Kérdések és válaszok

Nem is adnék ködöt, nem is írtam, de ebben a helyzetben, amikor az elõzõ órák ködtakarója elkezdett felszállni, és akkor még csak a villanyoszlopok tetejénél volt az alja, én arra nem adnék 8 St.-t, mert az még nem az. Ha idõvel fentebb megy és beáll akkor igen, de ebbe a helyzetbe amit Vikarel tálalt, én a nem meghatározhatót tenném, rá 20 percre már lehet, hogy 8 St, vagy már derült, de persze én ezt csak saját kútfõbõl, a tanultak jobban tudják.

Amint a vízstzintes látás 1 km felé nõ, az bizony biztos felhõalap lesz.

Felfelé nem adhatsz meg "ködöt", mert akkor azt is mondhatnám az Ns-re, hogy felfelé meg 800 m a látótávolság, nem tudom mi van felette, így Ns helyett zárt ködöt adok. Amúgy nincs ebben olyan egyértelmû definíció. Pitom leírta a minap a moderátoros fórumban. Kérdezd csak meg Contit

Nem vagyok benne biztos, mert ebben a helyzetben gondolom az volt, hogy a köd elkezdett felszállni és nem biztos, hogy 8 okta St.-t lett hanem csak egy vékony réteg, mert a villanyoszlopok magasságát írta.
Az nem lehet a felhõalap ahogy írod.
nem meghatározhatót tennék be.

Aham. Köszi.

(Miért kell ezt kiszürkíteni?) Fel nem foghatom, hisz segített.

Tavaly volt külön napló.

Idén is lesz "ereszed el a hajad party" az észlelési naplóban holnap este 6 órától?

Szerintem is a borult a helyes, mert a köd a vízszintes látásra vonatkozik. 8 okta St neb Már csa azért is, mert ilyen alacsony felhõalapot ritkán ad az ember fia

Szegény vikarel. Most mit adjon? Reméljük kiderül a helyes megoldás, bármelyik is legyen az.
Felhõalapnál a 0-ás kódszám a 0-50 méteres felhõalapot jelenti.

OK!

Átállok arra!

Nem lesz jó sosem, mert mint ahogy a Jani által linkelt oldalon láthatod, a formula még véletlenül sem lineáris. (amúgy egy másodfokú differenciál egyenlet megoldása). Így a váltószámozás nem jó. Bár attól függ milyen pontosságra törekszel. Ismerve téged, használd a barometrikus magasságformulát

Én borultat adnék erre, 8 okta St-t.

Nem teljesen biztos. Ha elég jól megtudja határozni a felhõalapot szerintem borult égbolt is jó, természetesen jelenidõ (köd) nincs, mert a vízszintes látás 1km feletti.

Nem meghatározható, hiszen nem tudod mi van fölötte.

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem:Ha a vízszintes látótávolság több mint 1000m, de pl. a villanyoszlopok, magasabb épületek teteje ködben van, akkor az égbolt borult, vagy nem meghatározható?

Elõre is köszi a válaszokat.

Ebben szerepel a barometrikus magasságformula: Link
A sûrûséget pedig át tudod számítani hõmérsékletre.
ró=légnyomás/gázállandó * hõmérséklet

Olyat keresek, ami figyelembe veszi a hõmérsékletet is. A mostani észlelések tele vannak hibás légnyomásadatokkal, és az a tippem, hogy ez a hõmérséklet figyelembe nem vétele miatt van. Ezt akarom ellenõrizni. Arra már rájöttem, hogy a METAR táviratokban más légnyomásadat van mint a SYNOP-ban. Itt nálunk 2 hPa-t is eltér mostanában a METAR és a SYNOP érték, aminek az lehet a magyarázata, hogy a SYNOP-ban QFF van, a METAR-ban QNH. QNH egyezményes légkör alapján számított adat, a QFF valószínûleg nem (sõt szinte biztos). QFF-re viszont kellene a képlet.

Mondjuk ez nem tûnik jónak, utána számolva mert a reggeli synopot alapul véve, ez a váltószám 7,55-re jön ki.

Én ezt használom, ha synopot írok, azt hiszem jó.

8,22 m.-ként 1hPa a változás.
Ez át van számolva a 27 lábankénti 1 hPa-ról.

Bõvített észlelésnél a látótávolságra mész,és bejelölöd a zárt ködöt.Égképre nem meghatározhatót,idõjárás jellegére pedig ködöt adsz.

A bõvített észlelési felületnél köd-jelenidõt, és "nem meghatározható" felhõzetet teszel. Ilyenkor két köd ikon jelenik meg.

Tudtok adni egy képletet, amivel a tengerszintre számítják át a légnyomást a meteorológiában? Ha jól láttam QFF-nek, vagy MSLP-nek szokták hívni. Wikipédián van valami, de nem tudom azt használják-e.

Sziasztok!

Arra tudna nekem valaki válaszolni,hogy miért nem müködik az oldalon a részletes elõrejelzés?

köszönöm,ha válaszol valaki,további szép napokat mindenkinek

Talán a "bõvített észlelési felület" funkcióval? ...

Hogylehet az észlelésnél a FELHÕZEThez ködöt tenni?

Ez nem ennyire szimpla. A hõmérséklet és a csapadék közt van összefüggés, de vannak olyan helyzetek, amikor mínuszban is esõ esik (ónos esõ), és plusz fokokban hó (pl. hózápor, fõleg azok elején).

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#59223 - 2008-12-29 21:57:06)

Ha az OMSZ friss elõréjbe a hõmérsékletek nappal fagypont alatt lesznek szinte egész hónapban akkor ez alapján amit mutat csapadékot az mind hóban jöhetne le? szerk elnéztem az egészet ezt lehet törölni

Rendben! Januárban legyártom a térképeket - több forrásból készült lesz terveim szerint. A légnyomásos térképek biztosak, de a többi még necces.

Huhh, hát ez fantasztikus lenne! Azt hiszem mindenki megtalálná azt az idõszakot, ahonnan csemegézhetne. Én legalábbis nagyon örülnék neki!

Vannak légnyomás rekonstrukciók - többféle - és van geopotenciál rekonstrukció is. A kettõbõl származtatható egy virtuális hõmérsékleti mezõ, amely nagyjából a 700 hPa-os szint hõmérsékletével egyezik meg - ha 1000 és 500 hPa közötti rétegre számítják.
Nekem mindegyik adatmezõ megvan - kutatásaimhoz szükséges. Ha gondoljátok valamelyik nap - januárban már csak - legyárthatnám ezeket a havi térképeket és honlapomra felhelyezném. Légnyomás lenne 1648-ig visszamenõleg is meg 1854-ig visszamenõleg is. 500-as geopotenciál szintén 1648-ig. Mondjuk minden hónapra legyártani és minden évre elég sok tárhelyet vesz igénybe, de mondjuk elsõ körbe a téli hónapokra lenne idõm megcsinálni.
Ha van rá igény januárban hozzá látok a gyártásukhoz. Választ elõre is köszi.

Sõt, ha van rá mód és lehet ilyet kérni a metnettõl, szerintem ide a metnetre is felkerülhetne. Én vállalom a havi térképek legyártását.

A WZ-n csak a légnyomástérkép van meg 1881-tõl kezdve, de gondolom azt ismered.

A többire én is kíváncsi lennék.

A WZ-n 1948-ig visszamenõleg megtekinthetõk az 500hPa-os geopot./légnyomás térképek, valamint a T850 térképek.

Kérdés: fellelhetõ-e a neten hazánkat is mutató összeállítás, ahol 1948 elõtti térképeket is találhatok???

Köszönöm a választ , érthetõ volt ! Remélem idén is lesz valami hasonló legalább!

Röviden tömören válaszolok, ha már a nagy hószakértõk nem néztek be a fórumba
Elõször is valami komoly ciklon... A legnagyobb nedvességtartalommal hozzánk a mediterrán térségbõl érkeznek, az ún. genovai ciklonok. Elsõdlegesen ez kell akkora hóhoz.
Ad2., Kellõen hideg levegõ, még a ciklon elõoldalán is, hogy a meleg szektorban se esõ essen...
ad3., ami már csak a hab a tortán: blocking. (ami azt jelenti, hogy a ciklon nyugat-keleti irányú elmozdulása akadályozva legyen, hiszen akkor van a Kárpát-medence felett tartós csapadékhullás).
Remélem alényeg érthetõ)

Az elsõ újdonság. Köszönöm!

Itt vannak régebbi radarképek is(van benne sajnos hiány): Link
Itt vannak 1948-ig visszamenõleg T850 hPa és 500 hPa geopot(vagy mi ) térképek: Link
Itt pedig Német adatok 1876-ig visszamenõleg, bár akkor még csak 1-2 városból van adat:
Link
Ennyit tudok segíteni!

Hol lehet több évre viszamenõleg mért adatokat, térképeket (radarképek is) találni? A met.hu-n? Másutt?
Elõre is köszönöm!

Akkor jól gondoltam, hogy vmi zavar lehet ott az erõben )

Sziasztok én új észlelõ vagyok . Szeretnék egy-két kérdést feltenni az 1987. január. 5-i idõjárással kapcsolatosan. Engem az érdekelne hogy milyen idõjárási helyzet kell ahhoz hogy akkora havazás kialakuljon az ország jelentõs részén, és hogy idén fel állhat-e ez a helyzet? Elõre is köszönöm!

Köszönöm szépen,igazán kevesek vagytok
Majd jövök még a bugyuta kérdéseimmel ám

Nyugodalmas jó éjszakát mindannyiótoknak,sziasztok

Érdekességképpen visszakerestem: tegnap ilyenkor az OMSZ szerint -5,7 °C volt, az oldalon viszont akkor is -10...Szóval valószínûleg rossz.

Hmmm...ez valóban érdekes...

Összehasonlításképen OMSZ-adatok a legutolsó órában, azaz 17:40-kor:
- Nagy-Hideg-hegy: -6,2 °C
- Kékestetõ: -8,3 °C
Emellett ma a minimum is 2 fokkal volt alacsonyabb Kékestetõn.

Az a jelenlegi -10 °C szerintem egész egyszerûen rossz adat. És ha mindig ez van, akkor pedig valószínûleg szisztematikusan rossz a mérés.

(Persze végül is lehetne, hogy tartósan alacsonyabb a hõmérséklet, de ahhoz hidegpárnás helyzet kéne, vagy az, hogy a Börzsönyben jó vastag hótakaró legyen, a Mátrában meg semmi)

Vki szagértõ segitsen egy kicsit. A másik oldalon a Nagy-Hideg-Hegy mindig 2 fokkal hidegebb, mint Kékes, pedig 150 méterrel alacsonyabb. Ennyire más az éghajlata, vagy ennyire rossz a mérõ?

Gondolom LAM és Myloh tudna segíteni

Én meg arra lennék kíváncsi, hogy miért nem válaszolnak az e-mailreimre, a pólót sem küldték el, pedig már 13-án átutaltam nekik az összeget, azóta írtam nekik, hogy hol késik, de máig sem válasz, sem póló nem érkezett!

A szupercellásokhoz lenne egy olyan kérdésem, hogy ebben a zivatarmentes idõszakban mit csinálnak? Dolgoztok valamilyen fejlesztéseken, vagy javában tart a téli szünet?

Áhá! Akkor korán kelt. Hát nem semmi mindenesetre

MetNet talira ment, reggel.

Kerekrobi valóban ilyen korán kelt (késõn feküdt), vagy csak elírás a hajnali 2: 45 körüli idõpont?

Link
Például itt találsz néhány városra jellemzõ havi értékeket.

Vagyis országos viszonylatban egy "átlagos" január (ami a legritkább esetben fordul elõ) középhõmérséklete -1 és -4 °C közé, jellemzõ maximumhõmérséklete 0 és +2 °C közé, jellemzõ minimumhõmérséklete pedig -4 és -7 °C közé esne.

Ezek a számok persze elsõ hallásra nem sokat mondanak, hiszen egy 31 napos hónapba sok minden belefér. Azaz például: attól még bõven lehet átlag feletti hónapunk, ha mondjuk a hónapban 4-5 napon át elõfordulnak -10 °C alatti minimumok meg országos havazás félméteres hóval, és ugyanez igaz fordítva is.

És persze nem feledkezhetünk el arról sem, hogy nagyon rövid idõn belül hatalmas különbségek alakulhatnak ki (hogy mást ne mondjunk: 2003. január 3-án +16,2 °C volt a hõmérséklet az ország egyik pontján, 9 nappal késõbb meg egy másik helyen -31,9 °C, azaz bõ egy hét alatt ebben a nem túl nagy országban 48 °C-os különbség lépett fel).

De válaszolva a másik kérdésre is: ahogy Koczkás is írta, errõl még semmi bizonyosat nem lehet mondani így december vége felé.
Fõleg nem a pontos értékekrõl, mert azok nagyon sok mindenen múlnak, sokszor igen kis apróságokon (mennyi hó esik?, hány derült, szélcsendes éjszaka vagy hány ködös nappal lesz?...stb.).

Köszönöm szépen a gyors választ
És mennyi az átlag hõmérséklet?És mennyire lehet számitani?

Erre senki sem mond igazából semmit, aki ad magára egy kicsit is mert ilyen távolságra jóslás kategóriába tartozik.

Annyit látni, hogy január elején az átlagtól hidegebb idõ következhet.