Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Pontosítottam az észlelési helyemet.
Maradt Siófok, csak utcanév került mellé.
Ellenben ha szûkítem a többi észlelést 50 km-en belülire, akkor elhelyez valahol Budapest környékére. (bp-i, királyréti, tinnyei stb. észlelések)
Szeretném kérdezni az illetékestõl, hogy ennek mi az oka, és vissza lehetne-e állítani az eredeti állapotot?
Maradt Siófok, csak utcanév került mellé.
Ellenben ha szûkítem a többi észlelést 50 km-en belülire, akkor elhelyez valahol Budapest környékére. (bp-i, királyréti, tinnyei stb. észlelések)
Szeretném kérdezni az illetékestõl, hogy ennek mi az oka, és vissza lehetne-e állítani az eredeti állapotot?
Az lehet, de én azért odaírtam volna. Fõleg, mivel repülés-meteorológiáról van szó. Itt fontos, hogy kis területen nagy nyomáskülönbségnek kell létrejönni, ehhez nagy szélnyírás kell, ami csak szupercellák közelében jöhet létre.(?) Ebbõl következik, hogy ne repülj bele a SC-be. Szerintem ez életbevágóan fontos a repülés-meteorológiában. (Lehet, hogy részletezi a könyv késõbb, de szerintem ide is ide lehetett volna ezt írni… 
)
) 
Ha didaktikai okból nincs megemlítve, akkor a szupercellás zivataroknál meg lenne említve a mezociklon, de János kollega azt mondta nincs benne.
Valaki keresse meg Zeee-nek Storman szupercellás cikkét... én nem találom sehol sem!
Valaki keresse meg Zeee-nek Storman szupercellás cikkét... én nem találom sehol sem!
Szerintem didaktikai okokból, mert a zivatarok csak 2 fejezettel késöbb következnek.
Hol érhetõ el az a cikk?
Hol érhetõ el az a cikk?
Így van, bár sajnos jónéhány ilyen könyv csak a definíciókat közli, és nem közli az abból levezethetõ dolgokat, mint pl. ez is. Bizony sajnos néha az olvasónak kell levezetni ezeket, és ez gyakran nem átlátható. (Mert miért ne lehetne nem-konvektív mezociklon? -Pedig nem lehet… )
Látod, ez a nagyon-nagyon fontos és egyáltalán nem elhanyagolható tény maradt ki a könyvbõl, ami nagyon sok félreértést fog szülni azokban az emberekben, akik ezt elolvassák. Nem is értem hogy maradhatott ki belõle...
Sziasztok!
A könyv azt modja, hogy mezociklon minden olyan mezoléptékû valami, ami ciklonként viselkedik (ha így érthetõ
). A mezoskála felsõ határa 200km. Ez a kis kiterjedés fizikailag lehetetlenné teszi azt, hogy a mezociklon nem-kovektív módon alakuljon ki, csak szupercellákban tud kialakulni, de ez nem tartozik bele a definícióba, hanem a tényleges definíció következménye (és ez valószínûleg be is bizonyítható). Attól még lehetne mezociklon egy ciklon, hogy nem szupercellában alakul ki, csak ilyen fizikailag nem jöhet létre.
Ja, én most feltételeztem, hogy jó a definíció, amit a könyv mond.
A könyv azt modja, hogy mezociklon minden olyan mezoléptékû valami, ami ciklonként viselkedik (ha így érthetõ
). A mezoskála felsõ határa 200km. Ez a kis kiterjedés fizikailag lehetetlenné teszi azt, hogy a mezociklon nem-kovektív módon alakuljon ki, csak szupercellákban tud kialakulni, de ez nem tartozik bele a definícióba, hanem a tényleges definíció következménye (és ez valószínûleg be is bizonyítható). Attól még lehetne mezociklon egy ciklon, hogy nem szupercellában alakul ki, csak ilyen fizikailag nem jöhet létre.Ja, én most feltételeztem, hogy jó a definíció, amit a könyv mond.
Hát ez a könyv pilótáknak készült, ezért sok egyszerûsítést tartalmaz. Elsõ könyvnek nagyon jó, kezdõknek nem jó, ha belemegy a részletekben. Majd még máshol is utánaolvasok.
A mezociklonról és barátairól amúgy sem ebbõl tájékozódom, inkább ebbõl: Link (Meg Storman cikkébõl)
Erre csak azt tudom mondani, hogy gyanús a könyv. Többet hozzáfûzni nem tudok, mert nincs meg és nem is olvastam.
Viszont, hogy a szupercellás zivataroknál nincs említve mezociklon... a mezociklonnál meg nincs említve, hogy konvektív eredetû feláramlásokból keletkezik és közrejátszik a szélnyírás..., akkor errõl egy a véleményem: felszines és pontatlan !
Az a rész, hogy a mediterrán ciklonok melegfrontján létrejönnek mezoléptékû hullámok ... az nem tudom, hogy mit takar. Nekem ez teknõ gyanús, nem pedig mezociklon. Na mind1, sajnos ezt nem fogjuk megtudni... annyit mondok, hogy más forrásokból nézzetek utána.
A ciklon jól meg van fogalmazva.
Viszont, hogy a szupercellás zivataroknál nincs említve mezociklon... a mezociklonnál meg nincs említve, hogy konvektív eredetû feláramlásokból keletkezik és közrejátszik a szélnyírás..., akkor errõl egy a véleményem: felszines és pontatlan !
Az a rész, hogy a mediterrán ciklonok melegfrontján létrejönnek mezoléptékû hullámok ... az nem tudom, hogy mit takar. Nekem ez teknõ gyanús, nem pedig mezociklon. Na mind1, sajnos ezt nem fogjuk megtudni... annyit mondok, hogy más forrásokból nézzetek utána.
A ciklon jól meg van fogalmazva.
A szupercellás zivatarok résznél nem említik a mezociklont. Érdekes. De lehet, hogy átsiklottam felette, bár igyekeztem odafigyelni minden szóra. Kár, hogy a könyvben nem mûködik a CTRL+F. 
És? Ezt eddig mindenki tudta. Itt a kérdés az, hogy egy mezociklon lehet e 100 km átmérõjû.
__________________
MacGyver! Látod éppen ezért vagyok bajban, mert nem akárki írta. Mivel repülésmeteorológiáról van szó ezért nem is szeretnék többet belebeszélni, de a melegfront mentén keletkezõ nagyobb örvényeket, ha úgytetszik légköri rövidhullámokat teknõnek nevezik. Azok lehetnek 10-100 km átmérõjûek.
A mezociklon úgy tudom, hogy kitárólag konvektív eredetû feláramlások segítségével jöhet létre. A teknõ pedig középszinten okoz ciklonális örvénylést, amihez nem tartozik zárt izobárrendszer a felszínen. (azt nem tudom, hogy középszinten tartozik e??)
Jaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaj.... istenem! Rááájöttem, nehéz volt..., mert ha a mezociklonhoz tartozó frontokat is hozzászámoljuk, akkor már lehet akár 100 km.
__________________________________
Zeee! Azt idézni tudnád, hogy a ciklont hogy definiálja a könyv? Csak a sima ciklont.
Egyébként nekem még mindig nagyon gyanús, hogy a mezociklonnál meg sem említik a szupercellákat vagy a konvekciót.
__________________
MacGyver! Látod éppen ezért vagyok bajban, mert nem akárki írta. Mivel repülésmeteorológiáról van szó ezért nem is szeretnék többet belebeszélni, de a melegfront mentén keletkezõ nagyobb örvényeket, ha úgytetszik légköri rövidhullámokat teknõnek nevezik. Azok lehetnek 10-100 km átmérõjûek.
A mezociklon úgy tudom, hogy kitárólag konvektív eredetû feláramlások segítségével jöhet létre. A teknõ pedig középszinten okoz ciklonális örvénylést, amihez nem tartozik zárt izobárrendszer a felszínen. (azt nem tudom, hogy középszinten tartozik e??)
Jaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaj.... istenem! Rááájöttem, nehéz volt..., mert ha a mezociklonhoz tartozó frontokat is hozzászámoljuk, akkor már lehet akár 100 km.
__________________________________
Zeee! Azt idézni tudnád, hogy a ciklont hogy definiálja a könyv? Csak a sima ciklont.
Egyébként nekem még mindig nagyon gyanús, hogy a mezociklonnál meg sem említik a szupercellákat vagy a konvekciót.
S.V. a Repülésmeteorológiai és Veszélyjelzõ Osztály vezetõje (http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=info&pid=info_main ), W.F. korábban az OMSZ fõtanácsosa (régebbi cikkekben találtam, lehet ma is az Link ). Nem hiszem, hogy nagyon el lennének tévedve "a meteorológia világában"
A forgó (fel)áramlást és a hozzá kapcsolódó - a heves be- és feláramlás miatt fellépõ - igen alacsony légnyomást nevezik mezociklonnak-Storman 
100%-ban biztos vagyok benne, hogy a könyvben ezt elírták. Márcsak ezért is: Link
Ha valaki nem így gondolja, azért javítson ki!
Bár a wikipedia nem egy hivatalos forrás, de én 100%-ban biztos vagyok benne. Ráadásul az, hogy a szupercella-mezociklon összefüggés nincs megemlítve..., hát mitmondjak... nem akarom megsérteni a könyv íróját...
(A repülésmeteorológiához viszont nem értek, lehet ott másak az elnevezések!)
Ha valaki nem így gondolja, azért javítson ki!
Bár a wikipedia nem egy hivatalos forrás, de én 100%-ban biztos vagyok benne. Ráadásul az, hogy a szupercella-mezociklon összefüggés nincs megemlítve..., hát mitmondjak... nem akarom megsérteni a könyv íróját...
(A repülésmeteorológiához viszont nem értek, lehet ott másak az elnevezések!)
Sándor Valéra- Wantuch Ferenc: Repülésmeteorológia OMSZ 2004
108 o.
108 o.
Melyik könyvbõl idéztél?
A definíció jó, de ez nem a mezocikloné, hanem a cikloné.
Tulajdonképpen a mezociklon is ciklon (az is alacsonynyomású és van hideg és melegfrontja), de nem mezoléptékû.
A mezociklon kizárólag konvektív eredetû feláramlásokkal hozható összefüggésbe.
Most kicsit elbizonytalanodtam, hogy könyvbe ez van írva, de szerintem a könyv írója kicsit eltévedt a meteorológia világában, méghozzá nem is kicsit... vagy én vagyok eltévedve
A definíció jó, de ez nem a mezocikloné, hanem a cikloné.
Tulajdonképpen a mezociklon is ciklon (az is alacsonynyomású és van hideg és melegfrontja), de nem mezoléptékû.
A mezociklon kizárólag konvektív eredetû feláramlásokkal hozható összefüggésbe.
Most kicsit elbizonytalanodtam, hogy könyvbe ez van írva, de szerintem a könyv írója kicsit eltévedt a meteorológia világában, méghozzá nem is kicsit... vagy én vagyok eltévedve
Köszi a leírást, ha hosszú, annál jobb, okosodunk
Az a könyvem alapján okoskodtam, de ezek szerint még nem elég jól. A mezociklon és a szupercella összefüggését nem említi, itt: "Azt a mezoléptékû alacsony nyomású terültet, amely zárt ciklonális cirkulációval rendelkezik,mezociklonnak nevezzük." és még írta, hogy Mo-n mediterrán ciklonok melegfronja elött kialakuló hullámok miatt kialakulhat a Kárpát-medencében. Na ezért gondoltam, hogy talán ez is kialakulhatott.
Ja tényleg jobb a wetter3.de-s frontanalízis. Ez fogom nézni most már.
Én egyébként nem a tegnapi debreceni központú örvényre gondoltam, hanem ha jól emlékszem 1 nappal elötte, pont Bp. központjával felettünk forgott az egész.
Na mégegyszer köszi a választ.
Az a könyvem alapján okoskodtam, de ezek szerint még nem elég jól. A mezociklon és a szupercella összefüggését nem említi, itt: "Azt a mezoléptékû alacsony nyomású terültet, amely zárt ciklonális cirkulációval rendelkezik,mezociklonnak nevezzük." és még írta, hogy Mo-n mediterrán ciklonok melegfronja elött kialakuló hullámok miatt kialakulhat a Kárpát-medencében. Na ezért gondoltam, hogy talán ez is kialakulhatott.
Ja tényleg jobb a wetter3.de-s frontanalízis. Ez fogom nézni most már.
Én egyébként nem a tegnapi debreceni központú örvényre gondoltam, hanem ha jól emlékszem 1 nappal elötte, pont Bp. központjával felettünk forgott az egész.
Na mégegyszer köszi a választ.
Hogy én milyen hülyeségeket írok... "nem hivatalos mezociklon"
Azt arra értem, hogy nem szupercellás mezociklon!
Azt arra értem, hogy nem szupercellás mezociklon!
Ha jól tudom ciklonnak (vagy anticiklonnak) akkor neveznek egy nyomási képzõdményt, ha annak zárt izobárvonalai vannak. Õszintén szólva én nem szeretem az OMSZ frontanalízisét (talán azért, mert ritkán készül), ezért mutatom egy másikon:
Link a helyzet kiindulása gyakorlatilag ebbõl a kelet felé helyezõdõ hullámzó frontrendszerbõl indult.
Link valószínûleg az orográfia segítségével hullámzott be annyira, hogy kialakult ez a mediterrán ciklon... ez utóbbi linken már ott egy okklúziós rész. Link
Nevezhetnénk ezt barotrop zónának, ilyenkor a ciklon és a magassági hideg még nagyjából fedte egymást, de ahogy idõben haladunk elõre úgy az eredeti hidegmag és a ciklon egyre inkább távolodik el, a ciklon pedig gyengülni kezdett.. Link legalábbis már nincs zárt izobárrendszere Link , én ezt már nem nevezném ciklonnak, esetleg többközéppontú ciklonrendszernek... vagy "alacsonynyomású massza".
Egyébként, ha végigpörgetitek a GFS archivumot, akkor láthatjátok, hogy az a hideg légtömeg, amibõl a mediterrán ciklon keletkezett, az nem egyezik meg azzal a hidegcseppel, ami tegnap felettünk kavargott.... Link ott a bûnös Németország felett..., az volt az a hidegcsepp.
Link a hidegcsepp pedig nem esett egybe az alacsony nyomású területekkel: Link
Fontosnak tartom megjegyezni, ahogy Kornél is említette, hogy a mezociklont nem lehet szinoptikus skálán kezelni, az csak és kizárólag szupercellás zivatarokban jöhetnek létre, aminek a mérete elenyészõ a ciklonokhoz képest. (nem hivatalos mezociklon létrejöhet multicellás zivatarban is, de az csak alacsonyszinten jön létre. A szupercellák elengedhetetlen követelménye, hogy középszinten is legyen mezociklon)
mezociklon = alacsonynyomású mag
szupercella = olyan forgó zivatarfelhõ, ami középszinten rendelkezik egy alacsonynyomású maggal (mezociklonnal)
A hidegcseppeket és a ciklonokat sem szabad összekeverni. A hidegcsepp lényegében szólva közép és felsõszinten okoz örvényeket (mint amit tegnap a radarképen láthattunk Debrecennél), elég jól észrevehetõek a 500-1000 relatív topográfia térképen.
A ciklonokat és a nyomási képzõdményeket ezzel szemben felszinen analizálhatjuk, de természetesen általában kapcsolatban vannak a közép és felsõ légoszloppal is. Például, ha a hõmérséklet és a nyomás konstans egy terület felett... és nagyobb területen ugyanez a tulajdonság fennáll, akkor barotrop zónának nevezzük a képzõdményt (ez a Kislexikonban is benne van). Viszont nagyobbrészt ez nem szokott beválni, erre pedig az elmúlt napok eseményei a bizonyíték.
Maga a ciklon keletkezése általánosságban véve egy hideg és egy meleg levegõt szállító áramlás kölcsönhatásából jön létre, mert a kettõt elválasztó vonalban horizontális hullámzás jön létre. A hullámzás oka lehet széljárás, orográfia, eltérõ levegõsûrûség vagy a vízfelszín hatása. (Jelen esetben az orográfia keltette a hullámzást)... így alakult ki a mediterrán ciklon.
A mérsékelt övi ciklonokat két csapatba sorolhatjuk:
1. Van, amelyik Izland környékén keletkezik, az úgynevezett arktikus éghajlati front mentén...
2. Vannak a poláris éghajlati front mentén keletkezõ ciklonok, ezek általában a Földközi-tenger északi medencéjénél keletkeznek, tehát mediterrán ciklonok igen nagyrészben.
Ezt csak érdekességképpen mondtam el.
Egyébként a mostani ciklonunk nem a legjobb példa egy mérsékelt övi ciklon életszakaszának vizsgálatához, de ha csak frontanalízist nézel, akkor látod hogy okklukálódik. Amúgy a ciklon elég szerencsétlen volt és nem is érintett minket érdemben.
Bocsánat a hosszért.
Link a helyzet kiindulása gyakorlatilag ebbõl a kelet felé helyezõdõ hullámzó frontrendszerbõl indult.
Link valószínûleg az orográfia segítségével hullámzott be annyira, hogy kialakult ez a mediterrán ciklon... ez utóbbi linken már ott egy okklúziós rész. Link
Nevezhetnénk ezt barotrop zónának, ilyenkor a ciklon és a magassági hideg még nagyjából fedte egymást, de ahogy idõben haladunk elõre úgy az eredeti hidegmag és a ciklon egyre inkább távolodik el, a ciklon pedig gyengülni kezdett.. Link legalábbis már nincs zárt izobárrendszere Link , én ezt már nem nevezném ciklonnak, esetleg többközéppontú ciklonrendszernek... vagy "alacsonynyomású massza
".Egyébként, ha végigpörgetitek a GFS archivumot, akkor láthatjátok, hogy az a hideg légtömeg, amibõl a mediterrán ciklon keletkezett, az nem egyezik meg azzal a hidegcseppel, ami tegnap felettünk kavargott.... Link ott a bûnös Németország felett..., az volt az a hidegcsepp.
Link a hidegcsepp pedig nem esett egybe az alacsony nyomású területekkel: Link
Fontosnak tartom megjegyezni, ahogy Kornél is említette, hogy a mezociklont nem lehet szinoptikus skálán kezelni, az csak és kizárólag szupercellás zivatarokban jöhetnek létre, aminek a mérete elenyészõ a ciklonokhoz képest. (nem hivatalos mezociklon létrejöhet multicellás zivatarban is, de az csak alacsonyszinten jön létre. A szupercellák elengedhetetlen követelménye, hogy középszinten is legyen mezociklon)
mezociklon = alacsonynyomású mag
szupercella = olyan forgó zivatarfelhõ, ami középszinten rendelkezik egy alacsonynyomású maggal (mezociklonnal)
A hidegcseppeket és a ciklonokat sem szabad összekeverni. A hidegcsepp lényegében szólva közép és felsõszinten okoz örvényeket (mint amit tegnap a radarképen láthattunk Debrecennél), elég jól észrevehetõek a 500-1000 relatív topográfia térképen.
A ciklonokat és a nyomási képzõdményeket ezzel szemben felszinen analizálhatjuk, de természetesen általában kapcsolatban vannak a közép és felsõ légoszloppal is. Például, ha a hõmérséklet és a nyomás konstans egy terület felett... és nagyobb területen ugyanez a tulajdonság fennáll, akkor barotrop zónának nevezzük a képzõdményt (ez a Kislexikonban is benne van). Viszont nagyobbrészt ez nem szokott beválni, erre pedig az elmúlt napok eseményei a bizonyíték.
Maga a ciklon keletkezése általánosságban véve egy hideg és egy meleg levegõt szállító áramlás kölcsönhatásából jön létre, mert a kettõt elválasztó vonalban horizontális hullámzás jön létre. A hullámzás oka lehet széljárás, orográfia, eltérõ levegõsûrûség vagy a vízfelszín hatása. (Jelen esetben az orográfia keltette a hullámzást)... így alakult ki a mediterrán ciklon.
A mérsékelt övi ciklonokat két csapatba sorolhatjuk:
1. Van, amelyik Izland környékén keletkezik, az úgynevezett arktikus éghajlati front mentén...
2. Vannak a poláris éghajlati front mentén keletkezõ ciklonok, ezek általában a Földközi-tenger északi medencéjénél keletkeznek, tehát mediterrán ciklonok igen nagyrészben.
Ezt csak érdekességképpen mondtam el.
Egyébként a mostani ciklonunk nem a legjobb példa egy mérsékelt övi ciklon életszakaszának vizsgálatához, de ha csak frontanalízist nézel, akkor látod hogy okklukálódik. Amúgy a ciklon elég szerencsétlen volt és nem is érintett minket érdemben.
Bocsánat a hosszért.
Hát mezociklon a szupercellánál van
A többin még gondolkodok egy kicsit...
Az elsõ link az egy frontálzóna amúgy.
A másodiknál pedig ha jól látom a Kelet EU-s és a Nyugat EU-s front rendszerek kapcsolódnak össze.
A többin még gondolkodok egy kicsit...
Az elsõ link az egy frontálzóna amúgy.
A másodiknál pedig ha jól látom a Kelet EU-s és a Nyugat EU-s front rendszerek kapcsolódnak össze.
Az lenne a kérdésem, hogy az elmúlt napokban elvonuló ciklon stádiumait jól értelmezem-e, vagy tök badarság amit gondolok?
Az elején egy ciklon alsó részén a közel egyenes frontvonalat az alpok zavaró hatása miatt kialakult egy peremciklon(?), amelyet genovai(?) ciklonnak is nevezhetünk?
A met.hu képein itt talán még csak hullámciklon fejlõdési állapotban van:
Link
Utána talán már fiatal ciklon:
Link
Aztán okkludálódó ciklon:
Link
Aztán okludált ciklon:
Link
Link
Majd feltöltõdött hideg levegõvel és maradt egy frontmentes örvény itt Mo-n.
Link
Az x-edik kérdesem meg az lenne, hogy Mo-n forgó rész lehetett-e egy mezociklon?
Az elején egy ciklon alsó részén a közel egyenes frontvonalat az alpok zavaró hatása miatt kialakult egy peremciklon(?), amelyet genovai(?) ciklonnak is nevezhetünk?
A met.hu képein itt talán még csak hullámciklon fejlõdési állapotban van:
Link
Utána talán már fiatal ciklon:
Link
Aztán okkludálódó ciklon:
Link
Aztán okludált ciklon:
Link
Link
Majd feltöltõdött hideg levegõvel és maradt egy frontmentes örvény itt Mo-n.
Link
Az x-edik kérdesem meg az lenne, hogy Mo-n forgó rész lehetett-e egy mezociklon?
Pedig a leggyakoribb helyzet a "csigagyár" januárba, inkább a hónap második felére jellemzõ. A makroszinoptikus elemzések szerint az évrõl-évre visszatérõ gyakorisága 23% ha jól emlékszem (de az irodalom most nincs elõttem). Ezzel az éven belüli valószínûsége a többi helyzethez képest is jóval magasabb. Még a legzordabb januárok esetében is 1-2szer elõfordul. Lásd 2003, vagy 1987. Persze itt ki lehetne térni sok befolyásoló tényezõre mint például ciklon mélysége, anticiklon elhelyezkedése, nálunk hideg párna, hófelhalmozódás, tengervíz hõmérséklet, keleten lévõ esetleges anticiklon, ciklon stb. Szóval ha mégis van csiga akkor sem biztos, hogy nálunk lõttek a téli januárnak, de minden bizonnyal "veszélyesebb" helyzet van mint egy "biztonságos" anticiklon esetében amely szépen az Óceánon telepedik le:-)
Valószínû, hogy a ciklonmozgások Izlandtól É-ÉNy felé vándorolnak, így a zonális áramlási rendszer megszûnik. Helyette É-D tengelyû mozgás alakul ki és ezek biztosítják a hûvös, hideg levegõ áramlását a kontinens belsejébe. Hogy ezek miként érintenek minket az nagyban befolyásolja a már most megfigyelhetõ anticiklon Brit és Skandinávia nyugati része feletti mozgása, ha ezek beljebb kerülnek akkor nálunk is lehet egy kis késõ nyár, nem nagy meleg inkább kellemes idõ. Ha nem, akkor további hideg betörések és ciklon genezisek alakulnak ki így ezek befolyásolják az idõjárásunk õszi menetét. Majd kiderül de szerintem mind a két variációból lesz részünk, ami a helyén való lenne. De egy határozott csapadékos õsz is összejöhet ebbõl, de majd meglátjuk:-)
Mármint váltás milyen irányba?
Annyi van, hogy a nagy általános légkörzések esetén az adott évszakban milyen nyomási helyzet uralja Európa idõjárási térképeit.
Ciklikus változásai vannak a dolognak de nagy szabályszerûség nincs a váltások tekintetében. Képes a nyugat-keleti irányítás egy egész éven fennállni, kisebb-nagyobb szünetekkel.
Az õszi idõszakban nálunk leggyakrabban elõforduló helyzet az anticiklon, valamint a mediterrán ciklon kialakulása, köszönhetõ az elsõ igazi hideg leszakadásoknak. Sajnos a zonalitás, éppen januárban veszi át a leggyakoribb idõjárási helyzetet. De ezek kialakulása igen képlékeny, sokban függ még több tényezõtõl is. Még valami, zonalitásnak újra és újra generáló hatása van. Az északi féltekén egy hullámmozgás jön létre gyors nyomásváltozásokkal a légkörben ezek okozzák az enyhe szeles tél és a csapadékos nyári idõjárást legtöbb alkalommal. Valószínû, hogy a váltás most kezdõdött el az elsõ erõsebb hideg betörések alkalmával.
Ciklikus változásai vannak a dolognak de nagy szabályszerûség nincs a váltások tekintetében. Képes a nyugat-keleti irányítás egy egész éven fennállni, kisebb-nagyobb szünetekkel.
Az õszi idõszakban nálunk leggyakrabban elõforduló helyzet az anticiklon, valamint a mediterrán ciklon kialakulása, köszönhetõ az elsõ igazi hideg leszakadásoknak. Sajnos a zonalitás, éppen januárban veszi át a leggyakoribb idõjárási helyzetet. De ezek kialakulása igen képlékeny, sokban függ még több tényezõtõl is. Még valami, zonalitásnak újra és újra generáló hatása van. Az északi féltekén egy hullámmozgás jön létre gyors nyomásváltozásokkal a légkörben ezek okozzák az enyhe szeles tél és a csapadékos nyári idõjárást legtöbb alkalommal. Valószínû, hogy a váltás most kezdõdött el az elsõ erõsebb hideg betörések alkalmával.
"...õsz közepe felé haladva nem biztos hogy markánsan beindulna a zonalitás, vagy éppen a csigagyárként hívott ciklonképzõdés és max. átlagos, vagy gyengébb ciklonaktivitás jelentkezne." svadasz hosszútávú elemzése olvasásakor jutott eszembe: tudna segíteni valaki, a zonalitás és a meridionalitás milyen idõközönként vált(hat)ja egymást? Van ennek kvázi szabályszerûsége?
Hát, ha elolvasták ezt a kis eszmefuttatást, akkor talán még páran okultak belõle.
Szerintem célszerûbb és pontosabb, ha gyenge esõt észlelsz, és beírod mellé, hogy jelentéktelen csepergés, szemerkélõ esõ, stb.
Én így szoktam.
A fejlesztõknek pedig át kellene fogalmazni a szerintem pontatlan meghatározást.
Én így szoktam.
A fejlesztõknek pedig át kellene fogalmazni a szerintem pontatlan meghatározást.
Így van! De én amikor szitálást észleltem, akkor az azon belül a jelentéktelen intenzitású esõt észleltem volna. De a szitálás, jelentéktelen intenzitású esõ és a csöpörészés mind egy címszó alatt fut a jelenidõ beküldésénél itt a Metneten. Nem tudom, hogy értitek-e, hogy mire gondolok. A szitálás, jelentéktelen intenzitású esõ és csöpörészés pedig gondolom nem egymás szinonimái akarnak lenni. De ha a jelentéktelen intenzitású esõt nem szabad szitálás ikonként bejelölni, akkor ki kellene venni a szitálás meghatározása alól. Én is tisztában vagyok a kritériumokkal, sõt, írtam is az észlelésnél, hogy szerkesztettem. Gyenge esõt tettem, de akkor jutott eszembe, hogy ha szitálást teszek, az alatt ott van a jelentéktelen intenzitású esõ is, ez pedig az aktuális jelenidõnek jobban megfelelt.
Ha jól tudom, szitálást 0,5mm-nél kisebb maximális cseppméretnél lehet adni.
Én most nem a kislexikont akartam idézni, hanem azt a szöveget, ami az észlelés küldésénél olvasható a szitálás alatt. Ott szerepel a nagyon gyenge intenzitású esõ (csöpörészés) is. Ha csak a szitálást lehetne a szitálás jelenidõnél észlelni, akkor nem ezt észleltem volna. De olyan gyengén esett, hogy a gyenge esõ kategória meg sok lett volna, fõleg ha lehet egy még gyengébb kategóriát (jelentéktelen intenzitású esõ) választani. A St6 szükségességét írtam is korábban.
Esõ: folyékony halmazállapotban, 0°C felett hulló csapadék. A cseppek átmérõje 0,5 mm feletti. Leggyakrabban az esõrétegfelhõbõl (Nimbostratus) esik.
Szitálás: egyenletesen hulló, cseppfolyós, a cseppek átmérõje kisebb mint 0,5 mm. Sima, zárt rétegfelhõbõl (Stratus) vagy ködbõl származik.
Szitálás: egyenletesen hulló, cseppfolyós, a cseppek átmérõje kisebb mint 0,5 mm. Sima, zárt rétegfelhõbõl (Stratus) vagy ködbõl származik.
Szitálás:
Szitálás, jelentéktelen intenzitású esõ, csöpörészés.
Én a csöpörészés miatt használtam délután. A szitáláshoz kellett volna St6.
Szitálás, jelentéktelen intenzitású esõ, csöpörészés.
Én a csöpörészés miatt használtam délután. A szitáláshoz kellett volna St6.
Hát tr-ra én nem gondoltam. Ha világos is a kép, nem sütött át rajta a nap.
Hát nem tudom, így mégegyszeri ránézésre nekem Sc str op un mam-nak tûnik
Igen az elsõre gondoltam. Ha nem kísérõ akkor szerintem Sc tr.
Sc talán azért nem, mert elég homogén. Talán ezen látszik: Link Remélem még ma kiderül.
Mármint az elsõ? Talán ahhoz túl nagy kiterjedésû. As-hez van pannus, virga, praecipitatio és mamma. Ezek közül szerintem egyik sem. Mármint járulékos alakzatok.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégén újabb hidegfront érkezik
Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46
Szabályzat