Bioszféra

A  csalékony őzláb  helyesen Chlorophyllum molybdites. Ha  benézünk  a   lemezek  közé, napfényben látható  a  zöldes árnyalat. Öregnek  inkább  szürkés, a  húsa szelíden pirul, nem feltűnően, sajnos.  Szép  nagy  gomba, rendes  balerina-gallérral...  betyáros  gyomorbéltünetet  tud  okozni.  Sajnos  már  a  mi  utcánkban  is  láttam.  Amerikában az  egyik  "sláger", de  nálunk  is  gyorsan  terjed.

Igen, ez már szinte megszokott látvány. A nyári hőség, vizhiány miatt "alvóra kapcsol sok növény a túléllés miatt. "
Most, hogy megjött az "éltető eső," újra rákapcsol a tavaszi élettérbe, és kivirágzik. Persz ez csak részben látványos, sok a senyvedt virág. Ez csak egy túlélési jelzés.
Az ilyenkor legjobb, ha lemetszük ezeket a virág bogokat a tavaszi kötődött magszárakkal együtt, hogy ne gyengüljön le a növény. A tényleges ág alakító visszavágást meg hagyjuk kora tavaszra, márc.végére.

Másnál is kivirágzott másodszor az orgona?

Jöhet  még  galamb, pirulógaló,  molyhos  tinóru. Lila pereszke, árvégű  fülőke,  rákízű  pereszke,  Armillariella. - akkor,  ha  lesz  sok  eső. 
 Zalában  beindult a világító  tölcsérgomba  szezon,  idén  se  megyek  ki  gombázni  (nem  lesz  időm  ) A  jónép  rókagombának  hívja,  hát  találó is.
Vigyázzatok a párducgalócákkal,  és  sajnos  még  gyilkos  is  jöhet  elő...  Terjed  az  országban  a   zöldes  árnyalatú,  hánytató  hatású  csalékony őzláb (syn. "kerti  őzláb")   (Chlorophyllum  brunneum) - keressetek  rá  a  MIGE  lapon,  van  sajnos  elég  munka  nélküle  is.  Aki  fáról  gombát  szed, tudjon  rá,  hogy  sisakgomba (turjángomba)  lehet (Galerina  sp.) -  ne  csináljatok  munkát  nekünk 

Szia! Tapasztalat szerint nem elég az eső, kell(ene) hozzá azért a meleg is, ami beindítaná a páradús fülledtséget. Nekünk is van a Bükk déli részén egy bejáratott helyünk, nincs még vargánya ott sem.
A csendes, áztató eső is hiányzik, ezek a záporok-zivatarok, amik hiába olykor nagy mennyiségűek, de rövid időn belül hullanak le, ezáltal nem tudnak beszivárogni a földbe, hamar lefolynak a domb/hegyoldalakon. A holnapi, holnaputáni esőzések után kellene a 25-28 fok, az biztos segítene, de nem igazán várható ilyen meleg sajnos...

Ma kitekertem a Bükkbe oda ahol szoktam gombát szedni (anno) vargánya, róka, keserű, galamb ,őzláb, császár,piruló galóca.
Semmit sem találtam. Pedig eső volt, de lehet ez még kevés volt?

Szerencsére van nálunk mit (nem az enyém):

Hü, bocsánat, egy nagy léptékü teruletröl van szó. Ez már túlhaladja a képességeimet, esetleg tanáccsal szolgálhatok. 
Tudva van, hogy a száraraz hónapokban a nitrogén felvétele szenved nagy hártrányt. A VÍZ hiánya, mint közlő futószalag, elég rerongyolódott. 
Namost,  akkor is valami pár liter.. fiatal csemetéknél 5 l/ 50 cm. kitányérozás, ha lehetmne 10 liter, / bucka, aranyat termel.,---vegyes lomtrágya, (nem a lombra. hanem az öntözövizbe!)  -- nehogy még lefoorázzuk a leveleket.
Vegyes összetétel ügye a 8-5,6-4, de lehet most már a foszfor (P), és a (K) kálium felé vinni, a termés és a fagy állóság irányába.

Köszi a tanácsot, mindent kipróbálok, egyelőre nem romlott az állapota
Nem karácsonyfa lesz, a fél hektárra ültetett vegyes-kevert erdőm oszlopos tagja lenne, kb 300 facsemetét ültettem eddig,  40 fajból keverve az elmúlt 4 év során, de sajnos azóta sem volt egy jó csapadékos év. Amit nem a szárazság gyötör azt meg nyirbálják az áprilisi ,májusi fagyok évről évre, 30-50 centis csemetékről van szó, de lassan " kinövik" magukat aztán jöhet a többi, van még hely

Másik dolog, a saját csili paprikámon látott jelenés.
Pár éredő- pirosodó paprikán látni amolyan lukakat, a parika közepén, de ha kinyitottam, semmi pete-kukac nem látszik. Érdekes. Valami "firkáló bogár" eszi meg az oldalát? Néhol a leveleken látszik ez a kerek berágás.
info esetleg a csilikert.hu oldaláról?

Szerintem ugye a nagy szárazság tesz be sok sekély gyökerű növénynek. 
Nagyon óvatosan tőle 30-40 cm-re kaparj körbe 20cm-es gyűrűt, és akár a disznövény boltban is kapható NPK-általános "folyékony" (injekció, gyorsabban hat) locsolóvizzel, de a keverési arányokat nagyon betartva, ( szerintem  8-10 liter/ 5 ml.  NKP+ egyéb simsz- masz, mikroelemek ) amik talán feléllesztik a fenyődet. 
Amúgy látszik a csúcsrügyek alvó  állapotán, hogy  nem adja fel. Hajrá ősszel, remélem nem a karácsonyi asztal disze lesz.

Koszi

1.) szerezzél mikorrhizás  gombát, és ásd  be  alá.
2.) próbálkozzál  Atlasz-cédrussal, mandulafenyővel,  görög  jegenyefenyővel vagy kaukázusi  jegenyefenyővel.

Sziasztok, szerintetek ezt a kis fenyőt mèg meg lehet menteni? Ez már az 5. sajnos..



A kukorica nálunk még mindig tartja magát úgy ahogy.

Az őszibarack fámra idén se lehet panaszom, megint akkora termései vannak, hogy piacon és boltokban se látok ekkora méretűeket. Augusztus 1 óta kb. megduplázódtak a gyümölcsök méretei: (persze locsolom őket rendesen)

Augusztusban már a birsalma bokrot is elkezdtem locsolni, rengeteg termés van rajta, remélem megnőnek és beérik rendesen októberig.


A másik véglet, hogy nálunk nagyon rossz állapotban vannak az orgonák.  Soha nem láttam még így őket. Lógó majdnem sárgás-barna színűek a leveleik, de nem száraz levelek, hanem fonnyadtak. Van egy két ága, ami zöldebb, mellette van egy diófa, amit locsolok, biztos ezért az a része több vízhez jut:
(kicsit későn fotóztam már és mobillal, úgyhogy a képek nem valami tökéletesek)

Elvileg elég jól locsolva van a fa, de a fenti részén egy ágon igencsak elkezdett sárgulni és hullani a levél. Több tápanyag vagy több víz kell inkább?

A tavaszi ablakban dédelkedett paprikáim ma, az udvari autó-beállo szerény fal melletti szférájában. Ebben a hőségben, és szárazságban 2 naponta 1 liter víz, a cserépbe. Túléljük, ha van VÍZ. Nagy kincs. Persze én jó helyzetben vagyok, a társasház fsz. csapjából. És csak 8 liter, két naponta.
Tegnap volt egy kóbor zapi, majdhogy 20 ml. esett. Áldás!

Ne csodálkozz, hisz tele van a hasa csapvízzel....

A szalakóta meg a darázsölyv mindent visz

Nagyon jó összeállítás!

Nálunk a molnárfecske és füstifecske van a legtöbb, előbbinek 30 fészke van a házunkon körbe, utóbbinak csak 5-6. Most már esténként és hajnalban százasával repkednek felettünk. Minden évben akad 1-1 fióka, amit kézbe vétel után sikerül feldobni, hogy megtanuljon repülni. 
Szeretem fotózni is őket: Link  A vízi madarakat mondjuk nem itthon fotóztam.

Majd tél végén szeretnék kirakni két mesterséges fészket, amivel az elsődleges célom, hogy búbos bankát csalogassak a kertbe költeni. Őket is szeretném sűrűbben látni.

Nálunk kb. 1 hete a kajszifánkon volt nagy hangzavar. Ott volt a fán a nagy fekete macskánk és meglehetősen hangosan kiabált vele egy szajkó (szerintem nálink (is) lakik). Először azt hittem, hogy a macska (Kájdi a neve) elkapta, de közelebb menve láttam, hogy csak veszekszenek.
Azt hittem ennél jobban félnek a macskától.

Őt mentettem ki az imént a (csapvízzel teli) esővizes hordóból. Már nem sok lett volna neki hátra....

Legalább 5 cm, hatalmas, kövér példány 

Budaligeten  egy nagy  fenyőfából  hallom, kerékszisszenés,  csavarhúzás,  berregés, kalapálás...  nézem, öt  szajkó  karaokizott.  Három  elrepült,  a   kettő  csökkentett  szólamokkal,  folytatta.  Mondom  húgomnak:  "ne  csodálkozz,  van ott  egy  autószerelő  műhely."  - A  heavy  metal  úgy  látszik,  náluk  is  bejön...  Az  énekes  rigót  arról  ismertem  fel,  mikor átutazott  náluk,  hogy  a  dalában  refrénként  a szomszéd medence-szivattyúja szerepelt. Rió-flórió-grm-grm-grm-Rió-flórió...

Ezek a mátyásmadarak a frászt hozzák rám mindig. 3-4 feltelepszik a hatalmas cseresznyére, és mindenféle hangokat adnak ki. Jó tudom, hangutánzók.

A  cédrusok  pikkelylevelét  könnyű  megismerni,  fehér  törzsűt  nem  ismerek. A  kínai hibrid  nyár  fehér  törzsű, a hazai, homokon honos fehérnyár  fehér  törzsű,  a nyírfák többsége  fehér  törzsű. Leveléről  közeli  fotó  van?



Tudja valaki ez milyen fa? 
Fehér a törzse, tehát nem jegenyenyár. Valami cédrus lehet?
Bocsi a képminőségért!

Zöld  küllőt  láttam  reggel  gyomlálás  közben, igaz  itt a  keserűvíz-telepen  egész  sokféle  madár  lakik...  ki  korán kel, zöld harkályt  lel.

Ha szerencséd van gyurgyalagot is láthatsz, bár az mondják nincs Fundoklián évek óta. Én még láttam ott bőven.

A cikkből
"A kísérleti területek közül az egyik legmeglepőbb a Rákóczi híd pesti hídfőjénél található rézsű volt: „Érdekes, hogy ez az egyik legszuperebb vadvirágos rétünk, a botanikusok is a fajgazdagság csodájára jártak itt”

Érdekes, pláne ha az emberfia nem emlékszik, hogy ugyanezt lejátszották talán 2003 nyarán, amikor a budai hídfőnél egy fogolypár miatt nem nyírták a füvet egész nyáron. Hihetetlen volt még nézni is minden nap (biciklivel jártam), ami ott történt. Azaz a sok-sok fajta színű vadvirágot. Akkor nem vonták le a tanulságot, következő évben újra legyalulták, minta mi se történt volna.
/lehet 2010-ben volt, akkor bocs, bár sokat talán nem változtat a dolgokon/

Hamár... akkor egy kép alább a mi méhlegelőnk egy részéről (háttérben az idei fejlesztéssel, azaz 1-2 "rózsakapu" lett a felesleges akácrönkökből):

Fenn a  dombon  törpe  nyárfa-erdő
sárgul  a  királydinnyés   homokban.
Oda  fészkel  a  visító  vércse,
gyermekektől  nem  háborgatottan.

(Petőfi)  - a  szarka-tapodta  nyárast is  a  tüske  védte...

Mindkettőt elég jól ismerem sajnos, ősszel az Alföldön tájfutóként versenyezve rendre az egyik legbosszantóbb és legfájdalmasabb szúrós kis görcsök ezek. Beleragad a zokniba, és bármennyire is nyomná az ember, muszáj megállni kiszedni, annyira szúr. Háziállatoknak biztos, hogy rémálom...

Régen, 10 éve alig tudtuk,győztük rendelni a bicikli belsőket, rengetegen jöttek vásárolni ilyentájt, augusztusig. Királydinnye-bicikli út Majsa fürdő felé...

Életemben  először  láttam  Cenchrus  incertus-t (átoktüske) -és  mindjárt  Bp. XI. Kelenföldön, egy újonnan  ültetett  kis  fa  tányérjában.
Hamar  kitéptem...  és  kukáztam,  remélem  nem  fog  itt  elterjedni...
Képzeljetek  el  egy  rendes  kalászos  pázsitfüvet,  aminek  a  kalászában  kicsi  királydinnyék  vannak!
Zöld még,  de  engem  is  jól  megszúrt.  Hogy  örülnének  egy  ilyennek  a  kutyulik...

A házi méhlegelőnk...elsősorban a poszméhek "legelnek", de van saját "kolibrink" is.



két hetesek, már a bokor külső részén...

Tegnap kénytelen voltam megpiszkálni egy lopódarázs fèszkèt,2 dajkapók potyant ki belőle, legalább is a duci biztos az,a másikba nem vagyok biztos.
Természetesen még éltek,csak levoltak zsibbadva 
Pár évvel ezelőtt egy keresztespók méretű Sárga Dajka került elő a lány bicikli ülèse alóll 

Kis mellékszálként meg a méhlegelős témára is felülve, a tízker déli fele kifejezetten sok zöldfelülettel bír, gyakorlatilag "hozza" az általad írtakat (kivéve talán a fecskék, bár vízfelületek közelében velük is találkozni, de ők távolabbról járnak ide kifejezetten a víz miatt; illetve egy-két fajban van még "elmaradás"). Az Újhegyi-tavon (=Guttman-tó; ami azért finoman szólva sem egy természetközeli vizes élőhely, konkrétan 30 méterre a partjától csörömpöl egész nap az egyik legforgalmasabb fővárosi autóbuszjárat) simán fészkel a vízityúk, de szűk hónapja még egy csörgő réce hímmel is találkoztam. Sőt, kissé kitekintve, két hete a járókelőktől szó szerint fél méterre rakta éppen tojásait egy mocsári teknős.
Közben eszembe jutott a csóka, mint bohókás kis urbanizálódott madár, Szegeden figyeltem fel rájuk először, de mindenütt ott vannak. Egy dolmányos pár napja "támadta meg" a kutyát sétáltató páromat, gondolom "rossz helyre" tévedt... A kis fakopáncsok konkrétan a panelek szigetelésébe is vájják a lyukakat, olyan hangja tud lenni ahogy megsorozzák, mintha géppityuval lőnének... Az egyik fészekalj amúgy éppen egy járda feletti faodúban hangoskodott pár nappal ezelőttig, de már kirepültek... A zöld küllőn szoktam meglepődni, egészen gyakran látom sasszézni, pedig - elvileg - félénk madárról van szó, ahogy búbos banka is akad, főleg a csendesebb időszakokban.
Szóval ha csak egy kis teret is kapnak az alkalmazkodóbb fajok így vagy úgy megtalálják a helyüket a városokban is. Élni és élni hagyni...
Persze nincs párja annak, amikor hazaérve az Ipoly-völgyben mindenféle-fajta állat-növényvilággal találkozik az ember.

Az szép! Én nem ismerem őket, de itt elsősorban feketerigók vannak (folyamatos az éneklés, imádjuk), aztán elég gyakran szarka, illetve szajkó is előfordult pár. Galamb is van a környéken persze. Ezen kívül nyilván van sok más, de nem vagyok annyit kint illetve nem figyelem őket direktben, ezért nem tudok ilyen listát prezentálni. 
Az biztos, hogy vannak mások is, elég közel a tájvédelmi terület.

Anyóséknél Balkányban rengeteg fecske él a házon és melléképületeken is, nagyon hangulatos
Sógoréknál Nagyrábén meg körben rengeteg a gólya, a kertben is sokszor gyalogolnak. Nem csoda, van ott 1-2 mocsár a Berettyó mellett.

De jó, még sosem vetettem erről számot  Na lássuk!

Állandók (mármint nálam a kertben, nem az Medencében): vörösbegy, ökörszem, széncinege, kékcinege, fenyvescinege (ez utóbbi 3 faj minden évben rendszeresen fészkel a kihelyezett odúkban), barátposzáta, házi rozsdafarkú, kerti rozsdafarkú, szajkó, szarka, balkáni gerle, feketerigó, karvaly, egerészölyv, házi veréb, mezei veréb, őszapó, barátcinege, csuszka, nagy fakopáncs, kis fakopáncs, 

Átmenetiek: örvös légykapó, sárgarigó, macskabagoly, fülemüle, örvös galamb, meggyvágó, énekesrigó, füstifecske, sarlósfecske, zöldike, tengelic, erdei pinty, búbos banka, seregély, zöld küllő, vetési varjú, dolmányos varjú.

Biztos kimaradt 1-2, meg biztos van olyan,  amit nem ismertem fel, de azért látszik, hogy nem a betonba' lakok

Méhlegelők fajszáma megnőtt Budapesten 1 év után: Link
Remek kezdeményezés, de gyanítom van sokaknak ellenérzése, ha csak abból indulok ki, hogy milyen sokat kell küzdenem a szüleimmel, hogy ne tekintsenek egy (amúgy virágos növényekkel teli) gondozatlan területet "gazosnak". (Vagy ne égessék el az avart. Vagy ne gyomirtózzák le a füvet...) 

Mondjuk a Kőszegi-hegység vagy az Őrség megérne egy misét. Nem is értem, miért Mátraszentlászlóra ment táborozni unokahúgom.

Itt a Karancs oldalában semmi varesz, róka egy marékkal...  Kellene még eső bőven...