Meteorológiai társalgó

Ugyan! És akkor miért különböztetjük meg a kiváló fagytûrésû fajtákat (Pannónia, Bergamon stb...)? A Pannónia virága nálam nem fagy el -1-2 fokon az tuti.

Így van alkalmazkodás, kiválasztódás. A hóvirág azért nem fagy el, mert olyan anyagokat képes akkumlálni a sejtjeiben, amely lecsökkenti a víz fagyáspontját (pl. cukrok). Ez elvileg a baracknál is mûködhetne, de akkor a fa az összes tartalékát arra fordítaná, hogy megvédje magát a fagytól, ami elég pazarló megoldás, egyszerûbb stratégia az, ha kicsit késõbb virágzik. Pontosan ez az amit evolúciónak, kiválasztódásnak neveznek. Gondolj bele, még a nagyon északi területeken is a téli idõszakban a növények vegetálnak, túlélnek, a virágzás, szaporodás a rövid, melegebb nyári idõszakra tehetõ.

A hóvirág miért nem fagy el 0 fok alatti hõmérsékleten? Nincs benne víz? Vagy nincsenek sejtjei...?

Nem értek a mezõgazdasághoz, az tény, de mindegy is, mert te is ugyanazt írtad le, amit én, csak egy másik mechanizmussal. A virágzás eltolódásának ideje is ugyanúgy ALKALMAZKODÁS és KIVÁLASZTÓDÁS eredménye, így a gondolatmenetem teljesen jó, még ha hülyeséget is írtam.

Nincs olyan elvakult ötlet, hogy bárki ott próbálkozzon.A tundra és a kajszi hazája igencsak messze van egymástól.

A fagy az fagy. A barackvirág 0°C alatti hõmérsékleten elfagy, ehhez nem tudnak adaptálódni, a víz megfagy, a jégkristályok felhasogatják a sejtmembránokat. Ha evolúciós szempontból nézzük a dolgot, akkor úgy lehetséges az adaptáció, hogy olyan egyedek szelektálódnak ki, amkelyeknek pl. magasabb hõmérséklet kell ahhoz, hogy elkezdjenek virágozni, így kisebb eséllyel futnak bele fagyos idõszakba, mivel késõbb virágoznak. Ha jó lenne a gondolatmeneted, akkor már a tundrán is barackot lehetne szedni.

"A természetkutatók többsége még nem olyan régen is azt tartotta, hogy a fajok változhatatlan termékek, és hogy egyenként teremtõdtek. Néhány természetkutató ezzel szemben úgy vélte, hogy a fajok módosulásokon mennek keresztül, és hogy a fennálló életformák a korábbiaknak természetes szaporodás útján létrejött leszármazottai."

Az elsõ mondat Floo, a második vagyok én.

Kezd szakadozni a felhõzet, érik a délutáni zápor/zivatar, Estofex nem ad esélyt se Link Ha lesz is akkor se látom, sajna délutános vagyok

Hogy ezen mit kell magyarázni...

Tételezzük fel, hogy a Tarna-völgy már a helyén van vagy 5867 éve. 5867 évvel ezelõtt egy arra járó parasztnak megtetszett a hely, gondolta elülteti a nála lévõ 12 barackmagot. A növények szépen kikeltek, fejlõdtek, de az elsõ keményebb tavaszi fagykor 6 csemete elpusztult. A többiek túlélték, mert genetikailag úgy voltak kódolva, hogy kibírják azt a fagyot. Aztán pár év múlva el kezdtek virágozni, de nagyon rosszkor ismét jött egy fagyi, oszt 5 fáról úgy lefagytak a virágok, mint a sicc. DE 1 fa genetikailag úgy volt kódolva, hogy neki biza még attól sem lett semmi baja. Látta ezt a paraszt, oszt innentõl kezdve a fagyzugos völgybe csak és kizárólag annak a fának az utódait telepítette, amelyik kibírta a fagyot. Ezek az utódok a mai napig ugyanúgy kibírják a fagyot, mint annak idején az az egy szem õsük, akibe a mindenható természet belekódolta a túlélés mesterségét.

Itt egy jó könyv, nem tudom hallottál-e már róla? Link

Nem hallottál még a növények kódolt emlékezetérõl? Az ott élõ emberek tapasztalatát már nem is említem.

"Fagyzugokban meg nem számít, mert ott fel van készülve a növényzet"

Má hogy hogyan tud felkészülni a növényzet a fagyra, és mit tud a fagyzugi növényzet, amit a dombi nem?
Csak mert ha így lenne, akkor a fagyzugi fagyrafelkészülni tudó növényekbõl kéne oltani, és akkor fagyrafelkészülõs növényeket lehetne ültetni
Mondjuk vegyünk egy kajszibarackfát, ami már most sokfelé virágzik, addigra meg mindenhol olyan állapotba lesz, hogy fagy esetén lehet bajuk.
A virágokat vagy a kis gyümölcsöket a növény lespricceli fagyállóval, vagy saját maga alá begyújt egy gyertyát, vagy esetleg a fagy elõtt kinõnek a lábai és felsétál a dombtetõre?
Ezt a fagyzugnövény felkészülést a fagyra ezt fejtsd ki lécci

Persze, hogy lehet, de azt a -1,-2 fokot ami a legtöbb helyen lenne egy derült, száraz éjszaka után 0 fokos T850 mellett, azt a növények nagy része kibírja a jelenleg fejlettségi állapotában. Ha nem így lenne, akkor nem lenne mezõgazdaságunk, mert április elején még nem olyan nagy ritkaság a fagyos nap. Fagyzugban meg lenne -5 fok, de ott értelmes ember nem termeszt banánt, ill. nem veti el a növényeit januárban, de ha mégis, akkor fagytûrõ fajtákat.

Mielõtt még bevonnátok egy meteorológiaitársalgós adok-kapokba: nem a most körvonalazódó helyzetre írtam, hanem arra, hogy 0 fokos T850 mellett simán lehet fagy 2 méteren. És akkor még nem beszéltünk a talajmenti rétegek hõmérsékletérõl...

Ha ez lesz a vége: Link ,akkor nem téma a fagy, de ha az ECMWF által mutatott helyzet fog felállni akkor igen.
Megjegyzem 192h felett a GFS is mutat érdekes dolgokat, de az óceáni eredetû levegõ, talán kevésbé veszélyes.

Szerintem fölöslegesen linkelgetsz...

0 fokos 850 mellett az esetek 90 százalékában (extrém száraz verziókat kivéve) fagyzugokon kívül már nem lenne veszélyes fagy.

Fagyzugokban meg nem számít, mert ott fel van készülve a növényzet és az emberek is a tavasz közepi fagyokra.

( Link )

A másik meg az, hogy a 850 hPa-s T nem egyenlõ a 2 m-es T-vel...
_____________

Amúgy ma itt kemény 9,5°C volt a Tmin.

Inverzióról hallotál-e?

Ide is eléggé kecsegtetõen néz ki mára a dolog
Link
Link

Link
Link

Nedvesség konvergencia ide elmegy, északkeleten és északnyugaton a legjobb,
TI: Link
A szélnyírást meg nem tudom megnyitni.
A nedvesség 0-3 km-en valamikor 15 óra után lehet jó, a 0-1 km-en ekkor fõleg az Észak-Dunántúlon lesz a legmegfelelõbb, du. 3 után biztos aktivizálódni fog a légkör, ha minden klappol.
Szóval összességében az ország északi felén jó esély van ma akcióra, meglátjuk, hogy mi lesz belõle.

Ajhe...GFS koma telipakolt minket labilitással.
A legjobb eszerint talán a Bakony keleti fele és a Budapest közötti rész lehet, de a Kisalföldön illetve északon sem kizárt erõsebb zápor, esetleg zivatar.Az OMSZ is megemlíti a zivatarok esélyét, Észak-Dunántúl és Északi-khg.

Szerintem se olyan veszélyes. Csak pár fokkal mutat átlag alatti idõt, az így április elején már nem hinném, hogy komoly fagyokkal járna. Mire odaérünk meg valószínû enyhíteni is fog még rajta pár fokot.

Hmm...Nem értem, épphogy eléri a tagok átlaga a 0 fokot 850, miért is kéne félni a fagykártól???

Remélem, beenyhül, mire rákerül a sor, különben tényleg nem lesz jó... Eléggé felébredt a természet, kezdenek zöldelleni a növények, sõt már a fák is, de abból még nem az összes. Stb... Semmiképpen nem lenne jó hatással fõleg a talaj közelben a mostani felállás, a fák virágai úgy elszállnának, mint a huzat.

Nem túl biztató:
Link
Tartok a fagykároktól.

500 méteren még bõven hózáporok lennének.

Ez sem semmi...
Link >>> Link

Hmm.. Én holnap nem zárok ki 1-1 zivatart az országban. Meglátjuk.

Ahogy elnézem 4.-e után lesz egy kisebb hõmérséklet visszaesés, vagy csak a modellek (most GFS-en néztem) viccelõdnének (?), az elõrejelzésemben is úgy jeleztem: Link (táblázat a lényeg - de mondjuk a térképes is)

Most látom, hogy Nyulinál (Bécsben) 1,1°C-kal magasabb lett a minimum, mint nálam.
Ez felháborító!

1-2 fokkal már visszavett az OMSZ a melegbõl a vasárnapi,hétfõi napra.
Link -ez sem mutat valami nagy meleget.

De lehet, csak hát ugye, ha több a völgy és az északi oldal, akkor több a domb és a déli oldal is.
Nem láttam még olyan dombot, amelynek csak északi oldala lett volna és olyan völgyet sem, ami mellett ne lett volna domb.

Nem lehet, hogy a Zalában több a völgy és az északi domboldal?

Jah hát már majdnem egész délután.Szép kis med. meg congestus-ok.

Amúgy most ha vki rápillant a mûholdképre nagyon szépen láthatja a Kárpátok hegyvonulatát.Mivel ott a kényszerhatás miatt hamarabb indul be a gomolyképzõdés. Link

Száraz zivatar megint ahogy tegnap is .Már vagy 3-4dörgést is halottam.

Nem unod már?
Ezerötszázadszorra linkeled be és hivatkozol vesszõparipádra.
Már régen túl lendültünk rajta.

András kizárólag a tenyészidõszak definíciójára utalt.

Hát akkor valamit nagyon nemjól figyeltek meg és szerkesztettek meg Link
Ezen kívül sokfelé olvastam, hogy felénk a tenyészidõszak hossza sokkal rövidebb, mint az ország más részein, illetve az országos átlagtól rosszabb. A virágzásra is késõbbi dátumokat írnak ide, mint pl. Szegedre.
A valóságban meg nem így van.
Ha enyhébb a tél, mint másfele, akkor hogy a fészkes fenébe tavaszodhat késõbb?
Van róla sejtésem, hogy miért gondoltak ilyeneket, de amennyit eddig írtam a témáról, Nektek is tudni kellene már.
Pl. sokfelé hallottam, hogy az akácvirágzás idején a méheket a déli országrészbõl elhozzák Zalába, mert hogy itt késõbb virágzik az akác.
Az elmúlt 3 évben voltam a déli országrészben akácvirágzás idején, és totál együtt virágzott az akác itt is ott is, persze, a völgyekben mindkét térségben késõbb.
Tehát hova hozzák a déli méhészek a méheket Zalába?
A völgyekbe, sokszor az északi fekvésû völgyekbe.
Közben akkor már a jobb és közepes fekvésekben ugyanott tart az akác, mint a déli országrész jobb vagy közepes fekvéseiben.
Miközben a Dunántúli dombság déli részein a völgyekben ugyanúgy késõbb virágzik az akác, mint felénk. Hogy miért nem az ottani völgyekbe viszik, azt nem tudom.
2 éve a Tolnai dombság Baranyával, és az Alfölddel határos részein jártam, és úgy le volt maradva az akác, mint a borravaló.
Persze, így, hogy a zalai völgyekbe hozzák a méheket, kialakult a nézet, Zalában késõbb virágzik az akác. Pedig a valóságban nem.
Ugyanígy félrevezetõ az is, amikor hallani a hírekben, hogy Zalában a csapadékos idõjárás miatt el van maradva az aratás, miközben csak a mezõgazdasági szervezõdés elégtelensége és a géppark hiánya miatt van késés, a "papírforma" szerint még rosszabb adottságú Szlovénia magyar területekkel határos részén a hatékonyabb rendszer miatt fényévekkel korábban vetnek, ültetnek, aratnak.
Mivel évek óta behatóan tanulmányozom ezeket a dolgokat, így tudom, hogy az általad említett megfigyelésekre nem sokat lehet adni.
Ha meg a meteorológiai adatokat is beleveszik, akkor meg még a mérésekre sem.

21-es!
Belenéztem már, amint lesz idõm, elolvasom, oszt értekezünk róla

Közben kerekített 20 fok van.

Egy jól fejlett Congestus-tól igen messze van

Nem annyira nyeszlet az most sem, de majd holnap.

Olyan magas gomolyok vannak nyugatra, hogy csak na! Mint nyáron 32 fokban.

A Bükk is termeli a nyeszlett gomolyokat

Huhh, köszönjük!

Illetve amikor 2010 június 21-én voltunk a Dolomitokban és egy éjszaka alatt 70 cm hó esett a hegyekben - a hóhatár 1800 m alá merészkedett! Csodálatos volt, bár nagyon gyorsan olvadásnak indult, majdnem 3000 méterig mentünk, ott igazi téli viszonyok uralkodtak - még egyszer: Június 21-én! A nagy hóhiányban jól esett

Megdörrent az ég egy perccel ezelõtt.

A hegyvidék felett komoly, sötét alapú congestus alakult ki, fokozatosan húzódik ránk, kíváncsian várom, mennyire futja az erejébõl.

Bécstõl Ény-ra még 40 dBz-s zápor is van!
Nem olyan korai, a hegyeken sokkal hamarabb szokott indulni a konvekció, mint síkvidéken.

A vegetációs idõszakot többféleképpen értelmezi a szakirodalom. Kérdés, hogy úgy általában, vagy egy-egy konkrét fajra (fajtára) vonatkoztatjuk-e a fogalmat. Ajánlom olvasásra ezt itt: Link , illetve keress rá a neten a bázishõmérséklet-címszóra.

Burgenland-on már alakulnak a záporok Nem korai ez még egy kicsit?

Te jó ég! Ezt eddig hol bújtattad? Köszönjük! (El is kezdem a lementésüket oldalmegszûnés esetére)

Kissé megkésve, feltöltöttem a márciusi ünnepkör utáni ausztriai TTT-t. Link A fórum hozzászólásokat olvasva úgy látom, hogy a cold szektornak kõkemény elvonási tünetei vannak, és nagyon nehezen megy az akklimatizálódás ehhez a márciusi nyárhoz. A képeken nem jön át az a fantasztikus kellemesen hûvös feeling, amit a helszínen lehetett átélni. 5 napig voltam ebben a fantasztikusan tiszta levegõjû téli világban, se egy köhhentés ,se egy tüsszentés se egy érdembeli sötét orrfújás nem volt 5 napon keresztül. Meggyõzõdésem hogy évekkel tovább élhet az, aki ilyen tiszta környezetben éli le az életét. Félek hogy találó az,amit zárszónak leírok a képgalériáról. Last rose of the winter.