Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Egyetértek Usrinnal.Bizonyos területeken a talaj jobban felmelegszik mint máshol (albedo),és ahol melegebb van és nagyobb a páratartalom(nagyobb a CAPE),ott alakulnak ki elõször a zivatarok.Tehát ahol nagyobb a talaj albedoja,ott melegebb van,általában nagyobb a CAPE,ott lesz zivatar.Éjszaka pedig általában pont máshol lesz melegebb,ahol nappal volt kissé hûvösebb (nem törvényszerû,fõleg nagyobb vízfelszínek-szárazföld),így ha éjszaka is kedvezõek a feltételek,akkor meg ott lesz zivatar.Fõleg a hõzivataroknál figyelhetõ meg.
Elvileg a felszínborítottság és a talaj anyaga befolyásolhatja, hogy hol mennyire melegszik fel a felszínközeli levegõ, és így milyen erõs lesz a feláramlás. Ha CIN (nevezzük nevén: záróréteg) is jelen van, ezt a gomolyok a legerõsebb feláramlás helyén törik át elõször, és elsõsorban ott keletkezik zivatar. Ez persze értelemszerûen csak helyi keletkezésnél mûködhet, és az áramlási iránytól is függ, hol érezteti a hatását. (Ha van egy "kitüntetett", erõs feláramlású hely, akkor pl. DNy-i áramlásnál tõle ÉK-re, K-i áramlásnál tõle Ny-ra hullana ki a csapadék.) Egyszóval, én azt várnám, hogy más-más áramlási iránynál máshol lennének a legzivatarosabb területek... de az egész jelenség a kimutathatóság határán lehet.
Azért úgy gondolom, nem kár vele foglalkozni, bár több év radarképeit átnyálazni (ennél kevesebbõl szerintem nem lesz használható statisztika) nem kis munka...
Azért úgy gondolom, nem kár vele foglalkozni, bár több év radarképeit átnyálazni (ennél kevesebbõl szerintem nem lesz használható statisztika) nem kis munka...
Én teljesen egyetértek Veled, nekem is feltûntek ilyen dolgok!
De ezt már sokszor elmondtam
De ezt már sokszor elmondtam
Egyébként valami turpisság mégiscsak van a dologban.
A Dunántúlon és északon meg lehet magyarázni a domborzattal, hogy egyes térségek zivatarosabbak másoknál, de elméletileg itt az Alföldön nincsenek különbözõségek. És mégis, már régen figyelgetem az idõjárást és feltûnt, hogy tágabb környezetemben vannak vidékek, amelyek szinte rendszeresen "jól járnak" bizonyos szituációkban. És itt most nem arra gondolok, amikor a Kárpátokon átkelõ csapadéktömbök a síkra érve összeomlanak... Amióta van Internet és a radarképeket is látom, még inkább szembetûnõ számomra ez a dolog.
Már egy ideje gondolkozok rajta, hogy csinálok egy kezdetleges térképet/térképeket, amelyen néhány visszatérõ jellegû idõjárási szituáció lenne és hogy eme helyzetekben mely vidékek kapnak nagyobb számban zivatart. Fõleg a helyi jellegû konvekció esetében lehet megfigyelni érdekességeket.
Mert bizony vannak az Alföldnek zivataros és kevésbé zivataros részei és azt ugye tudjuk, hogy nem a Tisza vagy a Körös húzza le õket...
De valami itt-ott mégis kedvezõbbé teszi a körülményeket zivatarképzõdéshez.
Remélem most nem fogtok letámadni azzal, hogy "Áááá, ilyen nincsen, mert mindenhol ugyanolyan eséllyel lehet zivatar és csak szerencse kérdése az egész." Lehet, hogy ez az igazság, de engem érdekel ez a téma.
A Dunántúlon és északon meg lehet magyarázni a domborzattal, hogy egyes térségek zivatarosabbak másoknál, de elméletileg itt az Alföldön nincsenek különbözõségek. És mégis, már régen figyelgetem az idõjárást és feltûnt, hogy tágabb környezetemben vannak vidékek, amelyek szinte rendszeresen "jól járnak" bizonyos szituációkban. És itt most nem arra gondolok, amikor a Kárpátokon átkelõ csapadéktömbök a síkra érve összeomlanak... Amióta van Internet és a radarképeket is látom, még inkább szembetûnõ számomra ez a dolog.
Már egy ideje gondolkozok rajta, hogy csinálok egy kezdetleges térképet/térképeket, amelyen néhány visszatérõ jellegû idõjárási szituáció lenne és hogy eme helyzetekben mely vidékek kapnak nagyobb számban zivatart. Fõleg a helyi jellegû konvekció esetében lehet megfigyelni érdekességeket.
Mert bizony vannak az Alföldnek zivataros és kevésbé zivataros részei és azt ugye tudjuk, hogy nem a Tisza vagy a Körös húzza le õket...
De valami itt-ott mégis kedvezõbbé teszi a körülményeket zivatarképzõdéshez.Remélem most nem fogtok letámadni azzal, hogy "Áááá, ilyen nincsen, mert mindenhol ugyanolyan eséllyel lehet zivatar és csak szerencse kérdése az egész." Lehet, hogy ez az igazság, de engem érdekel ez a téma.
"Nagyatád közvetlen közelében nincs víz."
Ott a Rinya, Nagyatádon az húzza le a zivatarokat.
Ott a Rinya, Nagyatádon az húzza le a zivatarokat.
Ha-ha-ha! ! !Ezen jót nevettem,mellesleg igazad van!A zivatarok haladási irányát és sebességét a magas légköri szelek iránya és sebessége befolyásolja,és nem a tavak,folyók. . .Én is tépem a hajam,amikor azt mondják,hogy a Tisza lehúzza a zivatarokat.
Ha végeznél egy kisérletet, hogy a Balaton, a Tisza, a Duna vagy épp a Fertõtó felett van-e több zivatar, vagy az adott víztõl 40 km-re lévõ településen, azt látnád, hogy ugyanannyi, vagy épp lehetne a víztõl távol is több, ugyanis csak azért tûnik fel az, hogy az adott víz lehúzza, mert ott a víz, és a vízhez kapcsolják az emberek gondolatban a zivatart!
Pl. a Gyõr-Bp vonalban szokott haladni egy tipusu front frontzivatara, ha abban a vonalban lenne egy nagyfeszütségû távvezeték, vagy egymás mellé sorba lenne telepitve egy csomó hõerõmû, akkor ahhoz kötnék és annak tulajdonitanák, aztán pedig semmi köze hozzá!
Ha most leeresztenék az összes vizet, és nem lenne egy tó sem egy folyó sem az országban, akkor is ugyanúgy lenne ott zivatar, maximum akkor arra fognák, hogy a leresztett meder talaja párolog, és az húzza le!
Az embereknek kell valamihez kötni az ilyen jelenségeket, és mindig a legegyszerûbb, legkézenfekvõbb dolgokhoz kötik, ami nem biztos hogy helyénvaló!
Pl. jó példa erre a kiwi növény metszése, mivel a kiwi ránézésre és tulajdonságaira nagy hasonlóságot mutat a szõlõhöz, az emberek a szõlõ mintájára ugyanugy szokták metszeni, fatális hibát követve el ezzel, gyakorlatilag tönkretéve a növényt, csak azért, mert benyomásokra alapoznak!
Hasonlit rá, akkor ugyanolyan!
Ott a zivatar, ott a viz, akkor lehúzza!
Ha ez igy lenne, akkor sokkal több zivatarnak kéne lennie ott, közben meg Nagyatád közvetlen közelében nincs víz, mégis ott állandóan zivatar van!
Senkinek eszébe sem jut semmire ráfogni, mert épp nincs mire, de ha lenne egy folyó ami átmegy ott, egybõl ráfognák hogy az húzza le!
Pl. a Gyõr-Bp vonalban szokott haladni egy tipusu front frontzivatara, ha abban a vonalban lenne egy nagyfeszütségû távvezeték, vagy egymás mellé sorba lenne telepitve egy csomó hõerõmû, akkor ahhoz kötnék és annak tulajdonitanák, aztán pedig semmi köze hozzá!
Ha most leeresztenék az összes vizet, és nem lenne egy tó sem egy folyó sem az országban, akkor is ugyanúgy lenne ott zivatar, maximum akkor arra fognák, hogy a leresztett meder talaja párolog, és az húzza le!
Az embereknek kell valamihez kötni az ilyen jelenségeket, és mindig a legegyszerûbb, legkézenfekvõbb dolgokhoz kötik, ami nem biztos hogy helyénvaló!
Pl. jó példa erre a kiwi növény metszése, mivel a kiwi ránézésre és tulajdonságaira nagy hasonlóságot mutat a szõlõhöz, az emberek a szõlõ mintájára ugyanugy szokták metszeni, fatális hibát követve el ezzel, gyakorlatilag tönkretéve a növényt, csak azért, mert benyomásokra alapoznak!
Hasonlit rá, akkor ugyanolyan!
Ott a zivatar, ott a viz, akkor lehúzza!
Ha ez igy lenne, akkor sokkal több zivatarnak kéne lennie ott, közben meg Nagyatád közvetlen közelében nincs víz, mégis ott állandóan zivatar van!
Senkinek eszébe sem jut semmire ráfogni, mert épp nincs mire, de ha lenne egy folyó ami átmegy ott, egybõl ráfognák hogy az húzza le!
Köszönöm, nekem is hasonló volt a megérzésem, csak ugye az évszázados népi bölcsességeknek is kell, hogy legyen valami alapja. De szerintem egyszerû "észlelési csalódás", szóval azért, mert ott több a zivatar - ami nem kétséges - azt gondolták, hogy van a tónak valami lehúzó ereje. De azért ezentúl éberebben nézem a radart. :-)
OFF: jó a képed. :-)
OFF: jó a képed. :-)
Tapasztalataim szerint a napi 4-8-.. több adatból (fõ és mellékterminusok, órás adatok, stb) számolt átlagok alig térnek el egymástól (+-0,05°C)
Az itt alkalmazott (min+max)/2 viszont hatalmas hibaforrás lehet egy rosszul megválasztott mérõhely, rosszul árnyékolt mérõ esetén.
akár +2°C-ot vagy többet is dobhat folyamatosan az átlaghõmérsékleten.
(ui: és láthatóan sok adatsorban meg is jelenik ez a hiba)
Az itt alkalmazott (min+max)/2 viszont hatalmas hibaforrás lehet egy rosszul megválasztott mérõhely, rosszul árnyékolt mérõ esetén.
akár +2°C-ot vagy többet is dobhat folyamatosan az átlaghõmérsékleten.
(ui: és láthatóan sok adatsorban meg is jelenik ez a hiba)
Én biztosan nem foglakoztam vele, de Cauchy igen. Emlékeim szerint a min/max átlaga magasabb volt mint a 4-gyel osztott értéké. Persze a legpontosabb az óránkénti mérés és azok átlaga. Az eltérést pontosan nem tudom sajnos, Diósd és pl Lõrinc adatai közt is van eltérés így összehasonlitási alapom sincs.
Egy nagy vízfelületnek többféle hatása lehet a környezetre és a zivatarokra, de hogy bármit is lehúzna vagy eltérítene, azt nem hiszem.
Az egyik hatás a plusz nedvesség, az kiterjed a tó körüli jópár km2-re, nem korlátozódik a tó fölé.
A másik a víztömeg hûtõ hatása, ami gátolja a zivatarok kialakulását.
Összefoglalva: a sok nedvesség a környéken (fõleg a lápvidék) segíthet a több zivatar kialakulásában, de fizikailag nem téríti el a csapadéktömböket.
Az egyik hatás a plusz nedvesség, az kiterjed a tó körüli jópár km2-re, nem korlátozódik a tó fölé.
A másik a víztömeg hûtõ hatása, ami gátolja a zivatarok kialakulását.
Összefoglalva: a sok nedvesség a környéken (fõleg a lápvidék) segíthet a több zivatar kialakulásában, de fizikailag nem téríti el a csapadéktömböket.
Sziasztok!
Pár helyen már feltettem ezt a kérdésemet, de felteszem itt is, hátha tud valaki valami okosat mondani. ;-)
Van nekem egy népi megfigyeléssel kapcsolatos kérdésem. Nagycenki vagyok, ami viszonylag közel van a Fertõ-tóhoz, szép idõben a falu magasabb részeirõl még látni is lehet a Fertõ-tavat.
Nyáron, ha zivatar közeledik, de mondjuk nem ér ide hozzánk, hanem a Fertõ-tó felett tombolja ki magát, gyakran azt mondják a falubeliek, hogy "lehúzza a Fertõ" a vihart. Az lenne a kérdésem, hogy ennek van valami tudományosan magyarázható alapja? Tényleg képes egy nagy vízfelület "lehúzni" a tivatart? Nem inkább egyszerûen arról van szó, hogy ott, a víz miatt gyakrabban alakulnak ki zivatarok, és erre hiszik azt, hogy a Fertõ lehúzza? Vagy egyszerûen a kettõnek semmi köze egymáshoz? Azt már én is megfigyeltem, hogy itt, a faluban meglepõen sok zivatar elkerül minket, de nem hiszem, hogy ennek köze lenne a Fertõhöz.
Pár helyen már feltettem ezt a kérdésemet, de felteszem itt is, hátha tud valaki valami okosat mondani. ;-)
Van nekem egy népi megfigyeléssel kapcsolatos kérdésem. Nagycenki vagyok, ami viszonylag közel van a Fertõ-tóhoz, szép idõben a falu magasabb részeirõl még látni is lehet a Fertõ-tavat.
Nyáron, ha zivatar közeledik, de mondjuk nem ér ide hozzánk, hanem a Fertõ-tó felett tombolja ki magát, gyakran azt mondják a falubeliek, hogy "lehúzza a Fertõ" a vihart. Az lenne a kérdésem, hogy ennek van valami tudományosan magyarázható alapja? Tényleg képes egy nagy vízfelület "lehúzni" a tivatart? Nem inkább egyszerûen arról van szó, hogy ott, a víz miatt gyakrabban alakulnak ki zivatarok, és erre hiszik azt, hogy a Fertõ lehúzza? Vagy egyszerûen a kettõnek semmi köze egymáshoz? Azt már én is megfigyeltem, hogy itt, a faluban meglepõen sok zivatar elkerül minket, de nem hiszem, hogy ennek köze lenne a Fertõhöz.
Lász és Cauchy foglakoztak ezzel néhány hónapja, ha jól tévedek!
Fussunk neki még egyszer
Pl.
1. adatsor (min/Tmax): -0.2; 1,3; 5,4; 11,3; ....
2. adatsor (3, 4 vagy 8 napi mérésbõl számolt): -1.3; 0,5; 4.4; 10.5; ...
Szóval én arra vagyok kíváncsi, hogy mekkorák a különbségek a más-más módszerrel számolt középhõmérsékletek között. Vagy itt találtam ilyet régen a MetNet-en belinkelve, vagy az OMSZ honlapjáról bogarásztam ki, nem tudom, de most nem találom az biztos.
Hali! Egyszer láttam egy összehasonlító adatsort kétféle módon számolt havi középhõmérsékletekrõl. Az egyik Tmin/Tmax-ból, a másik meg normál módon volt számolva. Talán OMSZ-es link volt, de ez nem biztos. Mindenesetre örülnék, ha valaki tudna nekem ilyennel szolgálni. Elõre is köszi!
Van valamilyen mód arra, hogy havi csapadékösszeget vigyek fel visszamenõleg törteli állomás adataim közé. Sajnos napi bontásban nem fogom tudni... de haviban tudnám.
Köszi ez nekem is megvan, olyat gondoltam ahol naprakész a dolog!
Nem tudja valaki, hogy miért késnek ennyit a felszállás adatok?
A 26.-i is csak most frissült.Link
Tud valaki másik elérhetõséget?
A 26.-i is csak most frissült.Link
Tud valaki másik elérhetõséget?
Itt is találsz évekre vissza is térképeket, csak megkell adni a dátumot!
Link
Ha jól emlékszem 5 évet lehet visszamenni, de nem minden térkép fog menni!
Link
Ha jól emlékszem 5 évet lehet visszamenni, de nem minden térkép fog menni!
kyshooter
Pl. tõlem, ha nagyon kell
06.20. 00 UTC-s futásból megvan a 9, 12, 15, 18 UTC-s idõpontból 8-8 térkép. CAPE/CIN, TI/LI, asz. konv., kihullható víz, szélnyírás, felhõtetõ magasság, 700hPa-s örvényesség, csapadék
06.20. 00 UTC-s futásból megvan a 9, 12, 15, 18 UTC-s idõpontból 8-8 térkép. CAPE/CIN, TI/LI, asz. konv., kihullható víz, szélnyírás, felhõtetõ magasság, 700hPa-s örvényesség, csapadék
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#92018 - 2008-06-29 17:03:34)
Tudja valaki,hogy honnan lehetne régebbi(mondjuk május 20-i )WRF ill GFS térképeket elõkukázni?
Csak azért,hogy legyen referencia...
Tudja valaki,hogy honnan lehetne régebbi(mondjuk május 20-i
)WRF ill GFS térképeket elõkukázni?Csak azért,hogy legyen referencia...
Nem a feszültség az érdekes, hanem a más formájú konnektor! Az amerikai dugasz egyáltalán nem megy bele a konnektorunkba, külön venned kell hozzá adaptert.
Utána is néztem.
Mindegyikre, amelyiket megnéztem, ez van írva: Voltage: 100V-240V (Input), 12V (Output)
Legalább 30-at átnéztem és mindegyik kompatibilis 230 volttal.
A 11906. kérdésemre is szeretnék megfelelõ választ kapni, valakitõl.
Köszönöm.
Mindegyikre, amelyiket megnéztem, ez van írva: Voltage: 100V-240V (Input), 12V (Output)
Legalább 30-at átnéztem és mindegyik kompatibilis 230 volttal.
A 11906. kérdésemre is szeretnék megfelelõ választ kapni, valakitõl.
Köszönöm.
Én még valami másra is felhívnám a figyelmedet. Az amerikai villamoshálózat 110 V-os, azaz nem tudom, használható lesz-e a töltõje (ha van hozzá töltõ). A másik a garancia kérdése, ami Magyarországon szerintem nem hajtható be (hacsak nem adnak hozzá World Wide Guarantee papírokat, de így sem biztos, hogy elfogadják); a küldés pedig egy esetleges javítás esetén nem olcsó.
Olvastam, hogy a digitális tükörreflexes gépekre 0 %-os vámtétel van, az objektívekre 6.7 %-os, ha USA-ból jön. Nos, mi van akkor, ha én egy kit-et veszek? (gépváz + objektívek+memóriakártya+stb..). Akkor mennyi a vám?
Illetve, mennyi a vámkezelési díj? Mert ugye 0 %-os vámtételnél is van vámkezelés. (EV kitöltés, határozathozatal, szabadforgalomba bocsátás stb..)
Másik kérdés: Link Ha innen rendelek, akkor ugye nincs vám, se áfa se semmi, csak fuvardíj, igaz?
Valaki hozzáértõ meg tudná mondani?
Nagyon megköszönném.
Illetve, mennyi a vámkezelési díj? Mert ugye 0 %-os vámtételnél is van vámkezelés. (EV kitöltés, határozathozatal, szabadforgalomba bocsátás stb..)
Másik kérdés: Link Ha innen rendelek, akkor ugye nincs vám, se áfa se semmi, csak fuvardíj, igaz?
Valaki hozzáértõ meg tudná mondani?
Nagyon megköszönném.
Aha, kösz. Egyébként azon a reggelen szinte egész Nyugat-Nógrádban voltak kisebb ködfoltok, köztük itthon is.
Egyébként azon a reggelen szinte egész Nyugat-Nógrádban voltak kisebb ködfoltok, köztük itthon is.
Jó a kérdés, ugyanis egyértelmûen kisugárzási köd elsõ ránézésre, de ilyen kisugárzási köd akkor is létrejöhet, ha az itt lévõ száraz levegõhöz nedvesebb-párásabb érkezik, ami elvileg a kettõ keveredése, mert elõtte nem volt elég a páratartalom, hogy köd jöjjön létre, de miután nedvesebb levegõ érkezett, már igen, de akkor is csak kisugárzási!
Gyakran figyelhetõ meg tavasszal-nyáron, pl. az elmúlt napokban minden egyes reggel a fagyzugokban és a sík területeken is ugyanilyen kisugárzási köd volt (a nappali 30 fok feletti T maxok ellenére), viszont a dombokon lévõ kisebb mélyedésekben is megült, sõt, több helyen domboldalban lévõ fasor dombtetõ felõli oldalán is, mert a lefolyó hideg ott akadt meg, vagy épp sík területen lévõ erdei tisztás vagy rét is beködült!
Ezeken a reggeleken ahol köd van, az elvileg mind fagyzug!
Nagyon érdekes jelenségek ezek a ködök, fõleg mikor 32 fokos T maxot hozó nyári nappal után este még le sem ment a nap, már ott figyel a ködcsík a fagyzugok mélyén!
Link Link Link Link
Link Link Link
Ezért sem mindegy hova helyezünk el állomást, mert ha ilyen helyekre tesszük, akkor egy 15 méterrel fejjebb évõ mérõhely ködös napjait duplázhatjuk meg, illetve sokkal magasabb éves relatív páratartalom átlagot mérünk, és ha ezeket térségi érvénnyel kezeljük.....
Gyakran figyelhetõ meg tavasszal-nyáron, pl. az elmúlt napokban minden egyes reggel a fagyzugokban és a sík területeken is ugyanilyen kisugárzási köd volt (a nappali 30 fok feletti T maxok ellenére), viszont a dombokon lévõ kisebb mélyedésekben is megült, sõt, több helyen domboldalban lévõ fasor dombtetõ felõli oldalán is, mert a lefolyó hideg ott akadt meg, vagy épp sík területen lévõ erdei tisztás vagy rét is beködült!
Ezeken a reggeleken ahol köd van, az elvileg mind fagyzug!
Nagyon érdekes jelenségek ezek a ködök, fõleg mikor 32 fokos T maxot hozó nyári nappal után este még le sem ment a nap, már ott figyel a ködcsík a fagyzugok mélyén!
Link Link Link Link
Link Link Link
Ezért sem mindegy hova helyezünk el állomást, mert ha ilyen helyekre tesszük, akkor egy 15 méterrel fejjebb évõ mérõhely ködös napjait duplázhatjuk meg, illetve sokkal magasabb éves relatív páratartalom átlagot mérünk, és ha ezeket térségi érvénnyel kezeljük.....
nah eddig még senki sem válaszolt, tehát megpróbálom mégegyszer
ide szolnokra el fog érni valami zivi féleség? és ha igen mikor? köszi a választ
ide szolnokra el fog érni valami zivi féleség? és ha igen mikor? köszi a választ
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat