Kérdések és válaszok

Így lesz akkor a helyes.

pontosan 72% homály, 75% még homály, 76% már párásság

A látástávolság 1.5 - 2 km volt.

AAXX 101300Z 10131 12843 41915 02001 11048 21084 30166 40348 58007 71000 555 10076 (13:00 párásság)
AAXX 101400Z 10141 12843 41920 01801 11043 21086 30169 40351 55003 70500 555 10072 (14:00 homály)
AAXX 101500Z 10151 12843 41920 02001 11048 21085 30167 40349 57003 70500 (15:00 homály)

Akkor ezek szerint 72% és 75% is homály.

De most már kellõen bele vagyok zavarva

Aznap 9 UTC-tõl 19 UTC-ig Lõrincen minden órában 05 (homály) jelenidõ volt.
A látástávolság 4 4.5 5 km volt végig.

Át is röppentünk ide.
Még tudok példát mutatni: Link
T: 16,0 °C
Rh: 62 %
Hogy elõtte mi volt, azt sajnos nem tudom, mert pont adathiány volt. De párásság nem, az biztos.
Megnéznék mondjuk egy olyan szlh-t, amelyben kb. 1 km a látástávolság.

Egyébként visszatérve az eredeti kérdésre, Gyõrújbarátban nem hiszem, hogy a szmog miatt csökkent le a látástávolság, így én inkább a párásságra szavaznék.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1148 - 2009-01-10 20:51:10)

megnéztem még 13:00 UTC-nél 76%-nál párásság, és ahogy írta galverin 14, 15 UTC-kor 72%, 75%-nál homály. Szóval így használják.



Nem túl jó fórumba került ez így a végén de hasznos volt szerintem. Talán át lehetne rakni az egészet a Kérdések-be.

[rakjuk.]

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1147 - 2009-01-10 20:46:51)

Ja, ok. Erre nem is gondoltam.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1146 - 2009-01-10 20:44:24)

Nem a régi könyvbõl idéztem, hanem amit tõled kaptam kölcsön Bescanneltem...

Amúgy én látom, mi a gond galervin szerint:
14:00 72% párásság
15:00 75% homály
Tehát a páratartalom emelkedett, a párásság jelenidõ eltûnt. Ez nem a szabály miatt van.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1145 - 2009-01-10 20:41:25)

Lehet, hogy az észlelõ az elõírás alapján észlelt.
A párásságot, ahogy korábban írták is, lebegõ vízcseppek okozzák, a száraz légköri homályt pedig aeroszolok fõképp. De máskor is volt már ilyen eset, Lõrincen ilyen sorrendben szokták megadni a jelenidõket. Ha esetleg köd van reggel, akkor az, aztán párásság, aztán sz. légköri homály. Pedig szerintem ha nem változik az, hogy mi okozza a csökkent látástávolságot, akkor pár %-kal alacsonyabb RH-ra is meg lehetne adni a párásságot. MacGyver könyve sajnos elég öreg már, azóta volt pár módosítás, nem is kevés. Abban 10 km a párásság felsõ korlátja is. A jó természetesen az 5 km. Észlelõtõl is függ, hogy mit ad meg.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1144 - 2009-01-10 20:33:10)

Köszi!

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1142 - 2009-01-10 20:21:15)

2009-01-10 15:00:00Z -4.8°C/-8.5°C (75.24%)
2009-01-10 14:00:00Z -4.3°C/-8.6°C (71.89%)

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1141 - 2009-01-10 20:16:02)

Ma 15 UTC-kor Lõrincen száraz légköri homályt adtak. Elõtte pedig párásság volt.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1140 - 2009-01-10 19:28:34)

Szerintem jelenidõ mindenképp van, 05 (száraz légköri homály) vagy 06 (lebegõ por). Ha megszavazzuk a párásságot, akkor pedig 10-es jelenidõ.

Viszont az eldöntéséhez szerintem nem % értékekhez kellene ragaszkodni, akinek nagyobb rutinja van az észlelésben, biztos meg tudja állapítani ránézésre.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1139 - 2009-01-10 19:13:47)

Hát már én is elgondolkoztam rajta, hogy nem 6-os jelenidõ van inkább (lebegõ por). A riasztások alapján akár az is lehetne.

Ez hogyan kellene az észleléskor megadni? Megjegyzésbe írom, párásság mellett, vagy nincs jelenidõ?

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1138 - 2009-01-10 19:06:03)

De azért kíváncsi lennék rá, mert itt ma egész nap full homály volt, 78%-os páratartalom mellett
Bár állítólag a levegõ minõsége is hagy kívánnivalót. Állítólag lehet, hogy holnap csak a páratlan rendszámú autók fognak járni

Voltunk lenn a Dunánál, a túlparton lévõ objektumok már homályosak voltak.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1137 - 2009-01-10 18:55:36)

OMSZ munkautasításból:
Ha a látástávolság nem nagyobb, mint 5 km, és a 10-nél nagyobb kódok egyike sem alkalmazható, akkor általában 75 % relatív nedvességérték felett adunk 10-es jelen idõt, ez alatt a 04-07 kódok valamelyikét kell megadni. Ettõl akkor indokolt eltérni, ha rövid ideig fennálló speciális eset áll fenn (pl. feloszlóban lévõ köd maradványai szélvédett helyen).

Igazából nem éles határ ez.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1134 - 2009-01-10 18:20:53)

Én is úgy tudom hogy 80%. Eszerint is észlelek.
(Érdemes lenne a Kislexikonba beírni.)

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1131 - 2009-01-10 14:29:3

Nekünk 80%-ot szoktak tanítani.

Az Elõírás földfelszíni megfigyelésekre viszont 75%-ot ad meg. Na mindegy.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1128 - 2009-01-10 13:53:4

Hát 75% vagy felette, és 1-5 km látótávolság esetén adható általában 10-es kód (párásság).

Ha 75%-nál kisebb a páratartalom, akkor 4,5,6,7-et kell általában adni (füst, száraz légköri homály, lebegõ por, helyben felkavart por).

Speciális esetben el lehet térni ettõl, de az a legtisztább, ha ezek a számok szerint adod.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1126 - 2009-01-10 13:05:50)

Ezt olvasd át: Link A száraz légköri homályról szólót fõleg, de a többi is jó.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#1125 - 2009-01-10 12:59:16)

Tulajdonképpen hány %-os páratartalomnál beszélhetünk párásságról?
Link A kislexikonban erre nem találtam választ.
Az észlelésemkor 2,5-3 km volt a látótávolság, ezért észleltem párásságot.
Jelenleg most sem lehet messzebbre ellátni valamilyen "párára hasonlító dolog" miatt. Aktuális páratartalom: 70%
???

Csak ma néztünk utána részletesebben. Bocs. A kérdés tegnap íródott. Azért köszönjük hogy reagáltál rá. Hi-hi

Akkor nem értem miért kérdeztél?
Köszi, de tisztában vagyok a dolgokkal, he-he!

Köszönjük a választ! Az általad leírt európai kis jégkorszak variációt mi is jól ismerjük, már évek óta lehet róla hallani (a Discoveryn még mûsor is volt errõl, a Holnapután címû filmet megelõzve). A hosszútávú esélylatolgatások fórumban pár nappal ezelõtt vetõdött fel a másik lehetõség Bastardi cikke alapján Link amely a csökkenõ napsugárzás-intenzitással magyarázza e jelenséget. Elfogadott dolog-legjobb tudomásunk szerint-hogy a Maunder napfolt minimum idején az északi félteke hõmérséklete csökken, valószínûleg ez okozta az ún. kis jégkorszakot. Link Az újdonság az, hogy ez a nem is olyan távoli jövõben bekövetkezhet. Utánanéztünk a témának, kérdezzetek csak nyugodtan ha valamivel nem vagytok tisztában. Hi-hi

Nem bonyolult kérdések.

Jégkorszak:
A következõ évtizedekre valóban több tanulmány körvonalaz afféle kis jégkorszak közeli állapotot az Atlanti térségben és így Európában.
Az okok egyikét az olvadó jég miatt a tengeráramba bekerülõ édes víz miatt bekövetkezõ sókoncentráció-változást jelölték meg, ami miatt a Golf-áram elkerülheti az Észak-Atlanti régiót.

Ez azonban csak hipotézis, ennek ellenkezõjét is hirdetik.
Szóval egyelõre csak figyeljünk.

Idei tél:
Valóban szinte zonalítás-mentes eddig a Tél jó része, ám ebbõl messzemenõ információkat nem szabad levonni.
Természetes ingadozás ez, vannak telek, melyek zonalítás, vannak, melyek blocking-helyzete túlsúlyát hozzák.
Akkor kell ezt érdemben vizsgálni, ha sorozatossá válik valamely kimenetel.

Látjuk, senkit nem hozott lázba az általunk feltett két kérdés. Vagy talán túl bonyolult és összetett lenne válaszolni rá, vagy senki nem tudja rá a válszt. Jól kifogtunk rajtatok! Hi-hi!

Értem. Köszönöm a választ.

Tömbbe vettük ki tegnap, elképzelhetõ, hogy elfért volna. A határok nem élesek, mi fér el, mi nem, de az 1-2 napnál távolabbi latolgatásoknak a Hosszútávúban a helyük (ha az valóban latolgatás), illetve a Met. társalgóban, ha egy mondatos felvetéseket tartalmaz.

Egy olyan kérdésem lenne, hogy a Hó- és zivatarlesen topikban mirõl lehet írni, amit nem vesznek offnak? Mert úgy vettem észre, hogy a hóról, ami a címben is szerepel, egyáltalán nem lehet írni. (Mostanában amúgy ott is mindenki a hideggel van elfoglalva.)
Legutóbb ezt írtam, amit szépen el is tûnetettek a modik onnan:

"Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#98557 - 2009-01-10 00:23:0

A 14.-ei esetleges medicikis csapadék halmazállapota és mennyisége is nagyon pengeélen táncol a gfs szerint."

Én komolyan nem értem, hogy egy ilyen topikban ezt mért nem lehet megtûrni. Valaki, aki tudja és van energiája ezt nekem elmagyarázni, legyen szives írja meg!
Köszönöm.

Köszönöm. A gpm azt hittem valami jelölésbeli különbség csak, de most, hogy írtad utánaolvastam és tényleg más, nehézségi erõbõl és a munkából van levezetve.

Akkor az eltérõ számítási mód, plusz a fura kerekítés miatt tud ennyire eltérni a légnyomás a SYNOP és a METAR esetén bizonyos esetekben.

Még egyszer köszi.

Igen, valóban így van, tökéletesen leírtad a kétfajta számítási módszert.

Illetve egyetlen egy kis javítást tennék: a hivatalos definícióban mind a QFF, mind a QNH esetében gpm, azaz geopotenciális méter, és nem pedig méter szerepel. De a lényeg az, amit írtál.

És ami még talán érdekesség lehet, hogy a METAR-ban a QNH mindig úgy szerepel, hogy a kerekítés a teljes légnyomásérték egész-részére történik. Vagyis pl. 998,6 hPa-ból így 998 lesz.

A légnyomás kérdésében mûszerek fórumba küzdöttünk egy kicsit év végével, de nem jutottunk sokra, ezért felteszem az kérdést itt is, profik biztos tudják a választ.

A légnyomás tengerszintre átszámításával kapcsolatban arra jutottam, hogy a legtöbb mûszer a repülésben is használt módon (METAR-ban is ez van) számítja át tengerszintre, az állomási légnyomást. (Egyezményes légkör, fixen t0=15°C és -0.65°C/100m /11000m-ig) Ezt QNH-nak hívják.

A meteorológiában viszont (SYNOP-okban is ez van) másként számolják, figyelembe veszik az aktuális levegõ hõmérsékletét és -0.5°C/100m-es gradienssel számolnak). Ezt QFF-nek vagy MSLP-nek hívják.

A kérdésem az lenne, hogy tényleg így két fajta módon számolják át tengerszintre a légnyomásokat?

Köszönöm a választ!

Sziasztok! Sziszeccsel (bátyámmal) két kérdést szeretnénk feltenni.
Az elsõ: mostanában hallani egy esetlegesen bekövetkezõ kis jégkorszakról, amely a napsugárzás csökkenõ intenzitásának következménye lenne (a távolabbi jövõben), talán a napfolt minimum miatt. Valaki ki tudná fejteni részletesebben?
A második: feltûnt nekünk (gondoljuk másoknak is) ezen a télen a zonalitás teljes hiánya, míg a múlt tél meghatározója volt, most egyáltalán nem alakul ki. Vajon miért? Az egyértelmû, hogy blokkoló Ac gátolja sokszor, a mélyebb okok érdekelnének minket. (Ha van valakinek ötlete.)

Gondolom automatikusan kerül ki a honlapra a többi állomás mintájára. Valószínûleg kb. még egy IF-elágazást kéne a programba beleírni, de hát...

Ami érdekes, hogy az OMSZ adatbázisában, az INDA-ban is szépen ott "figyelnek" ám az átszámított kékestetõi légnyomás-adatok!

(Ha végiggondolom, jelen pillanatban ez az egyetlen állomásunk, amelynél egyszerre teljesül, hogy
1.: nem QLC, hanem MILOS van, vagyis képes légnyomást mérni az automata,
2.: az állomás magassága 500 méter, vagyis az átszámítási határ felett van.

Valószínûleg egy állomás kedvéért nem csináltak külön ilyenfajta szûrést)

Kékestetõre miért számítja ki az OMSZ a tengerszinti légnyomást? Link Még bele sem illik a környék adataiba.

Még egyszer szeretném kérni a segítségeteket, a 2008. június 26 esti/ 27 éjjeli zivatarrendszerrel kapcsolatban.

Ha van bármilyen elõrejelzési térképetek, szupercellás konvektív elõrejelzésetek vagy OMSZ riasztásotok megköszönném, ha elküldenétek nekem!

értem, köszönöm szépen

A Szolgálattal kellene felvenni a kapcsoltot. A vesélyjelzés csak 2006 eleje óta mûködik így legkorábbra visszamenõleg eddig lehet esetleg ilyen riasztási térképeket kérni.

Sziasztok! Olyan kérdésem lenne, hogy az OMSZ riasztási térképei valaho le vannak e archiválva az utóbbi 5 évre visszamenõen?
Köszönöm.

Értem, köszönöm a gyors segítséged

Valahogy úgy, igen Vagy nem tudta megfigyelni, mert begörcsölt a nyaka

A 00-nál tulajdonképpen nincs adat a felhõzet valamilyen irányú változásáról.

Á-há, tehát ha lusta volt az észlelõ és nem figyelte, pedig érkezett egy HP SC, de nem látta, akkor 00-s a jelenidõ?

A 00-ás esetén nem figyelték meg a felhõzet változását (ettõl azonban még változhatott), a 02-esnél viszont megfigyelték, de nem volt változás.

Olyan kérdésem lenne, hogy a 00-s és a 02-es jelenidõ között mi a különbség?

Nekem még az "elején" bejött www-vel is majd egy idõ után csak "simán". Én sem értem.

Egy hete még csak www-vel mûködött

Hehe, jó cuccok vannak a tárhelyemen. Használjátok egészséggel õket, majd még bõvítem pár dologgal.