Kérdések és válaszok

Na olyan nekem sincs

Ez is lementve. Köszönet. Most már csak a CAPE és társai kiszámításához szükséges Excel táblázat kellene. De integrálni nem tudom, hogy tud-e.

Kedvet kaptam Te tábláédat látván és feltettem szerény kis excvel-lapomat, akik csak néhány adatra kíváncsiak, he-he!
Íme (a legalsó): Link

Ez igen, bõven übereli az én sima Td-számító excel-lapomat, ott csak Td, pot. hõm, Cu-alap magasság és kondenzációszinti p számítható, he-he!

Valamelyik nap meg akartam nézni, hogy mit takar ez az átszámító táblázat. Most le is töltöttem. Az internet tele van kincsekkel. Köszönet érte.

Nekem van egy saját készítésû Excel-fájlom ezzel kapcsolatban.
2 féle módon is ki vannak számolva a dolgok: egyrészt megadható T, RH és p és abbõl kiszámol kb. 20 féle különbözõ paramétert (ekvivalens potenciális hõmérséklettõl kezdve a vízgõz specifikus térfogatáig), másrészt pedig a régi állomási módszernek megfelelõen megadható T, Tw és p, és abból számolja ki ugyanezeket.
Ráadásul külön kiszámoltam vízfelszín és jégfelszín felett is.
Némelyik képlet elég bonyolult, de többször is le vannak ellenõrizve, azaz jól mûködik.

Szóval nem akarom magamat reklámozni, de szerintem mindeki számára jól használható.

Link
aztán katt az oldal legalján lévõ "Átszámító táblázat letölthetõ innen" feliratra

Én ezt írtam be excelbe még anno innen: Link

Lehet függvényt csinálni belöle:

Function Dew_point(T, RH)
a = 17.27
b = 237.7
Dew_point = (b * ((a * T / (b + T)) + Log(RH / 100))) / (a - ((a * T / (b + T)) + Log(RH / 100)))
End Function

RH -t szazalekban kell megadni

Én is átírtam Exceles formába:

=((LOG10(A1)-2)/0,4343)+(17,62*(B1))/(243,12+(B1))
=(243,12*(D1))/(17,62-(D1))
A1=RH, de itt a 30 % az 30, nem 0,3
B1=hõmérséklet
D1= az elsõ egyenlet megoldása

Remélem jó így. Van eltérés a kettõ között, de ezt az eltérõ tizedesjegy felhasználás számlájára írom, mert a logaritmus függvény elég érzékeny a kis tizedesbeli különbségekre.
Példa: 20 °C-os T és 30 % Rh esetén a Td-t a Te képleted 1,954-nek adja, a másik képlet 1,882-nek. Szerintem belefér.

Jah, azt elfelejtettem hozzá tenni, hogy az RH-értékeket tizedesben kell írni (pl 87% az 0,87), he-he!

Elõször nem tudtam, hogy miért ilyen magas harmatpontokat ad, de rájöttem, hogy a 30 % helyett csak 0,3-ed kell írni.

Ezt is lementem. Köszi.

Hú, a klasszikus Magnus-formulát hogy leegyszerûsíti, he-he!

Nekem excelben van meg, ez az eredeti képletekkel számol, másoljátok be oda:

=235*LOG10(C2*(HATVÁNY(10;(7,45*B2)/(235+B2))))/(7,45-LOG10(C2*(HATVÁNY(10;(7,45*B2)/(235+B2)))))

A B2 és a C2 a kért T és RH értékek.

Kösz!

Elsõre kicsit bonyolultnak tûnik.

szerk.: az Exceles is egész könnyûnek ígérkezik nagy informatikai tudásommal.

Phileas írta le nekem épp a minap, én meg beírtam gyorsan, de csak painttel sikerült.
Link

Hõmérsékletbõl és harmatpontból hogyan lehet kiszámítani a relatív páratartalmat?
Illetve e helyett az is jó lenne hogy T-bõl és RH-ból hogyan lehet kiszámolni a Td-ot.

Nagyon köszönöm.

Szlovén oldal, de csak 72h-ig van:Link

Esetleg tud valaki ECMWF-es csapadék elõrejelzést,ami szabadon hozzáférhetõ? A szlovák oldalt ismerem.
Elõre is köszönöm.

Persze, elnézést! Nem írtam a oda, hogy a légköri "áramlatokra" gondolok itt. Természetesen (de le is írtam) a Golf meghatározza a ciklonok erejét, intenzitását és levegõjének a milyenségét. A másik dolog amire gondoltam, hogy ez lehet egy öngerjesztõ folyamat, hogy a vastag jég felett kialakult hideg mag megfelelõ feltételek mellett lezúdulva erõsítik a ciklonokat így azok összetörhetik, csökkenhetik a jég mennyiségét. Azért írtam, hogy valószínû ok-okozati összefüggésben vannak a dolgok. Természetesen megfelelõ nyomáselrendezõdés mellett.

Nem fordítva? Hogy a Golf áramlat intenzitása határozza meg a jégborítottságot és a ciklogenezist a térségben?

A jégborítottság maximum mindig március közepére esik, kivéve ha nagy a ciklonaktivitás. Így nem meglepõ a március végi vastag és olykor nagy kiterjedésû jég. A Golf bizony befolyásolja a jégméreteket, nem tesz jót neki. Sok enyhe levegõt pumpálhat fel, megfelelõ nyomási mezõ elhelyezkedése mellett arra a térségre. Viszont ok-okozati összefüggése is van a dolognak, ha a hidegleszakadéások azon térséget érintik az áramlást is befolyásolhatják.

Vajon a jégborítottság mennyire okozata a Golf-áramlat intenzitásának szerintetetk?

Köszi!

Azért durva, hogy március végén még milyen tél volt!

Jogos, nem is néztem már márciusban.
Köszi!

1979 március utolsó 10 napjában összeért, úgy tûnik.

Ezt így elsõre nehéz megmondani.

Az elmúlt 30 évet tudtam átnézni, abból egyszer, 1997 februárjában ért össze néhány napra, akkor is épphogy és nem klasszikusan, csak az izlandi jégnyelv kapcsolódott hozzá a kelet-grönlandihoz.

Íme link (jobb oldalon az 1997-es helyzet, a bal oldalon pedig egy óriási jégborítás 1979 februárjából): Link

Ui.: Kár, hogy eme linken is csak 1978-tól van nyilvános archívum.

A Kelet-Grönlandi jég mikor érte össze utoljára Izlandal? Tudja valaki?

Értem.
De milyen jól jött volna az archív konvektív elõrejelzés megléte.

Közben rájöttem egy dologra, amit még majd javítok. Az 1013-as izobár É-i végét húzhattam volna párhuzamosabban az 1012-essel. A Dunától É-ra fekvõ részekre gondolok most. Meg az 1014-es É-i vége is lehetne párhuzamosabb az 1013-assal. É-Khg-nél.
Pitom: Így már világos.

Ja persze nem is kell hozzá az ekvipotenciális hõmérséklet, északnyugat felé csökken a hõmérséklet, ahogy a szél északi-észkanyugativá válik. Igazából ehhez meg kéne magát a folyamatot is vizsgálni...

Sõt, hasonlítsd csak össze a nyomásnövekedés súlypontját és a radaron látható zivatarrendszer intenzív részét!
Láthatod, hogy ott nõtt a legnagyobbat a nyomás, ahol intenzívebb gócok vannak! Ez teljesen normális!
Szóval a térképet jól rajzoltad fel!

Amit rajzoltál... az egy cq-térkép, csak kicsit "hétköznapibb" megfogalmazásban...

Én így csinálnám a konvergenciát, sõt GFS analíziseket megnézve még egy frontvonalat is berajzoltam, igaz Európai analízis alapján: Link

A hidegfront vonalát a nyugati szélirányok alapján és nagyjából a 850hpa ekvipotenciális hõmérséklet erõsebb csökkenésének vonalánál húztam meg, lényegében szólva a hullámzó frontnak ott egy hideg elõrenyomulása lehetett.

Ja az alacsonynyomású központ pedig egy idõkép nyomásanalízis miatt van ott! Egyébként egészen reális a szinop adatok mellett is, mert a környéken sehol nincs konvektív esemény, ennek ellenére a Balatontól nyugatra északkeleti az áramlás, Pécs környékén pedig nyugati!

Ez a cq térkép jól hangzik, csak nem tudom, hogy mit jelent. Ilyen meghívásnak nem lehet ellenállni. Jövõ héten valamikor szerintem tudnék jönni. De sajnos csak délután. Majd írok pü-t hétvégén, ha így megfelel Neked.
Szerk: Jó lenne egy-két szinoptikus a rokonságban.

Sehonnan! Az egyetemi oktatás nem gyakorlatias...
Ezt csak munka közben tudod elsajátítatni, még én se húztam ki elég térképet (európai kivágatút), amire azt mondanám, hogy tudnék analizálni...
Sok apró nüansznyi dolog van, ezt csak szinoptikusok segítségével lehet elsajátítani...

Nem rajzolnád be Te is a konvergenciavonalat painttel? Itt az eredeti: Link
Amúgy köszönöm a sok információt Neked is és Pitomnak is.
Pitom: Nem tudnál egy olyan könyvet ajánlani, amely kimondottan ezzel foglalkozik? Vagy Te mibõl tanultad anno? És hányadik évfolyam során? Ahogy elnézem, én ilyenrõl még sem ebben az évben, sem a következõben nem fogok tanulni.
Szerk: Az adatokat én rajzoltam a térképre, többször is ellenõriztem õket. Elvileg ennyi izobár van.

Vmi teknõnek kellene lennie, de szten nem tökéletes a nyomásanalízis sem,mert ilyen zivataros esetben sokkal sûrûbbek az izobárok általában...
én valahova szolnok körül egy kb.észak-déli vonalban húznám be...

De ha párszor bejössz az OMSZ-ba, odaadom szívesen neked a cq-térképeket,unásig húzhatod és analizálhatod

18UTC-kor a környéken egy zivatarrendszer foglalt helyet, az analízis térképedre felvázolt nyomási térképen is látszik a következmény, rövid idõ alatt +2 hPa-val nött a tengerszinti nyomás, ami a zivataros magasnyomás következménye.

Ugye a leáramlásnak köszönhetõen általában talajszinten nõ a légnyomás. Maga a zivatarzóna viszont egy összeáramlás eredménye lett, látni hogy a zivatar elõtt keletre délkeleti a szél... a zivatartól nyugatra pedig északi-északnyugati-nyugati.

Ez a teknõnek kinézõ nyomásmezõ valójában magasnyomású, ez eléggé becsapós lehet, de ennek ellenére is oda kell behúzni a konvergenciavonalat.

Ezekrõl sajnos még nem tanultam, így nem tudtam.
Akkor konvergenciavonalat se rajzoljak be? Mert ezen nem látok kimondottan nyomási teknõt. De mondom, én még csak "szeretnék érteni hozzá" szinten vagyok.

Ilyen kis térképekre nem isminden esetben szoktunk frontot húzni, mert nagyon nehéz analizálni ennyi adatból!
Ráadásula Kárpát-medencét körülölelõ hegyek mitatt a nyomásmezõ általában bolondos képet mutat, nem lehet prcízen ilyen kivágatú térképre frontot rajzolni...

De a knvergencia nem jó jelyen van, azt nyomási teknõbe húzzuk bele...

Azt akarod mondani, hogy Baja felé már ne húzzam be, illetve húzzam ÉK felé kicsit tovább, Szolnok és Paks között pedig kanyarodjon Budapest felé?
Erre az esettanulmányra gondolsz? Link
Meg még van ez is: Link
Szerk: Talán a Bp felé kanyarodás mégsem kell.

Szerintem a konvergencia ott van, ahol a zivatarrendszer. Ahol van a nyomásban az a hurok valahol amentén helyezkedhetett el. Végülis ez a 18utc-s kép, a synop adatok a zivatarok miatt vannak megzavarva!

Nézd meg, van egy példa a szupercella.hu áttekintõ esettanulmányában is, hogy hol helyezkedik el a konvergenciavonal.

Valamint nem csak az számít konvergenciának, ha ellentétesen mutatnak egymásra a szélzászlók, hanem a szélsebesség változása miatt is felléphet összeáramlás... ha egy nyugodtabban áramló légrészre gyorsabb jön.

Mit szólsz, ha ez alapján Link így húznám be a térképen a konvergenciavonalat? Link ( Ez még csak paint, még lehet módosítani. )

A Kelet-Grönlandi jég mikor érte össze utoljára Izlandal? Tudja valaki?

Hát igen, ott sok ilyen van. Volt egy idõszak, amikor kidobálták ezeket. Egyik évfolyamtársam bement kérni egy párat, de elküldték. Még jó, hogy Reisz András adott 1-2-t nekünk.
Nem kellene ilyet rajzolnom, a kiselõadáshoz nem feltétlen szükséges. De annyira tetszik, hogy most a hétvégén volt rá idõm és rajzoltam is egyet. Szóval inkább önszorgalom.
Majd, ahogy idõm engedi, rajzolok tipikus helyzeteket ( hidegfront halad át, mediterrán ciklon stb. ) Olyan könyvet/leírást még nem találtam, amely errõl szólna kizárólag. Esetleg ha ismer valaki ilyet...
Még nem húztam be a konvergenciavonalat, de néhány dolgot pontosítottam. Holnap estig legkésõbb kész lesz.

A múltkor, amikor jártam bennt az OMSZ-ben, a faliújságon ilyen frontanalízisek vannak kitûzdelve mindenhol, nagyon komoly, hogy ott kézileg berajzolják, tetszik az egész!

Egyébként neked miért kell ilyet csinálni, ha még nem tanították? Csak önszorgalom, vagy mégegy bizonyíték arra, hogy mit rontottak el a felsõoktatásban?

Amúgy sikerült már megcsinálnod? Ha igen, akkor muti meg nekünk!

Ez a 2008. május 20-i térkép: Link
Amíg nincs másik, addig nálam ez az etalon. Most tudtam meg, hogy zöld színnel kell berajzolni a konvergenciavonalat.
Az ilyen térképeket nem teszi elérhetõvé az OMSZ? Azt látom, hogy van egy frontanalízises térkép az oldalukon, de az Európa méretû. Mondjuk a teljes napijelentésben benne van, az meg megtalálható a könyvtárban.

Lehetne csinálni egy "historikus klimatológia" rovatot?

A debreceni állomáson szélcsend volt.
Csak tippelek: Kb. Paksot szelje át és vegyen egy gyengébb ÉK-i irányt a konvergenciavonal? Pécs és Baja között pedig le délnek?

Link Link Link

Egy dolog biztosan látszik, a konvergencia a Duna-Tisza közén, ahol sok zivatar keletkezett...

A frontanalízisek se vannak egybehangzó véleményen..., szerintem a harmatpontcsökkenés miatt, a front hideg része már valahol a Duna vonalánál lehet... aztán a Balatontól délre egy melegfronti rész van...

A frontvonal még 23-án 00 UTC-kor is csak valahol a nyugati határainknál volt a Bracknell térképe alapján, így 18 UTC-kor még ezen a térképen nem nagyon van rajta.
Az instab. vonal viszont elég szépen kirajzolódik náluk is, meg a te térképeden is elég jól behúzható.