Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Kösz !
Mindkettõ XP és IE böngészõ,de a gyorsítótár ürítés ha az ideiglenes internetfájl ürítést jelenti,akkor azt rendszeresen teszem ill. a cookie-kat is,de az engedélyezést nem tudom-utána nézek.
Mindkettõ XP és IE böngészõ,de a gyorsítótár ürítés ha az ideiglenes internetfájl ürítést jelenti,akkor azt rendszeresen teszem ill. a cookie-kat is,de az engedélyezést nem tudom-utána nézek.
Az észlelésed helyes volt, viszont nyáron (valamint tavasz végén, õsz elején) nincs értelme hóvastagságot küldeni (ilyenkor hótérkép sincs), valamint éjszaka, napsugárzás hiányában sincs értelme UV sugárzást mérni.
Viszont nekem is van egy kérdésem: néha (nyugi, nem túl gyakran ;-)) a konkurens oldalra is küldök adatokat, és sérelmezték, hogy 0cm-es hóvastagságot, valamint jóval sötétedés után 0 UV-t észleltem. Namármost erõsítsetek meg, de legjobb tudásom és némi józan paraszti ész segítségével én úgy gondolom, hogy ha 1: koromsötét van, 2: nullát mutat a mûszer, akkor az UV-sugárzás nulla. Másrészt: ha nincs hó - márpedig nincs - az 0 cm-es hóvastagság. Úgy gondolom, hogy az amúgy evidens 0cm-es hóvastagsággal és nullás UV-vel korrektül észleltem, de ezt õk másként látják. Ti mit gondoltok, hibás volt ez az észlelés?...
Szia!
Kicsit több információt kaphatnék a gépekrõl? Milyen operációs rendszer (bár gondolom mindkettõ XP), illetve melyiken milyen böngészõbõl nézed az oldalt?
Esetleg ha nem hangzik kínaiul amit mondok, ellenõrizd, hogy a cookie-k engedélyezve vannak-e! Valamint egy gyorsítótár-ürítést is eszközölhetsz.
Kicsit több információt kaphatnék a gépekrõl? Milyen operációs rendszer (bár gondolom mindkettõ XP), illetve melyiken milyen böngészõbõl nézed az oldalt?
Esetleg ha nem hangzik kínaiul amit mondok, ellenõrizd, hogy a cookie-k engedélyezve vannak-e! Valamint egy gyorsítótár-ürítést is eszközölhetsz.
Több mint egy hete az asztali számítógépen nem tudok a metnetre bejelentkezni.(kiírja,hogy sikeres bejelentkezés,de nem történik semmi.)Ugyanakkor a laptopon(ugyanaz az internetszolgáltató)semmi változás,minden rendben.Nincs valakinek tippje,hogy mi ennek az oka ?
Nem mind azok, van pár (négy?) hagyományos klímaállomás, ahol na régi mûszerekkel mérnek, hogy folytonos maradjon az adatsor.
Lenne egy kérdésem!
Hurrikánok területén vagy azok közelében szoktak tornádók kialakulni?
Hurrikánok területén vagy azok közelében szoktak tornádók kialakulni?
Lehet, hogy kicsit hülye kérdés: De ha egészen pontosan nézzük, pl. a 3 oktát meghaladó, de 4 oktát el nem érõ felhõzet hova tartozik, gyengén vagy közepesen felhõs? Vagy 3 és fél oktától kerekítünk fölfelé?
Mindenesetre köszönöm!
Aztán ha valaki esetleg mégis birtokában lenne ezeknek az infóknak, az ne tartsa magában!
Aztán ha valaki esetleg mégis birtokában lenne ezeknek az infóknak, az ne tartsa magában!

Ha jól tudom korábban csak pénzért lehetett ezeket megszerezni, ill. az eumet.hu már évek óta "kirakja" a honlapjára a Napijelentéseket. Nem is értettem soha, hogy az OMSZ korábban miért nem tudta ugyanezt megtenni, vagy miért engedte az Eumet-nek, hogy nyílvánosságra hozza...No mindegy, pár hónapja már az OMSZ honlapján is elérhetõ a Napijelentés 2005.01.01.-tõl:
Link
Ezen a szinoptikus állomások és a klímaállomások is szerepelnek.
kess: sajnos ilyen részletességû leírásról nem tudok. Ha minden igaz elõbb-utóbb Floo nyílvánosságra hozza életmûvét, melyben gondolom kitér majd az állomások elhelyezkedésére is, abból talán néhány állomásról több konkrétumot is megtudhatunk.
Link
Ezen a szinoptikus állomások és a klímaállomások is szerepelnek.
kess: sajnos ilyen részletességû leírásról nem tudok. Ha minden igaz elõbb-utóbb Floo nyílvánosságra hozza életmûvét, melyben gondolom kitér majd az állomások elhelyezkedésére is, abból talán néhány állomásról több konkrétumot is megtudhatunk.
Köszönöm a választ! Úgy látom, itt a környéken van pár ilyen állomás. Tarcal, Baskó, Tiszaújváros, Hidasnémeti. Ezeknek az adatait csak az OMSZ "látja", vagy pénzért mások is?
Ha jól tudom, akkor a klímaállomás hõmérsékletet, légnedvességet, csapadékot, szélirányt és szélsebességet is mér. Ezek szerintem mind teljesen automaták, de ebben nem vagyok biztos.
Nem fogalmaztam a legérthetõbben. Olyan oldalt keresnék, ahol ezeknek az állomásoknak a pontos helyszíne van feltüntetve. település, utca ilyenek...
Ebben nem tudsz segíteni?
Ebben nem tudsz segíteni?
Sziasztok!
Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy hol tudnék utánanézni az OMSZ mérõállomások pontos helyszíneinek? Van egyáltalán ilyen oldal, ahol ezek megtekinthetõek?
Elõre is köszönöm a segítséget.
Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy hol tudnék utánanézni az OMSZ mérõállomások pontos helyszíneinek? Van egyáltalán ilyen oldal, ahol ezek megtekinthetõek?
Elõre is köszönöm a segítséget.
Nagyon köszönöm a felajánlott segítséged, néhány napon belül írok privit ez ügyben.
Igen a elvileg nekem jár a Légkör újság csak sajnos idõrõl idõre nem hozzák ki, már reklamáltam érte néhányszor, hogy ki a hibás azt nem tudom, posta avagy az OMSZ. Én úgy fizettem elõ, hogy bent voltam a könyvtárban a Kitaibel Pál utcában és ott sikerült a MMT tagságon keresztül de lehet asszem elõfizetni a tagság nélkül is. Évente 1200Ft. Pl a 2005-ös 4. száma van meg meg a 2006-os különkiadás és így tovább tehát nagyon felelõtlen az egész pedig én mindig befizettem az összeget. Ha tudok segíteni a 2005- 4. száma van meg melyik cikk kellene, ha épp ebbe a kiadásban van?
Köszönöm mindhármótoknak a javaslatokat! Nagy kár, hogy csak 2006-tól vannak fent a honlapon a megjelent számok, nekem éppen egy 2005-ös cikkre lenne szükségem..

Tudtommal az OMSZ-on keresztül is meg lehet rendelni. Írni kell egy levelet vagy faxot, hogy elõ szeretnéd fizetni, de elõtte hívd fel õket, hogy hogy megy ez pontosan. Ha minden jól megy, küldenek egy csekket, amit ha befizetsz, küldik is a következõ negyedévtõl.
Ha belépsz a Magyar Meteorológiai Társaság-ba ( Link ), akkor tagdíj fejében minden negyedévben küldenek egyet.
Tudja-e valaki, hogy a "Légkör" címû OMSz-folyóirathoz milyen módon lehet hozzáférni (megvásárolni, kölcsönözni vagy helyben olvasni/fénymásolni)? Sajnos a Gy-M-S megyei könyvtárba nem jár.
Köszi elõre is a segítséget.
Köszi elõre is a segítséget.
A vízbe csapó villámnál is fontos a kisülés teljesítménye. A villámkisülés feszültsége és árama is tág határok között változik.Pár száz Ampertõl akár hat-hétszázezer Amperig az áramerõsség,illetve százezer Volttól a több százmillió Voltig a feszültsége. Így azt gondolom,hogy a biztonságos távolság megbecsülése nem könnyû feladat.
Áramütésnek hívjuk,pedig valójában feszültségütésrõl van szó. Pl. ha fába csap a villám,akkor az alatta álló embert azért csapja agyon a villám,mert a fa rossz vezetõképessége miatt az ember úgymond lesöntöli a kisülést (akár millió Voltos a feszültségesés a talajszint és a 180cm magasság között a fa belsejében és ezért egy mellékkisülés éri az emberi testet).Tehát a feszültségesés miatt érte a villámcsapás.Nincs ez másképp a közvetlen villámcsapásnál sem. Bocs a hosszért!
Áramütésnek hívjuk,pedig valójában feszültségütésrõl van szó. Pl. ha fába csap a villám,akkor az alatta álló embert azért csapja agyon a villám,mert a fa rossz vezetõképessége miatt az ember úgymond lesöntöli a kisülést (akár millió Voltos a feszültségesés a talajszint és a 180cm magasság között a fa belsejében és ezért egy mellékkisülés éri az emberi testet).Tehát a feszültségesés miatt érte a villámcsapás.Nincs ez másképp a közvetlen villámcsapásnál sem. Bocs a hosszért!
Íme egy mûködõ link is, a már régi messzeségbe nyúló répáshutai talákozó most feltöltött képei közül egy töbröt ábrázoló:
Link
Link
Köszi az oldalt, nagyon klassz. A "kettõs erdõhatár" ilyen formában azért nem túl ritka jelenség: a magashegységek belsõ, mély völgyeiben lévõ tengerszemek környezete az állandó nedvesség és oxigénhiány miatt széles sávban eltõzegesedik, a hideg tõzeglápon képtelen felnõni az erdõ, forráslápi gyep alakul ki, mely a tundravegetációhoz hasonlítható leginkább. Hozzájárulhatott még a kis medence fátlanságához az alpesi pásztorok legeltetése, idõszakonkénti fakivágása is.
A synop elsõ részében szereplõ, 1-essel kezdõdõ csoport az aktuális hõmérséklet: itt éppen 11285, azaz -82,5°C. Viszont a legvégén, a "333" után az elõzõ 12 óra maximum- vagy minimumhõmérsékletét lehet megadni. Ha ez a csoport 1-essel indul, maximumról, ha 2-essel, akkor minimumról van szó. Itt tehát a 21841 jelentése -84,1°C-os T(min).
Jellemzõ kép egy Bükk-fennsíki töbörrõl: Link
Jellemzõ kép egy Bükk-fennsíki töbörrõl: Link
Mert az a minimum. Az aktuális hõmérséklet """"csak"""" -82,5 (11825).
Vagy nem jól tudom kedves SYNOP guruk?
Vagy nem jól tudom kedves SYNOP guruk?

Valaki fényképezzen már le egy ilyen töbröt, vagy adjon GPS koordinátát, hadd nézzem meg magamnak alaposan, mert még nem láttam ilyet. pls 
Ja és még valami: hogyhogy a legutolsó csoport a SYNOP-ban a hõmérséklet ? A google szerint a 4. kellene hogy legyen. Vagy ez nem SYNOP?

Ja és még valami: hogyhogy a legutolsó csoport a SYNOP-ban a hõmérséklet ? A google szerint a 4. kellene hogy legyen. Vagy ez nem SYNOP?
Idõközben már -84,1°C-ig is lement a hõmérséklet Vosztokon (3420 m):
200808270600 AAXX 27064 89606 42998 03210 11825 21858 36085 47782 52016 333 21841=
Szerintem azon a bizonyos 4000 m feletti területen nem képtelenség a -100°C. Amit már a synopban is bajosan tudnának megadni, mert nincs hozzá elég karakter...
Illetve érdekes lenne Vosztokon "talaj"menti hõmérsékleteket mérni, még ha ezek nem is lennének hivatalos rekordok. Hiszen ha fagyzugok a tökéletesen sík felszínen nem is alakulnak ki, a felszín közelében azért itt is jobban lehûl a levegõ, mint 2 méteren. Bár ehhez szélcsend kellene, a hideg mostani mélypontja pedig (kissé meglepõ módon) szeles idõben állt be...
A Funtensee nagyon érdekes hely lehet, a képeken is jól látszik, mennyire tökéletes fagyzug... Persze kevésbé zártak, de hasonlóan mûködnek "kicsiben" a Bükk-fennsík töbrei, ahol augusztusban is könnyen kialakulnak talajmenti fagyok. Egy ilyen töbörbe telepített állomás valószínûleg néhány év alatt Zabar rekordjait is felülírná a listában.
200808270600 AAXX 27064 89606 42998 03210 11825 21858 36085 47782 52016 333 21841=
Szerintem azon a bizonyos 4000 m feletti területen nem képtelenség a -100°C. Amit már a synopban is bajosan tudnának megadni, mert nincs hozzá elég karakter...

Illetve érdekes lenne Vosztokon "talaj"menti hõmérsékleteket mérni, még ha ezek nem is lennének hivatalos rekordok. Hiszen ha fagyzugok a tökéletesen sík felszínen nem is alakulnak ki, a felszín közelében azért itt is jobban lehûl a levegõ, mint 2 méteren. Bár ehhez szélcsend kellene, a hideg mostani mélypontja pedig (kissé meglepõ módon) szeles idõben állt be...
A Funtensee nagyon érdekes hely lehet, a képeken is jól látszik, mennyire tökéletes fagyzug... Persze kevésbé zártak, de hasonlóan mûködnek "kicsiben" a Bükk-fennsík töbrei, ahol augusztusban is könnyen kialakulnak talajmenti fagyok. Egy ilyen töbörbe telepített állomás valószínûleg néhány év alatt Zabar rekordjait is felülírná a listában.

Hát éppen ez az, a belsõ területek domborzata meglehetõsen egyszerû: egyenletesen emelkedõ hó- és jégmezõ; hegyek, völgyek, dombok, medencék nélkül. Egy hatalmas fennsík az egész, szóval ott nincs olyan, hogy fagyzug. A tengerparthoz közel esõ részeken nagyon változatos a domborzat, de ott az alacsonyabb szélességbõl és az óceán közelségébõl adódóan magasabb a hõmérséklet.
Íme a Vosztok-állomás körüli rendkívül változatos domborzat: Link
Asszem ez elég reprezentatív
Íme a Vosztok-állomás körüli rendkívül változatos domborzat: Link
Asszem ez elég reprezentatív

Jaja.. meg kellene már egyszer nézni az Antarktisz domborzati térképét rendesen, hogy hol merre vannak rajta a tipikus hidegpólusok, mint pl itt a környéken a Csíki, Gyergyói medence vagy pl a Funtensee), szerintem azokban igen meglepõ értékeket lehetne mérni 
A Funtensee egyébként No. hidegpólusa (-45.2), Münchenhez kb 200 km, egy völgy, aminek az alja 1600 m, a hegyek körülötte 2500 köré, fölé emelkednek.
Érdekessége a kettõs erdõhatár: a "normális" határ fentebb, 1800-2000 körül, ahol az éghajlat már túl hideg, de a másik határ a völgy alja felett 60 m-el van kb, ugyanis az alsó 60 m-en nyaranta is sokszor fagy, ezért szintén képtelen megmaradni az erdõ; a minap is -0.3 fok volt. Link Link
Ja és közben a völgy legaláján lévõ tóban nyáron lehet fürödni, annyira felmelegszik.

A Funtensee egyébként No. hidegpólusa (-45.2), Münchenhez kb 200 km, egy völgy, aminek az alja 1600 m, a hegyek körülötte 2500 köré, fölé emelkednek.
Érdekessége a kettõs erdõhatár: a "normális" határ fentebb, 1800-2000 körül, ahol az éghajlat már túl hideg, de a másik határ a völgy alja felett 60 m-el van kb, ugyanis az alsó 60 m-en nyaranta is sokszor fagy, ezért szintén képtelen megmaradni az erdõ; a minap is -0.3 fok volt. Link Link
Ja és közben a völgy legaláján lévõ tóban nyáron lehet fürödni, annyira felmelegszik.
Miért ne lehetne?
Az Antarkiszon nagyon gyér (a kontinens szerencséjére) az állomáshálózat, csak a vosztoki nagytérédsgben is ki tudja mennyire reprezentatív helyen van az állomás.
Az Antarkiszon nagyon gyér (a kontinens szerencséjére) az állomáshálózat, csak a vosztoki nagytérédsgben is ki tudja mennyire reprezentatív helyen van az állomás.
A minap -80 fokot mértek az antarktiszi Vosztok állomáson, a rekord meg ugye -89 körüli. Kérdés: elképzelhetõ, hogy vannak a kontinensen olyan helyek is, ahol akár -100 °C-ig, vagy esetleg az alá hûl a levegõ? Nincs ugyebár mindenhol mérõállomás, szóval lehet ilyen, csak nem tudunk róla vagy ez képtelenség? Gondolom van olyan mûhold, ami felszínközeli hõmérsékletet tud mérni, esetleg abból lehetne következtetni.
A Vosztok 3420 m-en van d. sz. 78°-on, de a kontinens belsejében van egy 4000 m fölötti kis terület (4270 m a top azon belül), ami szintén nagyon távol van az óceántól és az már 80°-on túl van, tehát ott hosszabb az állandó éjszaka is.
A Vosztok 3420 m-en van d. sz. 78°-on, de a kontinens belsejében van egy 4000 m fölötti kis terület (4270 m a top azon belül), ami szintén nagyon távol van az óceántól és az már 80°-on túl van, tehát ott hosszabb az állandó éjszaka is.
Nekünk az volt a szerencsénk, hogy a tó mellett volt a viharjelzõ, azt viszont szépen megszórta, kegyetlen volt.(1991 Vadása-tó Hegyhátszentjakab)
Személyes élmény volt nekem (még a 90-es években), hogy vízbe lapulva tõlünk 2-300m-re belecsapott a tóba a villám, ám az ijedtségen kívül bajunk nem esett.
Tehát, ha 4-5 km-re csap a vízbe a villám, elvileg semmi baja nem lesz az embernek.
Engem meg lehurrogtak, hogy ez nem igaz!
Köszi az információkat!
Engem meg lehurrogtak, hogy ez nem igaz!

Köszi az információkat!

Érdekes valóban. Ez megerõsíti, hogy a töltések a vezetõ felületén oszlanak el. A tó/tenger pedig egy nem állandó felület, gondolom ezért a kismértékû mélységi hatás.

Ma felvetõdött egy téma a melóhelyen!Mi van akkor, ha mondjuk pancsikol az emberke a Balatonban, de néhány km odább zivatar van, és belecsapkodnak a villámok a vízbe?Szétoszlik akkora felületen az áramerõsség, vagy kap a dolgozó is belõle valamennyit?
Elég bemásolnod a linket a szöveg mellé, nem kell a Kép gombbal betenned.