Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Az ECM OP is mutatta már párszor, bár a fáklyát elnézve még túl korai bármit is mondani a jövõ hétvége idõjárásáról. Majdnem 25 (!) fokos szórás, ilyet se túl gyakran látni.
Közben az osztrák villámradaron látszik némi aktivitás az osztrák-magyar közelében, észlelt esetleg közületek az utóbbi órában zivatart arrafelé? Link
Közben az osztrák villámradaron látszik némi aktivitás az osztrák-magyar közelében, észlelt esetleg közületek az utóbbi órában zivatart arrafelé? Link
Nem kell aggódnod, le van zsírozva, holnap 21-22, vasárnap 23-24 (+/-1 fokos tévedéssel). 
Még a rádión keresztül AM-en is észlelni lehetett a bécs feletti kisülést mert egy picit berecsegett akkor.
Bécstõl északra szépen beindultak a dolgok, 45 dBz körüli a cella, 8 km felett a felhõtetõ, bedörrent.
Ha már P.Z, kedden szembejött velem tesi óra elõtt a folyosón. 
Hogy miért volt ott azt azóta se tudom.
Hogy miért volt ott azt azóta se tudom.
Félig okés a helyzet, törnek a magasba a congestusok, de van egy záróréteg, amit eddig nem tudott áttörni egy sem.
Talán a Bécs környéki cellák majd jótékony hatással lesznek a környékre is.
Talán a Bécs környéki cellák majd jótékony hatással lesznek a környékre is.
Nagykanizsai állomáson 1,3 fokos minimum volt, Csillagda 11,4 fok, jó nagy inverzió volt.
A 11,4 fok magasabb, mint bármelyik omsz állomásé, és ritka eset, de Peti80 Gyõrújbarát-hegyi értékénél is magasabb
Ja és úgy a legmagasabb a csillagdai, hogy közben mellette a kanizsai az ország legalacsonyabb tartományát képviseli.
Inverzió, én így szeretlek
A 11,4 fok magasabb, mint bármelyik omsz állomásé, és ritka eset, de Peti80 Gyõrújbarát-hegyi értékénél is magasabb
Ja és úgy a legmagasabb a csillagdai, hogy közben mellette a kanizsai az ország legalacsonyabb tartományát képviseli.
Inverzió, én így szeretlek
Az csak egy álszakértõ. Ugyanis a szitalascsakSt6-bollehet.com leleplezte nemrég.
Ha vki netán gondolkozik azon, h beszáll-e a következõ MetNet-es EV bajnokságba, akkor az ma idõnként bekukkanthat az EV fórumba, ugyanis a téli szezonkör utolsó óráiban dõl el az aranyérem sorsa Alonso és 21es fórumozó társunk között, most épp Alonso felé billent a mérleg nyelve! A kérdés, h 18.5 fölé megy-e a bp-lõ-i maxi, ha igen 21es lesz a bajnok
Pár tizedet le is dobott az elõbb elég rendesen nyomatta! 
Ismét locsog egyszer alább hagy utána örült módon rákezd.
Ismét locsog egyszer alább hagy utána örült módon rákezd.
Az elmúlt évekre visszaemlékezve P.Z. meteorológus általában nem szokta felülbecsülni a zivataros szituációkat, ezért (is) reménykedem a mai napban.
Nem nagyon lesz ma napsütés, plusz már jönnek be a záporok Ausztriából.Szerintem örülhetünk, ha bedörren.
A kora délutáni óráktól a kora esti órákig északon néhol kialakulhat
zivatar, amelyet általában szélerõsödés (50-60 km/h) illetve kis
méretû jég kísérhet.
Kiemelten a Dunántúl északi felében azonban egy-egy intenzívebb
zivatar is valószínû, amelyhez viharos (60-70 km/h) széllökés és
általában 1 cm alatti átmérõjû jég társulhat.
zivatar, amelyet általában szélerõsödés (50-60 km/h) illetve kis
méretû jég kísérhet.
Kiemelten a Dunántúl északi felében azonban egy-egy intenzívebb
zivatar is valószínû, amelyhez viharos (60-70 km/h) széllökés és
általában 1 cm alatti átmérõjû jég társulhat.
ÉNY felõl minden csapadék eltûnik! A nap néha kisüt, de akkor nagyon tûz? egyébként meg erõsen felhõs égboltunk van 13,1°C-al!
Maga a 850-es témától való távolkerülés még nem hiszem, hogy egetverõ probléma lenne.
A tavaszi fagyokat, magát az inverziót, a meteorológiai elemek felhasználásáról, értelmezéseirõl és kihatásairól szóló írásokat nem 600 soron, de 6 millió soron át is lehetne taglalni, mert minden egyes ilyen eszmecsere alatt hasznos dolgokat tudhatunk meg (amiket elõtte esetleg rosszul vagy egyáltalán nem tudtunk), és rengeteg érdekes aspektusa van.
Persze van, akinek ez nem érdekes és unalmas.
Mint ahogy van aki a Gyõzikesót nézi tátott szájjal, meg van aki egy természetfilmet nézne inkább.
Kinek a pap, kinek a pap fia
A tavaszi fagyokat, magát az inverziót, a meteorológiai elemek felhasználásáról, értelmezéseirõl és kihatásairól szóló írásokat nem 600 soron, de 6 millió soron át is lehetne taglalni, mert minden egyes ilyen eszmecsere alatt hasznos dolgokat tudhatunk meg (amiket elõtte esetleg rosszul vagy egyáltalán nem tudtunk), és rengeteg érdekes aspektusa van.
Persze van, akinek ez nem érdekes és unalmas.
Mint ahogy van aki a Gyõzikesót nézi tátott szájjal, meg van aki egy természetfilmet nézne inkább.
Kinek a pap, kinek a pap fia
Nem vagyok szakértõ, csak azt írtam le, amit tanultam (nagyon régen volt már, Növényszervezettan, az is csak 1 félév). A 0°C alattot úgy értettem, hogy akkor már megfagy a víz, persze ehhez -1-2 °C nem minden esetben elég, lásd korábbi hozzászólásomat.
Néhány hónapja komoly Moderátori fórumos vita volt a Meteorológiai társalgó színvonalát illetõen, hogy a béka segge alatt van, és a bezárás fenyegeti.
Ha alacsony a színvonal és a sírás meg a nyavalygás megy csak, akkor az a baj, ha komolyabb témáról van sok írás, akkor meg az.
Van akinek nem lehet eleget tenni...
Ha alacsony a színvonal és a sírás meg a nyavalygás megy csak, akkor az a baj, ha komolyabb témáról van sok írás, akkor meg az.
Van akinek nem lehet eleget tenni...
"Fagyzugokban meg nem számít, mert ott fel van készülve a növényzet és az emberek is a tavasz közepi fagyokra."
Szerintem ezt Ádám a fejlettségi állapotra értette. Nem hiszem, hogy Zabaron virágozna a kajszi már...
Miért kell 600 soron keresztül taglalni megint, hogy toljuk fel a dombokra (azon belül is lehetõleg a zalai dombokra) az összes növényt, a fagyzugokban pedig maximum zuzmót termesszünk...? Tényleg nem értem.
Floo-cica, nagyon jó, hogy komoly a téma, de az egész szerintem félreértésen alapul, és igen távolra kerültünk a 850-es hõmérséklettõl...
Szerintem ezt Ádám a fejlettségi állapotra értette. Nem hiszem, hogy Zabaron virágozna a kajszi már...
Miért kell 600 soron keresztül taglalni megint, hogy toljuk fel a dombokra (azon belül is lehetõleg a zalai dombokra) az összes növényt, a fagyzugokban pedig maximum zuzmót termesszünk...? Tényleg nem értem.
Floo-cica, nagyon jó, hogy komoly a téma, de az egész szerintem félreértésen alapul, és igen távolra kerültünk a 850-es hõmérséklettõl...
Az a baj, hogy a szakemberek sem értenek egyet bizonyos témákban, pl.:
"A barackvirág 0°C alatti hõmérsékleten elfagy, ehhez nem tudnak adaptálódni, a víz megfagy, a jégkristályok felhasogatják a sejtmembránokat."
"A kajszivirágok pl. -2-3 foknál már lefagynak. Abban az esetben bírnak csak ki ennél hidegebbet, ha elõtte huzamosabb ideig nagyon szeles száraz idõ volt, nagyon dehidratálva vannak a növények, és kevesebb víz van a szöveteikben."
Akkor hány foknál is fagy el a barackvirág? Én már nem értek semmit, megyek is inkább dolgozni.
"A barackvirág 0°C alatti hõmérsékleten elfagy, ehhez nem tudnak adaptálódni, a víz megfagy, a jégkristályok felhasogatják a sejtmembránokat."
"A kajszivirágok pl. -2-3 foknál már lefagynak. Abban az esetben bírnak csak ki ennél hidegebbet, ha elõtte huzamosabb ideig nagyon szeles száraz idõ volt, nagyon dehidratálva vannak a növények, és kevesebb víz van a szöveteikben."
Akkor hány foknál is fagy el a barackvirág? Én már nem értek semmit, megyek is inkább dolgozni.
Még egy nagyon jó példa, ezzel talán nagyon jól lehet érzékeltetni az egészet.
Magyarországon két olyan fügefajta terjedt el talán legszélesebb körben, amelyek sokkal rosszabb téltûrést mutatnak azoknál(-14 fokon már károsodnak), amelyeket néhány éve a mediterrán vidékrõl behoztunk.
Pl. van egy fajta, amelyiket Szicíliából hozattunk, és sokkal jobban bírja a hideget (-16 fok), mint ez a két magyar fajta.
Mindez annak ellenére, és itt jön a lényeg, hogy soha életében nem látott -16 fokot Szicíliában.
Persze nyomon követhetetlen, hogy Szicíliába éppen honnan került.
Tehát a hideg magyar teleken rosszabb fagytûrésû maradt a hagyományos két magyar fajta, mint a szinte teljes téli fagymentességben élõ szicíliai
Astral!
Árnyékolva lógott a szenzor a kajszifán, vagy árnyékoló nélkül?
Magyarországon két olyan fügefajta terjedt el talán legszélesebb körben, amelyek sokkal rosszabb téltûrést mutatnak azoknál(-14 fokon már károsodnak), amelyeket néhány éve a mediterrán vidékrõl behoztunk.
Pl. van egy fajta, amelyiket Szicíliából hozattunk, és sokkal jobban bírja a hideget (-16 fok), mint ez a két magyar fajta.
Mindez annak ellenére, és itt jön a lényeg, hogy soha életében nem látott -16 fokot Szicíliában.
Persze nyomon követhetetlen, hogy Szicíliába éppen honnan került.
Tehát a hideg magyar teleken rosszabb fagytûrésû maradt a hagyományos két magyar fajta, mint a szinte teljes téli fagymentességben élõ szicíliai
Astral!
Árnyékolva lógott a szenzor a kajszifán, vagy árnyékoló nélkül?
Értem én. Igazából arra írtam -amirõl tapasztalatom is van, hiszen a szenzor sokáig éppen a kajszin lógott-, hogy néhány órás -1, -2 °C nem fagyasztja le a virágait.
Igazából arra írtam -amirõl tapasztalatom is van, hiszen a szenzor sokáig éppen a kajszin lógott-, hogy néhány órás -1, -2 °C nem fagyasztja le a virágait. 
Látom front van....
Közben a kívnácsi voltam, és megnéztem, hogy 2010 nyarát.
Amikor reggelente fagyott a töbörben, mennyi volt a 850-es magasság hõmérséklete. Bizony +10 °C, vagy a feletti értékeknél mérhettünk odafent negatív hõmérsékletet. (Tudom, hogy nem egy átlagos hely, csak érdekességképpen írtam el!)
_______________
Igaz, hogy nem kajszi, de a Fennsíkon is van egy pár almafa.
10 év alatt talán, ha egyszer terem, de minden évben virágzig, és ha ekkor lefagy, utána csak vegetál. Köszöni szépen jól érzi magát, él, augusztus végén elhullajtja a leveleit, és készül a hidegebb idõszakra.
Link
A kajszit akárhol is nézem a környékemen (Lak, Irota, Hegymeg, Tomor, vagy Hidasnémeti, Gönc), többségében a dombtetõkre és domboldalak déli, délnyugati fekvésû területeire ültete az aki ehhez hozzáért. A völgytalpon nem jellemzõ, vagy ha elvétve van az a gazda számol vele, hogy ott jóval kevesebb lehet a termés. Senki nem hülye, és a profit továbbra is nagy úr.
____________
A fizika egyszerû alapvetõ törvényeit el kell fogadni, és nem minden inverziós helyzetben csodálkozni, hogy egy-egy völgytalpon sokkal hidegebb volt az éjjel 200; 180; 160 vagy 300 m-en, Mucsajrecsege pusztán, amit a tarka-barka hõkép is mutat.
Aki ilyen helyen lakik az számol vele, hogy fagyhat. A kertjébe akkor teszi ki a növényeit, akkor ültet amikor már az adott területen nem lesz jellemzõ az e-fajta károkozás.
_______________________________
Még szerencse, hogy az igazi szakemberek már rég a földeken vannak és nem a fórumot olvassák. Max esténként pihenésképp, néha, valamelyik vicclap helyett. [esõ]
Akinek nem inge, az fel sem próbálja........
Közben a kívnácsi voltam, és megnéztem, hogy 2010 nyarát.
Amikor reggelente fagyott a töbörben, mennyi volt a 850-es magasság hõmérséklete. Bizony +10 °C, vagy a feletti értékeknél mérhettünk odafent negatív hõmérsékletet. (Tudom, hogy nem egy átlagos hely, csak érdekességképpen írtam el!)
_______________
Igaz, hogy nem kajszi, de a Fennsíkon is van egy pár almafa.
10 év alatt talán, ha egyszer terem, de minden évben virágzig, és ha ekkor lefagy, utána csak vegetál. Köszöni szépen jól érzi magát, él, augusztus végén elhullajtja a leveleit, és készül a hidegebb idõszakra.
Link
A kajszit akárhol is nézem a környékemen (Lak, Irota, Hegymeg, Tomor, vagy Hidasnémeti, Gönc), többségében a dombtetõkre és domboldalak déli, délnyugati fekvésû területeire ültete az aki ehhez hozzáért. A völgytalpon nem jellemzõ, vagy ha elvétve van az a gazda számol vele, hogy ott jóval kevesebb lehet a termés. Senki nem hülye, és a profit továbbra is nagy úr.
____________
A fizika egyszerû alapvetõ törvényeit el kell fogadni, és nem minden inverziós helyzetben csodálkozni, hogy egy-egy völgytalpon sokkal hidegebb volt az éjjel 200; 180; 160 vagy 300 m-en, Mucsajrecsege pusztán, amit a tarka-barka hõkép is mutat.
Aki ilyen helyen lakik az számol vele, hogy fagyhat. A kertjébe akkor teszi ki a növényeit, akkor ültet amikor már az adott területen nem lesz jellemzõ az e-fajta károkozás.
_______________________________
Még szerencse, hogy az igazi szakemberek már rég a földeken vannak és nem a fórumot olvassák. Max esténként pihenésképp, néha, valamelyik vicclap helyett. [esõ]
Akinek nem inge, az fel sem próbálja........
Az árvácska is szétfagy majd mintha mi sem történt volna virágzik. A fagyra érzékenyebb helyeken a helyiek olyan fákat, virágokat, zöldségeket ültetnek amelyek elviselik a fagyot(esetleg késõbb kezdik ültetni) vagy rizikót vállalnak, h pl 10-bõl 7-9-szor elfagy a kajszi, ha a patak mellé ülteteik a völgy alján. Úgy tûnik, h unalmasabb idõkben mindig vissza-vissza gyûrüznek a "floozungok". 
Tényleg, és azt tudtátok, h a légköri energia több mint 95%-a így vagy úgy de a Napból származik, sõt a sûrûség különbség miatt a melegebb-ritkább levegõ egy hideg közegben felfelé törekszik.
Robi: Ezt ennél szebben és diplomatikusabban azt hiszem még senki sem fogalmazta meg! Tökéletesen egyetértek, persze ettõl függetlenül egy-két perc, óra, nap vagy hét múlva úgyis brutális erõvel rácsoldálkoznak majd ezekre a dolgokra azok, akinek rá kell csodálkozniuk míg világ a világ
A fagyra érzékenyebb helyeken a helyiek olyan fákat, virágokat, zöldségeket ültetnek amelyek elviselik a fagyot(esetleg késõbb kezdik ültetni) vagy rizikót vállalnak, h pl 10-bõl 7-9-szor elfagy a kajszi, ha a patak mellé ülteteik a völgy alján. Úgy tûnik, h unalmasabb idõkben mindig vissza-vissza gyûrüznek a "floozungok". Tényleg, és azt tudtátok, h a légköri energia több mint 95%-a így vagy úgy de a Napból származik, sõt a sûrûség különbség miatt a melegebb-ritkább levegõ egy hideg közegben felfelé törekszik.
Robi: Ezt ennél szebben és diplomatikusabban azt hiszem még senki sem fogalmazta meg! Tökéletesen egyetértek, persze ettõl függetlenül egy-két perc, óra, nap vagy hét múlva úgyis brutális erõvel rácsoldálkoznak majd ezekre a dolgokra azok, akinek rá kell csodálkozniuk míg világ a világ
Az egyes fajták között van különbség a fagytûrésben, de nem azért, mert fagyzugba ültette a Pistabácsi, a másik fajtát meg nem.
Mert magasabb a virágok "fagyálló tartalma", ahogy már írtam, pl gondolok a cukrokra.
Ezt ugye nem gondolod komolyan?
Bárcsak ennyire szisztematikus lenne az ember, de 1000 és egy példán át látni, hogy semennyire nem szisztematikus.
Nem is tudom mit írjak erre, mert ez azért nem így mûködik, mint ahogy leírtad.
Pl. Zala-Somogy-Vas megyében rengeteg a szelídgesztenye, de ahány fa annyi méretû, ízû gesztenyével, az általad leírt szelekciónak nyoma sincs, akinek amilyen gesztenye akadt a kezébe, azt ültette el. Én is sokat morgolódok azon, hogy miért nem a nagy gesztenyéjû, édes, a héjukból könnyen kiszedhetõ fajtákat ültették el, mert akkor sokkal jobb minõségû gesztenyék lennének. Szóval az emberek messze nem figyeltek erre, mint ahogy Te ezt leírtad.
Fõleg akkor nem igaz ez, amikor a "paraszt" bemegy az kertészetbe, és vesz egy kajszifát, amirõl gõze sincs, hogy az milyen, vagy ha elültet egy magot és a sógoráét beleoltja, ami éppen olyan, amilyen.
Ha úgy lenne, ahogy leírtad, akkor 2007 május 2-án nem lettek volna milliárdos fagykárok az északkeleti-keleti országrészben, ott is inkább csak a sík és mély fekvésekben.
A kajszivirágok pl. -2-3 foknál már lefagynak.
Abban az esetben bírnak csak ki ennél hidegebbet, ha elõtte huzamosabb ideig nagyon szeles száraz idõ volt, nagyon dehidratálva vannak a növények, és kevesebb víz van a szöveteikben.
Az más kérdés, hogy a fagyzugokban annyival késõbb ébred a természet, hogy a virágzás akár 1-2 héttel késõbb következhet be, viszont annyival hidegebb is tud lenni 1-2 héttel késõbb, mint egy jobb fekvésben.
Ez az 1-2 hetes eltérés például akkor nem következik be, ha a tavasz a télbõl tör be szinte átmenet nélkül, országosan egyszerre lesz mindenhol jóidõ, akkor nincs ekkora különbség, a fagyzugok csak néhány nappal követik a közepes vagy jobb fekvéseket. Ha szépen fokozatosan tavaszodik, mint ahogy lennie kéne, nem havazásból lesz 1 hét alatt +20 fok.
Névvel nevezett gyümölcsfajták vannak, amik elterjedtek országosan, és egy fagyos tavaszi éjszaka után azt tapasztaljuk, hogy a fagyzugokban elfagytak, a dombokon meg nem.
2005 tavaszán volt egy komoly fagy, ami az akácvirágokat levitte a fagyzugokban.
2006-ban a téli MetNet-talin levetítettem azt a filmet, ahol ezt levideóztuk, aki ott volt a talin, láthatta, hogy mennyire éles vonal volt a határa az elfagyott és nem elfagyott virágú fák között.
Fantasztikus látvány volt, a domb közepéig virág nélküli, kopasz fák, majd egy éles vonal felett pedig hibátlan akácvirágzás volt, nagyon elkülönült a kopasz fák és a hófehér virágtömeg.
Nagyon jó lenne, ha úgy lenne, ahogy írod, de ha így lenne, akkor egyáltalán nem is létezne fagykár, mert a dombon az inverzió miatt nincs fagypont alatti hõmérséklet, a fagyzugban meg a gyümölcsfák ellenállnának a fagynak. De sajnos létezik fagykár.
Az idõnként elõforduló, termést károsító fagyok nem jelentenek szelekciót. Amennyiben olyan hatás érné a növényt, hogy az gyökerestül végleg kipusztul, és nem hajt ki újra, akkor igen, csak azok maradnának meg, amik bírják.
Szóval sajnos nem úgy van, ahogy írtad. Bár úgy lenne.
Bárcsak ennyire szisztematikus lenne az ember, de 1000 és egy példán át látni, hogy semennyire nem szisztematikus.
Nem is tudom mit írjak erre, mert ez azért nem így mûködik, mint ahogy leírtad.
Pl. Zala-Somogy-Vas megyében rengeteg a szelídgesztenye, de ahány fa annyi méretû, ízû gesztenyével, az általad leírt szelekciónak nyoma sincs, akinek amilyen gesztenye akadt a kezébe, azt ültette el. Én is sokat morgolódok azon, hogy miért nem a nagy gesztenyéjû, édes, a héjukból könnyen kiszedhetõ fajtákat ültették el, mert akkor sokkal jobb minõségû gesztenyék lennének. Szóval az emberek messze nem figyeltek erre, mint ahogy Te ezt leírtad.
Fõleg akkor nem igaz ez, amikor a "paraszt" bemegy az kertészetbe, és vesz egy kajszifát, amirõl gõze sincs, hogy az milyen, vagy ha elültet egy magot és a sógoráét beleoltja, ami éppen olyan, amilyen.
Ha úgy lenne, ahogy leírtad, akkor 2007 május 2-án nem lettek volna milliárdos fagykárok az északkeleti-keleti országrészben, ott is inkább csak a sík és mély fekvésekben.
A kajszivirágok pl. -2-3 foknál már lefagynak.
Abban az esetben bírnak csak ki ennél hidegebbet, ha elõtte huzamosabb ideig nagyon szeles száraz idõ volt, nagyon dehidratálva vannak a növények, és kevesebb víz van a szöveteikben.
Az más kérdés, hogy a fagyzugokban annyival késõbb ébred a természet, hogy a virágzás akár 1-2 héttel késõbb következhet be, viszont annyival hidegebb is tud lenni 1-2 héttel késõbb, mint egy jobb fekvésben.
Ez az 1-2 hetes eltérés például akkor nem következik be, ha a tavasz a télbõl tör be szinte átmenet nélkül, országosan egyszerre lesz mindenhol jóidõ, akkor nincs ekkora különbség, a fagyzugok csak néhány nappal követik a közepes vagy jobb fekvéseket. Ha szépen fokozatosan tavaszodik, mint ahogy lennie kéne, nem havazásból lesz 1 hét alatt +20 fok.
Névvel nevezett gyümölcsfajták vannak, amik elterjedtek országosan, és egy fagyos tavaszi éjszaka után azt tapasztaljuk, hogy a fagyzugokban elfagytak, a dombokon meg nem.
2005 tavaszán volt egy komoly fagy, ami az akácvirágokat levitte a fagyzugokban.
2006-ban a téli MetNet-talin levetítettem azt a filmet, ahol ezt levideóztuk, aki ott volt a talin, láthatta, hogy mennyire éles vonal volt a határa az elfagyott és nem elfagyott virágú fák között.
Fantasztikus látvány volt, a domb közepéig virág nélküli, kopasz fák, majd egy éles vonal felett pedig hibátlan akácvirágzás volt, nagyon elkülönült a kopasz fák és a hófehér virágtömeg.
Nagyon jó lenne, ha úgy lenne, ahogy írod, de ha így lenne, akkor egyáltalán nem is létezne fagykár, mert a dombon az inverzió miatt nincs fagypont alatti hõmérséklet, a fagyzugban meg a gyümölcsfák ellenállnának a fagynak. De sajnos létezik fagykár.
Az idõnként elõforduló, termést károsító fagyok nem jelentenek szelekciót. Amennyiben olyan hatás érné a növényt, hogy az gyökerestül végleg kipusztul, és nem hajt ki újra, akkor igen, csak azok maradnának meg, amik bírják.
Szóval sajnos nem úgy van, ahogy írtad. Bár úgy lenne.
Ugyan! És akkor miért különböztetjük meg a kiváló fagytûrésû fajtákat (Pannónia, Bergamon stb...)? A Pannónia virága nálam nem fagy el -1-2 fokon az tuti.
Így van alkalmazkodás, kiválasztódás. A hóvirág azért nem fagy el, mert olyan anyagokat képes akkumlálni a sejtjeiben, amely lecsökkenti a víz fagyáspontját (pl. cukrok). Ez elvileg a baracknál is mûködhetne, de akkor a fa az összes tartalékát arra fordítaná, hogy megvédje magát a fagytól, ami elég pazarló megoldás, egyszerûbb stratégia az, ha kicsit késõbb virágzik. Pontosan ez az amit evolúciónak, kiválasztódásnak neveznek. Gondolj bele, még a nagyon északi területeken is a téli idõszakban a növények vegetálnak, túlélnek, a virágzás, szaporodás a rövid, melegebb nyári idõszakra tehetõ.
A hóvirág miért nem fagy el 0 fok alatti hõmérsékleten? Nincs benne víz? Vagy nincsenek sejtjei...?
Nem értek a mezõgazdasághoz, az tény, de mindegy is, mert te is ugyanazt írtad le, amit én, csak egy másik mechanizmussal. A virágzás eltolódásának ideje is ugyanúgy ALKALMAZKODÁS és KIVÁLASZTÓDÁS eredménye, így a gondolatmenetem teljesen jó, még ha hülyeséget is írtam.
Nem értek a mezõgazdasághoz, az tény, de mindegy is, mert te is ugyanazt írtad le, amit én, csak egy másik mechanizmussal. A virágzás eltolódásának ideje is ugyanúgy ALKALMAZKODÁS és KIVÁLASZTÓDÁS eredménye, így a gondolatmenetem teljesen jó, még ha hülyeséget is írtam.
Nincs olyan elvakult ötlet, hogy bárki ott próbálkozzon.A tundra és a kajszi hazája igencsak messze van egymástól.
A fagy az fagy. A barackvirág 0°C alatti hõmérsékleten elfagy, ehhez nem tudnak adaptálódni, a víz megfagy, a jégkristályok felhasogatják a sejtmembránokat. Ha evolúciós szempontból nézzük a dolgot, akkor úgy lehetséges az adaptáció, hogy olyan egyedek szelektálódnak ki, amkelyeknek pl. magasabb hõmérséklet kell ahhoz, hogy elkezdjenek virágozni, így kisebb eséllyel futnak bele fagyos idõszakba, mivel késõbb virágoznak. Ha jó lenne a gondolatmeneted, akkor már a tundrán is barackot lehetne szedni.
"A természetkutatók többsége még nem olyan régen is azt tartotta, hogy a fajok változhatatlan termékek, és hogy egyenként teremtõdtek. Néhány természetkutató ezzel szemben úgy vélte, hogy a fajok módosulásokon mennek keresztül, és hogy a fennálló életformák a korábbiaknak természetes szaporodás útján létrejött leszármazottai."
Az elsõ mondat Floo, a második vagyok én.
Az elsõ mondat Floo, a második vagyok én.
Kezd szakadozni a felhõzet, érik a délutáni zápor/zivatar, Estofex nem ad esélyt se Link Ha lesz is akkor se látom, sajna délutános vagyok 
Hogy ezen mit kell magyarázni...
Tételezzük fel, hogy a Tarna-völgy már a helyén van vagy 5867 éve. 5867 évvel ezelõtt egy arra járó parasztnak megtetszett a hely, gondolta elülteti a nála lévõ 12 barackmagot. A növények szépen kikeltek, fejlõdtek, de az elsõ keményebb tavaszi fagykor 6 csemete elpusztult.
A többiek túlélték, mert genetikailag úgy voltak kódolva, hogy kibírják azt a fagyot. Aztán pár év múlva el kezdtek virágozni, de nagyon rosszkor ismét jött egy fagyi, oszt 5 fáról úgy lefagytak a virágok, mint a sicc. DE 1 fa genetikailag úgy volt kódolva, hogy neki biza még attól sem lett semmi baja. Látta ezt a paraszt, oszt innentõl kezdve a fagyzugos völgybe csak és kizárólag annak a fának az utódait telepítette, amelyik kibírta a fagyot. Ezek az utódok a mai napig ugyanúgy kibírják a fagyot, mint annak idején az az egy szem õsük, akibe a mindenható természet belekódolta a túlélés mesterségét.
Itt egy jó könyv, nem tudom hallottál-e már róla? Link
Tételezzük fel, hogy a Tarna-völgy már a helyén van vagy 5867 éve. 5867 évvel ezelõtt egy arra járó parasztnak megtetszett a hely, gondolta elülteti a nála lévõ 12 barackmagot. A növények szépen kikeltek, fejlõdtek, de az elsõ keményebb tavaszi fagykor 6 csemete elpusztult.
A többiek túlélték, mert genetikailag úgy voltak kódolva, hogy kibírják azt a fagyot. Aztán pár év múlva el kezdtek virágozni, de nagyon rosszkor ismét jött egy fagyi, oszt 5 fáról úgy lefagytak a virágok, mint a sicc. DE 1 fa genetikailag úgy volt kódolva, hogy neki biza még attól sem lett semmi baja. Látta ezt a paraszt, oszt innentõl kezdve a fagyzugos völgybe csak és kizárólag annak a fának az utódait telepítette, amelyik kibírta a fagyot. Ezek az utódok a mai napig ugyanúgy kibírják a fagyot, mint annak idején az az egy szem õsük, akibe a mindenható természet belekódolta a túlélés mesterségét.Itt egy jó könyv, nem tudom hallottál-e már róla? Link
Nem hallottál még a növények kódolt emlékezetérõl? Az ott élõ emberek tapasztalatát már nem is említem.
"Fagyzugokban meg nem számít, mert ott fel van készülve a növényzet"
Má hogy hogyan tud felkészülni a növényzet a fagyra, és mit tud a fagyzugi növényzet, amit a dombi nem?
Csak mert ha így lenne, akkor a fagyzugi fagyrafelkészülni tudó növényekbõl kéne oltani, és akkor fagyrafelkészülõs növényeket lehetne ültetni
Mondjuk vegyünk egy kajszibarackfát, ami már most sokfelé virágzik, addigra meg mindenhol olyan állapotba lesz, hogy fagy esetén lehet bajuk.
A virágokat vagy a kis gyümölcsöket a növény lespricceli fagyállóval, vagy saját maga alá begyújt egy gyertyát, vagy esetleg a fagy elõtt kinõnek a lábai és felsétál a dombtetõre?
Ezt a fagyzugnövény felkészülést a fagyra ezt fejtsd ki lécci
Má hogy hogyan tud felkészülni a növényzet a fagyra, és mit tud a fagyzugi növényzet, amit a dombi nem?
Csak mert ha így lenne, akkor a fagyzugi fagyrafelkészülni tudó növényekbõl kéne oltani, és akkor fagyrafelkészülõs növényeket lehetne ültetni
Mondjuk vegyünk egy kajszibarackfát, ami már most sokfelé virágzik, addigra meg mindenhol olyan állapotba lesz, hogy fagy esetén lehet bajuk.
A virágokat vagy a kis gyümölcsöket a növény lespricceli fagyállóval, vagy saját maga alá begyújt egy gyertyát, vagy esetleg a fagy elõtt kinõnek a lábai és felsétál a dombtetõre?
Ezt a fagyzugnövény felkészülést a fagyra ezt fejtsd ki lécci
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat