Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Például ilyen (ez konkrétan nyárádi, tavaly júliusból):
AAXX 22201 12825 46/// /3503 10208 20106 39971 40130 52017 555 10052 55092=
Magyarországon mind a 35 szinoptikus állomás készít SYNOP-ot, de ebbõl csak 17-nél van észlelõ. A maradék 18 állomás távirata mind így néz ki. Láthatod, végül is benne van minden adat, amit az automata szolgáltatni tud. Attól, mert nincs észlelés, még SYNOP, csak hát nem túl sokat mond.
AAXX 22201 12825 46/// /3503 10208 20106 39971 40130 52017 555 10052 55092=
Magyarországon mind a 35 szinoptikus állomás készít SYNOP-ot, de ebbõl csak 17-nél van észlelõ. A maradék 18 állomás távirata mind így néz ki. Láthatod, végül is benne van minden adat, amit az automata szolgáltatni tud. Attól, mert nincs észlelés, még SYNOP, csak hát nem túl sokat mond.
Ha már ennyire belekeveredtünk:
Azt írtad,hogy a synopban több az adat,ill.Nyárád óránként készít synopot.Bocs,ha butaság:milyen részletes az a synop,amiben nincs felhõzet,jelenidõ,látótávolság?
Különben kösz !
Azt írtad,hogy a synopban több az adat,ill.Nyárád óránként készít synopot.Bocs,ha butaság:milyen részletes az a synop,amiben nincs felhõzet,jelenidõ,látótávolság?
Különben kösz !
És még valamit: az igazi problémát az jelenti szerintem, hogy hol az egyik állomás adatai férhetõk hozzá, hol a másikéi stb., vagyis ezekbbõl adódik a keveredés sokszor.
Ha pedig olyanra kerül sor a versenyben, mint Kecskemét esetén, az meg még dupla csavar a történetben. (Bár szerintem nem túl jó dolog két állomásról szedni az adatokat, de hát ha egyszer erre kényszerülünk...)
Ha pedig olyanra kerül sor a versenyben, mint Kecskemét esetén, az meg még dupla csavar a történetben. (Bár szerintem nem túl jó dolog két állomásról szedni az adatokat, de hát ha egyszer erre kényszerülünk...)
Inkább talán úgy mondanám, hogy a közforgalomba általában ezek kerülnek ki.
Ettõl persze még mindkét állomás minden órában ad SYNOP-ot.
Nyárád esetén ugye egyértelmû a helyzet, napi 24 távirat van, azaz egy SYNOP minden egész órában, és kész.
A repülõtéren este 20 és reggel 04 UTC között szintén óránként egyszer van táviratkészítés, mégpedig minden egész órában. Ekkor azonban valójában két távirat készül: egy, ami SYNOP-ként funkcionál, és egy, ami pedig METAR-ként (ezt nevezzük egész órás METAR-nak). Ez úgy lehetséges, hogy a táviratok "nyersanyaga" teljesen ugyanaz, csak éppen az eltérõ forma és tartalom miatt más dolgok jelennek meg a kettõben, és másképp. (Hogy életszerû példát mondjak, például T és Td esetén: ami a SYNOP-ban mondjuk ...10123 20078..., az a vele megegyezõ idejû METAR-ban ...12/08..., vagyis az alapadat ugyanaz, de más a közlés módja.) Ma persze ez a számítógépes korban nem jelent már problémát, az észlelt és mért paraméterekbõl a gép összerakja azt, amire az egyes táviratokban szükség van - és mint látjuk, egyszerre kétféleképpen is. Így tehát egész órakor tulajdonképen egyszerre mindig 2 távirat kerül továbbításra az adatforgalomba.
04 és 20 UTC között óránként 2 alkalommal van táviratkészítés a repülõtereken. Egész órakor teljes mértékben megegyezik a dolog az elõzõekben leírtakkal, "félidõben" pedig csak METAR kerül kiadásra (ez az ún. feles METAR, aminek a címzetes idõpontja rendre x óra 30 perc, valójában pedig az óra 10-15 perc közötti információkat tükrözi, mint ahogy a SYNOP és az egész órás METAR az óra 40-45 perc közöttieket).
Bocs, ha kissé szájbarágósan írtam, de így remélem érthetõ.
Ettõl persze még mindkét állomás minden órában ad SYNOP-ot.
Nyárád esetén ugye egyértelmû a helyzet, napi 24 távirat van, azaz egy SYNOP minden egész órában, és kész.
A repülõtéren este 20 és reggel 04 UTC között szintén óránként egyszer van táviratkészítés, mégpedig minden egész órában. Ekkor azonban valójában két távirat készül: egy, ami SYNOP-ként funkcionál, és egy, ami pedig METAR-ként (ezt nevezzük egész órás METAR-nak). Ez úgy lehetséges, hogy a táviratok "nyersanyaga" teljesen ugyanaz, csak éppen az eltérõ forma és tartalom miatt más dolgok jelennek meg a kettõben, és másképp. (Hogy életszerû példát mondjak, például T és Td esetén: ami a SYNOP-ban mondjuk ...10123 20078..., az a vele megegyezõ idejû METAR-ban ...12/08..., vagyis az alapadat ugyanaz, de más a közlés módja.) Ma persze ez a számítógépes korban nem jelent már problémát, az észlelt és mért paraméterekbõl a gép összerakja azt, amire az egyes táviratokban szükség van - és mint látjuk, egyszerre kétféleképpen is. Így tehát egész órakor tulajdonképen egyszerre mindig 2 távirat kerül továbbításra az adatforgalomba.
04 és 20 UTC között óránként 2 alkalommal van táviratkészítés a repülõtereken. Egész órakor teljes mértékben megegyezik a dolog az elõzõekben leírtakkal, "félidõben" pedig csak METAR kerül kiadásra (ez az ún. feles METAR, aminek a címzetes idõpontja rendre x óra 30 perc, valójában pedig az óra 10-15 perc közötti információkat tükrözi, mint ahogy a SYNOP és az egész órás METAR az óra 40-45 perc közöttieket).
Bocs, ha kissé szájbarágósan írtam, de így remélem érthetõ.
Ha jól értem kétféle synop van az óránkénti(reptér)és a 6 óránkénti(Nyárád).Most jut eszembe,hogy errõl már egyszer érdeklõdtem,és megállapítást nyert,hogy eléggé zavaros helyzet van itt...(logika erõltetett)
"Csakhogy a mi szabályzatunk szerint a szinop távirat a mérvadó,csak a felhõzet és jelenidõ esetében kellene a repteret figyelembe venni,mivel Nyárádon nincs észlelõ,csak automata !Csapadék ,szél és a T-k esetében a nyárádi szinopot kéne nézni,mivel a szabály ezt mondja ki !"
Igen ám, csakhogy a reptéri állomások egész órás METAR-ja tulajdonképpen SYNOP-ként is funkcionál. Azaz olyan állomásokon, ahol METAR és SYNOP is kiadásra kerül, egész órakor nem készítünk külön kétféle táviratot, hanem a kettõ adatai megegyeznek. Az más kérdés, hogy a METAR más jellegû információkat tartalmaz, mint a SYNOP.
Így pedig a pápai katonai állomás teljesen megfelelõ a verseny szempontjából. Ha jobban belegondolsz, nem is volna sok értelme, hogy ezt innen szedjük, amazt meg onnan, hiszen ennek nem túl sok a meteorológiai valóságtartalma. (Persze kivétel volt a kecskeméti reptér, ott sokszor rosszak a T-adatok.)
Igen ám, csakhogy a reptéri állomások egész órás METAR-ja tulajdonképpen SYNOP-ként is funkcionál. Azaz olyan állomásokon, ahol METAR és SYNOP is kiadásra kerül, egész órakor nem készítünk külön kétféle táviratot, hanem a kettõ adatai megegyeznek. Az más kérdés, hogy a METAR más jellegû információkat tartalmaz, mint a SYNOP.
Így pedig a pápai katonai állomás teljesen megfelelõ a verseny szempontjából. Ha jobban belegondolsz, nem is volna sok értelme, hogy ezt innen szedjük, amazt meg onnan, hiszen ennek nem túl sok a meteorológiai valóságtartalma. (Persze kivétel volt a kecskeméti reptér, ott sokszor rosszak a T-adatok.)
Sziasztok
ws2300-as mûszeren 2 légnyomás érték van (rel és abs) ... a relatív értéket tudom változtatni. Mennyire kell beállítanom? Pontosan mit is jelent az egyik és mit a másik érték?....
Tudom, hogy a google nekem is barátom, de lusta vagyok/nincs idõm rákeresni ......bízom benne, hogy ti értitek a kérdésem s gyorsan, pontosan tudtok rá választ adni
köszönöm
ws2300-as mûszeren 2 légnyomás érték van (rel és abs) ... a relatív értéket tudom változtatni. Mennyire kell beállítanom? Pontosan mit is jelent az egyik és mit a másik érték?....
Tudom, hogy a google nekem is barátom, de lusta vagyok/nincs idõm rákeresni ......bízom benne, hogy ti értitek a kérdésem s gyorsan, pontosan tudtok rá választ adni
köszönöm
Köszönöm a válaszokat.
Jól sejtettem,hogy Pápa a gyedi bíró !Sokszor más a pápai Tmin-max a WO-n és az OMSZ napijelentésében,ez a magyarázata !Csakhogy a mi szabályzatunk szerint a szinop távirat a mérvadó,csak a felhõzet és jelenidõ esetében kellene a repteret figyelembe venni,mivel Nyárádon nincs észlelõ,csak automata !Csapadék ,szél és a T-k esetében a nyárádi szinopot kéne nézni,mivel a szabály ezt mondja ki !
Jól sejtettem,hogy Pápa a gyedi bíró !Sokszor más a pápai Tmin-max a WO-n és az OMSZ napijelentésében,ez a magyarázata !Csakhogy a mi szabályzatunk szerint a szinop távirat a mérvadó,csak a felhõzet és jelenidõ esetében kellene a repteret figyelembe venni,mivel Nyárádon nincs észlelõ,csak automata !Csapadék ,szél és a T-k esetében a nyárádi szinopot kéne nézni,mivel a szabály ezt mondja ki !
Mivel konvektív csapadékról van szó akkor is hózáport kell használni ha percenként 5 pihe jön le. Jelen esetben nem az intenzitás a lényeg hanem a konvektív eredet.
Nyárád készíti a synop-ot, de a verseny a reptér adataira vonatkozik.
De ki készíti a szinopot és melyik állomás(Nyárád v. reptér)T-je,szele számít a versenyben?
A METAR az repülõterek repülõknek kiadott kevesebb adatot tartalmazó távirat.
Nincs benne annyi adat mint a szinopba.
Nincs benne annyi adat mint a szinopba.
Elnézést,ha megint köztudottat kérdezek,de a szinoptikus állomás távirata és a metar ugyanaz ?Pl.Pápán a nyárádi és a reptéri állomás távirata közül melyik a szinoptikus,ami az elõrejelzési versenyben mérvadó ?
Köszi a választ!
Akkor jól értelmeztem.
(viszont 2 nyugat-dunántúli észlelõtársunk rossz napra írta a hóadatot!)
Akkor jól értelmeztem.
(viszont 2 nyugat-dunántúli észlelõtársunk rossz napra írta a hóadatot!)
Az lesz a jó. 
Hóréteg: az adott napra vonatkozóan reggel 7-kor mért hóvastagság. Ha 7-kor nincs hó akkor természetesen 0cm.
Hóréteg: az adott napra vonatkozóan reggel 7-kor mért hóvastagság. Ha 7-kor nincs hó akkor természetesen 0cm.
Én eddig úgy tudtam, hogy reggel 7 órakor kell a hóréteget mérni.
Ezzel nincs is gond. De! Ha ma reggel (11.22.) 7-kor 1 cm-t mértem, azt az éghajlati naplóban 11.22-re rögzítettem. Ugye, ezt így jól tettem? /én így értelmeztem a helyes adatrögzítést/
(vannak néhányan, akik ezt 11.21-hez írták be és ez egy kicsit megzavart engem)
Ezzel nincs is gond. De! Ha ma reggel (11.22.) 7-kor 1 cm-t mértem, azt az éghajlati naplóban 11.22-re rögzítettem. Ugye, ezt így jól tettem? /én így értelmeztem a helyes adatrögzítést/
(vannak néhányan, akik ezt 11.21-hez írták be és ez egy kicsit megzavart engem)
Nem egyértelmû(talán nem csak számomra),hogy ha reggel 6 és 7 között havazik és lesz 2 cm hó és 1 mm csapadék,akkor a csapadékot elõzõ napra írjuk a havat meg a következõre ? Nekem ez így egy kicsit faramuci...
Sajnos nem, én mindig ezt szoktam nézni.
De ahogy megfigyeltem, mások is mindig ezt linkelgetik be.
De ahogy megfigyeltem, mások is mindig ezt linkelgetik be.
Nagyon köszönöm, abszolút meg lett erõsítve, amit laikusként kigondoltam, csak nem voltam biztos benne.
Egyébként nem ismersz más olyan képet, mint a CHMI-s SYNOP térkép, csak ami lefedi az egész országot?
Gondolom azért ónos esõt tüntetnek fel, mert úgy gondolják, a fagyott esõ az átlagembernek nem mond semmit.
chmi-n néztem, ott a térképen 79-es ww volt
De akármelyik is volt a kettõ közül, az állomás szintje felett így mindenképpen lennie kellett egy kis rétegnek, ahol a hópelyhek megolvadhattak.
De akármelyik is volt a kettõ közül, az állomás szintje felett így mindenképpen lennie kellett egy kis rétegnek, ahol a hópelyhek megolvadhattak.
Még Adaz-nak válaszolva ezzel kapcsolatban: egészen pontosan a légréteg hõmérséklete determinálja az adott nyomási szintek magasságát. Hiszen a hideg levegõ sûrûbb, a meleg levegõ pedig ritkább. Azaz hideg levegõben (és ilyen módon egy ciklonban, amely "hideg" képzõdmény) ugyanazok a nyomási szintek lejjebb vannak, mint meleg levegõben (és anticiklonban).
Ami viszont rendkívül érdekes: 19:00-kor, azaz pár órával a hózáporok után fagyott esõt észleltek az állomáson.
2 dolgot tudok elképzelni:
1. a magasban valamelyik szinten maradt - vagy éppen a frontvonal közelében az erõs átkeverés miatt valahogy bekeveredett - egy kis pozitív hõmérsékletû réteg,
2. az észlelõ egész egyszerûen nem tudta eldönteni, hogy fagyott esõ vagy jégdara hullik-e, ugyanis egyidõben a csapadékkal zárt köd volt, 100 m-es látással (bár ez utóbbi lehetõséget azért kétlem, hiszen nem éppen kezdõ észlelõk dolgoznak Kékestetõn se, azon kívül a hõmérséklet -1 fok volt, jégdara pedig általában pozitív hõmérséklet esetén fordul)
2 dolgot tudok elképzelni:
1. a magasban valamelyik szinten maradt - vagy éppen a frontvonal közelében az erõs átkeverés miatt valahogy bekeveredett - egy kis pozitív hõmérsékletû réteg,
2. az észlelõ egész egyszerûen nem tudta eldönteni, hogy fagyott esõ vagy jégdara hullik-e, ugyanis egyidõben a csapadékkal zárt köd volt, 100 m-es látással (bár ez utóbbi lehetõséget azért kétlem, hiszen nem éppen kezdõ észlelõk dolgoznak Kékestetõn se, azon kívül a hõmérséklet -1 fok volt, jégdara pedig általában pozitív hõmérséklet esetén fordul)
Utolsó kérdésedre a válasz: igen, természetesen egy ciklonban (vagyis alacsony nyomású területen) az adott légnyomású (pl. 850 hPa) szint alacsonyabban van, mint egy anticiklonban. Emellett a nyomási rétegzõdés a hõmérséklettõl is függ: azonos tengerszinti légnyomás mellett alacsonyabbra kerül a 850 (700, 500, akárhány) hPa-os szint, ha a légtömeg hidegebb. Épp ezért láthatóak a GFS térképein is a szint magasságát jelzõ vonalak, szépen kirajzolva a ciklonokat-anticiklonokat. Link - itt a fehér vonalak a 850 hPa-os szint magasságvonalai, a rajtuk lévõ számokat 10-zel szorozva kapod a 850 hPa magasságát méterben.
Egyértelmû, köszönöm. Így eshetett hó, ahogy esett is. A hozzászóló helytelen adatot közölt. Ja és minden kérdésem választ nyert!
Sziasztok!
Lenne egy olyan kérdésem, hogy mi okozhatta a havazást kora délután a Kékestetõn. Ez egyrészt megcáfolhatatlan tény, ugyanakkor az e köré csoportosuló hozzászólások között valaki említette, hogy a pesti szonda adatai szerint - legalábbis Pest felett - még 850 hpa-an is 4 fok körül van a T. Ehhez képest meg 1000 méteren akkor -1 fokot közöltek a Kékesen. Ekkora különbségek kialakulhattak-e, és erre mi magyarázat? légvonalban 100 km se lehet a két hely.
Lenne még egy lehet, hogy nagyon buta kérdésem: A légnyomás ingadozása befolyásolja-e, hogy hány méter magasan van az adott légnyomáshoz megadott hõmérséklet?
[néhány entert töröltem, szokás szerint. - moderátor]
Lenne egy olyan kérdésem, hogy mi okozhatta a havazást kora délután a Kékestetõn. Ez egyrészt megcáfolhatatlan tény, ugyanakkor az e köré csoportosuló hozzászólások között valaki említette, hogy a pesti szonda adatai szerint - legalábbis Pest felett - még 850 hpa-an is 4 fok körül van a T. Ehhez képest meg 1000 méteren akkor -1 fokot közöltek a Kékesen. Ekkora különbségek kialakulhattak-e, és erre mi magyarázat? légvonalban 100 km se lehet a két hely.
Lenne még egy lehet, hogy nagyon buta kérdésem: A légnyomás ingadozása befolyásolja-e, hogy hány méter magasan van az adott légnyomáshoz megadott hõmérséklet?
[néhány entert töröltem, szokás szerint. - moderátor]
Sziasztok! Hol találhatok olyan idõjárási térképet, amelyen fel vannak tüntetve a tõlünk É-Ényra fekvõ országok friss mért adatai? Tudjátok, arra a klasszikusra gondolok... Izobárok, és apró kis hieroglifák. 
Hmm, lenne egy kérdésem. Ha a Hétfõi peremciklon bejön, mennyi esély va arra, hogy itt a Duna-Tisza köze déli részén végig hó legyen, úgyhogy megmaradjon ( 0 fok körüli maximumra gondolok)?
Itt Link a spagettidiagramok címszó alatt olvashatsz róla. De egy bõvebb leírást én is szívesen olvasnék. Amit csak tudni lehet róluk.
Végre értelmes kérdések.
Végre értelmes kérdések.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégén újabb hidegfront érkezik
Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46
Szabályzat