Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Szeretném megkérdezni, hogy miért tûnt el az avataromról a városom címere? Nem is tudok feltölteni.
Értem, bár én azt hittem, hogy a valós, mért adat inkább a mérvadó, a virtuális bekövetkeztéhez pedig optimális feltételek szükségesek. Köszi

Tényleg érdemes rendbe tenni a dolgot, mert sokan azt is szupercellának mondják, amikor "nagy" zivatar jön, vagy "nagy" piros folt van a radaron.
A forgó feláramlást tartalmazó konvektív felhõ az szimpatikus (az élettartam sem számít szerintem).
A forgó feláramlást tartalmazó konvektív felhõ az szimpatikus (az élettartam sem számít szerintem).
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94319 - 2008-08-15 16:30:09)

pedig hasonló a bow echohoz nem
Nyuli:
azért a virtuális adatokat mert a GFS virtuálisal számol és felszíni labilitásban mindig virtuális hõmérséklet alapján számolt CAPE érhetõ el. Ráadásul ez mutatja leginkább, hogy mi a potenciálisan lehetséges legnagyobb labilitás - ha jól tudom.
Miki
Peti által belinkelt oldalon nagyon jó leírást lehet kapni, igaz angolul.
A lényeg, hogy egy hosszú életû nem hagyományos MKR-rõl van szó, amelyben nem ritka a 90-120 km/h-t meghaladó széllökések széles sávban, de tornádó is elõfordulhat....

pedig hasonló a bow echohoz nem

Nyuli:
azért a virtuális adatokat mert a GFS virtuálisal számol és felszíni labilitásban mindig virtuális hõmérséklet alapján számolt CAPE érhetõ el. Ráadásul ez mutatja leginkább, hogy mi a potenciálisan lehetséges legnagyobb labilitás - ha jól tudom.
Miki
Peti által belinkelt oldalon nagyon jó leírást lehet kapni, igaz angolul.
A lényeg, hogy egy hosszú életû nem hagyományos MKR-rõl van szó, amelyben nem ritka a 90-120 km/h-t meghaladó széllökések széles sávban, de tornádó is elõfordulhat....
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94322 - 2008-08-15 16:37:55)
Az elektromos aktivitás és a forgás beindulása (és tartós fennmaradása) egy konvektív felhõben két különbözõ dolog. Úgyhogy csendes szupercellák márpedig léteznek. Gondoljunk csak a mini szupercellákra. 2004 májusban több ilyet is láttam Derick-kel egy napon, pár km kiterjedésû felhõtornyok, alacsony felhõtetõvel, és forgott veszettül. Ja és egy hang nem jött ki a torkán (szemben Derickkel és velem)
Az elektromos aktivitás és a forgás beindulása (és tartós fennmaradása) egy konvektív felhõben két különbözõ dolog. Úgyhogy csendes szupercellák márpedig léteznek. Gondoljunk csak a mini szupercellákra. 2004 májusban több ilyet is láttam Derick-kel egy napon, pár km kiterjedésû felhõtornyok, alacsony felhõtetõvel, és forgott veszettül. Ja és egy hang nem jött ki a torkán (szemben Derickkel és velem)
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94310 - 2008-08-15 15:46:50)
A mi leírásunk a "szupercellás zivatar"-ra vonatkozik. Ezzel is mintegy jelezve a csendes szupercellák létét.
A mi leírásunk a "szupercellás zivatar"-ra vonatkozik. Ezzel is mintegy jelezve a csendes szupercellák létét.
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94309 - 2008-08-15 15:42:39)
Csak Dexion kérdése teljesen jogos, uis tényleg nem ártana rendbetenni a definíciós alapokat. Én lobbizom a "forgó felhõ"-ért
Látszik, hogy Doswell-ék is szenvednek a témával, pedig nem most kezdték a szakmát:
Link
Õk ugyanis belõnek egy örvényességi küszöbértéket 0,01 1/s, és azt is kikötik, hogy 1/3 részben meg kell lenni a forgásnak. Utána pedig kifejtik, hogy igazából nem is kell azt olyan szigorúan venni a küszöbértéket, és igazából az 1/3 is "csak úgy jött".
Ami újdonság, hogy õk nem zivatarok egy csoportjaként jelölik meg, hanem "konvektív vihar" egy kategóriájaként.
Érdekelne az illetékesek (anarki/meteorman/ [email protected]) állásfoglalása az ügyben, és végre nyugodtan alhatnék.
Csak Dexion kérdése teljesen jogos, uis tényleg nem ártana rendbetenni a definíciós alapokat. Én lobbizom a "forgó felhõ"-ért

Látszik, hogy Doswell-ék is szenvednek a témával, pedig nem most kezdték a szakmát:
Link
Õk ugyanis belõnek egy örvényességi küszöbértéket 0,01 1/s, és azt is kikötik, hogy 1/3 részben meg kell lenni a forgásnak. Utána pedig kifejtik, hogy igazából nem is kell azt olyan szigorúan venni a küszöbértéket, és igazából az 1/3 is "csak úgy jött".
Ami újdonság, hogy õk nem zivatarok egy csoportjaként jelölik meg, hanem "konvektív vihar" egy kategóriájaként.

Érdekelne az illetékesek (anarki/meteorman/ [email protected]) állásfoglalása az ügyben, és végre nyugodtan alhatnék.

Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94307 - 2008-08-15 15:27:22)
Jogos, ott a pont.
Bár szívesen megnéznék egyszer egy "csendes" szupercellát.
Jogos, ott a pont.


Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94306 - 2008-08-15 15:18:50)
Tehát ha nincs elektromos aktivitás, akkor már nem is szupercella?
Tehát ha nincs elektromos aktivitás, akkor már nem is szupercella?

Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94305 - 2008-08-15 15:05:55)
Köszönöm, valami ilyesmit vártam.
Köszönöm, valami ilyesmit vártam.

Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94304 - 2008-08-15 14:57:37)
Ha a definíciót kérdezed, a szupercellát az különbözteti meg az "egyszerû" zivataroktól, hogy mezociklont tartalmaz - azaz önálló, forgó rendszert alkot, amiben a fel- és leáramlási terület tartósan elkülönül egymástól. (Azaz a zivatar energiáját adó feláramlást nem állítja meg a csapadékhullást kísérõ leáramlás.)
A kialakulásuk oka nagy vonalakban: a szélnyírás (egymás feletti rétegek eltérõ irányú ill. sebességû áramlása) hoz létre eredetileg vízszintes tengelyû örvényességet, ami a feláramlásban függõleges tengelyûvé válik.
Sokkal bõvebben pl. a Wikipedián lehet róla olvasni: Link
Ha a definíciót kérdezed, a szupercellát az különbözteti meg az "egyszerû" zivataroktól, hogy mezociklont tartalmaz - azaz önálló, forgó rendszert alkot, amiben a fel- és leáramlási terület tartósan elkülönül egymástól. (Azaz a zivatar energiáját adó feláramlást nem állítja meg a csapadékhullást kísérõ leáramlás.)
A kialakulásuk oka nagy vonalakban: a szélnyírás (egymás feletti rétegek eltérõ irányú ill. sebességû áramlása) hoz létre eredetileg vízszintes tengelyû örvényességet, ami a feláramlásban függõleges tengelyûvé válik.
Sokkal bõvebben pl. a Wikipedián lehet róla olvasni: Link
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94303 - 2008-08-15 14:35:23)
Mitõl lesz "szuper" egy szupercella?
Mitõl lesz "szuper" egy szupercella?
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94329 - 2008-08-15 17:08:33)
Hát nagyjából ezt írtam én is
Hát nagyjából ezt írtam én is

Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94328 - 2008-08-15 17:06:56)
A derecho az egy nagyobb kiterjedesu es hosszabb eletu bow echo. Legtobbszor bow echo-bol alakul ki es tobb szaz kilometeren at mehet anelkul hogy gyengulne. Nagyon eros kifuto szellel es altalaban nagyon gyors mozgasu az egesz rendszer. Tornado sem ritka az ilyenekben. En mar csak tudom par honapja egy ilyen ment at rajtunk itt Michigan-ben 130km/h szellel. A tornado szirena is megszolalt. Hatalmas fak doltek ki, 5 halott, 500ezer ember aram nelkul delkelet Michiganben.
A derecho az egy nagyobb kiterjedesu es hosszabb eletu bow echo. Legtobbszor bow echo-bol alakul ki es tobb szaz kilometeren at mehet anelkul hogy gyengulne. Nagyon eros kifuto szellel es altalaban nagyon gyors mozgasu az egesz rendszer. Tornado sem ritka az ilyenekben. En mar csak tudom par honapja egy ilyen ment at rajtunk itt Michigan-ben 130km/h szellel. A tornado szirena is megszolalt. Hatalmas fak doltek ki, 5 halott, 500ezer ember aram nelkul delkelet Michiganben.
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94318 - 2008-08-15 16:21:1
Itt van egy kis leírás:
Link
Szóval ez eredetileg spanyol szó, ezért nem a bowecho rokona

Itt van egy kis leírás:
Link
Szóval ez eredetileg spanyol szó, ezért nem a bowecho rokona

Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94317 - 2008-08-15 16:18:06)
A derecho egy zivatarlánchoz tartozó egyenes vonalú (gyakorta károkozó) szélvihar, mely abban különbözik a gust fronttól, hogy a szélerõssége állandó, sõt, akár a front mögött még erõsödõ is. A kialakulásukhoz kedvezõ napszak pedig ált. az este és az éjszaka.
A derecho egy zivatarlánchoz tartozó egyenes vonalú (gyakorta károkozó) szélvihar, mely abban különbözik a gust fronttól, hogy a szélerõssége állandó, sõt, akár a front mögött még erõsödõ is. A kialakulásukhoz kedvezõ napszak pedig ált. az este és az éjszaka.
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94316 - 2008-08-15 16:15:20)
Hmm légyszíves magyarázd már el mi ez a derecho, mert már hallottam ezt a kifejezést, de fogalmam sincs hogy mit is jelent. Elõre is köszönöm!
Tippem van, de a meteorológiában szerintem nem túl hasznos a tippelgetés.
Annyit tudok (remélem jól tudom) hogy ilyen nagy eséllyel elvileg csak Amerikában alakulhat ki, Európában nagyon ritka.
Közben az Adrián van valami ami estére ide találhat dny-ra, ha a magas szélnyírás engedi és megfelelõen nedvesednek az alsóbb szintek is: Link
Köszi Nyuli, ez tényleg nagyon durva lenne!
Hmm légyszíves magyarázd már el mi ez a derecho, mert már hallottam ezt a kifejezést, de fogalmam sincs hogy mit is jelent. Elõre is köszönöm!


Közben az Adrián van valami ami estére ide találhat dny-ra, ha a magas szélnyírás engedi és megfelelõen nedvesednek az alsóbb szintek is: Link
Köszi Nyuli, ez tényleg nagyon durva lenne!

Én találtam benne egy kis hibát még, ahol a szél írásmódjait írod, ott a harmadik példa 375°-ot említ. Te pedig É-ÉNy-it. Még valahol láttam egy hibát régebben, ha megvan, akkor megírom privátban.
Kösz! Pedig már egyszer láttam az oldalnak ezen részét, még régebben...
Hiba csak egy van.
Komoylan: oldal alján a "Példa" "Péla"-nak van írva.

Hiba csak egy van.


14-e, 10:00 UTC, szél 100° (K-DK) 3 csomó (5,5 km/h), látótávolság 10 km vagy több, gyengén felhõs 700 láb (200 m) magasan, erõsen felhõs 11000 lábon (3000 m). Asszem
Írtam hozzá értelmezést a múltkor: Link
Ha valaki hibát talál benne, akkor szóljon!
szerk: tjános: köszi

Írtam hozzá értelmezést a múltkor: Link
Ha valaki hibát talál benne, akkor szóljon!
szerk: tjános: köszi

Most leírhatnám itt is, de MacGyver ezt már sokkal szebben megoldotta: Link Ha nem tiszta még valami, akkor kérdezz nyugodtan.

Többször nézegetem a losonci adatokat itt: Link
Alul van a jelentés, amit megpróbálnék "dekódolni":
LZLU 141000Z 10003KT 9999 FEW007 BKN110 23/20 Q1017
Annyit gondolok hogy ebben a "Q1017" az a légnyomást, a "23/20" a hõmérséklet/harmatpontot jelenti. A többi mi lenne? Talán ez még a szélre utal: "10003KT". Az lenne a kérésem, hogy valaki írja le légyszi hogy külön-külön mire utalnak! Kösz!
Alul van a jelentés, amit megpróbálnék "dekódolni":
LZLU 141000Z 10003KT 9999 FEW007 BKN110 23/20 Q1017
Annyit gondolok hogy ebben a "Q1017" az a légnyomást, a "23/20" a hõmérséklet/harmatpontot jelenti. A többi mi lenne? Talán ez még a szélre utal: "10003KT". Az lenne a kérésem, hogy valaki írja le légyszi hogy külön-külön mire utalnak! Kösz!
Danic,fel ne add! Készítd el a lapot, biztosan lesz aki segít ebben,de elõször próbáld ki a mûködését kis körben,pl. az osztálytársaid észleljenek.A fokozatosságot mindenképpen tarts be.Addig is,olvasgasd a fórum bejegyzéseket, meteorológiával foglalkozó wlapokat,és KÛZDJ a célodért!

Danic,"olyant csinálni,valahonnan ahhoz térkép"kicsit zavarosan(is)fogalmaztál,nehéz kikövetkeztetni,hogy mit szeretnél készíteni?!
Térképet sok helyrõl tudsz letölteni, de nem hinném,hogy meteorológiai oldalról "szó nélkül" engedélyeznék,hogy átvegyél bármit...
Ha eljutsz odáig,hogy az oldalad mûködik, a saját bejegyzéseiden futtasd át a helyesírás ell-zõt.
Térképet sok helyrõl tudsz letölteni, de nem hinném,hogy meteorológiai oldalról "szó nélkül" engedélyeznék,hogy átvegyél bármit...
Ha eljutsz odáig,hogy az oldalad mûködik, a saját bejegyzéseiden futtasd át a helyesírás ell-zõt.

Sziasztok nagyon kéne a segítség hogy lehet ojat csinálni hogy a saját weboldalamon a regisztrált emberek tudjanak észlelést beküldeni és valahonan ahoz térkép?



Köszönöm a választ. (Amúgy,mi értelme egy ilyen mérõállomásra,ha ennyire fars adatokat szolgáltat?...lehet,hogy az üzemeltetõtõl kellene kérdezni.)
Köszönöm!
Hasonló válaszra számítottam(képek alapján), így már biztosan tudom.
Hasonló válaszra számítottam(képek alapján), így már biztosan tudom.
Downburst esetén a szél(mezõ) kiterjedése 4 km feletti, microburst esetén pedig 4 km alatti.
A kifutószélnek az angol megfelelõje a gust front, ha jól tudom. A downburst és a kifutószél között szerintem az a lényeges különbség, hogy a down és microbust sokkal erõsebb tud lenni, 100 km/h felett is... a kifutószélnek még egy külön feladata is van, az hogy az alacsonyszintû szélnyírással "együttjátszva" új cellák alakuljanak ki, vagyis multicellák.
Magyarul a kifutószél erõsségére fõként az alacsonyszintû szélnyírás... vagy éppen a középszintû jetek felelõsek, a down és microburst képzõdésében pedig fõként a DCAPE értékek... valamint delta Theta-e értékek játszanak közre..., valamint az, hogy mennyire van kiszáradva a középszintû légréteg (ez kiderül az elõbb említett két paraméterbõl). A kiszáradt középszintû légrétegben a csapadék párolgásnak indul, ezzel erõsebb leáramlásokat generál..., ami sokkal pusztítóbb és "hírtelenebbül" is jön, mint egy átlagos kifutószél.
Pár hete KP nevezte lecsapódó hideg légtestnek, rájöttem, hogy annyira nem is rossz megnevezés ez..., egyik jó ismertetõjele, hogy a kifutószélhez képest rendkívül hírtelen szélerõsödést tud produkálni, ebben rejlik a pusztítása is..., mert ugye a kifutószél nem mindig szokott az lenni.
Összefoglalásképpen fõként a nedvességgel-kiszáradással van kapcsolatban a down és microburst, a kifutószél pedig a középszintû futóáramlások és az alacsonyszintû szélnyírás kapcsolatára épülhet. Most ez jó hosszú lett, de remélem nem sokat beszéltem mellé.
(Közben nekem még mindig kellene a szélsõséges idõjárási bejelentõ archivuma, remélem valaki tud segíteni!)
Magyarul a kifutószél erõsségére fõként az alacsonyszintû szélnyírás... vagy éppen a középszintû jetek felelõsek, a down és microburst képzõdésében pedig fõként a DCAPE értékek... valamint delta Theta-e értékek játszanak közre..., valamint az, hogy mennyire van kiszáradva a középszintû légréteg (ez kiderül az elõbb említett két paraméterbõl). A kiszáradt középszintû légrétegben a csapadék párolgásnak indul, ezzel erõsebb leáramlásokat generál..., ami sokkal pusztítóbb és "hírtelenebbül" is jön, mint egy átlagos kifutószél.
Pár hete KP nevezte lecsapódó hideg légtestnek, rájöttem, hogy annyira nem is rossz megnevezés ez..., egyik jó ismertetõjele, hogy a kifutószélhez képest rendkívül hírtelen szélerõsödést tud produkálni, ebben rejlik a pusztítása is..., mert ugye a kifutószél nem mindig szokott az lenni.
Összefoglalásképpen fõként a nedvességgel-kiszáradással van kapcsolatban a down és microburst, a kifutószél pedig a középszintû futóáramlások és az alacsonyszintû szélnyírás kapcsolatára épülhet. Most ez jó hosszú lett, de remélem nem sokat beszéltem mellé.
(Közben nekem még mindig kellene a szélsõséges idõjárási bejelentõ archivuma, remélem valaki tud segíteni!)
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94149 - 2008-08-09 14:07:04)
Egy kérdésem lenne: mi a különbség a downburst és a kifutószél között (ha van, de szerintem van - azt tudom, hogy mi a downburst
)? Illetve a kifutószél az egy hivatalos meteorológiai definíció? Ha igen, mi az angol neve? Szóval 3 kérdés, na
Köszi elõre is a választ!
Egy kérdésem lenne: mi a különbség a downburst és a kifutószél között (ha van, de szerintem van - azt tudom, hogy mi a downburst


Itt, a Metneten is van GFS-alapú felhõzet-elõrejelzés: Link (3 óránként tetszõleges idõpontot tudsz kiválasztani a térkép feletti menüsorból).
A Wetter3 oldalán pedig szintenként külön-külön is megtalálod a felhõzetet: Link --> a térkép alatti menükben: Gebiet=Mitteleuropa, a mellette pedig, a térképfajták közül "hohe", "mittelhohe" ill. "tiefe bevölkung" (magas, középmagas ill. alacsony felhõzet).
A Wetter3 oldalán pedig szintenként külön-külön is megtalálod a felhõzetet: Link --> a térkép alatti menükben: Gebiet=Mitteleuropa, a mellette pedig, a térképfajták közül "hohe", "mittelhohe" ill. "tiefe bevölkung" (magas, középmagas ill. alacsony felhõzet).
Az elmúlt 3 hét csapadékadataira lenne szükségem a Zemplénbõl. Lehetõleg minél több állomásról. Tud valaki segíteni?
Égetõ szükségem lenne a szélsõséges idõjárási bejelentõ archivumára... úgy kb április 19-tõl! Valaki tudna nekem segíteni? Nem találom az oldalon, pedig nagyon kéne.