Kérdések és válaszok

Még egy adag:
ECM vagy ECMWF: az "európai" modell (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts, igazából a modell neve IFS - Integrated Forecast System)
GFS: az "amerikai" modell (Global Forecast System, futtatja az NCEP - National Centers for Environmental Predictions)
JMA: japán meteorológiai szolgálat és meteorológiai modellje
BOM: ausztrál met. szolgálat és modell
UKMO: brit met. szolgálat és modell
RH: relatív páratartalom
Tmin: minimumhõmérséklet
Tmax: maximumhõmérséklet
Takt: aktuális hõmérséklet
DP: harmatpont
NAO: Észak-Atlanti Oszcilláció
AO: Arktikus Oszcilláció
TI: Thomson-index
LI: Lifted-index
CAPE: feláramlások rendelkezésre álló energiája (Convective Available Potential Energy)

HCS: Hidegcsepp
MKR: Mezoléptékû konvektív rendszer
VMKR: Vonalas MKR
MKK: Mezoléptékû Konvektív Komplexum
RHI: Rendkívül Hideg Idõszak
HRHI: Hosszantartó RHI
JABA: Jelenlegi AdatBázis Alapján
ORSC: Operatív Rendkívül Szélsõséges Csapongása
AC: AntiCiklon, vagy AltoCumulus
HF: HidegFront (vagy Házi Feladat )
T: hõmérséklet
OMSZ: Országos Meteorológiai Szolgálat (vagy Országos MentõSzolgálat...)
ENS: bármelyik modell ensemble, azaz "együttes, átlagos" térképei
SZR: SzezonRekord

Egyelõre ennyi jutott eszembe

MKR-re gondolsz, Bubu?
Mezoléptékû/skálájú Konvektív Rendszer: Link

A többi itt fölöttem olvasható

Kérdezni szeretném; mi a metneten is emlegetett idõjárási események rövidített a magyarázata?

( MRK.- és társai)
Jó lenne csak sorokban leírni, majd késõbb táblázatba is szerkeszteni.
Köszönöm!

Picike válaszát annyiban egészíteném ki, hogy ha jól gondolom, akkor itt egy kis félreértés van. A felhõk alapja nem ott helyezkedik el, ahol a 0 fokos szint van, hiszen a felhõk többsége (legalább is alul) vízfelhõ.

Az elsõ halmazállapot-változási szint, ahol a felhõzet képzõdik, az úgynevezett kondenzációs szint, ahol a légnemû vízgõz kicsapódik, és folyékony víz lesz belõle. Ez valóban függ a páratartalomtól, minél szárazabb a levegõ, annál magasabban van. Ilyenkor nyáron általában 1200-1500 m között helyezkedik el, extrém száraz esetben lehet 2000 m környékén is (de ilyenkor a leggyakrabban nem is alakul ki felhõ). Innen felfelé a felhõben már teljesen telített a levegõ, viszont ahogy a levegõ emelkedik, úgy oldalról-alulról még szívja be a környezõ száraz levegõt a felhõbe. Emiatt van az, hogy ha kialakul egy nagyobb gomolyfelhõ, akkor annak nagyobb tornyai esetenként összeesnek, vagy teljesen el is tûnnek. Ilyenkor az oldalról beszívott száraz levegõ miatt oszlik fel az adott felhõrész.

Ezért szoktuk nézni, hogy az egyes szinteken (fõleg 850 hPa-on, 700 hPa-on és 500 hPa-on) mekkora páratartalom várható, mert minél nagyobb ez, annál inkább életképesebb lesz a felhõ, mert kevésbé száraz levegõt szív magába.

Aztán a következõ halmazállapot-változási szint a fagyási szint, ahol a vízbõl jég lesz, de már a felhõn belül. Ez általában nem egyszerre, hanem fokozatosan történik, a felhõkben van túlhûlt (már 0 °C alatti hõmérsékletû, de még folyékony halmazállapotú) víz is. Kizárólag jégbõl csak a fátyolfelhõk állnak, de ahogy Picike írta, ezek már jóval magasabban vannak a fagyási szintnél.

A felhõbõl kihulló csapadéknál hasonló a helyzet, mivel az is magasabb páratartalmú, mint a körülötte lévõ levegõ, így esés közben bekeveredik a szárazabb levegõ, ami párologtatja a csapadékot. Ha a felhõbõl már eleve gyenge intenzitású csapadék hull, és a felhõ alatt nagyon száraz a levegõ, akkor valóban elõfordulhat az is, hogy a csapadék teljesen elpárolog, mielõtt leérne a talajra (ez inkább a nagyobb kiterjedésû, melegfronthoz kapcsolódó csapadékzónáknál szokott elõfordulni, záporok, zivatarok esetében elég ritka).

Itt a Hellmann-rendszerû csapadékmérõvel jövök, talán így könnyebb megérteni. Ugye mint tudjuk ez a hivatalos csapadékmérõ, ezzel lehet "pontosan" mérni. Hogy miért is tettem idézõjelbe a pontosan szót? Ha az edény felülete nyári napsütés során felmelegszik (gondolok 35-36°C-ra 2 méteren) akkor mikor beleér a felforrósodott edénybe a csapadék "eleje" természetesen már veszteséggel indul, mert elpárolog. Na de ez nem jelentõs, meglátásaim szerint maximum egy-két tized mm lehet.

Hogy felhõknél így van-e arra a válaszom nem. Persze én itt csak a folyamatokra gondolok, de ha van köztünk egy légkörfizikus és megcáfol engem nem fogok megharagudni.

A felhõk alapja függ az észlelõhely elhelyezkedésétõl is. Gondolok itt alföldi, hegyvidéki településekre. Attól is függ, hogy az adott helyen mekkora a páratartalom, harmatpont. (A felhõalap kiszámítását síksági területeken úgy szoktuk számolni, hogy a hõmérsékletbõl elvesszük a harmatpontot és a kapott értéket megszorozzuk 120-al.

A hõmérséklet 0 fokos szintje nem feltétlenül van a fátyolfelhõk magasságában (~15000m). Jégesõk elõrejelzésénél vagy akár havazás elõrejelzésénél is gyakran helyezkedik el a 0 fokos szint 2500-3000 méter között.

Ha valamelyik kérdésre nem válaszoltam az azért van, mert nem nagyon tudom a választ aztán nagy hülyeséget nem szeretnék írni. A helyes válasz megadását meghagyom inkább másnak.

Üdv: Picike.

Azt szeretném kérdezni, hogy a magasabb légrétegek melegebb volta, okozhatja -e a kihullható csapadék csökkenését.
Az utóbbi években gyakrabban látom, kölökkoromhoz képest, hogy felhõ van/esõ nincs, illetve a felhõk alja magasabban van, még ha árnyékoló szürke felhõ borít 7-8 oktát akkor is.
Azt hinné az ember, hogy ha a kifagyást okozó légréteg (ahol a bárányfelhõk lapos, tükrözõ alja tszf. elhelyezkedik) alacsonyan van, akkor adott páratartalom kisebb légoszlopba szorul össze, és a kifagyott (szép fehér) felhõtorony pedig, miután a belsõ hõkavargást lejátszotta, elõbb-utóbb esõ formájában mégiscsak a földre jut.

És ha pedig a felhõk alja magasan van, mert a magasban meleg van, akkor
1.) esetleg elpárolog az esõ, mire földre érne,
2.) ugyanaz a vízmennyiség nagyobb térfogatban oszlik szét, és talán ki se csapódik,
3.) az árnyék hiánya miatt még a talaj is jobban melegszik, és esetleg a magasban még melegebb lesz...

kérem szépen, segítsetek, hogy megértsem, hogyan mûködnek ezek a dolgok.
tisztelettel, Márta

Mindenképpen ajánlom én is a szupercellás modellek között a CAPE (MLCAPE (alsó 100 hPa), NCAPE), 0-3 km szélnyírás,TI (Thompson index) illetve LI(Lifted index) továbbá a lényeges felszín közeli hõmérsékletek adatai. Érdemes a Link oldalt használni, azon könnyedén összevetheted az állapothatározókat és azok területi lefedettségének esetleges egybeesését.Az említett hozzá tartozó leírásban pedig mindent megtudsz arról, hogy mit mivel érdemes összevetni ahhoz, hogy eseményeket jósolj. Sok sikert.
Kezdetekben én ezekbõl nagyon sokat megtudtam és nincs jobb mikor a rokonok,barátok megköszönik, hogy idõbe felkészítettem õket a várható eseményekre. Persze semmi garancia, hogy a jóslat úgy zajlik le a valóságban de mindenképp elõnyt fabrikál.

Két pdf-et ajánlok figyelmedbe, az egyik a szupercella.hu leírása az oldalukon található konvektív paraméterekrõl: Link
A másik egy angol nyelvû leírás a lightningwizard.com oldal hasonló térképeirõl: Link
Egyébként laikusként a CAPE, a nedvességi és az összeáramlási térképeket szoktam nézni, még nem merültem el mélyen a témában.

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne, hogy a zivatarok kialakulásának helyzetére milyen térképeket szükséges átnézni, elemezni?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#280048 - 2015-07-07 12:17:3

Mûködik köszi!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#280047 - 2015-07-07 12:04:45)

Itt Link lépj be a régi jelszavaddal és látni fogod "Model data"-nál az ECM és a GFS térképeit.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#280039 - 2015-07-07 11:05:2

Megtudja valaki mondani hogy lehet ide regisztrálni? Nem találom a regisztrációs fület. Már régebben regisztráltam de nem tudok belépni.. az ecm-et szeretném elérni de nem találok olyan oldalt ahol labilitást látok stb...
Link

A hullámzásnak van köze hozzá, de nem a mérési körülmények, hanem a szinoptikus helyzetbõl fakadó szél miatt. A kiterjedt, tartós anticiklon hatására a Földközi-tenger északi részén gyakorlatilag szélcsendes napok követik egymást jó ideje: Link Az anticiklon keleti peremén, részben a kis-ázsiai sekély ciklonnak is köszönhetõen viszont nagyobb a nyomási gradiens, így ott folyamatosan fúj a szél: Link

Így a szélcsendesebb helyeken szépen meg is ugrott a tenger hõmérséklete, már sokfelé 25-27 fokos, míg a tartósan szeles helyeken mindvégig 22-23 fok körüli a vízhõmérséklet.

Emellett egyébként biztosan vannak kisebb mérési pontatlanságok is, és nem biztos, hogy mindenhol ugyanolyan mélységben mérik (ha jól tudom, erre is csak egy intervallumos ajánlás van a WMO-tól, mint a "2 méteres" hõmérsékletre).

Nem kizárt, hogy ugyanazzal állunk szemben, mint a levegõ hõmérsékletének mérésekor.
Kitudja mindenhol ugyanolyan helyen mérik-e!?
Úgy értem van ahol nyugodt csendesebb öbölben ahol jobban felmelegszik, máshol meg erõsen hullámzó, átkeverésre hajlamosabb részen, vagy ahol pont olyan áramlás van helyileg, hogy a vizet alulról keveri fel, ami ugye hidegebb.

Köszi a gyors választ. Szóval akkor egy pár km2-en hûvõsebbé váló területen kívül semmi sem történne.. Egy újabb megbukott gondolat

Gyakorlatilag semennyiben. Az általános légkörzés okán éppen oda esik a passzát leszálló ága, vagyis az Egyenlítõ környékén feláramló levegõ ott süllyed le. Ennek köszönhetõ, hogy az Afrika és Kis-Ázsia közé beékelõdött szûk tengereknek sincs semmilyen hatásuk a klímára (azt kivéve, hogy a part közeli szûk sávban kissé hûvösebb van), azokat is sivatagos területek övezik.

Ha egy kicsit délebbre lenne, akkor lehetne esetleg némi hatása nyáron, amikor az ITCZ északabbra húzódik, mivel plusz látens hõt biztosítana a trópusi zivatarrendszereknek. Bár az is igaz, hogy a növényi párologtatás sokkal hatékonyabb felhõképzõdés szempontjából, mint a nyílt vízfelületrõl történõ párolgás. Ez még itthon is megfigyelhetõ néha, amikor a Balaton felõl fújó szél kinyírja a gomolyokat egy szûk sávban a tó (akár tágabb) környezetében.

Mostanában elgondolkodtam (nem tudom miért) ezen a teljesen abszurd dolgon. A képen látható tó, ha létezne, mennyiben változtatna Afrika klímáján?

Mi lehet az oka, a Földközi-tenger pöttyös hõmérsékleti térképének? Link Fõleg mondjuk az Adriai-tengert nézve érdekes, zárt rész relatív, szinte homogén T, víz mélységben sincs nagy különbség.

Felénk is éjjel hull nagyobb csapadék, lehet az a intenzív le áramrásnak, és a kevés szélnek.

Nekem még az tûnt fel hogy térségemben éjszaka nagyobb eséllyel kíséri kiadós csapadék a zivatarokat nagyobb területen, mint mondjuk napközben.

Köszi mindenkinek, aki hozzászólt. Igazából ilyenkor jövök rá, hogy mennyire rohadtul nem értek én ehhez. De azért jó néha okoskodni így is. Nagyjából egyébként beigazolva érzem a primitív megfigyeléseim és elképzeléseim. A dörgéses témához... Én is megfigyeltem ezt. Majd amikor lesz egy jó kis MKR. És elvonul a mûsor, már csak csendes esõ van a visszamaradó, szétterülõ üllõbõl... Na akkor figyeljétek, hogy amikor 10-15percenként megszólal a cucc és jön egy hosszan elnyúló dörgés, utána általában jönnek a nagyobb cseppek és az intenzitás is nõ. Látom, alább már meg is lett ez a dolog cáfolva, de valamiért akkor nemcsak én vettem ezt észre.

Sajnos törölve lett a videó.

Nálunk a május 6.-i erdõt pusztító esti vihar (21-22 óra) szinte csak felhõvillámot produkált. A kisülések egymásba értek, folyamatos volt a morajlás a 6-7 oktás égbolton. A pusztító szél elõbb érkezett. Vége felé erõsödött a csapadék hullás,akkor volt 3-4 lecsapó is.( készítettem egy videót is, de megnézem nem-e töröltem )

Így van! Tipikus véletlen egybeesés. Mármint abból a szempontból, hogy nem a lecsapó okozza az intenzitásnövekedést. Ha ez így lenne, akkor azt a párezer métert a csapadékképzõdés helyétõl a cseppeknek ~10 mp alatt kellene leküzdeni, ami egyszerû számítással is jóval közelebb van a hangsebesség nagyságrendjéhez, mint a válós 4-10 m/s-hoz
Van intenzitásnövekedés villámok hatására, de az jóval késõbb jelentkezik, és nem feltétlen a lecsapó közelében.

Nos, eléggé belekevertem magam ebbe az ügybe Szóval kiderült, hogy rosszul emlékszem arra, hogy ennek a témának a nagy villám biblia ( Link ) szentel egy fejezetet. Hát nem. Így csak arra tudok támaszkodni, ami rám ragadt az elmúlt években a témában.
A megfigyelés az volt, hogy egyes zivatarokban néha szinte csak felhõvillámok (IC, CC, CA), míg másokban a felhõ-föld villámok (CG) dominálnak. Elsõ megközelítésben az elõbbi állítás kicsit "erõsebb", hiszen elõforduhat az is, hogy pl nappali zivatar esetében szinte nem is érzékeljük a felhõvillámokat. Fényét nem látjuk, hangját vagy a környezeti zajok, vagy a kisülés kis energiája, vagy a speciális rétegzõdés miatt nem halljuk. Persz ezek nem olyan gyakori esetek.
Mi kell ahhoz, hogy kisülés keletkezzen? Elsõsorban két töltésgóc. (most a speciális töbpólusú stb esetektõl eltekintve). Másodsorban, hogy ezek között szabad legyen az átjárás a töltések számára. Ez a töltésvándorlás lesz majd tulajdonképpen a villám. Ami biztos, hogy a töltések csak egy dologra összpontosítanak, hogy elérjék a célukat, a kiegyenlítõdést. Ennek megfelelõen a villám minden irányban "bepróbálkozik" Az, hogy végül beteljesül-e a szerelem, a két tartomány közötti légálapottól függ. Nyilván ott lesz nagyobb esély rá, ahol a térerõsség olyan szint felé nõ, hogy az út folyamán végig megfelelõen támogatja a töltésáramlást. A térerõsség pedig attól is, hogy mekkora a gócok közötti távolság. Eze egy nagyon-nagyon leegyszerüsített séma, de látszik, hogy így sem egyszerû.
Akkor most jöhet a kérdés, hogy mik azok a konvektív paraméterek, amik a fenti szereplõk közül bármelyiket is támogatja, avagy gátolja?! Felhõvillám (fõleg) akkor fog keletkezni, ha a fõ negatív töltöttségû régió pl aránylag közel van a fõ pozitívhoz és nincs nagyobb akadálya a töltéscserének annál, mintha a föld felé indulnának el a hordozók. Egy átlag esetben persze mindkettõ bekövetkezik egyszerre, hiszen egy zivatarban tapasztalunk felhõ és felhõ-föld villámot is. Egyik vagy másik akkor jut dominanciára, ha valami "zavar" esetében az egyikre lecsökken az lehetõség. Pl a pozitív töltések a jet nyírása miatt kifutnak messze az üllõbe (persze ez nem megy ilyen könnyen), vagy a magas felhõalap, a kedvezõtlen keveredési arányok és a 0 fok magas szintje miatt a talajtól messzebb tud felépülni a fõ negatív zóna. Ebbõl a két példából is látszik, hogy nem várhatunk nagy korrelációt a villámfajták aránya és bármelyik konvektív paraméter között. Pl CAPE=1000 J/Kg esetén sok olyan töltéselhelyzkedés elképzelhetõ amelyeket más paraméterek alakítanak ki.
Általában a CG-k arányát szokták vizsgálni egyéb mérhetõ paraméterekhez. Úgymint reflektivitás, csapadékintenzitás, LI, VT stb A reflektivitással van összefüggés, hiszen általában az erõsebb és kiterjedtebb reflektivitás esetén nagyobb eséllyel kerül a megfelelõ magasságba a töltésszétválasztás zónája (ezt egyébként általában a 35 dBZ térfogatával szokták prezentálni). A LI is nem annyira meglepõen jól korrelál a lecsapószámmal (nem a CG/IC aránnyal!!!) részben az elõzõ okok miatt. Néhány tanulmányban írják még a TTI-t, hogy aránylag jó közelíthetõ az értéke a CG-k abszolút számával.

Nem sok minden, de ez van...

De most ezen felb..ódtam, szóval addig megyek ameddig nem találok valami mérést, vagy bármit errõl

Szerintem nem pont erre értette, hanem késöbb, a csapadékhullás folyamán, tehát amikor már böven átment a peremfelhö. En is emlékszem ilyenekre, de semmi összefüggést nem látok a teljesen lokális, azaz csak az adott észlelöpontra jellemzö pillanatnyi csapadékintenzitás és a korántsem ilyen lokális "nagy lecsapó" villám között, amit elég nagy területen észlelhetnek közeli lecsapóként, mondjuk legalább 1-1,5 km-es sugarú körben a villám körül.

Mivel a csapadékintenzitás zivatarban ált. igen gyorsan változik, másodpercröl-másodpercre is, így egy villamnak nem nagy kunszt pontosan két intenziv szakasz között "lecsapnia", föleg, ha a kevésbé intenziv szakaszok hosszabbak vagy gyakoriabbak. Ezeket aztán villam ide vagy oda , intenzivebb csapadékú szakasz követheti, így villámlást követöen úgy tünhet, mintha "amiatt" nött volna meg az intenzitás.
De ha valaki tudd jobbat, leirhatja

" nagyobb lecsapok után nemegyszer szinte rögtön hirtelen megnõ az esõ intenzitása."

Véleményem szerint ennek az az oka, hogy a peremfelho és a vaskos csapadék határán csapkod le a legtöbb villám, így ha megtapasztalod a hirtelen közelben bevágó lecsapot akkor pillanatok kérdése hogy a markáns csapadéksav rádhuzodjon.
De elõfordul az is hogy pont a határán maradasz és megúszod a kiadós erõs csapadékot, ellenben sokáig élvezheted a dübörgõ lecsapokat a közelben.
Na ezt imádom.

Izgató kérdések ezek, valóban. Egyébként megfigyeléseidet nagyjából meg tudom erõsíteni én is.
Tudtommal a töltésmegosztást a vízcseppek fagyása idézi elõ, tehát valahol a halmazállapot-változás tájékán kellene kapirgálni (bár az okosok nyilván már teljesen kivesézték a témát)
Az is nagyon érdekes (magam is többször megfigyeltem), hogy nagyobb lecsapók után nemegyszer szinte rögtön hirtelen megnõ az esõ intenzitása. Erre a jelenségre többféle magyarázat van, jó lenne, ha valaki errõl is írna valamit.

Tûkön ülök Nano!

Ez a kérdéskör engem is roppant mód foglakoztat. Kiváncsi vagyok az eszmecserére!

Azt én írtam De igen, este abban is megnézem, hogy mire emlékszek jól/rosszul.

Kíváncsi vagyok. Egyszer azt hiszem, Cauchy írta régebben, hogy több száz oldalas könyvei vannak zivatarelektromosság ügyben, gondolom azokban ott lehet a válasz.

Ó, ez nagyon összetett és egyáltalán nem lényegtelen Van (gyenge) korreláció a CAPE-pel, az átlagos légnedvességgel, a töltésgócok elhelyezkedésével stb stb. Remélem este lesz egy szabad órám és leírom dióhéjban.

Sziasztok! Nagyon ritkán írok be ide, de az egyik nap morfondíroztam egy kicsit. Lehet nagyon amatõr és lényegtelen kérdést teszek fel, de érdekelne valami.
Miért van az, hogy az egyik zivatar ontja a lecsapókat, a másikban meg csak Cc villámok vannak? Mitõl függ, hogy a lecsapók, vagy a felhõvillámok vannak túlsúlyban?

Én azt figyeltem meg, hogy talán emelt konvekciós helyzeteknél inkább a Cg-k dominálnak, talaj alapúnál pedig inkább Cc-k. Valamint minél melegebb van, annál több a lecsapó, az igazi hõzivatarok gyakran csak recsegõs nyilakat eregetnek. Na mindegy, ezeket csak megjegyeztem. A kérdést az elején megfogalmaztam.

Nagyon szépen köszönöm!
Hamarosan megosztom a galyatetõi adatokat, melyeket 2014 júliusa óta jegyzem a naplómba (egyszerûen imádom a különféle meteorológiai adatok lejegyzését, hátha késõbb még hasznomra válnak az adatok )
Az adatokat kb. 930 méteren mértem, a hegy délebbre fekvõ oldalán, a Vasas utcában.
További szép napot!

Szia!
Az éghajlati napló vezetéséhez adatfeltöltési jog szükséges, amit ebben a pillanatban ki is osztottam neked.
A jobb felsõ menüben az Adatfeltöltésre kattintva rögzítheted a méréseket.
Várjuk szeretettel az adatokat! :-)

Sziasztok!

Tudnátok segíteni, hogy hogyan lehet egy nap adatait felvenni az 'elmúlt idõ'---> 'napi körkép'-hez?

Az a helyzet, hogy próbálkozok kattintani, de mindig egy üres oldalt tölt be.


Köszi szépen!

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Bioszféra (#33649)

Na lássuk mi is lesz?

Vagy ez is csak a szokásos, vagyis hogy a nagy esõ mindig 5 napon túl érkezik.
Mindenesetre tényleg biztató csak maradjon is így.

Jövõ hét csüt.-szom. közötti idõszak elég ígéretesnek tûnik.

16 nap múlva.☺

Kb. mennyi idõ múlva mutatkozhat szerintetek reális esély arra, hogy ismét országszerte kiadós esõ hulljon? [esõ]

De, ezt akartam, de mikor az elsõ három napot beadta rákattintottam a "Langtidsvarsel-re" és akkor is hibaüzit írt ki, de már oké.

Nem ezt akarod megnézni? Link Mert itt nálam bejön az összes nap. Amit te linkeltél, ott alapból is csak az elsõ három napot adja ki mindig.

Ahhan, értem.

Na most az elsõ három napot betölti a többit nem.

Nálam most betölt, de én is tapasztaltam napközben hibát.

Sziasztok!

Nektek is hibakódot ír ki a böngészõtök ha be akarjátok tölteni az alábbi oldalt? Link

Reggel óta próbálkozom az yr.no-t betölteni, de nem sikerül.

Sziasztok! Szerintetek Sopronban a holnapi nap folyamán jelentõs összegû csapadék is lehullhat akár felhõszakadás szerû intenzitással?