Bioszféra

Nézz  utána  "faodvasító  lóhangya"  néven.  Solymáron  tuskóznak  is    t.i. a  vas-kemény  szil  tövekre  ráköltöztettem, lombbal-takarással  körberaktam,  és  szépen  megrágták. Szeretik  a  kőris  tuskót  is.  Itt  Albertfalván  is  találkoztam  épp  tegnapelőtt  vele,  az  ablakkereten   remélem  azt  nem  nézik  kajának .  Amikor Solymáron  beleástam  a  rézsűbe  6 akác  rönköt,  abban  öt  éven  át,  több-anyás  bolyt    építettek.  Komposztban  csak  kora  tavasszal  láttam  őket,  aztán  keresnek valami  komolyabb  rágnivalót.  Az  Öreg-Kőris  egyik  ága  kiodvasodott,  abban  3  évig  építkeztek  az  odú  fölött.  Már  kidőlt  az  a  rész,  most  is  benne  laknak.

Köszi a tippet, a levendulát majd kipróbálom (mármint ha bent lesznek a házban). 
Hangyákhoz sajnos nem értek, de az egyik huggel dombomban már termeszek is vannak (csak a szomszéd meg ne tudja)  Meg mindenfajta-féle színű és nagyságú hangyák különböző bolyokban.
Illetve aminek nagyon megörültem (BP-n csak egy helyen láttam), az a "marhanagy" hangya, azaz szerintem simán 15-200 mm körüli. Persze azok csak elvétve, nem bolyban. Majd jól utána is nézek, hogy ők kik.

Húgoméknál  ötféle  él,  Myrmicától  a  farontó  lóhangyákig.  A  fiatalok  kicsi  koruktól  pártolták  őket.  Hangyát  sose  irtottak,  de  ha a fürdőben  bolyt  láttak  a  sarokban,  levendulával  körbe (nem  le-)  fújták  a   társaságot;  mire  azok  20  percen  belül  elhurcolkodtak  békésebb  tájakra.  Kb.  kétévente  egyszer  jöttek  be...  Unokahúgom  telefonál:  "a  szekrényembe  költöztek"  - Levendulaolaj,  icipici  kell  csak. - Fél  óra  múlva   visszahívott:  "Tökéletesen  működött, elmentek".  A  levéltetvekkel  mondjuk  senki  sem  törődik  arrafelé... 
A  komposztot  ha  fordítom, egy-két  nagyobb  boly  mindig  előkerül.  Egy  részét  kosárba  rámolva,  átviszem  az  új  helyre.  Egy  óra  szünet;  a  régit  újra  megbolygatom.  Másnapra  garantáltan  mind  áthurcolkodnak,  és  lehet  folytatni  a  munkát .

"Aki a hangyát irtja, a levéltetűnek is árt, azok terjedését, szaporodását közvetve gátolja."

Nono  Azért ne általánosítsunk, sokfajta hangya van, csak az én kertemben - szerintem - van vagy 10 fajta. Nem hiszem, hogy mindegyik levéltetveket felügyel!

Hát én nem így tudtam, és ez alapján a cikk alapján a hangyák bőven rontanak a levéltetű-helyzeten, több okból is.
Link
A szumma a végén: "Összességében tehát kijelenthetjük, hogy a hangya káros tevékenységet folytat számunkra akkor, amikor a levéltetű gondozására adja fejét."
Szóval a "hasznot hajt" egészen biztosan nem igaz.

Aki a hangyát irtja, a levéltetűnek is árt, azok terjedését, szaporodását közvetve gátolja.

Nem úgy hasznos, hogy megszünteti a tetű-problémát, hanem ahogy Horitazi írja, kicsit rávilágít mi folyik a kertben, vagyis hasznos útbaigazító állatka.

Tudtommal a hangya csak kihasználja a tetvek ártal termelt édes nedvet, nem szaporítja.  Inkább tényleg csak jó indikátor a "hangyás" fa, semmi több.

A levéltetű, és a hangya ami szaporítja, mégis miféle hasznot tud bárkinek hajtani?

Milyen súlyos problémákat okoznak a hangyák hogy ilyen bestiálisan bánj velük? Ha a juhar pirosló csíráihoz igyekeznek föl-alá járva, akkor nézd meg, mert biztos máris levéltetvesedik, ergo hasznot hajt neked. Ha a lakásban a parketta között jelennek meg, nem szereti az ember, érthető, de az udvar, az nem az ő felségterületük? Inkább megfigyelni kellene őket, mit hová visznek, ha veszed a fáradságot, akkor informálnak téged a kerted állapotáról a jelenlétükkel. 

Sajnos idejekorán megjelentek a hangyák az udvarban. Kicsit megszórtam őket szódabikarbónával, egyébként a négy éves ezüstjuhar környékén szeretnek összegyűlni a hangyák...a kérdés, hogy ha minimális szódabikarbóna le is szivárog a gyökérzetig, ez nem lesz hatással a fára? Nem fogja károsítani?

Habár hajnalban elég hűvös van még, azért nem pihennek méh komáék.



Itt Érden is beröffentek a mandulák mostanra.
Az áfonyánk közben szépen belassult, a rügyek kifakadtak de a virágbimbók még nem látszanak... valamit sejt

Valami korai díszcserkó, Bp. X. ker.:

Hát ezt nem tudom, hogy jött össze de,  2022. 03. 16., szerda, 04:32 - i a cikk ... ma 11-e van még csak !

Ha esetleg volt már, akkor bocsi, és akkor kérem törölni !
Datolyaszilvától a fügéig

Link

Én a  kis telkemen tavaly szeptemberben fagyvédelmi öntözőrendszert építettem ki, mert meguntam, hogy egymás után két évben is néhány áprilisi fagy rendezte az egész évet...a középtávú előrejelzéseket nézve gyanítom a mostani kemény fagyok után is lesz még jó néhány fagyos reggelünk.
A már megindult gyümölcsfáknál megint rezeg a léc, hogy marad-e rajtuk valami.
Nekem a telken a gránátalmák még téli nyugalomban vannak, így a fagyvédelmi öntözést még nem vetem be.
Bár a teraszunkon, a legnaposabb részen nagy örömömre már kirügyeztek... Emiatt holnap cipelhetem le őket a társasház alatti garázsba.
Egész télen kint voltak. Vicces.
Ja, a szomszéd október közepétől itt teleltette a leandereit, a napokban viszont felhozta és kitette őket a teraszra, mondta is, hogy már csak nem lesz gond.
Szerintem biztosan nem követi a meteorológiai előrejelzéseket.

Tavaj vettem udvari fáklyákat, körbeveszem vele a fát és begyújtok. Aztán pedig reménykedek...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#555436 - 2022-03-09 18:42:29)

Az enyhe februárok miatt van az,hogy márciusban rettegni kell a barackvirág elfagyásoktól. Az utóbbi években már hidegebb hónap a március,mint a február. 
Teljesen abnormális az egész.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#555434 - 2022-03-09 18:33:05)

Floo. Én kicsit másképpen látom. Én szerintem a probléma, az, hogy túl hamar indul virágzásnak minden. Nem normális, hogy a nárcisz február végén virágzik. Az se, hogy a kajszi március első hetében, vagy egyes helyeken még hamarabb. Az viszont normális, hogy március első felében vannak még fagyok, ez régen is így volt. Szerintem kb egy hónapos “csúszásban” van a természet, ami természetesen korábbra értendő csúszás. Ennek kellene helyre állnia, és akkor nem kellene rettegnünk minden tavasszal. Én a fő problémát a tizenfokos februárban látom.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#555433 - 2022-03-09 18:26:33)

Azért nem ez az általános, de van ilyen is.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#555431 - 2022-03-09 17:33:54)

Sajnos a háromszori -8-10 fok ezek nagy részét leviszi. Nálatok ennyi valószínűleg meglesz.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#555430 - 2022-03-09 17:31:53)

Uhhh, nálatok mennyivel előrébb jár a kajszi - is.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#555428 - 2022-03-09 17:16:46)

Hát igen, bár a képeden lévő bimbók -10 fokban elfagynak.
Márpedig sokfelé lesz -10 fok az országban.
Persze az én képemen lévő fehérbimbós vagy kinyílt virágok -4,-6 fokban elfagynak, márpedig annál csak hidegebb lehet.
Sóhaj!
Vajon megérjük-e valaha, hogy nem kell végigrettegni a tavaszt?!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#555427 - 2022-03-09 17:12:53)

Tudom nem agrár oldal, de a mostani témához kapcsolódik, sokakat izgat jelenleg. Íme egy táblázat.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#555426 - 2022-03-09 17:06:52)

akkor én még nyugodtan várhatom a hideget..

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#555425 - 2022-03-09 16:55:54)

Csörnyeföld, Zala megye.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#555424 - 2022-03-09 16:48:23)

És ide "csak" -6-ot mondanak, de nem hiszem, hogy nem megy le majd legalább -8 fokig itt.
Tegnap voltam a Balatonparton, az út mentén már szépen virulnak teljes pompájukban a mandulafák (persze nem mindegyik). Nálunk is max. 3-6 nap melegebb idő hiányzik hozzá.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#555423 - 2022-03-09 16:23:03)

Igen. 
Az a kérdés,ahol még csak kezdeti pirosbimbós állapotban van (kezd kibújni a rügyből),ott mekkora károkat okoznak a -9 -10 fokok?! 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#555421 - 2022-03-09 15:49:56)

Ahol pirosbimbós a kajszi és -8-10 fokok lesznek, ráadásul akár 3 egymást követő éjszaka is, ott ez már nem termést veszélyeztető szint, hanem taroló szint.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#555418 - 2022-03-09 14:31:54)

Eddig "csak" -4, -6 fok reggeli minimumokról volt szó nagyobb területen napokig,ma meg már -9, -11 fokok?  
Most akkor ez lesz?!  Ez már megint barack termést veszélyeztető szint!        
Link

Rengeteget túráztam már, de ilyet, hogy 8 fokban (a Nap sem sütött) kullancsok legyenek…. Ráadásul az adonyi Dunaparton is és a Velencei-hg.-ben is voltak. Mi lesz itt még később…?

Köszi! Ezeket addigra mind elfelejtem, de a gombáról majd küldöm a képeket és remélem Neked eszedbe jut majd (látom ő az Albert-Vasas-Locsmándiból az egyik)

Szuper,  a  spórát  fessed  meg  Lugol  oldattal, és küldjed  natúr  is, klasszul  megmutatja  magát.   remélem  sok  szép  gombád  lesz  a  fa  alatt,  és  ha  "Ő" Paxillus,  akkor  ugyanazt  a  fotószettet  légyszi  Vasas  Gizella  Dr-nak  a Növénytárba! 

Nekem sem tejel
Nem szívesen írok ilyet, de már több mint 20 éve gombászok, jártam TIT-es tanfolyam elejére, a zegyetemen is jártam alap gombaismeretre, ahol némi terepgyakorlat is volt, Mo. első "gombadoktora" tartotta. A jóvoltából voltam Ispánkon 3 napos szakellenőröknek tartott továbbképzésen is. Ezzel NEM fényezni akarom magam, de egy galambgombát meg tudok különböztetni egy tejelőtől, illetve 99%-ig biztos vagyok benne, hogy a gombám a nyírfa alatt ő lesz: Sötétspórás cölöpgomba, esetleg begöngyöltszélű,
Bocs, meg nincs harag, de csak erre hasonlít, a többi teljesen máshogy néz ki
Mindenesetre ősszel küldök majd képeket, esetleg spórákról is.

Ami nálam nő, nincs teje (azt néztem, amikor termett), a lactarius nemzetség kizárva. A lemeze, húsa fiatalon sem fehéres, hanem világos okkerszínű.

 - és  ehhez  mit  szólsz: 
Link

Tuskón??? Sehol nem találtam rá utalást. A tuskón, fán növő gombák általában ferde tönkűek. Nyírfa szőrgomba lehetne esetleg,
Link

ha volna tejnedve  "Sérülésre bőséges fehér tejnedvet ereszt", de ami nálam terem, nincs tejnedve.

Ami nálam nő, köze nincs a galambgombákhoz (a húsa nem pattanva törő). Én maradok a begöngyöltszélű cölöpgombánál:
Link
Ha a lemezei villásan elágazók, cölöpgomba lesz.
Ha előjön (ki tudom hozni ősszel egy kis öntözéssel), készítek fényképeket



 

Olívzöld körkörös sávok  illene  hogy a kalapon legyenek. Illetve  öregnek  teljesen  feketére  változik.
Nyírfa  alatt   Diósgyőrben  is  nőtt  a  kertünkben.  Nem  pattanó  a  húsa.  A  harminc+  centi  is  OK.
Már  csak  a  nevét  kellene  tudni    Link esetleg 

Köszi a választ a pereszkével kapcsolatban.
A begöngyöltszélűhöz viszont ragaszkodnék néhány ok miatt (esetleg lehetne tölcsérgomba, de akkor nemtom milyen fajta):
- nem úgy néz ki, mint egy galamb...  és nem pattanva törik
- nagyra is tud nőni (hát nem tavaly), a nagy akár 30+ cm átmérőt (vicc nélkül)
- nagyon szépen be van göngyölve a széle, mindig mutogatom is a gyerekeknek
- szín, stb-stb

Amúgy lehet jó, hogy ezt írtad, mert igazából sokkal jobban hasonlít erre: Link
Azaz: Sötétspórás cölöpgomba* - Paxillus obscurisporus
Főleg a mérete miatt, de az oldalon lévő kép miatt is: 7 - 30 (40) cm /mert 30+ centi simán tud lenni, ha van eső rendesen/

Előfordulás: májustól novemberig, tápanyagban gazdag, agyagos talajon, sokszor parkokban, antropogén környezetben; jegenyefenyő, nyír, hárs, mogyoró vagy tölgy mikorrhiza-partnereként. Magyarországon eddig egyetlen adata volt ismert (Dima és mtsai, 2010), de feltehetően nem ritka hazánkban.

Az  a  fekete  begöngyölt  kalapú  gomba  a  nyírfátok  alatt, ami  olyan  szép  mikorrhizát  ad,  vsz.. szenes  galambgomba  lesz;  a  cölöpgomba tuskón  nő, és a  lemezei  hálózatosak (mintha egy  tinóru  tönkjét  látnád) - rokonságban  is a  tinórukkal  van. 

A  sárgászöld  pereszkét  az  olaszok  fogyasztották, és  később   német  fogyasztóknál,  akik  egyidejűleg  koleszterin-csökkentő  gyógyszert  szedtek, náluk  léptek  föl  súlyos    mellékhatások.
Gondolom  az  olaszoknak  kevesebb problémájuk  van  a  koleszterinnel,  vagy  nem  kezelik sztatinokkal.
Minálunk  nem  árusítható  és  a  konzervekben  sem  eresztjük  be  a  piacra.

A lengyeleknél ehető minősítésű. 

Begöngyöltszélű cölöpgomba: nálam Szarvason szintén nyír alatt minden ősszel kijön.

No megvan: Link
Valószínűleg lengyel cég, bárnagyjából semmi adat nincs a honlapon TERMÉSZETESEN, csak annyi, hogy a virágmagjaik nyertek Poznanban.

Ha feljön a reklám majd lementem Köszi a választ!
Nekem is a begöngyöltszélű cölöpgomba jutott eszembe, amiből nálunk az egyik nyírfa alatt megfelelő időben hatalmas példányok szoktak nőni, illetve a nyírfa is hihetetlenül nő a segítségével. Konkrétan szinte látni, hogy meddig jutnak el a micéliumai, még az 1 éves pisztácia is egészségeseb lett a máshol lévő rokonainál és a 3-4 éve nyüglődő elvileg futónövény kínai 5ízű bogyó elkezdett kis fává cseperedni. Amikor termés van, próbálom is elásni a többi fiatal gyümölcsfa alá.
Na elkanyarodtam a témától, de a pereszkénél én is izomsorvadást, meg hasonlókat találtam

Felületes keresés után egy cikk:
Link

Keletebbre tömegesen fogyasztják és elvétve okoz mérgezéseket. A mérgezésekben szerepet játszik a gyakori nagy mennyiségben történő fogyasztás (felhalmozódó méreganyag?), nyilván az esetleges egyéni túlérzékenység is, akár a termőhely is befolyásolhatja a gombában levő méreganyag mennyiségét, és még ki tudja, mi? 
"a kéttűs fenyők csoportjába tartozó erdeifenyővel alkot mikorrhizát": Nem tartom valószínűnek, hogy kizárólagos mikorrhizás gombát a partnernövény nélkül lehetne termeszteni. Esetleg próbálkozni lehet az udvarban levő erdei fenyő gyökérzetére telepítésével lehetne. A pereszkék nem igazán a mikorrhizás voltukról ismertek, ha csak KÉPES mikorrhizás kapcsolatot is létesíteni és esetleg jól el van magában a korhadékon is, elképzelhető, hogy termeszteni is lehet.

Az ilyen - fogyaszthatóság határán levő, kérdéses mérgezőségű - gombát otthon nem termesztenék: Aki otthon termeszti, garantáltan többször nagy mennyiséget fogyaszthat belőle, ami kockázatos. Én nem kísérleteznék vele.

A cikkben van egy térkép, ahol Európa kettéosztott: Fél Európában "mérgező" listán van, a másik felében ehetőnek tartják.

Honnan, melyik országból nyomják a reklámot?

Ui:

A begöngyölt szélű cölöpgombát is ehetőnek tartották hajdan, most halálosan mérgezőnek.

Esetleg az elkészítési mód is közre játszhat (pl. papsapka gombák forrázása), egyes szőrgombákat keletebbre tömegesen fogyasztják számomra ismeretlen kezelés és savanyítás után. Az élesztő gombák és az ecetsav baktériumok is kellően átdolgozhatják EGYES méreganyagokat. 

Már napok óta jön fel egy reklám és őt reklámozzák (ránézésre nem tűnt ehetőnek)árgászöld pereszke - Micélium - Tricholoma equestre
Utánaolvasva szintén mérgezőnek tűnik!
Valaki nálam okosabb?

Elindultak a darvak észak felé.

Nálunk viszont rengeteg madár van, nem győzöm etetni őket.
Már nem csak cinkék, hanem még további 4-5 fajta apró madár látogatja az etetőt.
Nálunk tavaszra olyan szinten meghíznak a cinkék, úgy kigömbölyödnek, hogy kis túlzással, alig bírnak repülni.

A havas időszakban Karácsonykor tettem ki madáretetőt, de nem jött rá semmi, nem is nagyon látok madarat, csak varjakat, még verebet sem. Mi lehet ennek az oka? 

Zalában kinyílott a repce. Link