Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Próbálom érthetõen, fapadosan elmagyarázni:
A kialakulási körzet konvekciója, és a benne képzõdõ még irányítatlan felhõtornyok által felszabadított óriási latens hõ (ez és ennek erõssége motor) egész a felsõ troposzféráig folyamatos emelkedést biztosít, és így "fenn" elkezdõdhet a levegõ szétáramlása, ez fokozza a beáramlást alul (csökken légnyomás).
A csökkenõ légnyomás alul a záródó izobárszerkezet lévén ciklonális jegyeket vet fel, azaz a folyamat erõssége az, ami beindítja az erõs konvekciót és így a ciklonális jegyeket a vízfelszín felett, azaz spirálisan kezd beáramolnia a nedves levegõ, ami fokozatosan adódik át felsõ részig, így válnak forgó óriásokká õkelmék.
Ez a fõ különbség mérsékelt övi és trópusi ciklonok között, hogy mérsékelt öviekben termikus asszimetria indítja be a forgást, a trópusi ciklonban pedig a latens hõ felszabadulásának erõssége (ezekbõl is úgy válhat mérsékelt övi ciklon, ha elhagyják a trópusokat, hogy a latens hõfelszabadulás csökkenése miatti feloszlást ellensúlyozza egy lehetséges termikus asszimetria, magyarán hideg légtömeget (és nem vizet) kap és a mérsékelt övi ciklonkeletkezés elindulhat.
A kialakulási körzet konvekciója, és a benne képzõdõ még irányítatlan felhõtornyok által felszabadított óriási latens hõ (ez és ennek erõssége motor) egész a felsõ troposzféráig folyamatos emelkedést biztosít, és így "fenn" elkezdõdhet a levegõ szétáramlása, ez fokozza a beáramlást alul (csökken légnyomás).
A csökkenõ légnyomás alul a záródó izobárszerkezet lévén ciklonális jegyeket vet fel, azaz a folyamat erõssége az, ami beindítja az erõs konvekciót és így a ciklonális jegyeket a vízfelszín felett, azaz spirálisan kezd beáramolnia a nedves levegõ, ami fokozatosan adódik át felsõ részig, így válnak forgó óriásokká õkelmék.
Ez a fõ különbség mérsékelt övi és trópusi ciklonok között, hogy mérsékelt öviekben termikus asszimetria indítja be a forgást, a trópusi ciklonban pedig a latens hõ felszabadulásának erõssége (ezekbõl is úgy válhat mérsékelt övi ciklon, ha elhagyják a trópusokat, hogy a latens hõfelszabadulás csökkenése miatti feloszlást ellensúlyozza egy lehetséges termikus asszimetria, magyarán hideg légtömeget (és nem vizet) kap és a mérsékelt övi ciklonkeletkezés elindulhat.
Meteorológiával kapcsolatos kérdés:
Ugye azt tudjuk, hogy magasba emelkedik a meleg, páradús levegõ, zivatarrendszer alakul ki, ami spirális forgásba kezd, kialakul a trópusi ciklon!
De mitõl kezd spirális forgásba?
Ugye azt tudjuk, hogy magasba emelkedik a meleg, páradús levegõ, zivatarrendszer alakul ki, ami spirális forgásba kezd, kialakul a trópusi ciklon!
De mitõl kezd spirális forgásba?
Ha annyira sûrû a ködöd, és teljesen borult,akkor zárt ködöt kell adni, felhõfedettség nélkül... Ha a köd ritkább, tehát a látás 4-500 m felett van,akkor illik mellé felhõfedettséget adni, azaz megadni a borult eget és nyílt ködöt!
Az OMSZ napijelentés A oldala tulajdonképpen a szöveges rész (európai helyzetkép, Magyaroszág idõjárása és az elõrejelzés)! Azt is közzéteszik minden nap, csak frissül minden nap!
A ködszitálás (ha ad mérhetõ csapadékot) az ugye beszámít a csapadékmennyiségbe? Mivel itt intenzív ködszitálás van és már 0,4mm "összejött". 
Hát nem tudom Pestújhely melyik részén laksz, de 110-120 m között van a Google Earth szerint. A barométer kalibrálását én másként csinálnám. A magasság igazából nem lényeges, de gondolom azt lehet csak állítani (néhány típusnál így van).
1. Várni kell egy olyan idõpontot, amikor elég egyenletes a légnyomás az országban, és nem is változik gyorsan. Na pont a mai nap nem ilyen.
2. Egy megbízható helyrõl megtudni a légnyomást, például Pestszentlõrinci OMSZ állomásról, SYNOP távíratból (ott van tizedes is érték is).
3. A magasság adatot addig állítani amíg a megfelelõ légnyomás értéket nem mutatja. A magasság lehet, hogy nem valós, akár 10-20 m-rel is eltérhet, de ez lényegtelen.
1. Várni kell egy olyan idõpontot, amikor elég egyenletes a légnyomás az országban, és nem is változik gyorsan. Na pont a mai nap nem ilyen.
2. Egy megbízható helyrõl megtudni a légnyomást, például Pestszentlõrinci OMSZ állomásról, SYNOP távíratból (ott van tizedes is érték is).
3. A magasság adatot addig állítani amíg a megfelelõ légnyomás értéket nem mutatja. A magasság lehet, hogy nem valós, akár 10-20 m-rel is eltérhet, de ez lényegtelen.
Szeretném kérdezni,hogy a magasszintû felhõt,ami olyan felhõfoszlányféle (úszkálnak az égen) azt jól jelzem gyenge felhõnek?(közben süt a nap) 
Hm, én így észleltem többször is és két "eredmény" született. Pl. 2008-10-12 08:34:31, 2008-10-12 09:04:50. Mindkettõnél ugyanúgy jártam el és mégis más.
A barométert szeretném kalibrálni, igazából Pestújhely magassága érdekelne.
Hát olyan, hogy kerületek tenger szint feletti magassága nincs, esetleg átlagos magassága de az nem túl sokatmondó adat. Konkrét helyre jó megközelítés google earth. Én a saját magasságomat a gázbekötési tervdokumentációból ismerem.
Mire kell? Talán úgy jobban tudunk segíteni.
Mire kell? Talán úgy jobban tudunk segíteni.
Jó reggelt!
Szeretném megkérdezni, hogy mit kell észlelnem akkor, amikor sûrû köd van és nem lehet látni a felhõfedettséget?
Köd és borult illetve köd és a felhõképhez a "nem meghatározható" szöveget kell beilleszteni, esetleg másképp történik az észlelés?
Elég régen észleltem ilyen jelenséget, ezért szükségem van az ismétlésre! Szeretnék pontosan észlelni!
Elõre köszönöm a választ!
Szeretném megkérdezni, hogy mit kell észlelnem akkor, amikor sûrû köd van és nem lehet látni a felhõfedettséget?
Köd és borult illetve köd és a felhõképhez a "nem meghatározható" szöveget kell beilleszteni, esetleg másképp történik az észlelés?
Elég régen észleltem ilyen jelenséget, ezért szükségem van az ismétlésre! Szeretnék pontosan észlelni!
Elõre köszönöm a választ!
Sziasztok!
Szeretnék érdeklõdni, hogy hol tudhatom meg Budapest kerületeinek tengerszint feletti magasságát.
A válaszokat elõre is köszönöm!
Szeretnék érdeklõdni, hogy hol tudhatom meg Budapest kerületeinek tengerszint feletti magasságát.
A válaszokat elõre is köszönöm!
Az lenne a kérdésem, hogy az OMSZ-es napi jelentés "A" oldalán mi van?
Mert a B oldal látható: Link , de az A oldalt nem közik. Van azon valami érdekes? Esetleg van valakinek egy A oldala, kiváncsi lennék rá.
Mert a B oldal látható: Link , de az A oldalt nem közik. Van azon valami érdekes? Esetleg van valakinek egy A oldala, kiváncsi lennék rá.
"A levegõ nyomása egy sokkal stabilabb mérõszám, mint a hõmérséklet, az gyakorlatilag mindig ugyanakkora mértékben csökken a magassággal, ezért ezek nagyjából állandó mutatók."
Ez itt a lényeg. A légnyomást azért választották a számításokhoz koordinátának, mert az esetek 99,99... százalékában szigorúan monoton csökken a magassággal (ahogy a matematikusok mondanák
). Kivétel pl. egy tornádó feletti terület.
Ellenben a hõmérséklet, mint tudjuk, igen változékonyan alakul a légkörben.
Azaz elõfordulhat, hogy két különbözõ magassági szinthez ugyanaz a "T" tartozik, viszont ugyanaz a "p" nem tartozhat hozzájuk.
Ez itt a lényeg. A légnyomást azért választották a számításokhoz koordinátának, mert az esetek 99,99... százalékában szigorúan monoton csökken a magassággal (ahogy a matematikusok mondanák
). Kivétel pl. egy tornádó feletti terület.Ellenben a hõmérséklet, mint tudjuk, igen változékonyan alakul a légkörben.
Azaz elõfordulhat, hogy két különbözõ magassági szinthez ugyanaz a "T" tartozik, viszont ugyanaz a "p" nem tartozhat hozzájuk.
Cauchy tök jól válaszolt a kérdésekre, de az érthetõség kedvéjért még hozzáfûznék valamit:
Azért a légnyomást választották viszonyítási alapnak, mert a felszínen (így a felszín felett is) a ciklonok és anticiklonok mentén folyamatosan változik a légnyomás. Az anticiklonok-ciklonok erõssége is változó, tehát ahogy mondtad a 850 hPA magasságilag egy hepehupás terület.
Vegyük példának mondjuk a 850/1000 realtív topográfiát, amibõl nem csak az az információ nyerhetõ ki, hogy az 1000 és 850 hPa-s légtér között mekkora a távolság, hanem információt kaphatunk belõle a levegõ átlaghõmérsékletérõl is. Tehát a topográfia az azonos átlaghõmérsékletû légrészeket jelöli.
Továbbá a légnyomás és hõmérséklet együttes vizsgálata elengedhetetlen a talajmenti hõmérséklet elõrejelzésében:
Adjuk meg a hõmérsékletet mondjuk 1440 m magasságban (átlagosan ilyen magasan van a levegõ 850 hPa nyomáson), ahol tegyük fel, hogy 5 fok van. Ebbõl nem következtethetnénk a talajközeli hõmérsékletre, mert nem tudnánk, hogy milyen nyomási értékek jellemzõk az adott területre.
Ha ismerjük az anticiklonokat és ciklonokat, akkor tudhatjuk, hogy itt-ott elõfordulhatnak hõmérsékleti inverziók, ami felborítja a hõmérsékleti gradiens egyenletességét.
A levegõ nyomása egy sokkal stabilabb mérõszám, mint a hõmérséklet, az gyakorlatilag mindig ugyanakkora mértékben csökken a magassággal, ezért ezek nagyjából állandó mutatók:
850/1000 re. top. = 144 gpdm
500/1000 re. top. = 552 gpdm
(x)méter = (x)gpdm*10
Nemhiába minden egyes elõrejelzési térképen, amit csak látsz egyszerre van feltüntetve a 850hPa hõmérséklet és a 850/1000 re.top... vagy a T500hPa és az 500/1000 re.top.! Ezek csak így használhatóak valamire, máshogy semmire nem lehetne következtetni.
Azért a légnyomást választották viszonyítási alapnak, mert a felszínen (így a felszín felett is) a ciklonok és anticiklonok mentén folyamatosan változik a légnyomás. Az anticiklonok-ciklonok erõssége is változó, tehát ahogy mondtad a 850 hPA magasságilag egy hepehupás terület.
Vegyük példának mondjuk a 850/1000 realtív topográfiát, amibõl nem csak az az információ nyerhetõ ki, hogy az 1000 és 850 hPa-s légtér között mekkora a távolság, hanem információt kaphatunk belõle a levegõ átlaghõmérsékletérõl is. Tehát a topográfia az azonos átlaghõmérsékletû légrészeket jelöli.
Továbbá a légnyomás és hõmérséklet együttes vizsgálata elengedhetetlen a talajmenti hõmérséklet elõrejelzésében:
Adjuk meg a hõmérsékletet mondjuk 1440 m magasságban (átlagosan ilyen magasan van a levegõ 850 hPa nyomáson), ahol tegyük fel, hogy 5 fok van. Ebbõl nem következtethetnénk a talajközeli hõmérsékletre, mert nem tudnánk, hogy milyen nyomási értékek jellemzõk az adott területre.
Ha ismerjük az anticiklonokat és ciklonokat, akkor tudhatjuk, hogy itt-ott elõfordulhatnak hõmérsékleti inverziók, ami felborítja a hõmérsékleti gradiens egyenletességét.
A levegõ nyomása egy sokkal stabilabb mérõszám, mint a hõmérséklet, az gyakorlatilag mindig ugyanakkora mértékben csökken a magassággal, ezért ezek nagyjából állandó mutatók:
850/1000 re. top. = 144 gpdm
500/1000 re. top. = 552 gpdm
(x)méter = (x)gpdm*10
Nemhiába minden egyes elõrejelzési térképen, amit csak látsz egyszerre van feltüntetve a 850hPa hõmérséklet és a 850/1000 re.top... vagy a T500hPa és az 500/1000 re.top.! Ezek csak így használhatóak valamire, máshogy semmire nem lehetne következtetni.
"A 850HPa-os elõrejelzési térképet úgy kell értelmezni, hogy abban a magasságban, ahol ilyen a légnyomás, ott ennyi a hõmérséklet?"
Igen
"Ez lényegében egy "hepehupás" felület, nem?"
Igen
A 850 hpa az azért jó, mert ott a hõmérséklet napi menete már elhanyagolható (távol az idáig felnyúló hegyektõl természetesen)
"Miért nem egy adott magasság hõmérsékleti értékei vannak megadva?"
Azt pontosan nem tudom, hogy miért is pont ezt választották, de elvileg nyomást azt egyszerûbb mérni, mint magasságot (a magasságot számítani lehet a nyomásból), és a felbocsátott szondák is nyomást mérnek többek között.
"És még egy kérdés, hogyan viszonyul a 850HPa szint hõmérséklete a felszíni hõmérséklethez?"
Normál légrétegzõdés esetén nyáron kb 13-15°C télen ettõl kevesebb (kb 8-10°C) a különbség a talaj javára. Azaz kiszámítható, csak gyakran nem normális a hõmérséklet függõleges irányú menete.
Igen
"Ez lényegében egy "hepehupás" felület, nem?"
Igen
A 850 hpa az azért jó, mert ott a hõmérséklet napi menete már elhanyagolható (távol az idáig felnyúló hegyektõl természetesen)
"Miért nem egy adott magasság hõmérsékleti értékei vannak megadva?"
Azt pontosan nem tudom, hogy miért is pont ezt választották, de elvileg nyomást azt egyszerûbb mérni, mint magasságot (a magasságot számítani lehet a nyomásból), és a felbocsátott szondák is nyomást mérnek többek között.
"És még egy kérdés, hogyan viszonyul a 850HPa szint hõmérséklete a felszíni hõmérséklethez?"
Normál légrétegzõdés esetén nyáron kb 13-15°C télen ettõl kevesebb (kb 8-10°C) a különbség a talaj javára. Azaz kiszámítható, csak gyakran nem normális a hõmérséklet függõleges irányú menete.
Sziasztok. Lenne pár (amatõr) kérdésem.
A 850HPa-os elõrejelzési térképet úgy kell értelmezni, hogy abban a magasságban, ahol ilyen a légnyomás, ott ennyi a hõmérséklet? Ez lényegében egy "hepehupás" felület, nem?
Miért nem egy adott magasság hõmérsékleti értékei vannak megadva?
És még egy kérdés, hogyan viszonyul a 850HPa szint hõmérséklete a felszíni hõmérséklethez? Kiszámítható belõle? Vagy relatíve független? Köszönöm, ha valaki válaszol.
A 850HPa-os elõrejelzési térképet úgy kell értelmezni, hogy abban a magasságban, ahol ilyen a légnyomás, ott ennyi a hõmérséklet? Ez lényegében egy "hepehupás" felület, nem?
Miért nem egy adott magasság hõmérsékleti értékei vannak megadva?
És még egy kérdés, hogyan viszonyul a 850HPa szint hõmérséklete a felszíni hõmérséklethez? Kiszámítható belõle? Vagy relatíve független? Köszönöm, ha valaki válaszol.
Sziasztok,
Tudom, hogy már többször be volt link-elve (de most valahogyan nem találom) a jelenidõ meghatározására szóló kódtáblázat és annak szöveges értelmezése. Légyszives valaki adja meg nekem a link-et.
Nagyon köszönöm.
Tanulok (ezt most a szeptemberi észlelõ táborosok értik igazán)
, nemsokára számot kell adnunk a tanultakból.
Tudom, hogy már többször be volt link-elve (de most valahogyan nem találom) a jelenidõ meghatározására szóló kódtáblázat és annak szöveges értelmezése. Légyszives valaki adja meg nekem a link-et.
Nagyon köszönöm.
Tanulok (ezt most a szeptemberi észlelõ táborosok értik igazán)
, nemsokára számot kell adnunk a tanultakból.
A Metnet vezetõség nagyon hallgat kilétérõl. Szerintem valami kormány által kitenyésztett lény, aki a tökéletes elõrejelzés megírására van teremtve!
Úgyis kiderítjük....
Úgyis kiderítjük....
Mr. GFS!
De ezt a PEN-t ki kellene találnunk, hogy minek a rövidítése.
De ezt a PEN-t ki kellene találnunk, hogy minek a rövidítése.
Szóval egy olyan robot aki akkor ír elõrejelzést, amikor másnak nincs ideje?!
Ráadásul már nem is ez az elsõ elõrejelzése
Amúgy engem is érdekelne kit takar
Nem egy nagy fórumozó, az biztos
Amúgy engem is érdekelne kit takar
Nem egy nagy fórumozó, az biztos
Már több, mint 2 éve tag vagyok, de eddig még nem hallottam a mai elõrejelzést író PEN-rõl. Mit lehet illetve mit érdemes tudni róla?
A wetter24.de oldalán profikarten cím alatt 240h-ás ECM T850 érhetõ el!
Szia,
Remélem sikerül a link.
Tényleg csak tájékoztató jellegû, tapasztalataim szerint valóban csak nagyjából jön be az elõrejelzésük de a semminél talán jobb.
Link
Remélem sikerül a link.
Tényleg csak tájékoztató jellegû, tapasztalataim szerint valóban csak nagyjából jön be az elõrejelzésük de a semminél talán jobb.
Link
Sziasztok!Nem tudom tudtok-e segíteni?A Kanári szigetek idõjárása
kellene nekem a jövõ hétre (13-20-ig)Nagyvonalakban is jó lenne
vagy link is,némi magyarázattal!Köszönöm!!
kellene nekem a jövõ hétre (13-20-ig)Nagyvonalakban is jó lenne
vagy link is,némi magyarázattal!Köszönöm!!
Üdv. Mindenkinek !
Megszeretném kérdezni,hogyan tudok online észlelést küldeni?
Milyen soft kell,stb ?
A mûszerem egy WS3600.
Üdv.:qcy
Megszeretném kérdezni,hogyan tudok online észlelést küldeni?
Milyen soft kell,stb ?
A mûszerem egy WS3600.
Üdv.:qcy
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#12264 - 2008-10-05 22:36:11)
Szióka!
Nem tudsz véletlenül olyan helyett ahol a Bükkszentkerreszti idõjárást nyomon tudnám követni? Nagyon tetszik az hely nekem. Köszi
Szióka!
Nem tudsz véletlenül olyan helyett ahol a Bükkszentkerreszti idõjárást nyomon tudnám követni? Nagyon tetszik az hely nekem. Köszi
Ha valakit megkérhetnék, akkor mutassa már be nekem a téli évszakok elõtti hófelhalmozódás kimeneteleinek lehetséges variációit és következményeit..., hogy pontosan mibõl mi következik....(nyomási elrendezõdés, makroszinoptikus helyzetek, ciklongenezisek)! Ebben sajnos elég gyér a tudásom, de azért alapjában véve sejtem, hogy jó ha több hó van itt-ott, mert az hatással van a Föld hõmérsékletére!
Csak belegondolva a tavalyi évben is elõnyösen alakult a jegesedés és hóborítottság, mégse az az igaz király tél lett.
Várom a bõ választ, szerintem nem csak nekem lesz hasznos!
Csak belegondolva a tavalyi évben is elõnyösen alakult a jegesedés és hóborítottság, mégse az az igaz király tél lett.
Várom a bõ választ, szerintem nem csak nekem lesz hasznos!
Lehet,hogy megszünteti az ECMWF a T850 elõrejelzéseit? Utoljára 5 napja frissített a Meteociel oldalán.Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégén újabb hidegfront érkezik
Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46
Szabályzat