erdőgazdálkodói rendszere működhet. De utána se.
Nem vagyok otthon a Kab-hegyi Erdészet szakmai munkájában,a Kab-hegy erdőkezelésében, nem ismerem a körzeti erdőtervet se. De a Verga Zrt. a három közül az egyik honvédelmi erdőgazdaság volt. Így itt az elsődleges
rendeltetés ma is a honvédelmi, a második a faanyagtermelés. Külön bolygó a többi erdőgazdaság között, sokáig a Hadügyminisztérium volt a tulajdonosi joggyakorló, de ma is a katonai szempontok az elsődlegesek.
Tarvágás Magyarországon gyakorlatilag nincs, középhegységben, Natura 2000 besorolású, nemzeti park védett területe alá tartozó területen pláne nem. Nem is volt és nem is lesz. Amit látsz az a fokozatos felújító vágás
végvágása, amikor a magtermő hagyásfák kivételével, letermelik a vágásérett erdőt, mert alatta az öregek makkjából növekedett makkcsemete újulat csak elpusztul és lőttek az erdő természetes erdőfelújításának. 5-10 év múlva ott már kefesűrű bűkk fiatalos fog nőni, ha csak a klíma közbe nem szól egy újabb sorozatos bakonyi aszállyal. Lásd tavaly.
A Kab-hegy a legnagyobb bazalt pajzsvulkánunk, rendkívül összetett erdőállománnyal, de 600 méteres magassága miatt azonális bükkösök, főleg gyertyán elegyes bükkösök borítják az északnyugati felét. Alább két erdőtérkép, az egyik a terület nagyságáról, a másik a jellegzetesen katonai erdőrészlet beosztásról.
Az adatok 10 éve nyilvánosak, ha részleteken tájékozódni akarsz akkor írd be a böngésződbe az Erdőtérkép kulcsszót és máris egy hivatalos erdőleltár adatbázisban találod magad. Ha a látható számokra kattintasz az
attributum táblák az adott erdőrészlet minden főadatát táblázatban fogják bemutatni.
Ezzel el leszel egy darabig, míg értelmezed majd, de a jelkulcsok közérthetőek, max a fogalmakkal leszel bajban, mint nem szakember.
2010-ben a Zsófia ciklon után a VERGA egészségügyi vágás során éppen a monokultúra szerű, idős, egy korú,elegyfaj szegény bükkösökben300.000 köbméter (!!) vihar károsult, össze-vissza dőlt, tört bükköt volt
kénytelen, hatalmas munkával, mihamarabb kitermelni és elszállítani és piacot keresni neki, mert a bükk rendkívül hajlamos a befülledésre, nem lehet ott hagyni 300.000 köbméter értékes bükk faanyagot a lebontó szervezeteknek, ráadásul alattuk a magoncok is befülledtek volna, így a természetes erdőfelújításnak is lőttek
volna. Ez a kalamitás alapvetően meghatározza a Kab-hegyi bükkösök sorsát.
Annak, hogy most nagy volumenű bükk termelés folyik, több oka lehet: egyik hogy a Kab-hegy gyertyános-kocsánytalan tölgyes klímában fekszikés alapvetően nem bükk klíma, tehát azonális. Ezek szenvedik meg a legjobban az aszályos nyarakat, a légaszályt, a csapadékhiányt, a szélsőséges eloszlást, a téli hócsapadék és a fagyok hiányát .
Ha a bükk lombkorona záródása pl. 90-85 %-ról, 75-80-ra csökkenmár több fény jut be az állományba, nem tudja az árnyéklombozattal árnyalni magát, a vékony kérge nehezen bírja a közvetlen napfényt és megindul az
állományon belüli „héjászás” jelensége, ami nagy okú faanyag romlást és gyors leépülést jelent, akár hatalmas erdőrészlet szinten is. Ezenkívül a bükk itt csak azért maradt meg, mert atlanti hatások érvényesültek, többlet vízhez jutott, kiegyenlítettebb klíma jellemezte korábban.
Ma ez átalakult és a sorozatos extrém forró nyarakat, a trópusi éjszakákat a bükk nem képes tolerálni, leromlik, megindul az állomány összeszakadása. Közben érzi a végét, így rengeteg makkor termel ősszel, ami fölül a beteg öreg bükk állományt le kell termelni, hogy fényt, s vizet kapjon a magonc és a csemete, ezt lehetőleg lassabban, hogy az árnyalás azért egy ideig megmaradjon. Ha elég erős a csemete, akkor véghasználati (nem tarvágás, az azt
jelenti, hogy adott erdőt teljes egészében levágnak és helyén más pl. agrár kultúra lesz – lásd Indonézia pálmaolaj ültetvények). Szóval látatlanban is sok oka lehet, van amiért le kell termelni koros bükkösöket, ha ez egyébként nem szép látvány egy kirándulónak. De ez szakmai kérdés.
Amellett a VERGA sem gazdálkodhat csak úgy a Kab-hegyen, a körzeti erdőterv szerint kell tennie és mivel védett terület a Balaton-felvidéki N.P. is ott van és engedélyezi az éves fakitermelési tervet.
Egyébként tegyél fel ide bütü fotót a máglyákról és megmondom mi a helyzet, illetve a máglyák külső felén a rönkről - gondolom hoszzútüzifás 4 méteres rönkök – a kéregről közeli fotókat. Aztán meglátjuk.
De mondom nem tisztem a VERGA gazdálkodását értékelni, mert nem ismerem a részleteket . Ha téged érdekel nézd meg az erdőtérkép alkalmazást és kérj egy körzeti erdőterv másolatot a Kab-hegyi erdészettől. Mondjuk szaktudás nélkül nehéz dolgod lesz az értő éetelmezéssel, de lehet kérdezni.
Ez az erőműbe megy a bükk, olyan régi nóta, hogy szakálla van mint a muzska parasztnak. Igen, a nem ipari minőségű bükkanyag nem alkalmas másra mint tüzifa, vagy erőművi vagy fűtőművi apríték lesz belőle. Fűtés,
energia és melegvíz előállításra, megújuló fás biomassza alapanyagként. Nincs ebben semmi ördögtől való, nem alkalmas másra, mert nem lehet ipari rönkként eladni a fapiacon a többségében álgesztes bükkrönköket.
A közeli Bakonyerdős Franciavágás fűrésztelep a saját bükköseit dolgozza fel, a Bakonyparkett szintén, a Vergának nincs elsődleges faipari üzeme. Ez egyébként egy másik szakterület amihez érteni kellene, mert az
aprítéktermelés az egy külön szakmai szegmens.
Nyulit kérd meg, biztos szerez róla jó térképet, hogy a nagy Öko-Ausztriában mennyi regionális fütőműben (több mint 380 db, ha jól emlékszem) égetnek el több millió köbméter hazai luc fenyőfát, ami nem alkalmas iparifakihozatalra. Senki nem sirdogál emiatt, mert a cégek és a lakosság melegvízet és áramot helyi szinten sokkal olcsóbban kap meg, mintha a gázfüggőségben vergődne, horror árakon.
A Verga erdészeti szállítópálya úthálózata abszolút nem az én terepem. Az első képen mint nem túl nagy útügyi műszaki szakértő azt látom, hogy az út alépítményének rétegrendje elmozdult, és meggyengült, ez a szélein megjelenő repedéseken is jól létszik, ott fogja megdolgozni a víz keményen és hamar. A balolali nyomvájú már az alépítmény rétegrend megrogyására utal. Ez az út előbb-utóbb megy a levesbe, ahogy a nehéz járművek szállítanak rajta.
A hideg-remix útkialakítás egy jó alternatíva, csak neked gravel bringára kell váltani, ha nincs felhordva rá két réteg kopóoréteganyag.
Íme egy részletes műszaki leírás, ebbe beleáshatod magad, ha van mérnöki vénád.
Link
Az újabb minden tény és adat, alap nélküli ex catedra kijelentésedet bizonyítani is kellene. Biztos lopnak.
Ugyan mit? A VERGÁNAK saját tulajdonú dolomit murvabányái vannak, saját szállító kapacitással. Az alapanyaga adott. Az aszfalt kopóoréteg két rétegben erre a hideg-remixes technológiás rétegrend zárásra egy plusz fedőréteg, jó ha van, de baromi drága.
2016-ban 490.000 millió FT-ot költött a Szombathelyi Erdészet a Köszegi-hegységben a keményburkolatú utak hideg remixes, aszfalt kopóréteges felújítására. 10 éve!
Amellett lehet tervben volt, lett volna rá forrásuk, de aztán jött a beruházási stop parancs a legfelsőbb szintről. Akarhatsz te itt finischert végig tolni, ha nem lehet. Ez is egy ok lehet.
A kialakítás nem szerencsés bringa szemmel. de ezek az utak elsősorba erdei szállítópályák és nem a kerékpározást szolgálják ki, az csak plusz köjóléti funkció. Tegyél be egy 31-34-es cyclo vagy gravel kereket az országútidba és nem lesz gond.
Na részemeről ennyit, el is ment az éjszaka szépen.
Még két kis meglepetés a végére:
Soha nem jártam a Soproni Egyetemre, nem nőttem az erdészek alma materének csecsbimbaján, szorosan nézve nem vagyok erdész végzettségű,
Ökolgus vagyok, aki 20 éve dolgozik az Ipoly Erdő Zrt. állami erdészeti társaságnak. Rövid káderlapom itt elérhető:
Link
Csak éppen amit lehetett, azt igyekeztem mindent megtanulni az erdőgazdálkodásról, akár elméleti, akár gyakorlati szakemberek mellett. Ahogy tőlem is tanultak. Ezért vettek fel, hogy a belteRjes szellemet oldják és a nyitás 2005-ben elinduljon más szemléleletmódok felé.
Na a másik még érdekesebb számodra, hogy Ajkarendeken a Rendeki út elején még mindig áll nagyapám és az apám szülöi háza. Vagyis apai ágon erősen helyi vagyok, a 90-es évek elején számos nyaram Rendeken töltöttem, amikor falu volt még Schmutz kocsmával és nem Ajka újgazdag rétegének alvóvárosa volt a Nyiredi utca folytatásában a régi rendeki szőlőhegyen a Somlóra néző pincesor. Számos apai rokonom ott élte le az életét és vagy az ajkai üveggyárban, vagy az erőműben dolgozott, ahogy apám is a 60-as évek végéig. Tehát a környék, a vidék Tósoktól, Padragkúton át Beréndig, Gyepestől, Polányig, a sváb vájár családok a Meinztingerektől a Kreinekekig nem éppen tájidegen vidék. Szerettem ott lenni, nagyapám TSZ fogatos volt, nagyanyám tejátvevő. Erről ennyit, csak úgy mellékes érdekességként a végére…részemről le is zártam a témát.
Az optimista hozzáállás jó. Főleg, ha közben végre valóban esik valami csapadék, adott esetben eső.
Ennek az emocionális vonatkozásnak ellenére, ahogy a meteorológia, vagy a klimatológia úgy az erdészettudomány minden ága – az általam legjobban ismert erdészeti és erdőökológia is - egzakt, tény, adat és megfigyelés alapú szakterületek, melynek értő műveléséhez alapos háttér szaktudás és ismeretanyag, és nem kevés gyakorlati, illetve terepi tapasztalat szükséges. Nem elég az elmélet. Vagy az innen, onnan összegyűjtött dezinformáicók, félinformációk alapján szült ex catedra kijelentések, vagy prekoncepiconális hozzáállás. Ebben
semmi különös sajátosság nincs, pl. egy atomerőmű építéséhez, üzemeltetéséhez is ez a tényszerűség kell.
Az alábbi két témába vágó Hunagromet Zrt. térkép is alapjaiban erre az elvre épül, bár a felbontásban némi plakáttérkép jelleget tükröz, de örüljünk, hogy van.
Sokat nem kell magyarázni mit látunk egészen aktuálisan rajta. A közel jövőbeni tendencia pedig, minden esetlen csapongásuk ellenére, a modelleken elég világosan kirajzolódik, csak ha egy változót, a csapadékmennyiséget nézem. Ameddig ez értékelhetően belátható. A hosszú távú kllmaforgatókönyvek erre az időjárási elemre, paraméterre vonatkozó különböző előrejelzési verziói pedig hosszú idő óta elérhetőek. Azokat elemezve, a nagy területi különbségek ellenére is, itt a Kárpát-medencében nem ugrálhatunk a hurrá optimizmustól. Sőt.
Az erdőgazdálkodás az egy szakma, az erdészkedés pedig jó esetben - sajnos nem minden kollégánál - hivatás is. Ráadásul az egyik legösszetettebb mérnöki vagy technikusi munka, ökológia(biológiai)-ökonómia(közgazdasági)-műszaki mérnöki tudás ötvözete. A,dendrológiától a hídépítésig a szakszerű erdőkezeléshez kb. mindenhez kell
érteni. De éppen emiatt, nem véletlenül, szakosodik.
Van aki erdészeti szaporítóanyagot termel (erdészeti csemetekertek - lásd a közeledben a devecseri a Bakonyerdő Zrt kezelésében) , van aki erdőművelő lesz (erdőneveléssel, erdőfelújítással dolgozik), van aki fahasznáati műszaki vezető (fakitermelés, faanyag szállítás stb.) van aki termőhelyfeltárásra specializálódik, van aki erdőtervező, erdőrendező (körzet erdőterveket készít), van aki faipari faanyagkereskedő (rönkátvevők), van aki erdővédelmis (ez erdő egészségügyet, növényvédelmet jelent), és még sorolhatnám az erdőpedagógiáig,
közjóléti fejlesztésekig és fenntartásig.
A középfokú erdésztechnikusok (kerületvezetők) pedig a tő melletti szakemberek az erdőn, akik 1000-2000 hektáros erdőkerületek fenntartását és a napi erdészeti feladatokat végzik.
Ehhez járul az erdőfelügyelők rendszere, akik mindennek a szakszerűségét a terepen, erdőn közvetlenül ellenőrző kormánytisztviselők.
És az ágazati szakigazgatás, amely a magán és államerdő minden üzemtervezett erdejében a jogszabályi felügyelettől, az erdészeti hatósági munkán át, a monitoring feladatokig, ezer és egy feladatot végez el.
Ebbe integrálódik a gyakorlati munkát és a kutatást segítve az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet, ahol meglepő módon, erdőtudományi és erdészettudományi alap és innovációs kutatásokat folytatnak, minden fenti szakterületen, külön-külön osztályokként és országos kísérleti állomási telephely rendszerrel.
Jelenleg az erdők alkalmazkodó képességéhez képest brutális gyorsaságú klímaváltozás terén a legnagyobb energiákkal, mert nem állhatunk az összeomlani készülő erdőtagok,erdőrészek és eltűnő alapvető főfafajok – a következő a bükk lesz, a lucfenyő után – felett, vagy még jobb esetben alatta. Fenntartható megoldásokat keresnek és az idő nagyon rövid.
Egybe megkerülhetetlen, hogy ez egy 225 éves szakma, amit az erdők 18. századra csúcsra ért túlzott használata, kiirtása hívott életre, elsőként a királyi Magyarország bányavidékei területén, ahol a bányák és a kohók felették az erdőt és nem volt már elég faanyag. Pl. a szakma Mekkája és Medinája, Selmecbánya körül, ezért volt ott az első fakultás, majd Erdészeti Akadémia.
Ez rögtön feltételezi, hogy az erdészetnek 225 évnyi tudása van a magyar erdők gyakorlati kezeléséről, minden tájegységre vonatkozva és ezt leginkább a 160 éves, 163. évfolyam óta megjelenő szakfolyóirata, az Erdészeti
Lapok 150.000 oldalnyi cikkanyaga testesíti meg. Itt van az értékes szakmai múlt megírva, amit minden erdőmérnöknek a saját kezelési területére vonatkozva ismernie kell, vagy kellene.
Az állami erdészeti társaságoknál a főmérnökök és a műszaki-termelési-természetvédelmi-erdőgazdálkodási vezetők és a vezérigazgatók, ideális esetben ezt az egészet át kell lássák és értsék minden szegmensében. De minden végzett erdőmérnökre alapból ez vonatkozik. Más kérdés, hogy mint minden szakmában vannak kiválóak, jók és kevésbé jók. Az erdészetvezetők pedig a rájuk bízott 6000-15.000 hektár erdőterület összetett erdőgazdálkodási feladatait irányítják.
Az agráriumhoz képest itt a legnagyobb eltérés az időfaktor. Ott pl. a megtermelt főbb szántóföldi növénykultúrák esetében általában 1 évben gondolkodnak. Ha gond van, beszántják előbb-utóbb és mással próbálkoznak, illetve kárenyhítéshez folyamodhatnak (elnézést a gazdáktól, csak nagyon leegyszerűsítve).
Egy körzeti erdőterv 10 évre szól és mindent erdőrészlet szintre lebontva, részletesen szabályoz. Ennek az a legnagyobb felelőssége, hogy ha egy erdész elront valamit, és van ilyen természetesen, vagy tőle függetlenül – pl.
klimatikus okok miatt erdőkárok jönnek létre – akkor az 50-100 évre meghatározhatja a jövendő erdőterület jellemzőit. kezelését, gazdálkodását.
Ha letermelted az erdőt egy erdőrészletben – már ahhoz is előzetes erdőtervi tárgyalások kellenek, (nemzeti parkok (ha védett a terüket) erdészeti hatóság és szakigazgatás, erdőtervezők erdőfelügyelők stb.) ugyanis az erdőtörvény és Vhr.-ei alapján az erdő helyén erdőnek kel lenni, nincs apelláta..
És ha két év múlva nem a meghatározott hektár/tőszámú és erdőterveben megadott főfafajú erdő növekedik csemeteként a kezed alatt, az erdészetihatóság, védett területeken a nemzeti parkokkal együtt, romokba büntet, és kb.mindenki a nyakadon lesz, addig amíg nem sikerül a hivatalos műszaki átvételig eljutni és ezzel befejezetté nyívánitani az erdőfelújítást. Utána pedig már csak 80-100 év erdőművelői, nevelési és erdőhasználati munka, hogy ezt el is érd, legalább a korábbi erdő minőségi és mennyiségi jellemzőit, miközben minden környzeti és gazdasági körülmény változik. S már ha közben a klímaváltozás miatt nem omlik a nyakadba az egész, mint jelenleg.
Nagyon szőrmentén valahogy így áll össze ez a 2 millió hektár állami és magánerdő kezelése , de ennél napi szintre lebontva sokkal bonyolultabb és rendkívül heterogén, szinte erdőrészletről erdőrészletig más – ez a
gazdálkodás alapegysége.
Szép dolog és szükséges is az erdei kerékpározás, de onnan soha nem fogsz még felületes erdőképet sem nyerni ennek az alapjait és lényegét jelentő részletekről. Az csak egyéni esztétikum. Se az adott erdőrészlet fekvő
holtfa mennyiségét, természetességi kategória besorolását, elsőfokú rendeltetését, a klímazonális helyét, az állományt alkotó fő és elegy fajok hektáronkénti számát, az éves fatömegnövekmény adatait, a fahasználati, fakitermelési előírt mennyiség adatait, az erődművelési módba való besorolását, a védettségi kategóriát, de még egy árva tőkorhadt tölgy dendrotelmáit se fogod észrevenni. Ahhoz gyalog nyakadba kell venni az erdőt és évekig bejárni, lehajolni, kúszni-mászni, megfigyelni, leírni, rögzíteni és szaktudással kiértékelni a látottakat. És még akkor se fogsz látni és érteni mindent, mert ez a világ legbonyolultabb szárazföldi ökoszisztémája, akkor is ha erdészek keze nyomán alakul ki.
Na ennyit erről mennyire bonyolult és összetett Magyarországon az erdőgazdálkodás rendszere, amit nem állítottam soha, hogy mindenhol és mindenkor hiba mentes lenne, de a vetülete, s a nehézsége a sok ezer változó miatt szinte lehetetlen is. Ettől függetlenül nem az erdésztől kell félteni az erdőt. Amíg ez a rendszer , mint Európa legszigorúbb erdőgazdálkodói rendszere működhet. De utána se.
Nem vagyok otthon a Kab-hegyi Erdészet szakmai munkájában,a Kab-hegy erdőkezelésében, nem ismerem a körzeti erdőtervet se. De a Verga Zrt. a három közül az egyik honvédelmi erdőgazdaság volt. Így itt az elsődleges
rendeltetés ma is a honvédelmi, a második a faanyagtermelés. Külön bolygó a többi erdőgazdaság között, sokáig a Hadügyminisztérium volt a tulajdonosi joggyakorló, de ma is a katonai szempontok az elsődlegesek.
Tarvágás Magyarországon gyakorlatilag nincs, középhegységben, Natura 2000 besorolású, nemzeti park védett területe alá tartozó területen pláne nem. Nem is volt és nem is lesz. Amit látsz az a fokozatos felújító vágás
végvágása, amikor a magtermő hagyásfák kivételével, letermelik a vágásérett erdőt, mert alatta az öregek makkjából növekedett makkcsemete újulat csak elpusztul és lőttek az erdő természetes erdőfelújításának. 5-10 év múlva ott már kefesűrű bűkk fiatalos fog nőni, ha csak a klíma közbe nem szól egy újabb sorozatos bakonyi aszállyal. Lásd tavaly.
A Kab-hegy a legnagyobb bazalt pajzsvulkánunk, rendkívül összetett erdőállománnyal, de 600 méteres magassága miatt azonális bükkösök, főleg gyertyán elegyes bükkösök borítják az északnyugati felét. Alább két erdőtérkép, az egyik a terület nagyságáról, a másik a jellegzetesen katonai erdőrészlet beosztásról.
Az adatok 10 éve nyilvánosak, ha részleteken tájékozódni akarsz akkor írd be a böngésződbe az Erdőtérkép kulcsszót és máris egy hivatalos erdőleltár adatbázisban találod magad. Ha a látható számokra kattintasz az
attributum táblák az adott erdőrészlet minden főadatát táblázatban fogják bemutatni.
Ezzel el leszel egy darabig, míg értelmezed majd, de a jelkulcsok közérthetőek, max a fogalmakkal leszel bajban, mint nem szakember.
2010-ben a Zsófia ciklon után a VERGA egészségügyi vágás során éppen a monokultúra szerű, idős, egy korú,elegyfaj szegény bükkösökben300.000 köbméter (!!) vihar károsult, össze-vissza dőlt, tört bükköt volt
kénytelen, hatalmas munkával, mihamarabb kitermelni és elszállítani és piacot keresni neki, mert a bükk rendkívül hajlamos a befülledésre, nem lehet ott hagyni 300.000 köbméter értékes bükk faanyagot a lebontó szervezeteknek, ráadásul alattuk a magoncok is befülledtek volna, így a természetes erdőfelújításnak is lőttek
volna. Ez a kalamitás alapvetően meghatározza a Kab-hegyi bükkösök sorsát.
Annak, hogy most nagy volumenű bükk termelés folyik, több oka lehet: egyik hogy a Kab-hegy gyertyános-kocsánytalan tölgyes klímában fekszikés alapvetően nem bükk klíma, tehát azonális. Ezek szenvedik meg a legjobban az aszályos nyarakat, a légaszályt, a csapadékhiányt, a szélsőséges eloszlást, a téli hócsapadék és a fagyok hiányát .
Ha a bükk lombkorona záródása pl. 90-85 %-ról, 75-80-ra csökkenmár több fény jut be az állományba, nem tudja az árnyéklombozattal árnyalni magát, a vékony kérge nehezen bírja a közvetlen napfényt és megindul az
állományon belüli „héjászás” jelensége, ami nagy okú faanyag romlást és gyors leépülést jelent, akár hatalmas erdőrészlet szinten is. Ezenkívül a bükk itt csak azért maradt meg, mert atlanti hatások érvényesültek, többlet vízhez jutott, kiegyenlítettebb klíma jellemezte korábban.
Ma ez átalakult és a sorozatos extrém forró nyarakat, a trópusi éjszakákat a bükk nem képes tolerálni, leromlik, megindul az állomány összeszakadása. Közben érzi a végét, így rengeteg makkor termel ősszel, ami fölül a beteg öreg bükk állományt le kell termelni, hogy fényt, s vizet kapjon a magonc és a csemete, ezt lehetőleg lassabban, hogy az árnyalás azért egy ideig megmaradjon. Ha elég erős a csemete, akkor véghasználati (nem tarvágás, az azt
jelenti, hogy adott erdőt teljes egészében levágnak és helyén más pl. agrár kultúra lesz – lásd Indonézia pálmaolaj ültetvények). Szóval látatlanban is sok oka lehet, van amiért le kell termelni koros bükkösöket, ha ez egyébként nem szép látvány egy kirándulónak. De ez szakmai kérdés.
Amellett a VERGA sem gazdálkodhat csak úgy a Kab-hegyen, a körzeti erdőterv szerint kell tennie és mivel védett terület a Balaton-felvidéki N.P. is ott van és engedélyezi az éves fakitermelési tervet.
Egyébként tegyél fel ide bütü fotót a máglyákról és megmondom mi a helyzet, illetve a máglyák külső felén a rönkről - gondolom hoszzútüzifás 4 méteres rönkök – a kéregről közeli fotókat. Aztán meglátjuk.
De mondom nem tisztem a VERGA gazdálkodását értékelni, mert nem ismerem a részleteket . Ha téged érdekel nézd meg az erdőtérkép alkalmazást és kérj egy körzeti erdőterv másolatot a Kab-hegyi erdészettől. Mondjuk szaktudás nélkül nehéz dolgod lesz az értő éetelmezéssel, de lehet kérdezni.
Ez az erőműbe megy a bükk, olyan régi nóta, hogy szakálla van mint a muzska parasztnak. Igen, a nem ipari minőségű bükkanyag nem alkalmas másra mint tüzifa, vagy erőművi vagy fűtőművi apríték lesz belőle. Fűtés,
energia és melegvíz előállításra, megújuló fás biomassza alapanyagként. Nincs ebben semmi ördögtől való, nem alkalmas másra, mert nem lehet ipari rönkként eladni a fapiacon a többségében álgesztes bükkrönköket.
A közeli Bakonyerdős Franciavágás fűrésztelep a saját bükköseit dolgozza fel, a Bakonyparkett szintén, a Vergának nincs elsődleges faipari üzeme. Ez egyébként egy másik szakterület amihez érteni kellene, mert az
aprítéktermelés az egy külön szakmai szegmens.
Nyulit kérd meg, biztos szerez róla jó térképet, hogy a nagy Öko-Ausztriában mennyi regionális fütőműben (több mint 380 db, ha jól emlékszem) égetnek el több millió köbméter hazai luc fenyőfát, ami nem alkalmas iparifakihozatalra. Senki nem sirdogál emiatt, mert a cégek és a lakosság melegvízet és áramot helyi szinten sokkal olcsóbban kap meg, mintha a gázfüggőségben vergődne, horror árakon.
A Verga erdészeti szállítópálya úthálózata abszolút nem az én terepem. Az első képen mint nem túl nagy útügyi műszaki szakértő azt látom, hogy az út alépítményének rétegrendje elmozdult, és meggyengült, ez a szélein megjelenő repedéseken is jól létszik, ott fogja megdolgozni a víz keményen és hamar. A balolali nyomvájú már az alépítmény rétegrend megrogyására utal. Ez az út előbb-utóbb megy a levesbe, ahogy a nehéz járművek szállítanak rajta.
A hideg-remix útkialakítás egy jó alternatíva, csak neked gravel bringára kell váltani, ha nincs felhordva rá két réteg kopóoréteganyag.
Íme egy részletes műszaki leírás, ebbe beleáshatod magad, ha van mérnöki vénád.
Link
Az újabb minden tény és adat, alap nélküli ex catedra kijelentésedet bizonyítani is kellene. Biztos lopnak.
Ugyan mit? A VERGÁNAK saját tulajdonú dolomit murvabányái vannak, saját szállító kapacitással. Az alapanyaga adott. Az aszfalt kopóoréteg két rétegben erre a hideg-remixes technológiás rétegrend zárásra egy plusz fedőréteg, jó ha van, de baromi drága.
2016-ban 490.000 millió FT-ot költött a Szombathelyi Erdészet a Köszegi-hegységben a keményburkolatú utak hideg remixes, aszfalt kopóréteges felújítására. 10 éve!
Amellett lehet tervben volt, lett volna rá forrásuk, de aztán jött a beruházási stop parancs a legfelsőbb szintről. Akarhatsz te itt finischert végig tolni, ha nem lehet. Ez is egy ok lehet.
A kialakítás nem szerencsés bringa szemmel. de ezek az utak elsősorba erdei szállítópályák és nem a kerékpározást szolgálják ki, az csak plusz köjóléti funkció. Tegyél be egy 31-34-es cyclo vagy gravel kereket az országútidba és nem lesz gond.
Na részemeről ennyit, el is ment az éjszaka szépen.
Még két kis meglepetés a végére:
Soha nem jártam a Soproni Egyetemre, nem nőttem az erdészek alma materének csecsbimbaján, szorosan nézve nem vagyok erdész végzettségű,
Ökolgus vagyok, aki 20 éve dolgozik az Ipoly Erdő Zrt. állami erdészeti társaságnak. Rövid káderlapom itt elérhető:
Link
Csak éppen amit lehetett, azt igyekeztem mindent megtanulni az erdőgazdálkodásról, akár elméleti, akár gyakorlati szakemberek mellett. Ahogy tőlem is tanultak. Ezért vettek fel, hogy a belteRjes szellemet oldják és a nyitás 2005-ben elinduljon más szemléleletmódok felé.
Na a másik még érdekesebb számodra, hogy Ajkarendeken a Rendeki út elején még mindig áll nagyapám és az apám szülöi háza. Vagyis apai ágon erősen helyi vagyok, a 90-es évek elején számos nyaram Rendeken töltöttem, amikor falu volt még Schmutz kocsmával és nem Ajka újgazdag rétegének alvóvárosa volt a Nyiredi utca folytatásában a régi rendeki szőlőhegyen a Somlóra néző pincesor. Számos apai rokonom ott élte le az életét és vagy az ajkai üveggyárban, vagy az erőműben dolgozott, ahogy apám is a 60-as évek végéig. Tehát a környék, a vidék Tósoktól, Padragkúton át Beréndig, Gyepestől, Polányig, a sváb vájár családok a Meinztingerektől a Kreinekekig nem éppen tájidegen vidék. Szerettem ott lenni, nagyapám TSZ fogatos volt, nagyanyám tejátvevő. Erről ennyit, csak úgy mellékes érdekességként a végére…részemről le is zártam a témát.
Valami esős időszakot vélek felfedező március 10 után a konkurens idokep oldalán. Mondjuk a modellek azok még részegek...
-3,-4 fokos 850 mellett, 5-6 km-es cella.
Biztosan dőlt belőle a jég.
Biztosan dőlt belőle a jég.
Nálam is hasonló volt a helyzet.
Február-január 23-23 db, december 15 db ( tél összesen 61 db ), a november 19 db fagyos napot hozott, szóval összesen 4 hónap alatt ez a 80 db fagyos nap nem is olyan rossz.
Októberre is jutott 2 db fagyos nap, és akár március teljes első hete hozhatja a fagyos napokat, és ha március 8-tól már egy sem lesz, akkor is 90 db környéki fagyos nappal zárhat majd a téli félév nálam ( október 1. - március 31. ).
Február-január 23-23 db, december 15 db ( tél összesen 61 db ), a november 19 db fagyos napot hozott, szóval összesen 4 hónap alatt ez a 80 db fagyos nap nem is olyan rossz.
Októberre is jutott 2 db fagyos nap, és akár március teljes első hete hozhatja a fagyos napokat, és ha március 8-tól már egy sem lesz, akkor is 90 db környéki fagyos nappal zárhat majd a téli félév nálam ( október 1. - március 31. ).
A csapadékhiány valóban aggasztó. Csütörtökön Békésben voltam, egész konkrétan Békés városban.
A kertben porzik a föld, ami meglehetősen bizarr állapot február végén. Tavaly 2 fát kellett kivágni, mert 1 év alatt kiszáradt.
Itt azért szerencsére jelentősebb eső volt a héten. Ezzel együtt én nagyon örülök a kellemesen melegedő időnek és a napsütésnek is. Olyan egyszerű földi dolgok miatt, mint a kevesebb fűtés (nálam horror lett az áramszámla, hiába nem volt tartósan kemény tél ) plusz el lehet kezdeni a kerttel is foglalkozni és alapvetően jó kint lenni a szabadban.
A kertben porzik a föld, ami meglehetősen bizarr állapot február végén. Tavaly 2 fát kellett kivágni, mert 1 év alatt kiszáradt.
Itt azért szerencsére jelentősebb eső volt a héten. Ezzel együtt én nagyon örülök a kellemesen melegedő időnek és a napsütésnek is. Olyan egyszerű földi dolgok miatt, mint a kevesebb fűtés (nálam horror lett az áramszámla, hiába nem volt tartósan kemény tél ) plusz el lehet kezdeni a kerttel is foglalkozni és alapvetően jó kint lenni a szabadban.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat