Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Hááááátt.. megint csak kíváncsi vagyok.. melyik modell lesz a nyerõ..
(Tiszántúlra/Erdély Nyugati felére jelzett) a Szombat hajnali/délelõtti nagy csapadék helyének eltalálása okán.
Fele -fele arányban oszlik meg a dolog most a modellek között.
(Tiszántúlra/Erdély Nyugati felére jelzett) a Szombat hajnali/délelõtti nagy csapadék helyének eltalálása okán.
Fele -fele arányban oszlik meg a dolog most a modellek között.
Itt esik rendesen.
Kemény a radar:Link
20-40 mm esõt várok.Délután felhõszakadás is lehet,tehát kisebb körzetekben jóval több mm is lejöhet majd.
Kemény a radar:Link
20-40 mm esõt várok.Délután felhõszakadás is lehet,tehát kisebb körzetekben jóval több mm is lejöhet majd.
A változatosság kedvéért borús hûvös idõre ébredtünk.Azért tegnap már kisütött a nap,mindjárt kellemesebb lett a levegõ,és bár szép gomolyok is nõttek,a záporok elkerültek.Sok csapadékot ide nem várok mára,de DNY jól járhat ma,holnap pedig keleten lehetnek szép dolgok!
Itt a hétvégén falunapok lesznek,rengeteg programmal.Mindenki tõlem kérdezgeti,hogy ilyen rossz idõ lesz-e mint eddig!?Én 25°C és egy-két gyengébb záport mondtam,remélem bejön!
Itt a hétvégén falunapok lesznek,rengeteg programmal.Mindenki tõlem kérdezgeti,hogy ilyen rossz idõ lesz-e mint eddig!?Én 25°C és egy-két gyengébb záport mondtam,remélem bejön!
Egyelõre itt is csak jelentéktelen csepergés volt, de a szlovén radart elnézve talán rendes esõnk is lesz.
ECMWF alapján jövõ hét csütörtök-péntek lehet majd az igazi próbája -esetlegesen heves események okán-, az augusztus elsejével induló új kistérségi riasztásnak és megyénkénti figyelmeztetõ elõrejelzésnek. Jó éjt!
Hát ne így... 
Mert az ország jelentõs része ki is maradna belõle, csak lesnénk a délnyugati havat, mint azt jópárszor (az országtól délre elhaladó medicicik esetében, amikor délnyugat kap egy kicsit és ennyi). Bár a genovai ciklonokban télen nem sokszor lehet csalódni, csak sajnos nem túl gyakoriak errefelé. 
Mert az ország jelentõs része ki is maradna belõle, csak lesnénk a délnyugati havat, mint azt jópárszor (az országtól délre elhaladó medicicik esetében, amikor délnyugat kap egy kicsit és ennyi). Bár a genovai ciklonokban télen nem sokszor lehet csalódni, csak sajnos nem túl gyakoriak errefelé. 
Nem!
Még az Alpokban sem nagyon voltak, legalábbis a határ közelében nem.
Nem a lemászós fajta volt, ezt én tudtam és ezért nyertem a vacsit...
A genovai meg szépen jön felfelé, ha tél lenne, az elmúlt 2-3 nap hidegpárna lett volna (mint ahogy a tegnap és a tegnapelõtt szinte így is az volt), ma -2-3 fok lett volna, most már -4-5 lenne, és hajnalban havazásra ébredne délnyugat.
Még az Alpokban sem nagyon voltak, legalábbis a határ közelében nem.
Nem a lemászós fajta volt, ezt én tudtam és ezért nyertem a vacsit...
A genovai meg szépen jön felfelé, ha tél lenne, az elmúlt 2-3 nap hidegpárna lett volna (mint ahogy a tegnap és a tegnapelõtt szinte így is az volt), ma -2-3 fok lett volna, most már -4-5 lenne, és hajnalban havazásra ébredne délnyugat.
Azért még lesz egy péntek szombat amikor nem kizárt a csapadék, sõt...
Azért tartottam fontosnak leírni, mert pl. amikor a globális felmelegedésrõl esik szó, szinte mindíg csak a Föld hõmérséklet változásáról esik szó. Nem tudom, az egységnyi területre jutó csapadékot, a légkör átlagos abszolút páratartalmát mennyire veszik figyelembe amikor kijelentik, hogy van, vagy éppen nincs globális felmelegedés. A CO2 ugyanis energiát tart bent a légkörben, ez pedig nem feltétlen hõenergiában és magasabb hõmérsékletben nyílvánulhat meg, hanem pl. egységnyi területben átlagosnál több csapadékban, vagy akár mechanikus energiában (szél) is megnyílvánulhat. Szerintem ezen tényezõk vizsgálata együttesen adhatna korrekt választ, az utóbbi évek pozitív, avagy negatív energiamérlegére is. 
Persze, csak példaként mondtam, de azért kösz a kiegészítést .
.
Ne feledjük hogy egy adott egységnyi területre nem csak napfény, és pusztán hõ hatására juthat energia, hanem nedvesség (pl. csapadék) útján is. 20 fok száraz idõben kevesebb energiát jelent pl. egy 1 négyzetméteres területen, mint ha hozzá 10 mm esõ társul, amely vízmennyiség szintén jelent nem kis mennyiségû energiát. Gondolom nem kell elmagyarázni.
Fényképpel alá tudod támasztani a csapadék következtében bekövetkezõ folyamatokat, lásd rothadás?
Nem rossz gondolat az energia bevezetése sem, egy W/K mértékegységû állandóval való szorzás már energiát ad ki.
Pl. a hõmérséklethez tartozó hõmérsékleti sugárzás integrálja lehet egy energiamennyiség. Bár ez bonyolultabb, mint a sima szorzás, itt a b(t)=szigma*T(t)^4. Szigma a Stefan-Boltzman-állandó. (Ez igazából felületi energiasûrûség, b mértékegysége J/m^2)
Ugyanakkor szerintem nem fontos ezeket bevezetni, más esetben van értelme, a légköri sugárzástani megfigyelésekben van szerepe. Mi megelégszünk pusztán a hõmérséklettel .
Ha a hõmérséklet integrálját az intervallum hosszával elosztom, akkor a mértékegység K marad, ez pedig az a középhõmérséklet, amire igaz, amit írtál: "a középhõmérséklet az a számérték, aminek nívóján futó vízszintes vonal alatti téglalap területe (...) éppen megegyezik a hõmérsékletmenetet reprezentáló görbe alatti területtel.", tehát egyrõl beszéltünk .
A valódi napi középhõmérséklet és a (min+max)/2 közötti eltérés egyébként felhasználható a hõmérséklet-menet ferdeségének kifejezésére, de ennek hosszú idõre vett átlaga nem tart nullához, ha az adott állomásnak valamilyen speciális mikroklímája van (pl. Zabar jobbra dõl). Ahol nullához tart, ott gyenge, vagy nincs mikroklimatikus hatás.
(
Csak érdekességként mondom, hogy elég hosszú ideig tartó, részekre bontott méréssorozatban a középhõmérsékletek átlagának a szórása gyök(n)-nel csökken, így változatlan klíma esetén elég hegyes Gauss-eloszlást kellene kapnunk rá. Ezért van az, hogy jól megválasztott intervallum-hosszak esetén igenis kimutatható, és szignifikánsnak mondható lehetne néhány tized fok változás is a középhõmérséklet átlagában egy mai nappal véget érõ, és egy régi idõsor között, egy adott állomás esetén. (Ehhez ma már van olyan állomás, ahol van elég adat.) A baj az, hogy a régi, pontatlanabb mérések mérési hibái a számolás során ráterjednek a mozgóátlagra, és a változás mértékének hibáját ez dominálja (és mivel adott idõben csak egyszer mérhetünk, nem pörgethetjük vissza n-szer az idõt, így ez a hiba már soha nem fog csökkenni sem gyök(n)-nel, sem mással).
)
Pl. a hõmérséklethez tartozó hõmérsékleti sugárzás integrálja lehet egy energiamennyiség. Bár ez bonyolultabb, mint a sima szorzás, itt a b(t)=szigma*T(t)^4. Szigma a Stefan-Boltzman-állandó. (Ez igazából felületi energiasûrûség, b mértékegysége J/m^2)
Ugyanakkor szerintem nem fontos ezeket bevezetni, más esetben van értelme, a légköri sugárzástani megfigyelésekben van szerepe. Mi megelégszünk pusztán a hõmérséklettel
.Ha a hõmérséklet integrálját az intervallum hosszával elosztom, akkor a mértékegység K marad, ez pedig az a középhõmérséklet, amire igaz, amit írtál: "a középhõmérséklet az a számérték, aminek nívóján futó vízszintes vonal alatti téglalap területe (...) éppen megegyezik a hõmérsékletmenetet reprezentáló görbe alatti területtel.", tehát egyrõl beszéltünk
.A valódi napi középhõmérséklet és a (min+max)/2 közötti eltérés egyébként felhasználható a hõmérséklet-menet ferdeségének kifejezésére, de ennek hosszú idõre vett átlaga nem tart nullához, ha az adott állomásnak valamilyen speciális mikroklímája van (pl. Zabar jobbra dõl). Ahol nullához tart, ott gyenge, vagy nincs mikroklimatikus hatás.
(
Csak érdekességként mondom, hogy elég hosszú ideig tartó, részekre bontott méréssorozatban a középhõmérsékletek átlagának a szórása gyök(n)-nel csökken, így változatlan klíma esetén elég hegyes Gauss-eloszlást kellene kapnunk rá. Ezért van az, hogy jól megválasztott intervallum-hosszak esetén igenis kimutatható, és szignifikánsnak mondható lehetne néhány tized fok változás is a középhõmérséklet átlagában egy mai nappal véget érõ, és egy régi idõsor között, egy adott állomás esetén. (Ehhez ma már van olyan állomás, ahol van elég adat.) A baj az, hogy a régi, pontatlanabb mérések mérési hibái a számolás során ráterjednek a mozgóátlagra, és a változás mértékének hibáját ez dominálja (és mivel adott idõben csak egyszer mérhetünk, nem pörgethetjük vissza n-szer az idõt, így ez a hiba már soha nem fog csökkenni sem gyök(n)-nel, sem mással).
)
Hallgatás beleegyezés, úgyhogy lógsz nekem még a frontokat is berajzoltam neked...
még a frontokat is berajzoltam neked...
Jaja, de a modellek nagy része elég jól néz ki, jó kis összeáramlás lesz felettünk. 
Szerintem lejön jópár mm, ha lesz konvektív csapadék (márpedig úgy néz ki, lesz) akkor tubákra is nagy esély lehet.
Szerintem lejön jópár mm, ha lesz konvektív csapadék (márpedig úgy néz ki, lesz) akkor tubákra is nagy esély lehet. 
Huh! Nem gondoltam volna,hogy ez ennyire bonyolult is lehet!
Eddig abban a tudatban éltem,hogy az átlag hõmérséklet = adott idõ intervallumban mért hõmérsékleti értékek számtani közepe.
Eddig abban a tudatban éltem,hogy az átlag hõmérséklet = adott idõ intervallumban mért hõmérsékleti értékek számtani közepe.
Talán egy a Szolgálatnál dolgozó Metnetest kellene errõl megkérdezni.
A hónap elsõ felében huzamosabb ideig nem tartózkodtam itthon, sajnos nincsenek pontos adataim, 30 mm körüli a július eddig, de ez itt majdhogynem átlagosnak mondható.
A hõhullám óta több részletben 6 mm esett le, ez a nagyon kevés a többi országrészhez képest, emiatt van némi hiányérzetem.
Tehát ha már nem esik csapadék ebben a hónapban, akkor sem mondható extrém száraznak a július, a hónap elsõ hete miatt.
A hónap elsõ felében huzamosabb ideig nem tartózkodtam itthon, sajnos nincsenek pontos adataim, 30 mm körüli a július eddig, de ez itt majdhogynem átlagosnak mondható.
A hõhullám óta több részletben 6 mm esett le, ez a nagyon kevés a többi országrészhez képest, emiatt van némi hiányérzetem.
Tehát ha már nem esik csapadék ebben a hónapban, akkor sem mondható extrém száraznak a július, a hónap elsõ hete miatt.
Köszi a választ és a magyarázatot, sajnos ezekre már nem emlékszem, pedig jó a memóriám, de háát öregszünk. Igen én is így gondoltam, hogy az adott térség mikroklimatikus kiszámításhoz nem elég, így ahogy írtad egy ferdeségi helyzet áll fent.
...mert decemberig még változhat, értelek. 
...és a júliusi?
---------------------
Van egy aranyos kis Cb tõlem Ny-ra.
...és a júliusi?
---------------------
Van egy aranyos kis Cb tõlem Ny-ra.
Szívesen "cserélnék" Veled, különösen télen.
A holnapi nap minden bizonnyal megérkezik hozzád a jelentõs(ebb) mennyiségû csapi.
Én továbbra is várok türelemmel. [esõ]
A holnapi nap minden bizonnyal megérkezik hozzád a jelentõs(ebb) mennyiségû csapi.
Én továbbra is várok türelemmel. [esõ]
Na, akkor csak elõrukkolok vele -bár az én gondolataim a tieidnél sokkal "amatõrebbek" lesznek. A középhõmérséklettel nyilván azt akarjuk megállapítani, hogy az adott idõszak (pl. egy nap) mennyire volt "hideg" vagy "meleg", és összehasonlításokat akarunk tenni. Erre a két adatból (minimum és maximum) való átlagszámítás nyilvánvalóan csak korlátozottan alkalmas, mivel az idõjárás jellege szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy pl. a hõmérséklet 6 óra hosszat tartózkodott a minimum közelében és fél órát a maximum környékén, vagy fordítva (tudom, az ilyen hõmérsékletmenetek nem gyakoriak, de elõfordulhat ennél még cifrább is).
Érzésem szerint itt a görbe alatti terület nagysága számít, ami valószínûleg energiamennyiség. (Lehet, arra a kijelentésre, hogy a hõmérsékletfüggvény idõ szerinti integráltja energia jellegû, majd egypáran felszisszennek. Közvetett megfontolások alapján jutottam erre, bizonyítani nem tudom.)
Nos, szerintem a középhõmérséklet az a száméték, aminek nívóján futó vízszintes vonal alatti téglalap területe (az energia mennyisége) éppen megegyezik a hõmérsékletmenetet reprezentáló görbe alatti területtel. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha méréseink számát vég nélkül szaporítjuk és ebbõl átlagolunk. Minél kevesebb adatból állítjuk elõ az átlagot, annál nagyobb lesz a kettõ közötti eltérés -a hiba.
Érzésem szerint itt a görbe alatti terület nagysága számít, ami valószínûleg energiamennyiség. (Lehet, arra a kijelentésre, hogy a hõmérsékletfüggvény idõ szerinti integráltja energia jellegû, majd egypáran felszisszennek. Közvetett megfontolások alapján jutottam erre, bizonyítani nem tudom.)
Nos, szerintem a középhõmérséklet az a száméték, aminek nívóján futó vízszintes vonal alatti téglalap területe (az energia mennyisége) éppen megegyezik a hõmérsékletmenetet reprezentáló görbe alatti területtel. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha méréseink számát vég nélkül szaporítjuk és ebbõl átlagolunk. Minél kevesebb adatból állítjuk elõ az átlagot, annál nagyobb lesz a kettõ közötti eltérés -a hiba.
...persze, csak meghatódtam az imént a csigatévén látott vadasparkos 6 napos kismufftól...
És zivatarokat. De csak délnyugaton, a péntek másfelé is jól néz ki.
De csak délnyugaton, a péntek másfelé is jól néz ki.
A radarképen feltünt a Horvát tengernél egy masszív csapadék zóna. Az fog holnap itt esõt, zivatarokat okozni?
Napjainkban a középhõmérsékletet már elég sok adatból számolják ahhoz, hogy az pontosan közelítse a valódi átlagot, ami a T(t) folytonos függvénynek az adott idõszakra vett integrálja az idõszak hosszával elosztva. A szórásnégyzet pedig a T(t)-T_átlag négyzetének az integrálja lenne osztva az idõszak hosszával. Ezt térben minden pontban elvégezhetjük, de térbeli átlagolást ne csináljunk.
Tegyük fel, hogy ismerjük adott helyen a Gauss-görbe átlagát (m) és szórását (s), és ezzel az eloszlással generáljunk n db véletlen számot. Kérdés, hogy mi lesz az n db szám minimumának, maximumának, átlagának és a (min+max)/2-nek az eloszlása.
Az átlag eloszlása szintén Gauss-görbe lesz, m átlaggal és s/gyök(n) szórással (Lyndeberg-Lévy-tétel). A minimum és a maximum eloszlása kiszámolható, egymásnak az átlagra vett tükörképei. (Ha az eloszlás a Gauss-oshoz képest ferdeséggel rendelkezik, akkor ez nem áll fenn.) A (min+max)/2 eloszlása a két eloszlás konvolúciójának a fele, ami szimmetrikus (pl. Gauss) alapeloszlás esetén szintén szimmetrikus, és várható értéke az alapeloszléás várható értéke. (Ferde eloszlás esetén ez is ferde lesz, és a várható érték sem lesz egyenlõ az alapeloszláséval.)
Ismételjük meg k-szor az n db mérést. Mivel az alapeloszlásra igaz a centrális határeloszlás tétele, ezért a minimum és a maximum eloszlása Gauss-hoz tart, a (min+max)/2 pedig egzaktul visszaadja az alapeloszlást k tart végtelen esetén. Ez ferde eloszlásra is igaz.
A valóságban a probléma az, hogy a mérési sort nem végezhetjük el akárhányszor. Nem a teljes adatsort kell egyben vizsgálni, hanem a k db. adott hosszú (érdemes pl. évenkénti) részeinek n db. mérési eredményét felhasználni. Máskülönben kapcsolat nem állítható fel a szélsõértékek és az átlag között. A probléma gyökere a mikroklíma által okozott ferdeség az eloszlásban, ezt a centrális határeloszlás tétel eltünteti, de a szélsõértékek konvolúciójában benne marad.
A levezetést nem találtam meg, végigszámolni meg bonyolult lenne. k db sorozat esetén k dimenziós eloszlásfüggvényt kell gyártani, és feltételezve adott z szélsõértéket, annak valószínûségét kell kiszámolni k-dimenziós integrállal, hogy az összes változó kisebb, ill. nagyobb nála, és ez z függvénye lesz. A k-dimenziós sûrûségfüggvény r(x1,...,xk)=r(x1)*...*r(xk) független változók esetén.
Tegyük fel, hogy ismerjük adott helyen a Gauss-görbe átlagát (m) és szórását (s), és ezzel az eloszlással generáljunk n db véletlen számot. Kérdés, hogy mi lesz az n db szám minimumának, maximumának, átlagának és a (min+max)/2-nek az eloszlása.
Az átlag eloszlása szintén Gauss-görbe lesz, m átlaggal és s/gyök(n) szórással (Lyndeberg-Lévy-tétel). A minimum és a maximum eloszlása kiszámolható, egymásnak az átlagra vett tükörképei. (Ha az eloszlás a Gauss-oshoz képest ferdeséggel rendelkezik, akkor ez nem áll fenn.) A (min+max)/2 eloszlása a két eloszlás konvolúciójának a fele, ami szimmetrikus (pl. Gauss) alapeloszlás esetén szintén szimmetrikus, és várható értéke az alapeloszléás várható értéke. (Ferde eloszlás esetén ez is ferde lesz, és a várható érték sem lesz egyenlõ az alapeloszláséval.)
Ismételjük meg k-szor az n db mérést. Mivel az alapeloszlásra igaz a centrális határeloszlás tétele, ezért a minimum és a maximum eloszlása Gauss-hoz tart, a (min+max)/2 pedig egzaktul visszaadja az alapeloszlást k tart végtelen esetén. Ez ferde eloszlásra is igaz.
A valóságban a probléma az, hogy a mérési sort nem végezhetjük el akárhányszor. Nem a teljes adatsort kell egyben vizsgálni, hanem a k db. adott hosszú (érdemes pl. évenkénti) részeinek n db. mérési eredményét felhasználni. Máskülönben kapcsolat nem állítható fel a szélsõértékek és az átlag között. A probléma gyökere a mikroklíma által okozott ferdeség az eloszlásban, ezt a centrális határeloszlás tétel eltünteti, de a szélsõértékek konvolúciójában benne marad.
A levezetést nem találtam meg, végigszámolni meg bonyolult lenne. k db sorozat esetén k dimenziós eloszlásfüggvényt kell gyártani, és feltételezve adott z szélsõértéket, annak valószínûségét kell kiszámolni k-dimenziós integrállal, hogy az összes változó kisebb, ill. nagyobb nála, és ez z függvénye lesz. A k-dimenziós sûrûségfüggvény r(x1,...,xk)=r(x1)*...*r(xk) független változók esetén.
Emlékszel? Nagyjából az van, amire számítottunk. Pár 35 fokos maxi könnyen lehet még, csak nem mifelénk (szerintem még nálad sem).
Eltöprengtem a középhõmérséklet mibenlétén -eszembe jutott egy s más. Megírjam, ne írjam?
A végén még túl sok lesz az okoskodásból!
A végén még túl sok lesz az okoskodásból!
27,0 eddig a max, itt volt ma a legmelegebb az országban, végre napos csodaszép idõ volt.
És ahol a legmelegebb van, ott lesz az esõ.
Úgyhogy holnap a változatosság kedvéért megint esik
És ahol a legmelegebb van, ott lesz az esõ.
Úgyhogy holnap a változatosság kedvéért megint esik
jajjj!Még a hõmérséklettel csak-csak megbékélnék, de az, hogy holnap újra októbert idézõ szürkeség és esõ lesz, már sokkal inkább kiborító.
Aladinok sem egyformák, a horvát szerin beragad nyugaton, a szlovén szerint halad keletre.
Itt nem rohad semmi, nagyon jól jött minden egyes esõcsepp.
20-40 mm-rel vigyázz, lesznek helyek ahol 0 esik, viszont lesznek területek ahol valóban jó kis zuttyok lesznek...
Remélem le tudom mosni a kocsit a falu szélén egy jó kis multicellában.
20-40 mm-rel vigyázz, lesznek helyek ahol 0 esik, viszont lesznek területek ahol valóban jó kis zuttyok lesznek...
Remélem le tudom mosni a kocsit a falu szélén egy jó kis multicellában.
Újabb 20-40 mm esõt várok ide.Szépen nyílnak ki az almák a fákon.Magyarán rohad sokminden.
De legalább történik valami.
De legalább történik valami.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat